Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
VersenvTo brigádok I érjük a gazdasági veti - zetőket és íi műszakiakat, hogy az eddiginél többet, segítsenek nekünk. Mégiscsak bosszantó, és igazságtalan, nogy a brigád becsületesén elvégezhetné a munkáját, de ross? a szervezem. gyakran nincs szerszám, hiányzik az anyag, esetleg hibásak a raiz^k ...” A csepeli Ragó Ferenc, a szocialista munka hőse szavai; időztem, amelyeket a szocialista brigádvezetők közelmúltban tartott országos tanácskozásán mondott. S mert többen vélekedtek hasonlóan, az. idézett mondatokat nyugodtan kezelhetjük közvéleményként is ... A munkásemberek, a szocialista brigádtagok véleményeként, amely — úgy tűnik — kissé „elrugaszkodik” a valóságtól, kissé türelmetlenebb, sürgetőbb, egyszóval kissé más hang, mint amit az üzemekben, intézményekben, hivatalokban megszoktak. Idézhetnénk más példákat > is. Néhány héttel ezelőtt hivatalos voltam az egyik társadalomtudományi folyóiratunk szerkesztősége által rendezett ankétra, ahol — szocialista brigádtagok, brigádvezetők és a mozgalmat irányító gazdasági és szak- szervezeti . vezetők részvételével —• azon vitáztunk, hogy miként lehetne még elevenebbé, még hatékonyabbá tenni a brigádmozgalmat. A legérdekeltebbek, a brigádtagok és a brigádvezetők voltak a legtürelmetlenebbek Mitől nyereséges (Tudósítónktól): Lapozgatom a vendégkönyvet. Köszönő, eLismerő szavak mindenütt-. Elkérem a panaszkönyvet is, úgyszólván üres. Nézegetem a múlt évi •üzleti kimutatásokat, az éves tervet, magasan túlteljesítették, több mint másfél millió forintos volt a forgalom. Manapság annyi gyengén menő, tisztét rosszul ellátó turistaházról ejtünk szót, hogy .kíváncsian faggatom a mátraházi Vörösmarty türístaház vezetőjét, Bánvölgyi Ferenc- nét: mi a titka a sikernek? —, Titok? Az nincs. A magyarázat, hogy elsősorban szeretettel kell várni a tien- déget Én a munkánk ered- * menyét, mindig a visszatérő vendégekkel mérem. Akkor dolgoztunk jól, ha évről évre nem kerülik el turistaházunkat. Színes, pezsgő az élet az egész éven ál üzemelő turistáiméban. A főszezon áprilisban kezdődik, ilyenkor tömegesen érkeznek az egyetemisták. Május vége, június eleje az érettségizőké, azután az általános iskolások szánják meg az épületeket, A Vörösmarty turistaház a djakesoportok fogadásával, a vékony d i á k pé n /1 á reák hoz mért vendéglátással segítője a diákturizmusnak. A turistaház egyik népszerű szolgáltatása az 50—6ü személyes úttörőtáborok szervezése. Az idén a szolnoki- 5443, sz. Zőlya úttörőcsapat tagjai kezdték a táborozást, de szép programot ígér a július 2-től 7-ig tartó KISZ továbbképző tanfolyam is. Erre 80 debreceni K1SZ- ffiiíai érkezik A turistaház folyamatos üzemeltetése széles körű szervező munkát igényel, jó kapcsolatot a Turistaellátő Vállalat központjával és « különböző városokban működő IBUSZ-irodákkal.' Sok az üzemi kirondulócsoport is, Vasárnaponként három-négy IBUSZ-busz áll a turistaház előtt. Ami zavaró, hogy bővítésre szorul az étterem ős a konyha. Rengeteg ötlettel teszik barátságosabbá a turistaházat. A helyettes vezető Bánvölgyi Ferenc egy őzikét nevel a- gyerekvendégek nagy örömére. Az épületek folyosóit, a szobákat virá 'o-k díszítik.' Mindenkinek leiszik ». h an gul ft tos flekkensíltőhefv és az Idősebb vencri"’"1' ♦römmel fogadják a száés a legőszíntébbek. Mindenki más „szőrmentén” kezelte a témát, „problémákra” és „objektív tényezőkre” hivatkozott, jói csengő, ám lényegében semmitmondó frázisokkal próbálta megkerülni a lényeget. A munkások nem .. ök eredményeket soroltak és rögtön hozzátették, hogy mennyi mindent lehetne ég kellene még tenni... S az őrökké visszatérő refrén: „Csak segítsenek...” „Csak érezzük, hogy számítanak ránk, hogy bíznak bennünk... S nemcsak akkor, ha ég a ház, ha közeledik a hóvégi, vagy negyedév végi hajrá.. Osszák meg velünk a műhely gondjait, kérjék a véleményünket a termelési programok teljesíthetőségéről, s mindenekelőtt: teremtsék meg a folyamatos munka feltételeit, s a többit bízzák ránk...” Nyers és őszinte vélemények ezek. s éppen ezért nem szabad, nem lehet szokványos közhelyekkel lelo- hasztani, lecsillapítani a tenni akaró emberek szenvedélyét. Nem szabad e véleményekkel szemben „objektív