Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Az okinawai előjel AZ OKINAWA-SZIGETCSOPORT névadó szigetén megtartották a kormányzói és a tartományi nemzetgyű­lési választásokat. Nem túlzás kijelenteni, hogy a sza­vazást nemcsak Japánban, hanem az egész világon nagy érdeklődéssel kísérte a közvélemény. Márpedig egy mégoly fontos ország valamelyik tartományának helyi választásai az esetek túlnyomó többségében kizárólag belpolitikai érdeklődésre tarthatnak számot — sőt, na­gyobb országban igen gyakori az is, hogy egy-egy ilyen esemény már más tartományokban sem kelt különösebb figyelmet. Ahhoz tehát, hogy egy látszatra helyi jellegű ese­ményt öt kontinens figyelmének reflektorfényei pásztáz­zanak, valamilyen különleges, sajátos ok kell. Okinawa esetében két ilyen ok is létezik és a kettő meglehetősen szorosan összefügg egymással. AZ EGYIK ok az, hogy Okinawa a második világ­háború végétől egészen ez év tavaszáig amerikai fennha­tóság alatt állott. Mac Arthur tábornok csapatai vagy ki­lencven napos súlyos harcokat vívtak a szigetcsoport térségében és nem sokkal a hírhedt San Franciscó-i kü­lönbéke aláírása után a Pentagon „alapvető stratégiai érdekekre” hivatkozva bejelentette igényét Okinawa teljes megszállására. A fősziget a földkerekség egyik legnagyobb katonai bázisa lett — közigazgatási székhelyén. Naha város hadirepülőterén percenként több gép szállt fel és lan­dolt. mint a föld bármelyik polgári óriás-légikikötőjében, Öbleiben ott álltak az amerikai hetedik flotta kolosszu­sai. A sziget szántóföldjeit hadgyakorlatokra, hatalmas raktárakra, javítóműhelyekre sajátították ki, útvonalait angol nevekkel és angol nyelvű feliratokkal látták el. Okinawa kiszakítása ellen a japán nép széles ré­tegei szinte az első pillanattól kezdve tiltakoztak és har­coltak. Az utóbbi esztendőkben a szigetcsoport megalá­zó helyzete vált a japán belpolitika egyik legfőbb kér­désévé, külpolitikai értelemben pedig az egyoldalú ori­entáció gyűlölt jelképévé. A világ és a washingtoni po­litika változásain kívül a tömegmozgalom vezetett 1972. május 15-én a szigetcsoport visszaadásához. Azóta most volt Okinawán az első választás és ez a baloldali erők egyértelmű győzelmével ért véget. Ez a világ figyelmé­nek egyik oka. A MÁSIK az, hogy néhány nap múlva elnökválasztó közgyűlést tart a hatalmon levő liberális demokrata párt, amelyen kijelölik Szato utódját. Bárki lesz az utód, ha győzni akar a jövő évi választásokon, figyelembe kell vennie a félreérthetetlen okinawai figyelmeztetést. «C^AA/SA/WWV*AAA/WWV\AAAAAAAAA»\*A/VW\AAAAAAA/V\AAAAAAAAAAAiVSAA/ Csehszlovák—kubai közlemény A kubai párt- és kormány- küldöttség csehszlovákiai lá­togatásáról hétfőn délután kiadott közlemény megálla­pítja, hogy a felek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást hazájuk belpolitikai és gaz­dasági helyzetéről, s kifej­tették véleményüket a nem­zetközi helyzetről, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozga­lom alapvető problémáiról. A csehszlovák fél elítélte az észak-amerikai imperia­lizmusnak a Kubai Köztár­saság ellen alkalmazott ag­resszív politikáját, kubai részről támogatásról biztosí­tották Csehszlovákiának a müncheni diktátum kérdé­sében elfoglalt álláspontját. Köeös Piac: Megalakult Olaszország háború utáni 34. kormánya Castro Moszkvában Giulio Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök .miután minden tekintetben befejez­te kormányalakítási