Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Szocialista brigádok a téeszekben Irta? Moharos József, a TOT elnökhelyettese K özvetlen ül a mezőgaz- daság szocialista át- í Szervezését követő években S mezőgazdasápi termelőszövetkezetekben is sok helyen megalakultak a szocialista címért küzdő bi igádok. Ebben az időben elsősorban a szervezetileg mái megerősödött, viszonylag kedvező gazdálkodási feltételekkel és tapasztalatokkal rendelkező termelőszövetkezetek tagjai vállalkoztak arra, hogy magukévá teszik a szocialista brigádok elé kit űzött célokat. A tsz szoci ilista brigádok megalakulását serkentette, hogy az ipari üzemekben egyre eredményesebb tevékenységet fejtettek ki az ott működő kis szocialista munkaközösségek, tapasztalataik értékes segítséget jelentettek a mozgalom szervezéséhez, a mezőgazda- sági nagyüzemekben. 1963-ban 342 brigád versenyezett a termelőszövetkezetekben, közülük 172 nyerte el a „szocialista brigád” címet, Ez volt tehát a kezdet. Az indulást jellemző szerény számokból az is látható, hogy a termelőszövetkezetekben már kezdettől fogva igényesen bírálták el a brigádok egész évi tevékenységét, nem volt könnyű elnyerni a megtisztelő címet. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom az elmúlt közel tíz év alatt jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül, í966-ban 1500, 1969-ben 3500, 1971-ben 4800 szocialista brigád 75 000 tagja volt versenyben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A versenyző brigádok mintegy 80 százaléka nyerte el évente a szocialista címet. A tsz szocialista brigádmozgalom napjainkban tömegmozgalommá vált. Szerves része, alapvető formája a sokoldalú termelőszövetkezeti mun- kaverseny-mozgalomnak. Kedvező hatást gyakorol a termelés gazdaságosságára, a termelőszövetkezeti tagság szocialista gondolkodás- és életmódjának fejlődésére, a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésére. A szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas termelésszervező és tudatformáló erőt felismerve, a párt iránymutatásai alapján a termelőszövetkezetek vezetőségei egyre inkább érdemben és folyamatosan támogatják a szocialista brigádok tevékenységét, ugyanakkor építenek is azok öntevékenységére, példamutató lelkesedésükre. A vezetőségek és a munkájukat segítő szövetkezeti versenybizottságok szerződésekben rögzítik a brigádok vállalásait, rendszeresen mérik azok teljesítését. Arra törekednek, hogy a vállalások teljesítéséhez megteremtsék a feltételeket, biztosítsák a teljesítményekkel arányos erkölcsi és anyagi elismerést. Az 1967-ben megalakult termelőszövetkezeti területi szövetségek tevékenységétől ma már elválaszthatatlan a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére irányuló munka. Hasznosnak ítéljük a területi szövetségek által szervezett tapasztalatcseréket, brigádvezetői tanácskozásokat, a szocialista brigádtagok tanulásáról Is számot adó szellemi vetélkedőket. A területi szövetségek kezdeményezései elősegítik a korszerű versenyformák és módszerek elterjesztését, a szocialista brigádtagok emberi kapcsolatainak bővülését. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom dinamikus fejlődése és gyarapodó eredményei mellett néhány probléma is megfigyelhető. A legszembetűnőbb talán az, hogy több mint ezer termelőszövetkezetben fellelhetők ugyan a munkaverseny- mozgalom különböző formái, Bioszfirakutatás Síkfőkút Project A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kérdése. Szerte a világom, tudósok vizsgálják a levegővédelem, a természetvédelem problémáit, komoly intézkedéseket tesznek a földtörvényeket, a vízgazdálkodást és az egészségvédelmet szabályozó rendelkezések betartására. A környezet, a bioszféra tanulmányozásának munkájából — Európa országainak tudósai, tudományos kutatói mellett — jelentős feladatot vállaltak magukra a magyar szakemberei? is. Kutatási terület Eger mellett Meglepő kép fogadja az erdőjáró embert, a turistát Eger és Síkfőkút között, az egyik szép tölgyerdő közepében. Szöges drót állja utunkat, s különböző figyelmeztető táblák intenek: „Belépni tilos! Kuta.tásterülct!” Az elkerített erdőrészben avar- gyűjtő ládikók, különböző műszerek, s körülöttünk sürgő-forgó emberei?. 