Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

tAulósvieeck O) vicehullám Sntötte el országunkat, az autós­viccek áradata. Ez □ viccdivat olyan bőségesen ontja poénjait, mint egykor a skőt viccek, olyan • tartósnak Ígérkeznek, mint az arisztokrata viccek voltak, s felülmúlni látszanak még a gyermekszáj-, 1 bolond-, az abszolút és a faviccek népszerűségét is. Az autósviccek elterjedését könnyű megindo­kolni az autók számának emelkedésével és a KRESZ-problémák sokasodásával, de valószínű, hogy az olvasó indokolás helyett szívesebben vesz egy csokorra valót a legjobb autósviccekből. íme: f Doktor Mazsola (aki tudományos fokozatát nem a mű- szaki tudományok terén szerezte) — farmotoros kocsijával elakad a főváros és a Balaton között, valahol Fehérvár előtt. Keres, kutat a kocsi elején, aztán így szól a felesé­géhez: — Be kell gyalogolnunk a faluba segítségért, úgy lát­szik elveszítettük a motort. Elindultak, s útközben az asszony meglát egy autóst, aki buzgón javítja az ugyancsak farmotoros kocsiján hátul elhelyezkedő motort. A feleség szemrehányóan mondja: — Látod, La. os, ez pótmotort is hozott magával! • 9 • Ugyanez a pó r nagyon lassan halad a zsúfolt Körúton, s ez asszony türelmetlen: — Nem tudnál gyorsabban men­ni, Lajos? — ké di. Mire a férj: — Dehogynem! Csak nem hagyhatom el a kocsit. • • • A forgalmi dugók, a hosszú kocsisor által feltartott gyai ~n-ov számos vicc forrásai: Végeláthatatlan kocsisor halad el a kisváros főutcáján. Két gyalogos áll a járda szélén: — Komáin, te hogy kerültél át erre az oldalra? — Sehogy. Én itt születtem. • • • Persze, azért az arisztokrata és bolond viccek sem hal­tak ki, csak motorizálódtak, mint az alábbi is: Feldúlt asszonyka jelentkezik az ideg. és elmeklinikán: — Képzelje, főorvos úr, szegény férjem azt hiszi, hogy 6 egy Alfa Rómeó gépkocsi. — Nyugodjon meg, asszonyom, majd mi segítünk. Ve­zesse ide a férjét. — Nagyon szívesen, csak azt tessék megmondani, hol van ezen a típuson az öninditó. • • • Arisztid pedig rettentően összetörve jelentkezik a bal­eseti ambulancián. — Szent ég! Mi történt magával? — kérdi az ügyeletes. — Az úgy volt, doktor úr, hogy sötétedés után jött ve­lem szemben két motorkerékpár és én azt mondtam ma­gamban, tréfáld meg őket, Arisztid, menj el közöttük. — Na és? —■ Na és kiderült, hogy egy autó volt az itlető... • • • A régi idők kisautó viccei is újjáéledtek, elsősorban a Trabant vonatkozásában, s buzgón mesélik azok is, akik közben szívdobogva várják, hogy a Merkúrnál beérjen Trabant-kíutalásuk. Egy-kettő a sokból: A közlekedésrendészet biztonsági okokból javasolja a vállra csatolható tartóhevederek használatát a Trabantok kivételével. — A Trabantra miért nem? — Nehogy hátizsáknak nézzék! A kisautó-tulajdonos panaszt tesz az őrszobán: — Fölemeltem az autóponyvát, és akkor láttam, hogy eltűnt a kocsi alóla. — Próbálja a takarót kirázni. Ha akkor se kerül elő, kerestetni fogjuk. • • • S befejezésül egy mély igazság: „A zebra olyan hely, ahonnan a gyalogos azzal a büszke tudattal kerülhet a bal­eseti kórházba, hogy neki volt igaza..," Hogy mik Papagájok elvonókúrán A sydneyi állatkert né­hány papagája olyan illetle­nül káromkodott, annyi or­denáré kifejezést használt, hogy külön pavilonban kel­lett őket elhelyezni. Az ál- latkert igazgatója azt remé­li, hogy elvonókúrával sike­rül a papagájokat leszoktat­ni a csúnya szavak haszná­latáról. Jelenleg 79 papagáj