Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Szerda e«t* külpolitikái kommentárunk aktatáskával „A Cl A azért félelmetes, mert voltaképpen nem is tudjuk mekkora es hol mindenütt érvényesül a befolyá­sa.” Egy amerikai politikus szavait idéztük, s nem vélet­lenül. Pontosabban egy újabb rejtély ürügyén. Mivelhogy az amerikai Demokrata Párt országos főhadiszállásén szombatról vasárnapra virradó éjszaka tettedért betörők aligha a kassza tartalma iránt érdeklődtek. Sokkal inkább bizonyos íratok után kutattak. Rendhagyó ez a betörés, legalábbis az igazi betörők mércéjével mérve az. A betörő általában valami zsák­mány reményében kockáztat. Washingtonban a tettemért öt férfi ott akart hagyni a Demokrata Párt irodájában né­hány cseppet som jelentéktelen holmit. Például lehallgató készüléket, titkos fényképező berendezést. Ezért pedig holmi 7sivány nem kockáztatja a börtönt. Már a hír önmagában is gyanús. Mit keresnek éjszaka jól öltözött férfiak különféle bonyolult műszaki berende­zéssel az aktatáskájukban egy párt irodájában? S ha már bejutottak, vajon ki és miért adta az ötletet? Nos, nem kellett sokáig várni a magyarázatra, Ber­nard L. Barker például — az öt betörő egyike már ré­gebbi ügyel miatt jól ismert. Nem, nem bankot rabolt, vagy áruházat fosztott ki: Mr. Barker Ilyen kalandokba nem bocsátkozik. Ellenben 11 évvel ezelőtt a Disznó-öböl­ben végrehajtott támadás révén vált ismertté. Hogy tár­sai milyet! fogadtatásra találtak a kubai milícisták és a parti őrség részéről, azt tudjuk. Az még nem tisztázott, vajon Barker miként jutott vissza Miamiiba, a kubai emigránsok tanyájára. De annyi bizonyos, hogy a CIA irá­nyításával végrehajtott akció egyik alvezére azóta sem szakította meg kapcsolatait a titkosszolgálattal. Barker nem „magányos bűnöző” — már a kubai invá­zió» tervben is szorosan együttműködött egy bizonyos Ho­ward Hunttal. Ö már magasabb poszton állhat a titkos ranglistán, a disznó-öböli támadás előkészítésében viselt szerepe legalábbis erre utal. Hunt persze többfelé dolgo­zik: a CIA-n kívül másoknak is vállal speciális feladato­kat. Például Charles Colsonnak, hogy ki az? Nem más, mint a Fehér Ház egyik tágas dolgozószobájának birtoko­sa. Mégpedig Nixon elnök különtanácsadói minőségében. Hunt — úgy hírlik —, két hete találkozott Barkerrel, Bizonyára nem véletlenül. S az sem véletlen, hogy az egyébként fontos ügyekben meg-megnyllatkozó Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára sietve kijelentette: Sem az elnök­nek, sem a Fehér Háznak semmi köze a Demokrata Párt főhadiszállásán történt betöréshez. Amiben persze bizonyára sok az igazság. Lévén a CIA központja meglehetősen távol a Fehér Háztól. Földrajzi­lag... tAáAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAryvvAAA/kAAAAAAA'\AAAAAAAAAA'\OAAAftAAé Fidel Castro és kísérete Prágában A kubai kormány főt a cseh­szlovák párt- és kormány vezetői fogadtak. (Népújság teleteld CTK—MTI—KS) Kissinger érdemi tárgyalásokat folytat Tel/es hírzárlat PEKING (MTI) Dr. Henry Kissinger. Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója délelőtt újabb kétórás megbeszélést tartott a kínai vezetőkkel — jelentette a Reuter. Az angol hírügynökség tu­dósítója tudni véli, hogy a pekingi tárgyalások homlok­terében, amelyeket kínai részről Gsou Kn-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke vezet, a viet­nami probléma, a kínai— amerikai kapcsolatok kérdése, s más mindkét fél érdeklődé­sére számottartó nemzetkö­zi ügyelt — köztük a legutób­bi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó állnak. Kozmosz 493 ÍJJ szputnylk a Föld körül A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pólyára juttatták a Kozmosz—493 jelzésű mes­terséges holdat, hogy mű­szerei segítségével folytassak a