tárgya­lásait, hétfőn a köztársasági elnöki palotában visszavon­ta fenntartását, gmellyel a kormányalakítási megbízást .annak idején elfogadta. Le- oné köztársasági elnök ez­után, a miniszterelnök ja­vaslatára, kinevezte az új kormányt. Olaszország háború utáni 34. kormánya, amely rendkí­vüli választások és másfél hónapos politikai huzavona után alakult meg, visszaté­rést jelent egy több mint tíz évvel ezelőtti kormány­formulához: a szocialista párt nem vesz részt benne, a kereszténydemokrata párt szövetségesei a liberálisok és a szociáldemokraták. A re­publikánus párt kívülről tá­mogatja az. ún. centrista koalíciót. Az országot 25 éve kor­mányzó kereszténydemokra­ta párt (DC) ezzel a döntés­sel véglegesítette, hogy a kö­zépbal-szövetség válságából, az országot emésztő gazdasá­gi és társadalmi nehézsé­gekből jobbra keres kiutal, jobboldali fordulattal akarja megoldani a problémákat. Mivel az új kormánykoalí­ció meglehetősen csekély parlamenti többségre tá­maszkodhat, fennáll a vé­széivé annak, hogy a kormány rejtett formában az újfasisz­Egyíptomi kísérletek az arab egység és a palesztinai ellenállási mozgalom védelmére Egyiptom minden tőle tel­hetőt megtesz az arab egy­ség és a palesztinai ellenál­lási mozgalom védelmére — jelentette ki vasárnapi nyi­latkozatában dr. Murad Gha- leb külügyminiszter, aki egyúttal azt is közölte, hogy Szadat elnök e célból ha­ladéktalanul érintkezésbe lé­pett az arab államfőkkel és uralkodókkal. Szadat erőfe­szítései egyrészt Izrael liba­noni agressziójának elhárí­tását, másrészt a palesztinai ellenállási szervezetek liba­noni bázisainak fenntartását szolgálják. Ghaleb elmon­dotta, hogy Kairó ez ügy­ben szoros kapcsolatot tart fenn egyes nagyhatalmak kormányaival, továbbá az egyiptomi ENSZ-küldöttség- gel. Mint ismeretes, a Libanon ellen végrehajtott izraeli ter­rortámadások célja változat­lanul a palesztinai ellenál­lás felszámolása Libanon „jordanizálása” révén. Golda (Meir kormánya arra építi számításait, hogy az ismét­lődő támadások belső válsá­got robbantanak ki Liba­nonban, s végül szembefor­dítják a palesztin gerillákat az őket befogadó ország ál­lamvezetését és hadseregét. E számítás realitását iga­zolják azok a libanoni jobb­oldali körökből származó megnyilatkozások, amelyek nyíltan követelik az 1969-es kairói megállapodás érvény­telenítését, a Dél-Libanon- ban kijelölt gerillabázisok felszámolását. A helyzet sú­lyosságára utal, hogy vasár­napra virradóan összeütkö­zésre került sor a libanoni hadsereg egységei és a pa­lesztin ellenállás erői kö­zött Szadat elnök arabközi tár­gyalásai arra irányulnak, hogy az arab világ egysége­sen lépjen fel az izraeli ag­resszióval szemben, a palesz­tin ellenállás védelmében. Kairói politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Egyiptom az arabközi kon­zultációk révén rendkívüli arab csúcsértekezlet összehí­vását kezdeményezi és szorgalmazza. ták parlamenti támogatását is igénybe veszi, vagy pedig rendkívül ingatagnak, bizo­nyul és nem tudja keresztül vinni törvényjavaslatait. Az új kormány főbb tár­cáit a következők kapták: Miniszterelnök: Giulio Andreotti (DC), miniszterel­nökhelyettes és hadügymi­niszter: Mario Tanassi (szoc. dem.), külügyminiszter: Giu­seppe Medici (DC), Belügy­miniszter: Mariano Rumor (DC), kincstárügyi miniszter: Giovanni Malagodi (liberá­lis). külkereskedelmi minisz­ter: Matteo Matteotti (szoc. dem.). A 26 tagú kabinetben a