Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

fiádig KOSSUTH Népi zene Tudósok között — Szegeden Maya. Részletek Gobbi Hilda műsora Muszörgszkij: Hovanscslna. Részletek Ki nyer ma? Melódiakoktél Finn népköltészet Éneklő világ Kamarazene Zengjen dalunk Operettdalok Riport Áriák Hét város Európában Népi zene Ünnepi könyvhét, 1972. Zenéről tíz percben A Magyarország—NDK úszóviadalról Magyar századok zenéje Közben: Kritikusok fóruma Kb.: Dokumentumműsor Kb.: Népi zene '■%. A dzsessz világra Schumann: B-dúr humoreszk u \ Operarészletek 4J "1 { <SSL «fai PETŐFI , 8.18 9.00 1.25 10.05 11.05 12.20 12.95 13.58 14.13 11.38 15.10 15.40 16.05 16.25 17.05 17.35 17.58 18.48 19.25 19.35 20.05 21.03 21.33 22.30 23.30 0J0 8.05 Fdvószene 8.18 Szimfonikus zene 9.40 Az 1944-es Sátoraljaújhelyt börtönkitörésről 12.00 Könnyűzenei Híradó 12.30 Kórusok, hangszerszólók 13.03 Győri stúdió 13.20 Kodály: Háry János — szvit 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig '4 18.10 Előadás ,1 T 18.30 Nóták **’ ; 18.52 A sztár is meztelen.’ Zenés komédia közvetítése 21.06 Mozart: Prágai szimfónia 22.23 Könyvismertetés 22.33 Menotti: A telefon; Egyfelvonásos vígopera Nóták 1 93.15 23.30 Könnyűzene MAGYAR o.m rrv ’>• ' 10.30 Tévé-ovi; (Isrnjf 17.28 Hírek 17.35 Tizen Túliak Társasága 18.25 Antenna 19.15 Esti mese , v? J' . f 19.30 Tv-híradó 20.00 KI mit tud? V, elSdöntö 22.00 Tv-hlradő. í. [Jnc&F ^— Kálból Együttes ülést tartott a községi tanács és a Hazafi­as Népfront elnöksége. Részt vett a közös tanácskozáson Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető­je Is. A közös testületi ülés megtárgyalta az 1971-es köz­ségfejlesztési alap zárszám­adásáról szóló jelentést, és a parkosítási munkákról szóló beszámolót. A költség­vetés-fejlesztési alapról szó­ló beterjesztés előadója Jó- zsa Sándor, a községi ta­nács vb-titkára volt. A bevételek alakulásával párhuzamosan ismertette az év közben jelentkező kiadá­sokat is. A községi tanács többek között 163 ezer fo­rintot fordított a községben működő öregek napközi ott­honának kiadásaira. Mintegy 960 ezer forintot az általá­nos iskolára fordítottak, s jelentős összeggel járultak hozzá a napközi otthonos óvoda, az iskolai napközi és egyéb szociális létesítmé­nyek fenntartásához, illetve üzemeltetéséhez. Viszonylag kevés összeg lett felhasználva a művelő­dési célokat szolgáló felada­tok megoldására és az if­júsági szervezetek segítésé­re. Á bevételek és kiadások Ismertetése mellett a beter­jesztés foglalkozott a tele­pülésközpont soron követke­ző terveivel is. A Hazafias Népfront be­számolójában hangsúlyozta, hogy a rohamosan fejlődő községben egyre több lesz a tennivaló is. A követelmé­nyek között fokozottan je­lentkezik a fásítási program végrehajtása, ezért ezt a munkát tovább folytatják. Beszámolt a népfrontjelen- tés arról is, hogy a kezde­ményezés nyomán egyre több virágot ültetnek a há­zak elé. Az elért eredmé­nyek a faluszépítési mozga­lomban kedvezőek, de ter­mészetesen még bőven ma­radt tennivaló. Sokat kell még tenni közös összefogás­sal az emberek nevelésében is, hogy igényük legyen a szép környezetre. A jelenlevők számos kér­dést