Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
Tolvajok a templomban Berendezések a műkincsrahiék ellen OLASZORSZÁGBAN első ízben a római Santa Maria del Popolo templomban szereltek tel riasztóberendezést a tolvajok ellen. A templom egy rendőrőrs és egy rendőrlaktanya szomszédságában áll. Ez nem jelentett akadályt a tolvajoknak, akik 1970 június 27-én elvitték az oltárról a XII. századból származó híres Madonnaképet. Tekintettel arra, hogy a kép közismert jellemzői miatt eladhatatlannak bizonyult, egy hónappal később Fiumicinóban rátaláltak. Az oltárra visszahelyezett képet most nappal lézersugárral, éjszaka ultrahanggal működő riasztóberendezéssel védik. Az új biztonsági berendezés ára 40 millió líra volt. Ilyen típusú tolvaj riasztó berendezéssel látják el nemsokára Olaszország legtöbb templomát. Ez az egyetlen módszer, amellyel meg lehet oldani a templomrablások problémáját. A dolog annál is sürgősebb, mert hiszen Olaszország a legjobb úton van afelé, hogy az európai országok nevetségének tárgyává váljék. 1971-ben 291 műkincsrablás történt, 65-tel több, mint 1970-ben. Az elmúlt év első ■égy hónapjában 98 műkincset raboltak el, ebben az évben ugyanebben az időszakban már több mint 110-et. „Minden képet megvédeni lehelellenség — mondja Francesco Saverio Rabotti, az országos műemlékvédelmi bizottság vezetője —, de a riasztóberendezésekkel jelentős lépést tettünk előre.” A speciális gyártó cégeknek van egy kutató bizottsága, amelynek feladatkörébe az alábbi öt probléma megoldásának keresése tartozik: 1 • ultrahangos megoldás: az egész helyiséget elektromágneses hullámok hatásának teszik ki, úgyhogy amikor az elektromágneses téren bármi keresztülhalad, megszólal a vészjelző berendezés. Ezt a megoldást csak éjszaka lehet alkalmazni; 2. lézer-sugaras megoldás: lézer-sugárnyalábot vezetnek át a védelemre szoruló műkincs előtt. Ez a megoldás nappal és éjszaka egyaránt alkalmazható; 3. szelektív mikrofonos megoldás, amely analizálja a zajokat, megkülönbözteti a helyiségben szokásos zajokat a gyanús zörejektől. Ez a készülék éjszakai használatra alkalmas; 4. zárt áramkörű televíziós készülékek, amelyek a plé- bánosi lakással vannak ösz- szekötve; 5. elektromágneses rendszerek, amelyek azonnal bekapcsolják a riasztócsengőt, A ty-kábítószer rabságában Görcsös ragaszkodás a napi képadaghoz A tv-néző, ha valami okból kifolyólag nem áll módjában napi megszokott idejét a képernyő előtt tölteni, először — rövid időre — felszabadulásfélét érez. Háromszor annyit jár moziba, többet olvas, meglátogatja barátait Csakhamar azonban ingerlékennyé, agresszívvé válik és egyre kevesebb örömet talál az ún, „fizikai élvezetekben”. Erre a megállapításra jutott a müncheni pszichológusoknak az a csoportja, amely 184, egyharmadában csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező tv-nézőt vett vizsgálat alá. A vizsgálati alanyok hozzájárultak ahhoz, hogy tv-készüléküket egy bizonyos időre kikapcsolják. A vizsgálat eredménye minien kétséget kizáróan kimatatta, hogy napjainkban a televízió egyfajta kábítószerré vált: a kísérleti alanyok 58 százaléka nem bírta 5 hónapnál tovább a tv hiányát. Elsőként egy Ruhr vidéki agglegény „esett vissza”, aki három hét után nem tudott ellenállni — egy futballmérkőzésnek. Utolsóként egy hamburgi család adta fel a harcot, akiket egy folytatásos krimi kísértett meg. Minden második' ember úgy nyilatkozott, hogy a tele-; vízió nélkül unatkozik esténként. Egyesek véleménye szerint a televízió jelenti az utolsó lehetséges kapcsolatot olyan házaspárok között, akiknek már nincs mit mondaniuk egymás számára. A müncheni kísérlet azt is bizonyította; hogy a képernyő segít elsimítani a konfliktusokat. Elég, ha kikapcsolják a készüléket, és a gyermekek máris nyugtalanabbá válnak, a szülők 58—66 százaléka pedig ilyen esetekben felpofozza gyermekét. Jámbor férjek fellázadnak, és házon kívül keresnek valamiféle szórakozást A televíziónézők annyira hozzátapadnak készülékükhöz, jelentette ki Értei doktor, a kísérlet vezetője, hogy a kábítószer-fogyasztókra jellemző agresszivitással reagálnak, amikor a maguk kis világából kivonják a