4 biosz- f érakutató s modelltarülete épül Id i!t, Eger inellett. A kutatómunka irányítója és vezetője fiatal, tehetséges, Európa-hírű tudósunk, ár. Jakucs Pál egyetemi tanár, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem növénytani tanszékének vezetője, a biológiai tudományok doktora. Vele beszélgettünk, őt kértük meg, mondja el: mi is történik tulajdonképpen ebben a „védett" erdőrészben? — Az egész világon nagy Ssndülettel folynak az emberi környezet védelmének, valamint a robbanásszerűen szaporodó emberiség jövő élelmezési kérdéseinek kutatásai — mondotta Jakucs professzor. — E kutatások alapjait képezik azok a részletes környezeti (bioszféra) analízisek, amelyek az élettelen és élő környezetrészel? egymástól való függőségét, a zöld növények által előállított szervesanyag és az általuk felvett szervetlen anyag útját, valamint az ezzel kapcsolatos energiaáramlást vizsgálják. — E vizsgálatok egyik hazai bázisává építik ki a debreceni tudományegyetem biológusai az Eger—Síkfőkút közötti tölgyerdő egy részét. A 160x100 méteres, egy hektárnyi területet a Mátra—bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság engedte át kutatási célokra, s a munkában — több más hazai intézmény mellett —, részt vesznek az egri tanárképző főiskola biológusai is. A vizsgálat tárgyai: füvek, iák. cserjék, virágok, rovarok, hernyók Irattartó mappájából négyrét hajtott papírt szed most elő Jakucs professzor. A milliméterekre beosztott papírlapon a bioszférakutatás modell területének részletes rajza. Nagybetűkkel jelezve a mintaterület neve: „SÍKFÖ- KŰT PROJECT.” E térképen mutatva magyarázza: hová épül a kutatóház, hová a hőmérsékletet és kisugárzást szocialista brigádok azonban nem alakultak. Nem mindenütt megoldott a brigádtagok tanulási, művelődési vállalásainak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Sok esetben e vállalások nem felelnek meg a korszerű szakmai, politikai és általános műveltséggel szemben támasztott követelményeknek, egy-egy adott szövetkezet sajátos helyzetének. A termelőszövetkezetek II. kongresszusának küldöttei a szövetkezetek előtt álló megnövekedett társadalmi—nép- gazdasági és üzemi feladatok megoldásában mindenekelőtt a belső erőforrások felkutatására és felhasználására irányították a figyelmet. A belső erőforrások egyik fontos, ma még kellően fel nem használt területe a szocialista brigádmozgalom. Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom tömegbázisának növelése, a brigádmozgalommal szemben támasztott követelmények folyamatos korszerűsítése elősegíti a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok sikeres teljesítését. A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán 50 küldött képviseli a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A tanácskozás munkája, a termelőszövetkezeti küldöttek tevékenysége elé nagy várakozással tekint nemcsak a téesz szocialista brigádok tagsága, hanem egész termelőszövetkezeti parasztságunk. Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy a tanácskozás munkájáról, a küldöttek tapasztalatairól és tevékenységéről minél sokoldalúbban tájékozódjanak a szocialista brigádok, a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői. mérő „magasles”, s hogyan helyezkednek el a különböző mérőfejek, ahonnét kábelek vezetik majd a műszerek jelzéseit az automata öníró rendszerhez. — Azt lehet mondani — magyarázza a professzor —, hogy tulajdonképpen kivisz- szük a laboratóriumokat, műszereikkel együtt a természetbe. A vizsgálatokat a helyszínen végezzük, úgy, ahogy a természetben összességében kialakult a bioszféra e tölgyerdei részlete. Ilyen kihelyezett komplex kutatásra hazánkban még alig akad, példa. — Miért esett választásuk az Eger szomszédságában levő tölgyerdőre, mennyi időre tervezik a kutatómunkát és milyen speciális vizsgálatokra kerül majd sor? — A nyugatnémet tudósok bükkerdőben végeznek bioszférakutatást, a lengyelekés az NDK tudósai erdei fenyvest, a szlovákok gyertyánostölgyest, a csehek pedig vízpart! ligeterdőket vizsgálnak, s mi, magyarok, kimondottan tölgyesekben folytatunk kutatómunkát. Azért esett a