tettek fel a két napi­rendi ponttal kapcsolatban. A két napirend megvitatása után sor került a tanács és a Hazafias Népfront elnök­sége között kötött együtt­működési szerződés jóváha­gyására. Varga Gyula VámosgyÖrkről A vámosgyörki állomás utazó­személyzetének „Béke" brigád­ja a legjobbak közé tartozik. Sok közöttük a női dolgozó is, s nem egy már több mint tíz esztendeje lett tagja a szocia­lista brigádnak'. Munkájukat balesetmentesen végezték, s igyekeznek a szocialista brigá­dok elé állított hármas köve­telménynek megfelelően élni és dolgozni. A szakvonali vizsgá­kon az átlagosnál jobb ered­ményt értek el, brigádtagonként nyolc-nyolc óra társadalmi mun­kát végeznek, s közösen járnak szórakozni, kirándulni is. Van a brigádtagok között olyan, aki tagja a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának, s szerződést kötöttek a miskolci megyei könyvtárral is. Külön említésre méltó, hogy a brigád tagjai vál­lalták egy korábban súlyos bal­esetet szenvedett társuk állandó patronálását, meglátogatják ott­hon, s segítenek családanya! gondjainak megoldásában. Szűcs Ferenc Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál befejeződött az idei szakszervezeti oktatás. Az oktatásra való felkészü­lés során 56 csoportot szer­veztek, 1406 fővel. A szemi­náriumokon való aktív rész­vétel azt bizonyította, hogy a dolgozókat érdeklik a poli­tikai és gazdasági kérdések. Jól sikerültek a kihelyezett szemináriumok is. Több alapszervezet segített az ok­tatás megszervezésében, így lemorzsolódás sehol sem volt A szemináriumok szín­vonalát biztosította, hogy ve­zetőik a marxista egyetemet vagy középiskolát már elvé­gezték. Az oktatás befejezésekor a legaktívabb hallgatókat és az előadókat a szakszerve­zeti bizottság könyvjutalom­ban részesítette. f|IWll Visontáról TOQi Hajós A Thuuei külfejtése* bánya­üzemnél a magasabb szénterme­lés! igény megközelítése érde­kében végzett technológiai vizs­gálatok azt bizonyítják, hogy a keleti bányamezőben a már ki­alakított művelési frontok fel- gyorsítása olyan beruházásokat igényel, amely csak 5—6 év alatt hajtható végre. A Jóváhagyott beruházási programban szerepel az 1976-tól a Visonta község nyugati olda­lán megnyitandó II. front, amely kedvező takarás! aránya miatt csökkenti a nehézségeket. A nyugati terület gyorsításával a programban szereplő éves széntermelés mennyisége 1986-ig bizonyos mértékig fokozható. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt igényeinek jobb kielégítésére, körülbelül 4 millió tonna szénnel termelné­nek többet A nyugati nyitást a tervezetthez képest előbbre hoz­zák, a gépesítés jelentős része az ecsédi külfejtésnél felszaba­duló géppel oldható meg. A lét­szám is biztosított, mert a gé­pekkel együtt a kezelőszemély­zet is átmegy Vieontára. Hj. Berta Tibor Kubai jegyzetek (2*) Cápák és hadihajók Szürkéskék sima a tenger, fürdésre csábít a rekikenő hőségben. De azután eszem­be ötlik Hemingway öreg halásza, a nagy hal és a zsákmányt lekopasztó raga­dozók. Szégyen ide, szégyen oda, mégiscsak megkérdezem újdonsült kubai barátomtól, nincs-e cápavesaély a kör­nyékem A cápáktól nyugodtan megfürödhet, errefelé