Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP HEVES

MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS

NAPILAPJA

XXIII. évfolyam, 147. szám

ARA: 80 FILLER

1972. június 24., szombat

Két új törvény született

Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka

Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholvokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több képviselője.

Elutazott Indira Gandhi

Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor, Csongrád megye 2. választókerületének képviselője, a Szegedi Sebészeti Klinika igazgató főorvosa szólalt fel, kiemelve azt, hogy a pénzügy- miniszteri expozé azt tükrözi, hogy a népgazdaság fejlődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott programja szerint alakul a továbbiakban is.

R ubóczki Istvánná Sza- bolcs-Szatmár megye 5. választókerületének képviselője az Ibrányi Takarékszövetkezet elnöke beszámolt választókerületének elmúlt évi gazdasági fejlődéséről.

Felszólaltak még: Cser na Sándor (Baranya megye, 5. választókerület), Pakurár Miklósné (Hajdú-Bihar megye, 14. választókerület), Horváth László (Somogy megye, 4. választókerület), Pázsit Árpád (Budapest, 44. választókerület) képviselők, majd ebédszünet következett.

Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válam

Egy kis megbeszélés a Parlament folyosóján. Képünkön balról Pusztai Lá-szlóné, Hevér Lajos, Vadkerti Miklósné és Tiliczki József.

szolt az elhangzott észrevételekre.

Részletesen foglalkozott o tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival, majd utalt az anyagi eszközök elosztásának aránytalanságából fakadó néhány gondra. Elmondotta, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszközök elosztásánál az egyes megyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi tervekre.

Népgazdaságunk helyzetéről szólva a pénzügyminiszter hangoztatta: „Figyelemr re méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import arányának alakulása. Gond viszont az, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két területen lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány, a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít, és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el.

Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered(Folytatás a 3. oldalról)

Indira Gandhi, az India! Köztársaság miniszterelnöke pénteken délután elutazott hazánkból. Képünk: a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól. (MTI-foto: — Vigovszki felv. — KS)

Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is.

Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítették. A miniszterelnök-asszony búcsúztatására többezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval.

A .búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Mut- hamma, az Indiai Köztársa(Folytatás a 2. oldalon)

1971 - a mérlegen

Kádár János fogadta az Olasz Kommunista I*árt

küldöttségét

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanó- nak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hatónkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára.

VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi ••

Üzenet csuvas földre

Ö

tvenkét esztendő. Alig fél évszázad. S milyen változások jártak ; nyomában a csuvas nép ; életútján! Egykor tudat- ;

lanság, éhínség. Napjaink- ; ban iskolák,1 egyetemek so- ; ra, fejlett vegyipar, textil-; ipar, faipar. S háromszáz-. | nál több mezőgazdasági; szövetkezét, közel hatvan; állami gazdaság, amely • mind nem csupán a hazai! asztalokra juttat bőséggel < ételt, italt, hanem a szomszédos köztársaságoknak is ; nyújt terméséből. Röviden; mérve, szűkre fogva ez a ; szovjet hatalom jelenléte ; Csuvasiábwn. Ezt eredmé-; nyezte az autonomitás, ; amelynek alapokmányaira J ötvenkét éve Lenin kézje- ; gye is rákerült.

Osztozunk az évforduló \ örömében szép megtisztel- ' tetés, több esztendős hagyó- ; mány. S kötődik ahhoz az : eseményhez, amikor 1965- ben testvérünkké fogadtuk ; a Csuvas Köztársaságot, s; az ,magához plelte Heves megyét, szűkebb hazánkat, Sokoldalú, eleven. ez a barátság, s a kapcsolat lánc- szemeit leginkább a szemé- lyes találkozások, csereiá-; togatások erősítik, örvende- tesen szaporodva évről évre.

Persze a barátság ismérve, biztos jegye nem csupán I a felterített vendégasztal, a ! poharakba öntött bikavér és hűvösen gyöngyöző vöd- ' ka. Ez inkább szimbólum, nemes gesztus. Többet je- ■ lentenek ennél az egymás- ' nak kimondott igazság sza- ■ vai, a harci tapasztalatok, • a józan tanácsok, a széllé- - mi és gazdasági kötődés, • egymásrautaltság tartalmas ; formái, amelyek végsőben ; az internacionalizmus lényegét képviselik. Azt a stílust, azt az etikai belső ; parancsot, amely mindany- nyiunk számára közelebb ; hozza a beteljesült szocia-; lizmust, az emberi együtt-; élés fejlettebb változatát.