van elvonókúrán. Az állat­kert igazgatója arról tájé­koztatta a délutáni lap munkatársát, hogy ezek a papagájok ajá idékként ke­rültek az állatkertbe, Syd­ney ún. legjobb házaiból. Bolhák spirituszban London egyik szenzációja az a bejelentés, hogy elár­verezik az 1937-ben elhunyt lord Roschild híres gyűjte­ményét. Ez a gyűjtemény 380 ezer különböző — spiritusz­ban konzervált — bolhapél­dányt tartalmaz. Ahol strucc a postás Botswana állam két — egymástól 20 km távolságra fekvő — falucskája között szokatlan módon tartják fenn a pos'ai forgalmat. A post . egy idomított strucc, amely a nyakára akasztott tarisznyában hordja a kül­deményeket. Állítólag ez a Wilág legbiztosabb, leggy or­vannak... sabb és legrendszeresebb postája. Vendéglő — kopasz személyzettel Londonban nemrég ven­déglő nyílott, melynek tu­lajdonosa és egész személy­zete — a szakácstól a pin­cérekig — csupa kopasz ember. A vendéglő a sajtó­ban a következóképpen rek­lámozza magát: „Nálunk nem találsz hajszálat a le­vesben.” Minfoférjek A nyugatnémet férjek 75 százaléka rendszeresen segít feleségének a háztartási munkában. Az Allensbach Intézet adatai szerint a fér­jek 26 százaléka vállalja a mosogatást. A legbuzgóbbak az egyetemi végzettséggel rendelkező, 45 évesnél fia­talabb férfiak. Az elvesztés tudománya Rómában nemzetközi érte­kezletet tartottak a talált tárgyak hivatalainak képvi­selői. A szakértők egybe­hangzóan megállapították, hogy kulcsot és pénztárcát többnyire októberben, szem­üveget es ékszereket júni­usban vesztenek el az embe­rek. A forró augusztus az a hónap, amikor a legtöbben jelentik be, hogy elveszte1 ték a jegygyűrűjüket. Sikerült mutatvány Buenos Airesben költözkö­dik a cirkusz Egy férfi kis­kocsijával a cirkusz legna­gyobb elefánthölgye, Dicke Mary mögé került. Szeren­csére a gépkocsivezető ijed­tében azonnal kiugrott a ko­csijából. Mary nagy nyuga­lommal, ahogy idomították, megkezdte mutatványát, ez alkalommal azonban nem a dobogóra, hanem az autóra telepedett. Amikor a 4 ton­na súlyú állat ismét két lábra állt, csak a palacsin­tává nyomódott autó ron­csai maradtak utána. Békülés GENNAGYIJ AJGI; Korai vers. Ügy hányódom közöttetek, mint poros rézgaras a zizegd bankók között síkos selyembélésű zsebben; csengene hangosan, de nincs kivel, hogy csengjen, összeütődni — amikor a gordonkák zsonganak, amikor eszembe jut, gyerekkoromban hogyan vágta a szél őszi reggel a füstölgő esőt — cBuvashól legyek álló fogas, amelyre nemcsak könnyű esőkabátot, de rá lehet akasztani valami nehezebbet is — és ha összetörik hitem magamban, ereim emlékezete hozza vissza a makacsságom, hogy arcom üregeiben érezzem újra szemem feszülő izmait. (Rab Zsuzsa fordítása) Egy férfi, akinek meny­asszonya felbontotta az el­jegyzést, kétségbeesésében felmászott Montgomery rá­dió- és tv-tornyára. Amikor a volt menyasszony meglát­ta hajdani vőlegényét a to­rony tetején, megrémült és gyorsan utána mászott. A mintegy 70 méter magasban lebegve a két fiatal kibé­kült és újból „jegyesekként” hagyták el a veszélyes ma­gasságot. Kibékülésüket azon nyomban szentesítették az anyakönyvvezető előtt. Őszinte válasz Egy önmaga tehetségétől kissé eltelt fiatal zeneszer­ző megkérte Carl Maria von Webert, hallgassa meg egyik szerzeményét. Míg a fiatal­ember a zongorán játszott, a mester fel-alá járt a szo­bában, és minduntalan szer­tartásosan meghajolt. Ami­kor az ifjú zeneszerző befe­jezte játékát, kíváncsian