DC-nek 17 minisztere van, a szociáldemokraták 5, a libe­rálisok 4 helyet kaptak. Andreotti programbeszédére és a bizalmi szavazásra a képviselőházban előrelátha­tólag a jövő héten kerül sor. Fidel Castro hétfőn az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghí­vására Moszkvába érkezett. A fogadására a szovjet fő­város Vnukovó—II, repülőte­rén megjelent Leonvid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyi- kolaj Porig->rnij. a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és több más szovjet vezető sze­mélyiség. A magas rangú kubai ven­dég repülőgépét szovjet va­dászgépek egysége kísérte a moszkvai repülőtérig. Fidel Castro tiszteletére katonai díszegység sorakozott fel. El­játszottál? a szovjet himnuszt majd Fidel Castro Leonyid Brezsnyev és Alekszej Ko­szigin kíséretében eltépett a díszszázad előtt Választás Okinawán Okinawa szigetén, Japánhoz való visszatérése után, elő­ször tartottak tartományi választásokat. A tartományi kor­mányzó tisztét Ohobyo Yara (középen) nyerte el. Képün­kön: Yara, Okinawa tartomány első kormányzója meghaj­lással köszöni meg a választást. (Népüság telefoto — AP — MTI — KS) Amerikai légierő támadásai Hanoi ellen Politikai kötélhúzás A nyugati sajtó az el­múlt napokban, nagy terjedelmet szentelt a Közös Piac problémáinak. Nem is annyira gazdasági, mint in­kább politikai megvilágítás­ban tárgyalta azokat a kér­déseket. amelyeket a „ha­tokénak, .,tízek”-re bővülése vetett fel. Ismert dolog, hogy a Kö­zös Piacot létrehozó 1957-es római szerződés, ha szó sze­rint nem is, de szellemében kilátásba helyezte a politikai unió megteremtését, mint a tagországok együttműködé­sének legmagasabb fokát. Bár még igen távolinak tű­nik egy olyan integrált Közős Piac kialakítása, amely meg­határozott kérdésekben uta­sítási jogkörrel rendelkezne a nemzeti kormányok felett, a fejlődési tendencia minden­esetre ebbe az irányba mu­tat. A Közös Piac alapító tagjai: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg, to­vábbá az 1973. január 1-én csatlakozó Anglia. Írország, Dánia és Norvégia egyetért abban, hogy közös politikát kell kidolgozni a közösséget érintő legfontosabb tenniva­lókról. „Európa építését az egyes kormányokból kiindul­va kell elkezdeni, hozzászok­tatva őket, hogy együtt csi­nálják azt, amit eddig külön csináltak” — írta a francia La Nation Pompidou einöl? S&8 1972. június 27., kedd nyilatkozatát kompientälva. A lap így folytatta •" „Pompidou elnök megmutatta partnere­inknek, milyen konkrét fel­adatok előtt állnak, amikor a gazdasági-pénzügyi unióra, a közös ipari és technológiai politikára, a „harmadik vi­lággal” szemben kialakítandó közös álláspontra és a poli­tikai együttműködésre, azaz az európai külpolitika közös elveinek kidolgozására utalt”. A kibővült piac közös kül­politikájának sürgetése kü­lönösen a küszöbön álló eu­rópai biztonsági értekezlet fényében válik érthetővé. A nyugati szövetségesek egyez­tetni, összehangolni akarják nézeteiket, az értekezlet sok­oldalú előkészítése lété te­endő tépéseiket. Összefogásuk elmélyítésétől súlyuk növe­kedését várják, magán az értekezleten. Közeleg a biz­tonsági értekezlet összehívása és a közös piaci „tízek” — mindenekelőtt a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal szemben —, szeret­nék pozícióikat erősíteni, de (főként a franciák) némileg ellensúlyozni igyekeznek az amerikai befolyást is. A kö­zösség egyes tagjai persze nincsenek