Ismerünk szerződéseket, J amelyekre szenny hullott. : Tudunk népek, nemzetek ; barátkozásáról, amelyet el- árultak. Mondják is, hogy ; a politika csúnya mesterség, a hazugság magasiskolája. Ott valóban így van '■ ez, ahol szélsőséges gondolatok, az ember érzelvi világával nem számoló, a hu- ■ mánumot sárba tipró „el- | vek” kormányozzák a poli- ; tikosokat, s jelentik két ; egyihással szerződő nép ; kapcsolatának lényegét. A mi beszélgetésünk nyelve azonban a segítő szó, tár- • gya pedig az erdők és ten- ; gerek partján lábát megvető ember, aki boldogságra született, s ehhez megvan minden joga, minden; lehetősége.

Ez a szellem hatja át '• Csuvasia és Heves megye '■ népeinek barátságát! Ezt '• érleljük, ezt nemesítjük a • győzelem szent hitében, teljesebb és boldogabb jővén- • dónk tudatában. S ezért; emeljük karunkat üdvözlésre, baráti ölelésre a csuvas ; nép autonomitásának év- ; fordulóján, közös ünne-; pünkön. Üzenet ez! Olyan; üzenet, mely az emberi; szív-, az emberi lélek hűl- ; lámhosszán röpül át ezer ; kilométereket. (m. gy.)

Vadászok országfos küldöttközgyűlése

„Vadállományunk megőrzendő nemzeti kincs” ezzel a jelszóval ült össze pénteken a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében a Magyar Vadászok Országos Szövetségének országos küldöttközgyűlése.

A vadászok, vadásztársaságok, — a megyei intéző bizottságok és az országos szövetség eredményes munkájának bizonyítéka volt a tavaly ősszel hazánkban sikerrel megrendezett vadászati világkiállítás, valamint a magyar vadászok vezetőinek nemzetközi elismerése is. 1968-ban dr. Vallus Pált, a

Magyar Vadász Szövetségei- növi

nőkét a CIC alelnökévé választották, a Nemzetközi Vadászati Tanács pedig 1972. április 27-én a CIC elnökévé választotta. E tisztségre első ízben került szocialista ország képviselője.

A ^ vadászok küldöttközgyűlése 1968-ban a világ vadászatának történetében elsőként elhatározta távlati vadgazdálkodási és fejlesztési terv készítését. Ennek eredményeként vadállományunk értéke a z 1968. évi •109 millió forintról az 1971 évi tavaszi létszámbecslés adatai szerint 657 millióra

i

t

terheket rótt az allamhaztar- tásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támogatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevékenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek kiszorításával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevételeit. A bevétel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem véletlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az országgyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk!

Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom és, szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna, ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahelyett hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjeszkedés illúzióit kergeti. Mindez objektív intézkedések kérdése egyrészt — amilyenek már történtek és továbbiakra is lehet számítani —, másrészt azonban az objektív tényezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni.

A gazdaságirányítás reformja — végül is ezt bizonyít- " ja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembe vételére, a szocialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására és belső gazdasági tartalékaink felszínre hozására, ide értve az emberi tevékenységben, magatartásban rejlő nagy tartalékokat i*. B. J.

szóval a gazdálkodásról tanácskoztak a képviselők. Eltekintve a szokástól és a technikai kényszerűségtől — hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes összefüggésükben a szóban forgó tények és számítások —, külön haszna s érdekessége is van a visszatekintésnek csaknem félesztendő eltelte után. A gazdasági életben ugyanis talán a legkevésbé választhatók el egymástól mereven a naptári évek, tehát csak bizonyos fenntartásokkal vizsgálhatók önmagukban, így nemcsak arról van szó — bár ez sem haszontalan —, hogy aludtunk egyet-kettőt a tavalyi munkára és elhatározásokra. hanem további öt-hat hónap tapasztalatai is előttünk állnak, mint a múlt évben végzett munka s az azzal összefüggésben tett intézkedések következményei. Mérlegelésünk tehát jóval körültekintőbb lehet.

Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a hatékonyabb gazdálkodásból származott — a legfontosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mértékben nőtt a fogyasztás és felhalmozás. Es növekedtek, mégpedig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költségvetés terhei.

A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intézmények hálózatának és színvonalának javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mértékben nőtt -r- a lépten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikükhöz is, másikukhoz is kapcsolódhat egy bizonyos „de”, hogy tudniillik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, jobbat, szebbet elérni. »