már regeboen bejelentett űrkutatási program megva­lósítását. A szputnyik rátért pályá­jára. Kezdeti keringési ideje 89,5 perc, a Föld felületétől számított legnagyobb eltá­volodása 308 kilométer, leg­kisebb eltávolodása 213 ki­lométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. Az indokínai háborúban még mindig százhatvanezer; amerikai katona vesz részt PÁRIZS: Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Nquyen Thanh Le, a pá­rizsi Vietnam-konferencián részt vevő VDK-küldöttség vezetője szerdán újságírók előtt kijelentette, hogy a VDK és a DIFK küldöttsé­ge kész azonnal folytatni a konferencia munkáját, mi­helyt az amerikai küldöttség hajlandó visszatérni a tar- gyalÓHsztalhoz. A szóvivő hangsúlyozta, hogy bár Nixon állandóan a csapatok csökkentéséről be­szél. az indokínai háborúban még mindig százhatvan­ezer amerikai katona vesz részt: hatvanezer Dél-Viet­namban, hatvanezer a hete­dik flotta kötelékében és negyvenezer a thaiföldi tá­maszpontokon. Ezenkívül négyven-ötven ezer főre tehe­tő a l'őlet? dél-koreai kato­nákból át! ■ külföldi zsoldos­csapaton A szóvivő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szocie- gfata ok rirok s gítsége WÉbbea is eljut Vietnamba. Kennedy nem jelölteti magát Edward Kennedy szerdán kijelentette, semmilyen kö­rülmények között sem jelöl­teti magát idén sem az el­nöki, sem az alelnöki tiszt­ségre. A tárgyalásokra — mint ismeretes —, teljes hírzárla­tot rendeltek el. Kissinger és kísérete Pe- kingbe érkezése óta — a szerda délelőtti eszmecserét is beleértve — összesen tíz órát tárgyalt a pekingi veze­tőiekéi. Ezenkívül a kínai vendéglátók és amerikai ven­dégelik további három órát töltöttek együtt azon a va­csorán, amelyet a kínai veze­tők kedden este adtak az amerikai delegáció tisztele­tére. A hétfő óta Pekingben ven­dégeskedő Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerdán délután újabb megbeszélést tartott a kínai vezetőkkel — jelentet­te a Reuter. Az angol hírügynökség tu­dósítója az amerikai delegá­ció Pekingbe érkezése óta egymást gyors ütemben kö­vető munkaülésektoől arra következtet, hogy a kínai és az amerikai felek „érdemi tárgyalásokat folytatnak”. ^*'/^'*^VVNAAAAAAAAAAAAyv\AAyVVS/V\AAAAAA./>vAAA.AAAéVVV WVévVWWAWWSAAAAA/SAAAAAAAAAWAAA/NAAAi (AAAAőM A fasiszta agresszió tanulságai M a harmincegy esztendeje kezdődött az évszázad legnagyobb arányú és legnagyobbra törő agressziója: 1941. júnlüs 32-én indultak meg a náci ha­dak, hogy előbb térdre kényszerítsék, majd felszámolják a Szovjetuniót. Ez a vállal­kozás — ha ideológini-polttlkal céljától füg­getlenül is szemlélnénk — egyike volt az emberiség története legvakmerőbb agresszív vállalkozásának. Mert mindenképpen az erő­viszonyok helylelen, hibás értékelése kellett ahhoz, hogy a hitlerista hadtgépezet neki­vágjon a nagy kalandnak és megpróbál­kozzék a Szovjetunió meghódításával. Ter­mészetesen a támadást nem lehet sterilen, ideológiai céljától függetlenül szemlélni: mert a német hadsereg a szó minden ér­telmében hódítani Indult. Lelgázni egy országot, rabságba hajtani annak népeit, ha­lálos csapást mérni a szocializmus eszmé­jére, amelynek képviselője, szimbóluma a szovjet állam volt. A történelemből tanulni képes emberek kötelessége, hogy a mai évfordulón emléke­zetükbe Idézzék 1941. június 23. oly nagy áldozatokkr! szerzett tanulságait. Az áldo­zatok Iszonyúak voltak. A világháború éveiben több mint húszmillió szovjet állam­polgár pusztult el. A fasiszták 1110 szovjet várost és több mint 70 ezer kisebb hely­séget. falut perzseltek fel. A Szovjetunió elvesztette nemzeti vagyonának 30 száza­lékát. A második világháború azóta is me­mento az emberiség számára. És ha a vi­lág egy-egy pontján ma helyt háborúk rob­bannak ki. ha feszültté válik a nemzetközi helyzet, még ma Is felvetődik: kirobban­hat-e újra ilyen katasztrófa? 1072-ben úgy látszik, hogy egy kiegyen­súlyozottabb. békésebb világ felé haladunk. Szeretjük azt mondani: a tárgyalások korát éljük. És valóban, az utóbbi idők olyan változásokat hoztak a nemzetközi politiká­ban, amelyekről korábban szinte álmodni sem lehetett. Ha a bökés erőfeszítéseket számba vesszük, már elég tekintélyes listát állíthatunk össze. Létrejött a háború utáni európai határokat garantáló szovjet—NSZK és lengyel—NSZK szerződés, dokumentum született a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatának alapelveiről és ott az aláírás (Leonyid Brezsnyev és Nixon alá­ír***) n második világháború óta született legjelentősebb katonai egyezmény — a SALT-megállapodás — alatt. Ezek az ered­mények — ez látnivaló — hosszú-hosszú esztendők nehéz politikai erőfeszítéseinek következményei, ugyanakkor pedig elvá­laszthatatlanok az erőviszonyok alakulásá­tól. Mert a második világháború óta be­következett legjelentősebb változás: a szo­cialista világrendszer létrejölto és megszi­lárdulása és a Szovjetunió megerősödése minden téren. Mondhatná valaki most Is, hogy egyezmények léteztek a második világ­háború előtt Is. A fasizmus, az Imperializmus azonban hitszegő módon (a történelemben szinte páratlanul) felrúgta azokat. Mennyi­re megbízhatóak a mostani megállapodások ? A válasz éppen az erőviszonyok alakulásá­ban keresendő, amelyek a békeszerető erők javára tolódtak el. Ez volt, amely a hideg­háború ével után megalapozta a tárgya­lások mostani időszakát és ez az, amely az egyezmények tartósságát garantálja. Korunkban sem pihennek még a fegy­verek. Mindaz, ami például Délkelet-Ázsiá- ban történik, elgondolkoztató, óvatosságra intő. A háború kiterjesztése, az a gátlásta­lanul vad reagálás, amellyel az Egyesült Államok a szabadságharcosok offenzivájá- ra, a vietnami/,álás nyilvánvaló kudarcára válaszolt — elárulja; a katonai, az Impe­rialista körök részéről mennyi veszély fe­nyegeti még a világot. De éppen a vietnami háború bizonyította be, hogy a fegyverek ere­jével nem sikerül megállítani a világon a haladás folyamatát. A vietnami kérdésre a megoldás csak Párizsban, a tárgyalóasztal mellett születhet. És ismét csak a nemzet­közi erőviszonyok azok, amelyek ezt ki­kényszerítik. n z erő, a következetesség, az elvi politika és a rugalmasság, ezek azok a politikai alapok, amelye­ken a békés egymás mellett élés gyakorlata napjainkban alakul. Az 1941-es agresszió tanulságai bebizonyitották, hogy ennek az egységes politikának egyik oldalát sem le­het elhanyagolni. Következetes megvalósí­tása viszont olyan gyümölcsöket érlel, ame­lyek napjaiukbza, az Eurőpu-tfoliilitábaii máris éreztetik kedvező hatásukat és re­ményt ébresztenek a tartós béke megterem­**"'*r~ :::::tüw. «.a. Európa biztonságáért Áz európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának ülése Szerdán — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában ülést tartott az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bizottsága. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront és a magyar nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást; ezután Garai Ró­bert, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese, a magyar nemzeti bizottság titkára beszámolt az európai közvélemény kép­viselésén részt vett magyar küldöttség tapasztalatairól. Megállapította a bizottság, hogy a magyar küldöttség érdemben hozzájárult a köz­gyűlés sikeréhez. A bizott­ság értékelése szerint a brüsszeli közgyűlés —, ame­lyen Európa 29 országából, 35 nemzeti szervezettől mint­egy ezren vettek részt —el­érte célját: elősegítette, hogy az európai közvélemény egy­re szélesebb rétegei szánja­nak síkra az európai kér­dések