Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

RJßdlfr KOSSUTH 8,17 Zenésjátékrészletek. 8.59 A zöldköves gyűrű. (Vége.) 9.20 Zenekari muzsika. 10.05 Elles anyanyelvűnk. 10.10 Spanyol útiképek. in. — 10.30 Zongoraművek. 11.00 A Társadalmi Szemle új számáról. 11.10 Áriák. 12.20 Ki nyer ma Baján? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi muzsika. 13.45 Az átlagtól délre. 14.00 Üttörök közlekedési versenye. 15.10 Haydn: Oxford szimfónia. 15.37 Bemutatjuk a Pasaremus együttest. 10.05 Dokumentumjáték. 17.20 Losonczy Györgyre emlékezünk. 17.56 Mikrofórum. 18.16 A muzsikus válaszol. 18.46 Cigánydalok. 19.40 Kaleidoszkóp. 22.20 Meditáció... 22.30 Zenélő Magyarország. 23.40—0.25 Nóták. PETŐFI 8.05 Kórusok. 8.30 Népi zene. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Zenekari muzsika. Közben: 12.45 Devecseri-versek. Mindenki kedvére kettőtől — ötig.,; 17.00 ötórai tea. 18.20 Falusi esték. 19.10 Hangverseny. “ u 20.28 Népi zene. 21.15 Prokofjev: Péter és a ’ farkas 21.40 Láttuk, hallottuk . .. 22.00 Lemezgyűjtők húsz perce. 22.20 Az Ipari kémkedés. 22.25 Operettrészletek. 23.15 A Bürg: Wozzeck. Részletek [T>g] MAGYAR 11.56 Iskola-tv. 17.28 Hírek. 17.35 Muzsikus fiatalok. Középdöntő. 18.40 Műsorainkat ajánljukl 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Villa a Lidón. Tévéfilm. I. rész. 20.55 Párizs 1972 tavaszán. 21.35 Előolimpia. Sportvetélkedő FTC és a Csepel csapatai között. 22.25 Tv-híradó. — 2. kiadás. POZSONYI 10.00 Katakombák. Szlovák tv-film. 19.00 és 22.35 Tv-híradó. 20.00 vm. nemzetközi pop­dalfesztivál. 21.00 Cseh film. Megkezdődött a vitorlásévad a Balatonon. (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS) N. Károly, Gyöngyöst Csak azon az alapon, hogy fia betöltötte a hatodik életévét, nem kérheti a gyermek elhelye­zésének megváltozatását. Igaz ugyan, hogy a családjogi tör­vény szerint a hat esztendőt be­töltött fiút az édesapánál, a hat esztendőt betöltött lányt az édes­anyánál kell elhelyezni, de ugyanez a törvény és a Legfel­sőbb Bíróság álláspontja is, ha­tározottan leszögezi, hogy az ilyen perekben mindig a gyer­mek érdekét kell szem előtt tar­tani. Leveléből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a gyermek édesanyjánál jobb helyen van, s ön mindössze arra tud hivat­kozni, hogy most niár betöltötte a hat esztendőt, tehát önnek van „joga” a gyermekhez. Ezt a jogot talán korábban meg kellett volna alapoznia azzal, hogy többet törődik a gyermek­kel időközben is. Levelének az a része, amelyben panaszolja, hogy az édesanya kétszer is in­díttatott pert gyermektartási ügyben, nem ezt bizonyítják. Joga a bírósági per megindítá­sához van, az eredményről elő­re nem biztosíthatjuk. F. Károlyné, Hatvan: Nem szokásunk és nem cé­lunk „Lelki patyolat” rovatot nyitni, hogy a levélre mégis ké­résének megfelelően válaszolunk, azért tesszük, mert egy nagyon helytelen felfogás ellen is szót kívánunk emelni. Miért lenne az önnek hátrányos, ha férje meg­indítja a válópert. Miért lenne attól az ön becsülete kisebb, különösen akkor, amikor a szomszédok is szemtanúi része­ges férje gorombaságainak, tűr­hetetlen viselkedésének. Ameny- nyire leveléből a család helyze­tére lehet következtetni, inkább örülnie kellene annak, hogy ré­szeges férje nem él tovább a nyakán, hanem békén hagyja magukat. A fenyegetések miatt kérheti a rendőrség segítségét. Arra is felhívjuk a figyelmét, hogy amikor már elváltak, fér­jének nincs joga a maga laká­sába belépni. Az már magán­laksértésnek számít. Ha egyálta­lán lehet és szabad tanácsot ad­ni házassági bontóperek ügyé­ben, a levélben leírtak alapján csak annyit mondhatunk, ebben a válóperben csak maga nyer­het: nyugodt életet, békés na­pokat. Ki nyer ma? Már több mint három éve harsan föl délidőben a Ki nyer ma? szignálja. S bár három év egy sorozatműsor életében nagy idő, a