leg­alábbis nagyon gyávák, el­kerülik az embersokaságot. A nagy testű fekete mániáik­ról és a kisebb, fürge barra- cudáfcról már nem mondha­tom ezt, harapásuk és mér­gük sok kellemetlenséget tud okozni... Szerencsére a tisz­ta tengervízben messziről észre lehet venni közeledtü- ket, van idő a fürdés abba­hagyására, vagy ellenintéz­kedésekre. Egy pillanatnyi szünet kö­vetkezik, azután magától ér­tetődő természetességgel, ahogyan Kuba hétköznapjai­ban is kapcsolódnak a prob­lémák, hozzáfűz még egy mondatot: — Megtanultuk kiismerni a minden rendű és rangú ra gadozókat, védekezni is ké­pesek vagyunk ellenük.., A célzás félreérthete tlen, a nagy szomszéd, az Egye­sült Államok közelségére utal Az amerikai hadiha­jók és hard repülőgépek rendszeres őrjáratot folytat­nak a karibi vizeken és a száztíz négyzetkilométeres guantanamói támaszpont to­vábbra is ott terül beékelőd­ve Kuba testében. Jellemző, hogy a több mint hetven esztendős bérleti szerződés értelmében az amerikaiak annyit fizetnék a területért, mint egy használt Ford-ko­csi ára. A forradalmi Kuba kormánya természetesennem fogadja el, hanem visszauta­sítja ezt az összeget Az invázió veszélyének el­hárítása — amelynek alap­vető tényezői a kubai nép forradalmi szelleme és a szocialista világ szolidaritá­sa — nem oldott meg min den nehézséget. Az új tár­sadalom építése sehol sem könnyű, de Amerika első szabad földjén különösen sok nehézséggel kellett és kell megküzdeni. Az Egye­sült Államok után annak idején Kubában valósították meg másodjára a színes te­levíziós adásokat — termé­szetesen egy szűk kör és az amerikai túristák számára — ugyanakkor saját erőből gombostűt sem voltak képe­sek gyártani. Jellegzetesen monokultúra uralkodott a szigeten, nem is hívták más­A felnövekvő nemzedék: kubai gyermekek egy santlagé óvodában. (A szerző felvételei legfőbb" exportcikkének ára Washington kényétől-kedvé- től függött Jelentős élelmi­szerbehozatalra is szorultak, de a trópusi körülmények között még hűtőjiázakkal is alig rendelkeztek!, miután a száznegyven ki lóméternyire fekvő floridai partoktól na­ponta indultak az áruszállí­tó hajók. Maga Havanna af­féle hétvégi „kisegítő” volt az amerikaiak számára: hat­százezren éltek a különböző kiszolgáló iparokból, a játék­kaszinóktól a bordélyháza­kig. Ahol ma a Tropicana mulató műsorában gyönyör­ködnék esténként, ott volt a világ egyetlen olyan játék- barlangja, ahol nem volt fel­ső tét, tehát pillanatok alatt akármilyen összeget el lehe­tett veszteni.« A kubai forradalom után az egész gazdasági és tár­sadalmi struktúrát át kellett alakítani — teljes amerikai blokáddal, és a környező la­tin-amerikai országok felé „egészségügyi zárlattal” sú­lyosbítva. Elmondani is ne­héz, mi mindent kellett rö­vid idő alatt megvalósíta­niuk, Lerakni az ipar alap­jait, sokoldalúvá tenni a mezőgazdaságot, nem megfe­ledkezni az évente még min­dig 7—800 millió dolláros be­vételt jelentő cukornád-ter­mesztésről, írtakat építeni kialakítani a tengeri flottát felszámolni az analfabetiz must, megjavítani a köz egészségügyet, enyhíteni t lakásgondokon s nem utolsó sorban biztosítani az ország védelmét.