televíziót A jelenség nemcsak a németekre érvényes. A francia televízió dolgozóinak háromnapos sztrájkjával kapcsolatban a televízió közvélemény-kutatási hivatala által megkérdezett párizsiak háromnegyede úgy válaszolt, hogy fájdalmasan érintette az adások felfüggesztése. A megkérdezett tv-nézők 33 százaléka jelentette ki, hogy ha készülékük elromlik, elveszettnek érzik magukat, nem tudnak mihez kezdeni. A sztrájk idején több ezer tv-néző hagyta nyitva készülékét, abban a reményben, hogy valamiféle csoda folytán mégis megkaphatja a maga napi képadagját. KISS DENES: AI enyasszonyvásár Marokkóban, az Atlaszhegységben, késő ősszel évről évre a maga nemében egyedülálló vásárt rendeznek. Az Imilhil nevű falucskában lovakon, tevéken és — teherautókon összegyülekeznek az eladó berber ha- jadonok és a feleséget kereső férfiak. A vőlegények végigmustrálják a menyasz- szonyjelölteket és kiválasztják a kedvükre való feleséget. Erre elegendő idejük van: a vásár három napig tart Ha megtörtént a váamint valaki hozzáér a festményhez vagy szoborhoz. A legnagyobb nehézséget természetesen a pénzhiány okozza. Egy-egy riasztórendszer ára 20—100 millió líra körül mozog. Ahhoz, hogy legalább a legfontosabb műveket megvédjék, körülbelül 10 milliárd lírára lenne szükség. Felmerül azonban egy váratlan nehézség is: sok pap ellenzi, hogy a templomban felszereljék az említett berendezéseket. „Nyilvánvalóan zavarja őket, hogy tv-ka- mera előtt kell misét mondaniuk” — mondják a műemlék-felügyelőségen. — Az is előfordulhat azonban, hogy nem értenek ennek a kényes készüléknek a használatához, vagy ami még rosszabb, üzemen kívül helyezik.” A KÉRDÉSSEL érdemben foglalkozik a Vatikán illetékes bizottsága is. Szeptemberben kongresszust hívnak össze Rómában a műkincsrablások témájáról. A műemlékvédelmi felügyelőség azt reméli, hogy a kongresszuson igenlő választ kapnak a riasztóberendezésekkel kapcsolatban. Ellenkező esetben egyetlen hatásos védekezési módszer van: a templomok szobrait és festményeit múzeumokban kell elhelyezni. Tempú New Yorkban egy autóbusz szédítő sebességgel száguldott végig az utcákon. A rendőrségi autó csak nagy nehézségek árán tudta utolérni és megállásra kényszeríteni. Nem a gépkocsivezetőt, hanem egy fiatal hölgyet vettek azonban őrizetbe, aki pisztolyt szorított a vezető nyakának és diktálta az iramot: „Tempó, tempó, különben elké- a hivatalból. SZOMRAKY SÁNDOR: Nyarak láza Elküldesz Már megint a nyár a nyár! A folytonosság láza színeivel kiabál egek fedelét rázza Villámokat vet-dobál eső csipkézte tájra Virág-tűzijátékok lobbannak rügyes ágra Milliárd apró láng lobog izzó szirom-parázs Már megint a nyár a nyár A láz a láz a láz! Elküldesz hát? Még nem tudod milyen a világ nélkülem, milyen az utad, otthonod, ha bútoraid közt nincs helyem. Elküldesz hát? Nem ismered a hangod, ha én nem felelek. A pillantásod is megtagad, ha nem látod rajtam magadat, gazdátlan jószág lesz ruhád, ha nem érzi kezem áhítatát: Hát küldj el, de majd megtudod — csak ott vagy, ahol én vagyok. elnezest kérünk: A^^NAA/\AAAA^AA^W^A*VVWNAAAA/VNA*A/VVWVVWVWVVWNAAA/>AAA/VWVA/WWWVVW>A#SA/VVVVVVAA/VWWVW Viszlát a délutáni zápornál — Mindjárt esni jog! — Sebaj. Kell az eső. A nagyapám is mindig azt mondtat hogy első az eső. — Tényleg hell. Az eső kell. — De mennyire kell. Képzeld el, ha nem esne. Egy szem se esne, mondjuk egy évig... nem, két évig... Mi lenne? — Mi lenne? — Szárazság. Szomjhalál. Kipusztulna minden. Ezért kell az eső. Az öregekben lehet bízni. emelkedőnek nevez- ez az izéje, ez a „le", nék? meg a „fel”... — Mikor? — Igekötője? — Hát, ha alulról — Az az, az van felfelé esne, azazhogy neki. Igekötője. Es ha emelkedne az eső, köti az igéhez, mint azazhogy az emelke- ebet a karóhoz, rög- dő... Mit gondolsz? tön más lesz az ár— Lehet. Annyi nyaltsága a szónak, mindent hall az em- Mint ennek a Kó- w A tudományra ugyan ber> hogy ez is lehet rozsnénak az eseté- zá't X1J.J.. rJ n ___ | 2VÍÍ 4P 71/7* rí c* rt -V 4l/14>n44 *• lasztás, lefizetik a 20 dirha- mos illetéket és megkapják az eljegyzési dokumentumot. Ezután megérkezik a tartományi kormányzó és mindenkit egyszerre