nehézségekre” hivatkozni, homályos — s az egyszerű munkásember számára rendszerint érthetetlen — ma- gyarazkodásba fogni. A műhelyben, a munkapadok mellett leegyszerűsödnek a kérdések; az emberek azért mennek a gyárba, hogy dolgozzanak és értelmes, értéket alkotó munkával pénzt keressenek. Amit a napi kötelezettségünkön felül válegy tarislaliazí mukra barkácsolt pihenő-olvasó lugast is. A sikerre nines recept, talán csak annyi, hogy a szakácsnő jó szívvel süt valami könnyűt egy diétázó idős néninek, hogy a pincér mindig jókedvű és gyors, az egész személyzet nekilát, ha valamelyik csoport fogadására valamit el kell készíteni, s a vezetőnő szeme mindenütt ott van. Itt minden betérő úgy érzi, szívesen látott és fontos vendég. Valahol itt kell keresni, hogyan lehet nyereséges a mátraházi Vörösmarty turistaház, T. Mányi Judit lalnak, azt hangsúlyozottan a köz érdekében teszik. Cso- da-e, ha szenvedélyesen szóvá teszik más'jk mulasztásait, csoda-e, ha nem fogadják el a bármilyen meggyőzőnek tűnő magyarázkodást sem? Éppen ebben rejlik a szocialista brigádmozgalom igazi ereje. Meggyőződésem, hogy a szocialista brigádtagok és brigádvezetők túlnyomó többsége, nagyon komolyan veszi azt a bizonyos — és valljuk be: olykor lejáratott — hármas jelszót... Komolyan veszik a munkaverseny alapgondolatát, végtére is: a versengés, az ember legősibb és legtermészetesebb magatartásformái közé tartozik. Joggal pörölnek azért, hogy ezt a mozgalmat mások is éppen olyan komolyan vegyék, mint ők. A szépen dekorált brigádnapló, a látványos, ám voltaképpen semmitmondó vállalások, a formális közös megmozdulások alighanem számukra a legértelmetlenebb dolgok. S hogy mégis találni ilyesmit? Nem csoda! Sok esetben nincs más funkciója a brigádnak, mint hogy látszólag tartsa fenn magát, formális dolgokkal bizonyítsa létének jogosultságát. S ez, részben a gazdasági vezetők, részben pedig a szocialista brigádmozgalom irányítóinak számlájára írandó. Pedig ideje lenne észrevenni, hogy a szocialista brigádok, a szocialista munka és közgondolkodás bázisai. S ez a fajta gondolkodásmód roppant egyszerű; dolgozni, termelni, folyamatosan, gazdaságosan, mindannyiunk számára hasznot hajtóan. A s országos tanácskozá“ son sokan és sokféleképpen fogalmazták meg, Ragó Ferenc, bevezetőben idézett szavait: több segítséget, több bizalmat a szocialista brigádoknak. S ez az óhaj nem először hangzik el a brigádvezetők különböző tanácskozásain. El kellene végre gondolkodni azon, hogy vajon miért ismétlik újra és újra ezek az emberek ugyanazt ? Vértes Csaba Csintalan Kálmán: ., .nekem nem volt földem. (Foto: Tóth Gizella) AZ ACÉLFOGAK felmagasodnak a szekér fölött, a villásemelő felmarkol egy fél kocsira való szénát, a hatalmas teller néhány pillanatig fent lebeg, aztán a gép szolgálatkészén odahelyezi a szénát az emelkedő kazal tetejére, tsz emberek lába elé Forgatják a szénát, építik a mestermunkát igénylő kazal szélét azzal a biztonságos, tévedhetetlen tudással, amivel az apjuk, nagyapjuk rakta a kazlat. A magasodó lucerna tetején a termelő- zövetke/et fiatalabb nemz®, d, kéhez tartozó férfiak dolgoznak. Csintalan Kálmán, Juhász Pál, Vígh István az ötvenévesek táborába tartozik. Csintalan — miközben egyenletes, hibátlan ritmussal, egyetlen felesleges mozdulat nélkül dolgozik — megtörU éles szöigletű, csontos arcát, amely 49 éves korban nem történetet, hanem történelmet takar. Délidő van. Csintalan Kálmán az akácfa árnyékában ül, nagyokat szív a cigarettából — Talán én voltam egyedül a faluban, itt Zaránkon, akinek nem volt földje. Azt hiszem, kilencéves korom Óta jártam el aratni. Először A Szolnoki Tisza mente Vegyiművek Kénsavgyára megkezdte a próbaüzemelést. Az új üzemrészben évi 200 000 tonna kénsavat fognak majd előállítani. Próbatermelés (MTI foto — Balassa Ferenc) Központi élelmiaaer-ellenör&és A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítására új élelmiszer-vizsgaló intézetet létesítettek. A Központi Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a korábbi központi irodából és a hozzá tartozó laboratóriumból alakult, s országos hatáskörrel tevékenykedik, A hozzá tartozó vádéki intézmények nagyszabású ellenőrzési program megvalósításán fáradoznak majd. Az új intézet nemcsak ellenőrzés-sorozatokat