- (Ez valóban össz­népi ügy, a hadsereg mellet három és fél millió emba tagja a CDR-nek, a Fórra dalom Védelmére Alakul B izottságoknak.) Mindez óriási eró-; és emberösszpontosítást veteL Kuba földje olyan tér mékeny, hogy a kísérletkén elültetett szólót évente kért szer szüretelhetik és vaa termék, amiből háromsao arathatnak. Csakhogy ugyan ilyen búján nő a gyom é gaz, az átlagosnál gyorsab ban terjednek el a kérte vők és növénybetegségek, s trópusokon különösen sae szélyes az időjárás. A sta tisztikák adatai elegendi esőről adnak hírt, de a le zúduló víz a keskeny sziget ről három óra alatt belepa takzik a tengerbe. (Üjabl feladat: víztárolók építése! A hatszázezer munkanélkül — ennyit tartottak számol a forradalom előtt — régei a múlté, de új gond adó dik: a munkaerőhiány... Az elmondottakból követ kezik, hogy Kubában mi még alapvető jegy- és fej adagrendszerrel kell bizto­sítani minden család száma ra a legszükségesebb élelmi szereket és iparcikkeket. í jegy nélkül kiszolgáló ven déglők, éttermek — az el múlt hetekben százhatvaj új helyiséget nyitottak mei — általában zsúfolásig töm ve vannak, néha bizony ji előre sorszámot kell kém igénybevételükhöz. De szem tanúként hivatkozhatom rá jártam másutt is Latin Amerikában s már most Ku bábán találtam a legki egyensúlyozottabb viszony© kát. Nem láthattam a lu xusnak, gazdagságnak nyo mait, mint másutt — de a iszonyú szegénységét sem Kuba nincs egyedül — \ szocialista világrendszer tag ja, elsősorban a Szovjetünk de a többi szocialista orszá gok is minden tőlük telhe tő segítséget megadnak szá mára. Fidel Castro köruta zása, — amelynek során els ízben hazánkba is ellátoga tott — tovább erősíti ezeke a szálakat. Ez pedig biztosi ték arra, értsenek belőle Ku ba partjai körül ólálkodó cá pák és kalózok is, hogy Ku ba Amerika szabad földjéé az is marad, Réti Ervin il színest EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) ' Fél 4 órakor: Kurtalábú pásztor Homoki Nagy István filmje. > Délután fél 6 és este 8 órakor 5 Waterloo Színes, olasz—szovjet törté-^ nelmi film. ^ EGRI BRÖDY ^ (Telefon: 14-07.) ! % Fél 4 órakor ^ Karneváli éjszaka § Mulatságos. színes szovjet^ film. EGRI KERT Előadás kezdete: este 8 órakor: A fehér apácák titka GYÖNGYÖSI PUSKIN Még kér a nép GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy nyáron át táncolt GYÖNGYÖSI KERT Az angyal vérbosszúja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Támadás hegedüszóra FÜZESABONY Hekus lettem LŐRINCI Vizsgálat egv minden felett álló polgár ügyében § j gyanúi OH (JGYEIÉT Egerben: 19 órától péntek i reggel óráig a Bajcsy-Zsi-i Unszkv utcai rendelőben. (Tele-J fon 11-10). Rendelés gyermekeki részére Is. _ Gyöngyösön: 19 órától pénteki p»gel 7 óráig a Jókai utca 41. i «wem alatti rendelőben. (Tele-, 17-97); ______________._ A mikor Lindorm déltaj­ban hazajött, kirázta a hi­deg, prüsszögött, fázott, kö­högött, fájt a feje és hascsi- karása volt. Mégis asztalhoz ült, hogy lenyelje a füstölt angolnát, de az visszakíván­kozott a tányérjába, mintha zsinegen rángatnák. Lin­dorm cudarul érezte magát. Kereken visszautasította az ebéd többi fogását, úgyhogy szegény