megesket. Az új házasok neveit bevezetik egy vastag könyvbe, és ezzel a házasságkötés formális része véget ér. Következhet a vidámság, a tánc. Majd az ifjú párok hazatérnek: az új feleség rendszerint engedelmesen baktat a ló vagy a teve után, amelyen ura lovagol. fittyet hánytak, de amit' tudnak, azt tudják. Azt mondta a nagyapám ugye, hogy első az eső... Hát nem igaz? — De. Igaza volt. Ezek szerint. Már esik is. — Tényleg. Már esik. Érdekes, hogy mindig lefelé esik. Ezért is nevezték el esőnek. Esik az eső. Ellenkező esetben lehet, hogy az esőt — Na, ugye! lyen bölcs a magyar nyelv. Nincs is böl- csebb nyelv talán a magyarnál. Ennél a nyelvnél, öregem, ami felülről jön lefelé, az az eső... — Kórózsné kiesett a harmadikról. 0 is eső? — Persze. Azazhogy leeső. Mert az eső, az az eső. Világos? Állati klassz ám a magyar nyelv. Van ben is. Más az ugyanis a magyar nyelvben, ha Kórózsné esik, vagy, ha az eső esik... Világos? — Persze, hogy vi- . . ,, lágos. Vajon meddig utam pornál. esik? — Ha bugyborékol a víz, akkor sokáig. Bugyborékol? — Nem bugyborékol. .. — Akkor nem esik sokáig. A nagyapám csak kinézett a tornácról, bele a kacsák vizeslábasába. Bugyborékol. Sokáig esik az eső, hadd essen. Mondta. Ha bugyborékolt, persze. Ha nem bugyborékolt, egy szót sem szólt. Az olyan eső neki nem volt eső, ami nem bugyborékolt. Az olyan esőt ő szóra sem méltatta. Ilyen ember volt a nagyapám. — Na, el is állt. Mehetünk. — Elállt? Nagyszerű. Kicsit huzatos volt ez a kapualj, de legalább jól kibeszélgettük magunkat. Nem igaz? — De igaz. Kitűnően. Délutánra újból jelzett a meteorológia... Bejön a kapu alá? Találkozunk? — Magával? örömmel! Viszlát, a dél(egri) A közéleti nyelvhasználat: A felszólalások „retorikája" A cím arra utal, hogy a felszólalásban a hatásos információnyújtásnak vannak retorikai követelményei is. A legfontosabb, hogy a felszólalás nyelvi formálásából és hangalakjából minden öncélú mozzanatot ki kell iktatni Ugyanakkor nagyobb szerepet kell adnunk a felszólaló eredeti gondolatainak, eleven vitakészségének és az egyénisége értékeit felerősítő hasznos nyelvi eszközöknek. Élvezhetetlen és be- folyástalan az a nyelvi formálás, amelyhez a felszólalónak alig van személyes köze. Nem hatásos az a felszólalás sem, amely nem tükrözi a részek egymáshoz való arányosságát, s nem tesz eleget a szerkesztés alapvető követelményeinek. Különösen ügyelnünk kell a felszólalás bevezető mondataira. Ha már a bevezetés is szétfolyó, hosz- szadalmas, eleve nem alkalmas arra, hogy a hallgatóság figyelmét felkeltse. A felszólalás legfontosabb része az a szerkezeti egység, amelyben világosan el kell különítenünk két, valóban különböző szerepet teljesítő részt. Az elsőben a tényeket soroljuk fel, az ismeretanyagot tárjuk a hallgatóság elé; a másodikban az érvek felsorakoztatása, az ellenérvek és nézetek megcáfolása történik. Itt nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy miről beszélünk, hanem arra is, hogy mit nem kell elmondanunk. Ha vitatkozó hangot ütünk meg, ne legyünk fölényesek, ne folyamodjunk a „ledorongolás” eszközeihez: meggyőzni kell hallgatóságunkat, nem megrémíteni, elhallgattatni. Nagyon ügyelnünk kell arra is, hogy legyen következetesség érveink felsorakoztatásában: a leghatásosabb érv legyen az utolsó. Különösen sokan hibáznak abban, hogy alig tudják befejezni felszólalásuluit, s a rövid, logikus befejezés helyett újra és újra kezdik a gondo- .latsort. újra részleteznek, újra értelmeznek, és ezzel vétenek a beszédfegyelem ellen is. Arról is szólnunk kell, hogy hiába jellemzi felszólalásunkat a nyelvi bőség, ha hiányzik belőle a fegyelem, a logikai rend. S végül: nem szónoki bravúrt várunk egy-egy felszólalástól, nem elkápráztató stílus-akrobatikát. hanem azt, hogy a felszólalás tartalma és hangzásbeli tényezője között összhang legyen: legyen belső rend a felszólalók gondolataiban, a mondanivaló elrendezésében, tagolásában, a lényeg kiemelésében. Tudatosan kell arra is törekednünk, hogy ne csak pontosan, világosan informáljuk hallgatóságunkat, hanem érdekesen és hatásosan is. Dt. Bakos József A/VWWVW NAAA/ íWVVWWWVWWWVW'AVVVWvVVV^