végez a fogyasztói érdekek védelmében, hanem főképpen a növényi eredetű élelmiszerek minőségének megítélésére alkalmas új technikai eljárásokat dolgoz ki ég azok bevezetésére tesz javaslatot a MÉM-nek. A nyers- és az adalékanyagok vizsgálatát is , korszerűsítik. Hatáskörük kiterjed a csomagolási módszerek ellenőrzésére is. Az intézet vegyészmérnökeit újszerű mintavételi módszerek kidolgozásával bízták meg. A szakemberek bírósági szakvéleményt is adnak. Kazalrakás közben feliben, aztán egészben. Megállapodtunk a gazdákkal, hogy minden tizedik, vagy- tizenegyedik csomó az enyém amit levágok, Egy csomóban volt úgy húsz kiló termény. Az aratás három- négy hétig tartott, ez alatt megkerestem hat-hét mázsa gabonát. Ebből megvolt télire a fejadag, a jószágnak is jutott, még ha rosszul álltunk, eladtunk belőle. — Hogy emlékszem vissza azokra az időkre? Sehogy. Tudom, hogy rengeteget dolgoztam, azt is megmondom, hogy ma már nem bírnám azt ki, de talán senki, olyanok voltak az aratások, de amúgy nemigen emlékszem részietekre. Azt tudom, hogy Balaton kincse kaszám volt. Akkor az volt a márka. Meg a Somogygyöngye. Higgye el, ha most azt mondanák az emberéknek, hogy fogják meg a kaszát és álljanak bele a táblába, nem lenne learatva semmi. Nem olyanok most már az emberek, mint azelőtt. Az az igazság, hogy a magunkfajta parasztember is elszokott a legnehezebbiktől, és elszokni könnyű a munkától. Sokszor margók én is, hogy sok a munka, sok mindent kell csinálni, de azért az a* igazság-, kényelmesebb lettem én is. — Mikor 'aratott kézzel útdíjára? — Nem tudom. Régen. Tudja, amikor a termdősző. ‘kezel először vett komló. s«;ik| nem vette komolyén közülünk. Azt mondták, hogy a gép levágja, elcsépelt és külön rakja a szalmát. Én aztán tudom, hogy ml kínlódás volt az aratással, majd egy hónapig vágtuk mindig az árpát meg a búzát, azután meg mentünk a gépekhez csépelni. Szóval, nem hittük el, amit a kombájnról mondtak. Aztán, amikor elkezdett dolgozni, még az öregasszonyok is kijöttek a határba megnézni. Ezen a nyáron már egy német kombájnunk is lesz. Azt mondják, az még pontosabb munkát végez, mint az SZK 4-es. Hát hiszen jól van az, csak jöjjön, mert kell is nagyon. Kevés az ember, nem lehet gép nélkül dolgozni. Látja itt a kazlakat, azokat is mind gép segítette. Tudom én is meg a többiek is, hogy ha valami segít, akkor az a gép, mégis még legutóbb is, két éve, amikor a lucernát először gépi kaszával vágták, akkor is morgolódtunk, hogy nem lesz az- már többet olyan, mintha kézzel vágnánk le. Persze, ugyanolyan lett. Magam Is sokszor gondolkozom rajta, hogy miért van. ez így. Én azt gondolom, hogy azért, mert túl gyorsan történt minden. LATJA, én még 49 évesen arra emlékszem, hogy milyen volt az, amikor hajnalokon jártunk el kaszával a váltunkon. Három gyerekem van, azok meg már akkor se Utdn hogy milyen volt az, .hogyha <»mesélném nekik. tózigethy András A Központi Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a vidéki, valamint a fővárosi ellenőrző-sorozatokról összesítést készít és ennek alapján hozzák majd meg döntéseiket az illetékes szerveit. (MTI) Előzetes minőségvizsgálat nélkül nem hozható forgalomba Import vegyi termék Az érvényes miniszteri rendelet és jogszabályok kötelezővé teszik az importtermékek előzetes minőség- vizsgálatát. Ennek ellenére — a hálózati ellenőrzések tapasztalatai szerint — a KER- MI előzetes véleménye nélkül a hazai árunál gyengébb minőségű, nemegyszer kifogásolható import vegyi termékek, kozmetikai és háztartási cikkek kerültek a boltokba, a fogyasztókhoz. Az 1972. évi importpoiiti- kai irányelvek szigorúan előírják, hogy csak a _ hazai' gyártmányúnál jobb minőségű, a választékot előnyösen bővítő importtermék kerülhet forgalomba, ez elv érvényesítése és a megfelelő minőség érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium ismételten felhívta az érdekelt vállalatok figyelmét az érvényes rendeletekre, s arra, hogy azok végrehajtása minden importtal foglalkozó vállalatra kötelező, függetlenül attól, hogy árut milyen konstrukcióban hozzák be. Ezentúl előzetes minőség- vizsgálat nélkül importtermékre árat megállapítani nem szabad, s igy az ilyen importcikkek nem kerülhetnek forgalomba. (MTI) W2. június 21., 4