azonos véleményen az Egyesült Államokhoz és Kelet-Európához fűződő kap­csolatokról. Franciaország sokkal inkább lazítani akar a közösség Amerikához fűződő gazdasági és politikai szálain, mint Anglia és Belgium. Vi­tas az is, szüksége van-e a Közös Piacnak új intézmé­nyekre, s ha igen, hol legyein székhely». ____ Ezek a viták politikai ter­mészetűek. Lényegében arról folynak, hogy milyen legyen a „tízek” közös politikája, il­letve melyik nézet váljék uralkodóvá. Természetesen a gazdaságilag legerősebb, a politikailag legbefolyásosabb tagok véleménye lesz a leg­inkább mérvadó. E tekintet­ben Franciaország ma még kétségtelenül előnyösebb helyzetben van, mint Anglia, amely még nem teljes jogú tagja a közösségnek. Vannak azonban számottevő ellent­mondások a francia és a bel­ga, vagy akár a holland véle­mények között is. A Közös Piac „nagyja”, Franciaország most nyomást gyakorol a többi országra, mindenekelőtt Angliára, sa­ját politikai vonalának elfo­gadtatásáért, az integrációs szervezetben élvezett hatalmi státusának fenntartásáért, elismertetéséért. London ez­zel szemben az Atlanti Szö­vetség égisze alatt akarja „hatékonyabbá tenni” az európai Közös Piacban tár­sult országok külpolitikáját és védelmi politikáját. A francia és az angol törekvés közötti különbség nyilván­való. Az októberi csúcsérte­kezletig valószínűleg eldől, melyik „Európa-koncepció” kerekedik felül, illetve mi­lyen kompromisszumos meg­állapodás születik a közös­ség rivalizálódó tőkés nagy­hatalmai között. A ddig is nagy erőpróbá­ra számíthatunk a „közös politika” kialakítása körül. Dr. Manszur Khaled szu­dáni külügyminiszter, aki jelenleg hivatalos látogatást tesz Egyiptomban, vasárnap kijelentette, hogy Szudán tá­mogatja egy arab csúcsérte­kezlet összehívását az össze­hangolt arab stratégia kidol­gozása, illetve az arab erő­források egyesítése végett. Luxemburgban hétfőn dél­előtt megnyílt a közös pia­ci tagállamok pénzügymi­nisztereinek értekezlete, amelyen a fő téma a font lebegtetése nyomán kialakult Hailé Szelasszié etióp csá­szár vasárnap 5 napos jugo­szláviai látogatásra Ljublja­nába érkezett. Az amerikai főparancsnok­ság közölte, hogy az Egye­sült Államok valamennyi va- dászbombázóját kivonta a Da Nang-i légi támaszpontról, tekintettel a vietnami haza­fiak sikeres hadműveleteire. Da Nang — ahol valamikor 120 amerikai repülőgépet ál- lomásoztattak — a Hué-tól valutaválság lesz. Egyidejű­leg összeültek a tízek kül­ügyminiszterei is, hogy elő­készítsék a nyugat-európai csúcstalálkozót. Az uralkodót a repülőté­ren Tito elnök és más ju­goszláv vezetők fogadták. az egykori császárvárostól északra levő frontszakaszhoz legközelebb eső amerikai tá­maszpont. Amerikai vadászbombázók — mint a saigonl amerikai főparancsnokság bejelentette —, vasárnap támadást intéz­tek a Hanoitól 40 kilométer­re északnyugatra levő Viet Tri VDK-beli hőerőmű éllen. HANOI Az amerikai légierő hétfőn — helyi idő szerint reggel 7 valamint 10 órakor —, légi­támadást intézett Hanoi és környéke ellen — jelentette az AFP. A gyöngyöshalászi „Győze­lem” Mg. Termelőszövet­kezet traktor­kérés azonnali Jelentkezés a tsz-irodáiu Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Népújságba és a Népszabadsagba Egerben, a Széchenyi utca 8. szám alatti trafikban (a Ma­gyar Hirdető volt irodája mellett) lehet hirdetést feladni. v Luxemburgban Hailé Szelasszié Ljubljanában Siető Endre

Next

/
Thumbnails
Contents