választás az Eger melletti területre, mert Itt találtuk meg vizsgálatainkhoz a legideálisabb és legoptimálisabb feltételeket: sík terület, szép erdő, ahol eredeti, természetes állapotában van minden. Az a típusú erdő van itt, amilyen valaha Magyarország területét borította. — Vizsgáljuk itt a fák, cserjék, füvek, virágok, rovarok, hernyók, talajélőlények stb. mennyiségét (produkcióját) és szerepét az erdő életében. De ugyanekkor Jé hír háxi* asszonyoknak Az Alumíniumgyárban az amerikai Duppon-cég licen- sze alapján gyúrták a teflon bevonatú edényeket. A teljesen automatizált gépsort Hollandiából szerezték be és terveik szerint az üzemszerű termelésnél egy műszakban 800—1000 darab főzőedényt állítanak elő. A nagyközönség a magyar gyártmányú teflon-edényekkel először a Budapesti Nemzetközi Vásáron találkozhatott és a második félévtől az üzletekben is megvásárolhatjuk. (MTI-foto — Kovács Sándor felvétele) Egyili ioihM: az alkatrész Amikor kiderül, hogy hónapok óta nincs a raktáron egy darab sem A MINISZTÉRIUMBAN Csiszár Imre osztályvezetőhöz irányítottak. Készségesen fogadott. Arra kértem, olvassa el lapunk április 29-i számának egyik rövid kis írását, amelyik Segítség, Moszkvicsom van! cím alatt jelent meg, arról panaszkodva benne a sorok írója, hogy hónapok óta nem lehet széles e hazában 412-es Moszkvicshoz leveigőszűrő-betétet és szovjet gyártmányú gyertyát kapni. Az írás végére érve, azonnal a telefon után nyúlt Csiszár Imre. Az első kísérlete nem sikerült. Akivel beszélt, nem tudott felvilágosítást adni. Viszont közölt egy nevet. Üjabb tárcsázás, majd gyors tőmondatok következtek. — Vissza fognak hívni, és közlik, mii a helyzet — mondta az osztályvezető a telefonkagylót a helyére téve. Utóbb kiderült, az ügy nem hozzá tartozik. Csal? segíteni akar. Eltelt egy félóra. Nem hívták vissza. Nem részletezem. A lényeg: végül a drót túlsó ezzel párhuzamosan nagy pontossággal mérjük az úgynevezett élettelen tényezőket (hőmérséklet, sugárzás, szélviszonyok, talajszerkezet, víz- háztartás, levegőszennyezettség stb.) is. A kutatómunkát 15 évre tervezzük és azt reméljük, hogy a nyert eredményeket és az azokból levonható tanulságokat hazánknak legalább egyharmad részén lehet majd kisebb módosításokkal általánosítani. A kutatási területen, ha a szükséges megfigyeléseket elvégeztük, kiirtjuk majd az erdőt, s azt is megvizsgáljuk, hogy ez az emberi beavatkozás mily változásokat idézető az élő és élettelen környezetrészek összefüggéseiben. Vigyázat: „Sugárveszély!” A szép tölgyesben ku.m- böző táblák figyelmeztetnek és drótkerítés óvja a kutatási területet a kíváncsiskodó, illetéktelen idegenektől. Fontos ez, mert minden legkisebb emberi zavarás éppen arra az eredeti, természetes egyensúlyi állapotra káros, amelynek kutatását és törvényszerűségeinek megismerését célul tűzték maguk elé a szakemberek. Jobb is messzire elkerülni az illetéktelen idegeneknek ezt a területet, mert a figyelmeztető és óvatosságra Intő táblák között ott van a „Sugárveszély!’’ és a „Mérgezett területi” feliratú tábla is. A bioszférakutatás modellterüleién ugyanis az anyagok vándorlását az élő szervezetekben Izotópanyagokkal, különböző — emberre káros —, vegyi anyagokkal is végzik a kutatók. Semmiképpen ne lépjenek hát az erdőjárói? a szöges dróttal körülvett erdőrészbe — mind a kutatómunka zavartalansága, mind saját egészségük érdekében. Pataky Dezső végén léyő, láthatatlan beszélő olyasmit mondhatott, amire ezt válaszolta Csiszár Imre. — Akkor helyesbítést kell kérni. Ezt a cikket nem szabad válasz nélkül hagyná. Rám nézett. — El tud most menni az Autókerhez az Ecseri útra? Csak természetes. Megtudtam annak a nevét is, akit ott keresnem kell: Szabolcsi Lászlót, az importosztály igazgatóját. Magabiztosan, mosolyogva fogadott. — Mennyi gyertya és leve- gőszűrő-betét kell az illetőnek? KÉNYELMETLENÜL éreztem magam. Nem kellemes dolog, ha az újságírót rajta kapják, hogy felületesen foglalkozott valamivel. Most mindjárt kiderül, hogy a cikkben felsorolt tucatnyi város minden Autóker-üzle- tében lehet kapni betétet, gyertyát. — Javaslom, hívjuk fel a szakboltot, — ajánlotta az igazgató — én nem mondom meg, ki