közön­ség érdeklődése ahelyett hogy csökkent volna, egyre nő. Ahol megáll a rádiós közvetítőkocsi, mindig nagy­számú, játékos kedvű, vagy csupán nézelődő közönség gyűlik össze. Sok százezren ismerjük már a bevezető mondatot, „Aki kérdez: Czi- gány György, s aki vála­szol:. .. az már ott izgul a mikrofon előtt”. — Az első adást a Hungá­ria kávéházból közvetítettük 1969. március 2-án. Azért rendeztük itt első zenés ta­lálkozónkat, mert a nagy hírű, irodalmi hagyományok­ban gazdag, sok vidám játék által is népszerű kávéház szinte kínálta a lehetőséget. Ügy érezzük, hogy a zene az a kapu, amelyen átlépve le­het közeledni az általános műveltséghez, a tartalma­sabb szabad idő eltöltéséhez — mondja Czigány Gyöngy — Ha jól tudom, nem rá­dióriporterként kezdett. — 1956-ban végeztem, és zongoraművész lettem. De a diplomahangversenyem után azonnal a rádióhoz kerül­tem. Eleinte zenei rendező­ként dolgoztam, majd han­gos riportokat is készítet­tem. Tulajdonképpen el­mondhatom, hogy végigjár­tam az úgynevezett rádiós­iskolát. — Milyen műsorokat ké­szít még a Ki nyer ma? adá­sokon kívül? — Nem hangzik: tűi szé­pen, de a pontos beosztásom esztrádrovat-vezető. Ha le­fordítom, akikor azzal ma­gyarázhatnám ezft a kifeje­zést, hogy afféle zenés be­szélgetések műsorára, ahol a zene és a szöveg szerves egységet alkot. /Talán néhá­nyat kiemelnék az elmúlt évek általunk készített mű­sorai közül. Biztosan sokan ismerik a „Dupla, vagy sem­mi” játékot, az országos mű­veltségi versenyeket. Mosta­nában egyre népszerűbbé válnak a „kalandozások”. Nemrég volt a stúdiónk ven­dége Zalatnay Sarolta, a kö­zeljövőben Ráthonyi Róbert és Galambos Erzsi lesz tár­sunk a zenés kalandozásban. — Merre járt már a Ki nyer ma? stábja? — Elmondhatnám, hogy szinte bebarangoltuk az egész országot, és a legtöbb nagy­városiból jelentkeztünk már Tainássy Zdenkó szignáljá­val. De kisebb városokba, sőt községekbe is eljutot­tunk már. Nemrégen voltunk Berettyófalun, ahol több minit 600 kedves hallgató je­lent meg a Ki nyer ma? já­tékon. Talán ennyit elmond­hatnék még, hogy bár jólle­het sokan a résztvevők kö­zül nem a vetélkedőre je­lentkeznek, hanem csupán érdeklődnek, mégis azt hisz- szük, hogy az a cél, hogy jó értelemben vett reklámot adjunk a komolyzenének, ta­lálkozik elképzelésünkkel. — Mik a játékszabályok? — A kisorsolt kérdésekre kell válaszolni, s aki mind a négyre jó feleletet ad, maxi­mum 300 forintot nyer, a plusz ötödikre pedig hangle­mezt adunk. — Három év alatt a scli sztori közül kérek egyet. — Nemrégen Kalocsáról sugároztuk a műsort, s egy fiatalember elmondta, hogy még a Hungária Kávéházban nyert egyszer, közös játék­ban a mellette ülő hölgg el, aki Viszont békéscsabai. Per­sze, véletlenül találkoztak, s azóta a zenén keresztül kö­tött barátságból szerelem és házasság lett. — És ki nyer holnap? — A kérdés jogos, mert az ezredik adás idején jelenik meg az 500 plusz 500 című könyv, amely lényegében a Ki nyer ma? adásairól is szól, és 500 kérdés ugyanannyi fe­leletet tartalmaz — fejezte be a szerkesztő-riporter. Legközelebb, szerdán 12,20- kor jelentkezik Czigány György, hogy megkérdezze: ki hogyan készült az aznapi vetélkedőre? (Regős) A tavasszal született gyerekek nagyobbak őszi „társaiknál Mennyivel magasabbak a mai 18 évesek elődeiknél? — Érdekes embertani vizsgála* tok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Hat centiméterrel maga­sabbak a tizennyolc évesek húsz évvel ezelőtti elődeik- néL A jelentős testhossznö­vekedés azonban csak a fiúk­ra vonatkozik, mert a lá­nyok ez idő alatt mindössze 1 centimétert gyarapodtak. De gyarapodás még a há­roméveseknél is kimutatha­tó; ez a korcsoport szintén 1 centivel lett nagyobb. A tizennyolc éves fiúk súlyban is „lepipálták” hasonló korú leánytársaikat: 5 kilóval ne­hezebbek, mint a két évti­zeddel korábban, míg a lá­nyok testsúlya változatlan. Ezeket az adatokat a gyer­mekek növekedését, testi fejlődését elemző vizsgálá- tok derítették ki, amelyek évtizedek óta folynak ugyan, az utóbbi években azonban nagymértékben kiszélesedtek és korszerűbbekké váltak. EGRI VÖRÖS CSILLAG S (Telefon: 22-33.) § Délután fél 4 és este 7 órakor % Helló, Dolly! Ji Színes, zenés, kétrészes amerikai film. (Dupla helyárak!) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07). ! Délután fél 4, fél 6 és fél 8^ órakor Dorelíik jön Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film vígjáték. EGRI KERT Este 8 órakor: Szenzációvadászok GYÖNGYÖSI PUSKIN Jöjjön el egy kávéra hozzánk (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lövés a lángokból GYÖNGYÖSI KERT Dajkamesék hölgyeknek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tigrisszelídítő nő HATVANI KOSSUTH A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak ... fecseg HEVES Sátáni ötlet FÜZESABONY A lovakat lelövik, ugye? LŐRINCI Stan és Pan meg a hölgyek pétf.rvasara 5 Volt egyszer egy család ; !;<§« “ Egerben: 1» órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10.) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: »-*??* . _ _______ E gy bükikalljaá faluiban élt. ősz fején nem szaladt el nyomtalanul a hetvennégy esztendő, de a szíve örökre fiatal maradt. Aranyos kedé­lye, jó ízű humora mosolyra derítette még azt a hetven­négy esztendőt is. Jókedvvel járta az élet országú tjáf és virágokat talált ott te, ahol más csak kárókat lelt. A bú elszégyelte magát és mosoly­ra derűit, ha Gyuri bácsival találkozott. Az élet művésze volt, aki ikész programmal várta a holnapot és ha a ma keresztül akarta húzni ter­veit, kedves mosollyal intett tilosat a szemafor: Nem le­het bejárni, foglalt a vá­gány! Sok évet töltött a vasút­nál. Amikor nyugdíjban volt, akkor is, mint az örök­mozgó, mindig tett valamit. Nem ismerte a csendes, tét­len öregséget, a lassú, de biztos elszáradást. Nem. Gyuri bácsi tudta, hogy miért kell élnie, dolgoznia. Egyszer azt mondta: Fel akarom nevelni a fiam. Lát­ni akarom az unokáimat te. Volt szép kis háza, kis da­rab szőlője. Maga kapálta, permetezte, másokkal együtt itta a borát. Gyuri bácsi munkája nem volt valami hétköznapi ro­bot. Egészen más volt. Egy előre megtervezett szép prog­ram, apró-cseprő örömökkel fűszerezve. Nyáron, mivel rossz alvó volt, hajnal há­romkor kelt és hétig ott dol­gozott a hűvösön. Hétkor szalonnát sütött a kunyhó előtt, megreggelizett. Bort, vagy lőrét ivott utána. Reg­geli után tízig folytatta a munkát, aztán elvonult a nagyszerűen berendezett ve­nyigekunyhóba. Ilyenkor aludt Öt perc alatt egy fél­órát, ahogy mondani szokta. Igaz, ez a félóra pihenő, ebédidőt is beszámítva, dél­után 4-ig tartott. Akkor az­tán nyolcig megint talajtor­na következett. Így teltek a nyári napok. Munkájához pihenésképpen egy kis szel­lemi munka is vegyült. Gyuri bácsi ugyanis kívül­ről tudta, hogy szőlője hány sor hosszú és mennyi széles. Ismerte pontosan, merre van a hetvenkét tőke hárslevelű és száznéhány tőke rizling. Tudta, hogy tayaly hány ki­lót adott a Matiász János és mit fog fizetni idén á Ma­tiász Jánosné. A kis venyigekastély ott büszkélkedik most- te a he­gyen. Benne emeletes ágy, takarókkal. Ahogy Gyuri bá­csi nevezte: -ématefa zárt: szék”. A kunyhó előtt, a „pe­ronon”, mindenütt tisztaság és rend. Kővel kirakott sza­lonnasütőhely, borozóasztal, mellette faragatlan lóca. Régen volt, amikor Gyuri bácsi ide ültette ezt a fát. A kunyhó oldalában hét darab csipkeianyárs sorakozik most te egymás mellett, katonás rendben. Nyár végén, még ősszel az­tán sokasodtak a bajok. Meg kellett védeni a termést. A tolvajok ugyan nem közön­séges halandók voltak, akik­kel még csak valahogy el­boldogult volna, hanem vu lóságos erdei szörnyetegek. Vaddisznók, szarvaséi? és más egyéb erdei vadak, ame­lyek