Lindorm asszony sem ebédelt. De nem törő­dött a saját éhségével, ha­nem csak szegény beteg fér­jére gondolt. Elővette min­den asszonyi furfangját, hogy ágyba kényszerítse. For­ró fejére tette hűvös kezét és dörzsölte jéghideg lábát. Csupa aggodalom és jóaka­rat volt. Nagy igyekezeté­ben olyan bőségesen frissí­tette kölnivízzel férje hom­lokát, hogy az a szemébe csurgóit és csípett. Lindorm átkozódott és köhögött — köhögött és átkozódott. Ha a köhögőroham félbeszakította szitkozódását és csak fél át­kokat tudott kinyögni, a fe­lesége kiegészítette a félbe­maradt szavakat és ezzel bi­zonyos enyhülést szerzett fér­jenek. Miután a roham elmúlt, Lindorm teljesen kimerül­tén hevert az ágyon. Felesé­ge nem mozdult mellőle, fog­ta a kezét és felolvasott ne­ki az Országunk című ké­peslapból, míg a férj ki nem tépte kezéből a lapot és rá nem förmedt: „Eredj a fe­nébe, még halálra kínzói Pl Daniel Bergman: Lindormné e szavakra ki­suhant a szobából. Estére operajegye volt, nagyon ked­velte a zenét. De színház helyett a konyhába sietett, ahol fűszeres forralt bort készített. Lindorm a jó há- ziszerból különösebb ellen­kezés nélkül felhajtott két- három pohárral. Ettől elkez­dett izzadni és lassan fél­álomba merült. Az asszony ott ült az ágya mellett és örömmel leste fér­je mind egyenletesebb léleg­zetét, mely rövidesen egész­séges horkolássá hangoso- dott. Reggelre Lindormnak ku­tya baja sem volt, hát be­ment 0 hivatalába, Mikor. délben hazajött, felesége sá­padtan, karikás szemmel fogadta. „Hát veled mi történt?” — kérdezte kelletlenül. „Nem érzem magam jót” — felette az asszony. „Neked sem jön meg az eszed” — korholta a felesé­gét. „Kivágott ruhában jöt­tél el Berglundékhoz leg­utóbb. Természetes, hogy megfáztál. Iszom is egy tör­kölyt, mert védekezni kell!” Es Lindorm evett, ivott, s jól megtömte a bendőjét. Eszre sem vette, hogy mel­lette a felesége alig nyúl az ételhez. Ebéd után felkeltés a szobájába sietett szundíta­ni, Exissen ébredt, maid jak Mwsőo^ i 4 I öltötte a szmokingját és fü-% työrészve benézett az asz- £ szonyhoz. „Pokoli fejfájásom van”-s'f panaszkodott a felesége. „Még ez hiányzott”, fa- í kadt ki mérgesen Lindorm f — „nem késhetem le miat-'j tad a kártyapartit. Na szer-% vusz, és ápold magad egy ^ kicsit, hogy megszűnjön ez{ a nyavalygás”. Ezzel megfordult és e!-^ ment hazulról. Mikor hajnali egykor be- $ nyitott a hálószobába, Lin- \ dormné éppen elaludt. De 5 azonnal felijedt, ahogy fér-1 je a recsegő ágyra huppant,\ ís elkezdett köhögni. „Szopogass valami cukor- kát, az ördögbe is!” — kia-$ hálta Lindorm tűrelmetle- $ ■ nül. — „Zavar a köhögésed Az asszony szót fogadott, $ a szájába vett egy gyógy- $ cukrot, de csak köhögött to- $ ’ vább. Lindorm forgolódott: az ágyban, majd felugrott,\ , fel s alá járkált a szobá-§ ban, és kezét tördelve szi- $ szegte: S „Hagyd már abba, a ku-\ I tya mindenit! Aludnom kell, \ érted? Szorítsd össze a fo-^ ’ gadat, vagy tömd a szádba \ . a zsebkendőt és húzd ma- $ gadra a paplant!” $ * i; Szegény Lindormné majd - megfulladt a takaró alatt. A ' férje azonban elaludt. ■ : „ Bofafofl Balázs fordítása s

Next

/
Thumbnails
Contents