rendezéséért, a kon­tinens biztonságáért, az or­szágok és népek együttmű-. ködéséért. A magyar nemzeti bizott­ság Is osztja azt a véle­ményt, hogy az európai po­litikában eddig elért ered­mények a közvélemény nö­vekvő aktivitásának Is kö­szönhetők. A közgyűlés ál­lásfoglalásai — amelyeket az európai lársadulom leg­különbözőbb Irányzataihoz tartozó képviselők egyetér­tőén fogadtak — hozzájárul­nak az európai helyzet to­vábbi javításához, minde­nekelőtt a kormányok biz­tonsági értekezletének mi­előbbi összehívásához. A közgyűlés résztvevői azonos véleményen voltak abban is, hogy továbbra is szükség van a kontinens közvéleményé­nek cselekvő fellépésére, az európai biztonság és együtt­működés ügyének támogatá­sára. Még mindig léteznek jelentős erők, amelyek gá­tolják a béke, a biztonság és az együttműködés kibonta­kozó folyamatát, a világ kü­lönböző részein kifejtett ag­resszív tevékenységükkel ve­szélyeztetik Európa és az egész világ békéjét és biz­tonságát. Helyesli a magyar nemze­ti bizottság a brüsszeli köz­gyűlésnek azt a döntését, hogy a kibontakozott társa­dalmi mozgalmat — annak egyidejű kiszélesítésével — folytatni kell: egyetért az­zal, hogy kidolgozzák a né­pek chartáját, amelyben az európai közvélemény állás­pontját és követelését rög­zítik a béke. a biztonság és az együttműködés legfőbb kérdéseiben. Támogatja azt a gondolatot, hogy szélesed­jék a nemzeti bizottságok, kezdeményező csoportok együttműködése, a legkülön­bözőbb szintű és összetételű társadalmi találkozókat, kon­ferenciákat, szervezzenek a biztonság és együttműködés témáiban. Szükségesnek tart­ja, hogy a közvélemény ál­láspontját és ajánlásait tar­talmazó okmányokat eljut­tassák a biztonsági és együtt­működési konferenciára ké­szülő kormányokhoz. Meghatározta a magyar nemzeti bizottság a jövőre vonatkozó tennivalóit. Ügy döntött, hogy ezután is ak­tívan részt vesz a brüsszeli közgyűlés állásfoglalásainak érvényesítésében, képviselte­ti magát a biztonságot és az együttműködést szolgáló ne­mes célú találkozókon, részt vállal az európai népek chartájának és olyan aján­lásoknak a kidolgozásában, amelyek hasznosíthatók a biztonság és együttműködés sürgető feladatainak megol­dásában. Arra törekszik a magyar nemzeti bizottság, hogy a Hazafias Népfronttal, az or­szágos béketanáccsal és más társadalmi mozgalmakkal, szervezetekkel együtt széles körű politikai felvilágosító munkával elősegítse a ma­gyar közvélemény tájéko­zottságát a nemzetközi po­litika, a békéért, a bizton­ságért és az együttműködé­sért folytatott küzdelem kér­déseiben. Nemzetközi kap­csolatait felhasználja arra, hogy szüntelenül erősítse az európai béke, biztonság és együttműködés társadalmi tömegbázisát. Előbbre hozzák a francia választásokat? PÁRIZS: Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Párizsi politikai körökben ismét az a hír járja, hogy Pompidou elnök a jövő ta­vasszal esedékes nemzetgyű­lési választások előbbreho- zását fontolgatja. Több bél­és külpolitikai ok is szol a választások korábbi megtar­tása mellett: így a kormány­koalíción belüli viták elmér­gesedése, valamint az ag­godalom, hogy az amerikai elnökválasztás után ismét le­értékelik a dollárt, emiatt úiabb pénzügyi válság rob- oan ki s olyan gazdasági pangás támad, amely éppen a márciusra tervezett válasz­tások idején éreztetné hatá­sát Franciaországban. Az elnök egyes tanácsadói azonban fe!hívjál: a figyel­met, hogy a nemzetgyűlés feloszlatásával súlyos koc­kázatot Is vállal, mert így saját személye kerül a vá­lasztási kampány központjá­ba. Ezek a tanácsadók azt javasolják az elnöknek, hogy Inkább váltsa le — még a nvárl parlamenti szünet előtt — Chaban-Delm« mi­niszterelnököt és hajtson végre nagyobbarányú kor* mányátalakítáifc (

Next

/
Thumbnails
Contents