ellen fel keliati venni rssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. S $ a harcot. Ezek éjjel jártak^ és csak a hold sápadt fényé- ^ nél dúlták fel aiz erdő mei- ^ letti szőlőhegyeket. Bár a ^ vadászok te segítettek, de« őrizetlenül ezért még egy § éjszakára sem lehetet hagy-s ni a termést, ősz felé hát § Gyuri bácsi jóformán egy ^ percre se hagyta el a szőlőt. ^ Üzte,\ hajtotta a vadakat, ^ mert azok iszonyú pusztítást ^ csináltak néhány óra alatt J te. | Leleményességével, fúr- ^ fangjával azonban túl járt x még a rafinált vaddisznókon ^ is. Szóval, ő éjjel te nyűgöd- ^ tan pöfékelt a kunyhójában § és kezének egyetlen mozdí-1 tásávail elparancsolta még a $ környékről te a tolakodókat. ^ Mindenki csodálkozott: ho- ^ gyan lehet kunyhóból, pipa- ^ szó melllől parancsolni az| erdő vadjainak? Az ültetvé- í nyék között drótot húzott ki, $ amelynek vége a kunyhóba^ vezet. Késő délután mielőtt ^ leszállt a sötét, Gyuri bécsi ^ végigjárta a „pályát” és ^ csengőket, kodompokat, csen- $ gő-bongó szerszámokat ^ akasztott a drótra. így nem J; kellett járkálni, kiabálni lö- i völdözni, csak bent, a kuny- % hóban kellett megrántani a $ drót végét és elkezdődött a § „koncert”. Megszólaltak a ^ csengők, kólóm,pok, valamint ^ egy éb zeneszerszámok és \ messze űzték még azt a ^ szemtelen borzot te, amely ^ éppen akkor óhajtott jóllak- i ni egy kis édes szőlővel. Szüret után elcsendesedett % a határ. Lakat került a fc kunyhó ajtajára és békésen^ álmodhatottak új tavaszról ^ a megszüretelt tőkék. | A pincék mélyén forrha- ^ . főtt a must, érhetett a bor. ^ Január elsején már igy ki- 5; n álkozott Gyuri bácsi: | ..Igyál belőle hetven cseppet, | tavalyi termés.” Szálán István Dr. Eiben Ottó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emberi tanszékének adjunk­tusa elmondotta az MTI munkatársának, hogy az edr digieknél eltérően, hazánk­ban jelenleg a fejlődésben levő korosztály növekedési sajátosságainak és törvény- szerűségeinek feltárására olyan kutatásokat folytatnak, amelyek eredményeit a leg­különbözőbb szakterületek — a gyermekgyógyászat, a pe­dagógiai, a pszichológiai, a testneveléstudomány —, egy­aránt hasznosítják. — Kutatásaink alapvetően abban különböznek a régeb­bi hasonló tevékenységektől, hogy vizsgálódásaink vala­mennyi területén bevezettük az ugyanazon személyeken félévenként megismétlődő vizsgálati eljárásokat. — E vizsgálati módszerek segítségével figyelhettük meg többek között azt is, hogy a tavasszal született gyermekek testméretei általában nagyob­bak egy-egy adott életkorban, mint az azonos korú, ősszel születetteké. Ennek oka véle­ményük szerint az, hogy a fogamzás időszakát tekintve a szülők jobb kondícionális adottságúak voltak Megál­lapítottuk, hogy a gyarapo­dás az általános iskolás korú gyermekek első és utolsó éveiben nagyobb, míg a köz­beeső években lényegesen ki­sebb. — A gyermekek növeke­dési folyamatának a vizsgá­lata is érdekes megfigyelé­sekhez vezetett. Tavasztól őszig általában intenzíveb­ben nőttek, mint ősztől ta­vaszig: a fiúknál 7,5 éves, a lányoknál 8,5 éves korban következik be erőteljesebb hossznövekedés. — Embertani ismereteinket új elemekkel gazdagították azok a vizsgálatok, amelye­ket egy erősen iparosodó mezőgazdasági nagyközség­ben végeztünk Kiderült, hogy urbanizálódás pozitív irány­ban befolyásolta a gyerekek fejlődését: tíz év múltán az azonos korú fiúk testmagas­sága 1,5—5,5 centiméterrel, a lányoké 0,8—5,4 centivel nagyobb. Mellkasszélességük nem változott ugyan, váll­bán azonban keskenyebbek lettek, úgyszintíjfi csípőben is. Ez az utóbbi jelenség ar­ra enged következtetni, hogy a törzs szélességi fejlődése napjainkban csökken, és le­hetséges, hogy korunkban magasabb, súlyosabb, de kes­kenyebb törzsű, lineáris test­felépítésű utódok nőnek fel, 1972. június 9., f

Next

/
Thumbnails
Contents