for­dult Weberhez: „Miért haj­longott egész idő alatt, ha szabad kérdeznem?” Weber nevetve válaszolt: „Csak azokat a kedves is­merőseimet üdvözöltem, akikkel az ön művében ta­lálkoztam!” Nürnbergben mutatták be a világ legkisebb villany­mozdonyát. Mint a képen is Jáható, pontosan négy centi. Mai nyelvhasználatunk szólásairól akár csak mini-szel­lemmé, akinek gon-< dolatai vannak, el-! képzelései, ötletei, aki nem csak szokott, hanem tud is diktál- • ni. Ehhez azonban idő kell. Mindennapi nyelvhaszná­latunkban Is gyakran élünk szólásmódokkal, szólásha­sonlatokkal. A szólások, mint képszerű nyelvi kifejezései', elvont dolgokat, jelenségeké is közelebb hoznak a való­sághoz. A jófájú emb :r. a bakot lő, a tartja maját, mint az üres zsák, a szép, mint az írott kép, a köti ez ebet a karóhoz stb. sv-ói - - formák sokféle színt ade beszédünknek, s az iron: tréfás, kedélyes, játszi gúlát forrásai is. Szólásmódok, szólás latok mai életünkkel ks.> csolatban is keletkezne! v sősorban az élő, a ’ . élt nyelvben halljuk gyat következő szólásfori Csőbe húzták, olajra elkapta a gépszíj, köz vezőre hoz, úgy átverni., mint túrót a szitán, gyök lombozva (el vagyok keseredve), szállj le rólam, csak falazott, más lap', . tar­tozik, adja a bankot, húzza a csíkot, sok van a szarnia ján, el van boronáivá stb. Köznyelvünkívío kifejeze .•$ készlete újabban bővül szólásokkal is, a melye sősorban tréfás hang ilatvk miatt kaptak nyelvi pet: Kár a benzinért, ezt a tésztát, szintén zenész v , retem a hajnalt, gyér ink a fúróval stb. Ezeken a sokon már zsargon íz is ér­ződik.. Újabban feleslegesen meg­szaporodott azoknak a .szó lásformáknak a szám.-, amelyek a cinizmusa ■ nyegleségnek, a fölér dő gúnynak, a nyelvi durva Ságnak példáit, is szolgál irt­ják. Csak néhány példát bi­zonyításul: Ügy lese'i ra, mint ló a mozijegyre Csak nézett, mint hülye g\ matinén. Szívódj fel, mint e vakbélműtét. Pofára All, mint a háztáji tel a tsz szalmáján. Aki ji sex vermet ás, az sírásó. Addig jár a korsó a kútra, m. g be nem vezetik a vízcsapot. Amit ma megtehetsz, ha­laszd csak holnapra. Kicsié bors, s mégis a falra Any- ják stb. Vannak, akik szellemesek­nek ítélik ezeket a mondá­sokat, pedig csak puszta szellemeskedéssé silányult nyelvi formák. Az is igaz, hogy inkább csak a bú n a: nyelvhasználatban jeleid­nek ezek a szólásforra , cl mint új nyelvi fejlemény ®- ket ifjúságunk is párt: ba vette. Azok pedig) ak i szólásficamokkal, kiforgatott szólásmódokkal tudatos n él nek, a nyelvi hányave':, ről tesznek tanúbizonyságot, A szóláskeversdásek is na­gyon megszaporodtak, deeag ről majd külön cikkben wáá lünk részletesen. ,,, Külföldre készülök. De mert már nagyon régen nem voltam határainkon túl, újra meg kell tanulnom az ezzel kapcsolatos eljárásokat, felkészü­léseket. Nem is va­gyok azonban telje­sen egészséges, és a körzeti orvos, aki megvizsgált, külön­böző szakorvosokhoz írt ki cédulákat. A Kiadó képviselője is éppen most válaszolt évekkel ezelőtt be­adott „szinopszisom”- ra (vagyis arra a szö­vegre, amelyben rö­viden összefoglaltam egy ifjúkorom óta dédelgetett tervemet) és megkért: dolgoz­zak ki legalább egy fejezetet. Gondosan, ugyanakkor azonban gyorsan is, mert ha­mar meg akarják kötni a szerződést. Még több egyéb mel­lett válik egy régi barátom, azaz válik, de mégsem, illetve nem válik, de való­jában mégis. Minden­eseire nagy szüksége van (állítólag) bölcs