vagyok, és megkérdezzük az üzletvezetőt, van-e gyertyájuk és betétjük. A raktári kartonok ott pihentek az igazgató íróasztalán. Kértem, előbb nézzünk azokba bele. — Gyertyából tizenhárom- ezer van a raktáron. Leve- gőszűrő-betét 138 darab. — Mikor érkeztek be ezek? — kérdeztem tamáskodva. — A gyertya magyar gyártmány — közölte az igazgató. — De van szovjet gyártmányú is. Százötven darab. Fellélegeztem. Ha a nagykornál százötven darab gyertya található a raktáron, akkor hány akad az egyik vagy a másik üzletben abból? Egy autóhoz legalább négy gyertya kall. Mi az a százötven ! A levegőszűrő-betétről pedig pillanatok alatt kiderült, hogy tavaly nyár óta egy darabot sem kaptak a szovjet partnertól. Megrendeltek tavaly is. az idén is nagyobb tételt belőle, a megrendelést vissza is igazolták, de csupán a komplett szűrőháza- l?at szállították le az idén, egyszerre, ami után nem nagyon kapkodnak az autótulajdonosok. Hiszen akinek csak a betét, kell, nem vesz szívesen egy kompiéi szűrő- házat borsos áron. Okát nem kell részletezni. — Ebben a helyzetben azt tudtuk csinálni — magnaráz- ta az igazgató most már kevésbé mngabirtosan —. hosv az esvik fővárosi ktsz-től megrendeltünk ötszáz darab betétet. Júliustól kezűik szállítani azokat,. HA ÜGY VESSZÜK, né- hánv héten belül a dolgok rendbe jönnek. I,esz szűrőbetét. még akkor is. ha sem a tavalvi, sem az idei megrendelésnek nem tett eleget a szoviet partner, ami miatt envhén csodálkozni kényszerülünk. Annál is inkább, mert a Moszkvicsnak akadt már vetélytársa, a Zsiguli, á "ban ugyanennyiért kínálják és adják aránylag rövid időn belül. Nem törődik a konkurrenciával a Moszk- vics-gyár? Számára nem kellemetlen, ha elveszel vásárlói bizalmát? Hiszen nem elég ma már csak új autókat szállítani, azok karbantartásáról, alkatrészellátásáról is gondoskodni kell. Hogy a Moszkvicsnál ez milyen rosszul megy, arról a szervizek tudnának a legtöbbet mondani. Mi minden alkatrész nincs, amikor cserélni kellene. De semmivel sem kisebb a felelőssége a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium illetékes főosztályának, mint legfőbb irányító szervnek az importalkatrészek ügyében, mert nem képviseli megfelelően az autótulajdonosok érdekeit. Eltűri, hogy egy keleti márkához két éven át ne szállítsanak fontos alkatrészt. Rossz levegőszűrővel nem lehet közlekedni. Ha pedig azt számítjuk, hány százmilliót ér az a sok Moszkvics, ami hazánk útjain fut és futna, ha volna hozzá alkatrész, akkor nem is bagatell összegről van szó. Sőt: nem csak egyéni érdekekről, mert ez a; sokszázmillió forint a nemzeti vagyon egy része is. Az autó pedig sokak számára munkaeszköz. Azt is nehéz elképzelni, hogy az Autóker importosztályát megnyugtassa a raktárában lévő százötven gyertya. De ha van megfelelő magyar gyártmányú gyertya, miért nem ajánlják azt a jóval drágább japán vagy angol gyertyák helyett? És miért nyugszik bele az Autóiker importosztálya abba, hogy két éve nem teljesíti a szovjet kereskedelmi partner a megrendelésének egyik tételét? Ez forintban szóra sem érdemes összeget tesz ki? Lehet. Számukra nem üzlet? De milyen károk származnak abból, ha a hozzá kapcsolódó autók összértékében vizsgáljuk a következményeit? Ezt mondta Csiszár Imre, a KPM osztályvezetője: — Igen, ma már napok alatt meg tudjuk járni a Holdat oda és vissza. De képtelenek vagyunk megoldani, hogy iegyen megfelelő alkatrészünk. Gondolom, ennek csak egyetlen oka van: a felületesség. Szívesebben figyelünk oda a milliós tételekre, és megrántjuk a vállunkat, ha csak néhány forintról van szó. Pedig az alaptételt még a gyerek is tudja: hiába adunk ki tíz- és tízmilliókat egy konstrukcióért, egy gépért. autókért, ha a hozzájuk tartozó, akár filléres alkatrészről nem tudunk gondoskodni. A filléres hiány ócskavassá tehet nagy értékű berendezéseket. Befejezésül: nem szeretnénk úgy feltüntetni magunkat, mintha mi íedeztüa volna fel a spanyolviaszt. Alkatrész-ügyben már sokan és sokszor szóltak. Ahogy tettük mi is Csupán azért, mert hisszük, egyszer foganatja lesz a ma még pusztába kiáltott szónak tűnő kifakadás- nák. DE A VISSZÁS HELYZET is erre kényszerít bennünket is. G, Molnár Fere#£ « i