tanácsaimra. A helyzet tehát azt követeli, hogy belül kissé laza, kívül mégiscsak egybesza­bott személyiségem helyett több — tes­temet, telkemet, vagy legalábbis feladatai­mat hordozó — vala­ki szaladgáljon, in­tézkedjen. Az egyik Valaki csupán a ba­rátomat kísér getné és — amennyire ' ú erejéből telne igyekezne megakadá­lyozni őt abban, hogy hol leboruljon szép neje lábai elé, hol meg pofozással fe­nyegesse a hölgyet. Ha meggondolom azonban: e feladat­ra — amelyet fon­tosnak ítélek, hiszen a barátomról van szó, márpedig nekem csak értékes barátaim vannak — két Va­lakire is szükség van itt. Az egyiknek az asszonyt kell — le­hetőleg reggeltől es­tig — kondicionál­nia. Hogy értse meg így, hogy értse meg úgy, és segítsen meg­teremteni a feltétele­ket a döntésig. Mind­egy, hogy mi a dön­tés, csak döntés le­gyen ... De mert egy valóban okos (az alkatokat, a körülmé­nyeket, sőt az elő­történetet is figye­lembe vevő) döntés­hez idő kell, nem volna helytelen ki­metszeni magamból egy harmadik Vala­kit is. Egy olyant tudniillik, aki eltart­ja a másik kettőt, amíg azok barátom és neje érdekében ügyködnek. A próbafejezet el­készüléséhez viszont egy írással f^gfa'kb- zó Valakit keile :<? létrehozni. Egy olya: aki ott ül az ottho­ni íróasztalnál, vagy a kávéházban, és pa­ra rögzíti a teh-' - ' ;. !?•! , v r ' ■ . ■ viseletére nem vállal- kozhatom, mert már fogalmam sincs róla, hogy mit is akartam mondani azzal a „szi- nopszis”-sal, hogy mit is dédelgettem ifjú­korom óta? ... Éppen ezért egy belőlem ka- nyarítandó Valaki helyett inkább Tolsz­tojt kellene megidéz­ni súgónak (lehető­leg Levet, de jö­het Alekszej is) eset­leg Hemingwayt, vagy — mondjuk — Bemard Malamudot. Azzal is megelégednék azonban, ha az emlí­tett szerzők csak én­jük negyedét, vagy nyolcadát, — de akár legmeddőbb napjaik tajtékját — kölcsö­nöznék nekem, illetve annak, aki az idő­hiányban . szenvedő többi Valaki helyett nekiül teleszántani a papírost. Általában azonban magunkra vagyunk hagyatva, és ha hi­szünk is — joggal! — az emberiség szelle­mében, az emberiség nagy szellemei nem szoktak közvetlenül segíteni. így hát kü­lön meg kell szülni egy — nem is tudom már, hi.nyadik — Va­lakit. aki nagy erő- f-izítéizkkel kiképe- i nr.ját egy olyan Megint egyszer kell; tehát Valaki, aki < egyezteti a rohanó ; időt, s még egy má- - sik is, aki őt az időt- j lenség gondolatával; vigasztalja. Kell egy [ olyan pofa, aki or-) vosokhoz rohan, meg ; egy olyan, aki a ví- ; zumokat intézi. Es' mert Valaki I., Va­laki 11., Valaki III., ] — és így tovább —; megteremtése igény­be veszi minden je­len-, múlt- és jövő­beli képességemet, kell valaki, aki en-; gém helyettesítve; utazik, sőt, aki gyó-; gyűl is helyettem.; Egy olyat is ; kell találnom előbb vagy utóbb - aki majd bezsebeli; a honoráriumot a; megírandó, meg jele- ; nő, és nyilván elkap­kodandó regényemért. A.ki dolgozik, műkő-; dik, lélegzik, aki él.; Helyettem, és — úgy ; látom — legalább ; L-ig, vagyis ötveníg; terjedő számú Valaki­társak helyett. Ezt az ala kot ugyan ; még nem formáltam ; meg, de majd bizto-; san megszületik ő is. ; Ez a krokiféle vi-; ,szont már a világon; van. Ha tetszik az ol- ; vasóknak ez az én; (lelki) gyerekem, szí- : vesen vállalom az 1 apaságot. Ám ha nem, 1 akkor majd átruhá­zom Valaki Lill-ra, < esetleg LIV-re. A ró- ! mai számokból kite- I lik,. , Antal Gábor 1 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents