Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

Tolvajok a templomban Berendezések a műkincsrahiék ellen OLASZORSZÁGBAN első ízben a római Santa Maria del Popolo templomban sze­reltek tel riasztóberendezést a tolvajok ellen. A templom egy rendőrőrs és egy rend­őrlaktanya szomszédságában áll. Ez nem jelentett aka­dályt a tolvajoknak, akik 1970 június 27-én elvitték az oltárról a XII. századból származó híres Madonna­képet. Tekintettel arra, hogy a kép közismert jellemzői miatt eladhatatlannak bi­zonyult, egy hónappal ké­sőbb Fiumicinóban rátalál­tak. Az oltárra visszahelyezett képet most nappal lézersu­gárral, éjszaka ultrahanggal működő riasztóberendezéssel védik. Az új biztonsági berende­zés ára 40 millió líra volt. Ilyen típusú tolvaj riasztó be­rendezéssel látják el nem­sokára Olaszország legtöbb templomát. Ez az egyetlen módszer, amellyel meg lehet oldani a templomrablások problémáját. A dolog annál is sürgősebb, mert hiszen Olaszország a legjobb úton van afelé, hogy az európai országok nevetségének tár­gyává váljék. 1971-ben 291 műkincsrab­lás történt, 65-tel több, mint 1970-ben. Az elmúlt év első ■égy hónapjában 98 műkincset raboltak el, eb­ben az évben ugyanebben az időszakban már több mint 110-et. „Minden képet megvédeni lehelellenség — mondja Francesco Saverio Rabotti, az országos műemlékvédelmi bizottság vezetője —, de a riasztóberendezésekkel jelen­tős lépést tettünk előre.” A speciális gyártó cégeknek van egy kutató bizottsága, amelynek feladatkörébe az alábbi öt probléma megol­dásának keresése tartozik: 1 • ultrahangos megoldás: az egész helyiséget elektro­mágneses hullámok hatásá­nak teszik ki, úgyhogy ami­kor az elektromágneses té­ren bármi keresztülhalad, megszólal a vészjelző beren­dezés. Ezt a megoldást csak éjszaka lehet alkalmazni; 2. lézer-sugaras megoldás: lézer-sugárnyalábot vezet­nek át a védelemre szoruló műkincs előtt. Ez a megol­dás nappal és éjszaka egy­aránt alkalmazható; 3. szelektív mikrofonos megoldás, amely analizálja a zajokat, megkülönbözteti a helyiségben szokásos zajo­kat a gyanús zörejektől. Ez a készülék éjszakai haszná­latra alkalmas; 4. zárt áramkörű televíziós készülékek, amelyek a plé- bánosi lakással vannak ösz- szekötve; 5. elektromágneses rend­szerek, amelyek azonnal be­kapcsolják a riasztócsengőt, A ty-kábítószer rabságában Görcsös ragaszkodás a napi képadaghoz A tv-néző, ha valami okból kifolyólag nem áll mód­jában napi megszokott idejét a képernyő előtt tölteni, elő­ször — rövid időre — felszabadulásfélét érez. Háromszor annyit jár moziba, többet olvas, meglátogatja barátait Csakhamar azonban ingerlékennyé, agresszívvé válik és egyre kevesebb örömet talál az ún, „fizikai élvezetek­ben”. Erre a megállapításra jutott a müncheni pszichológu­soknak az a csoportja, amely 184, egyharmadában csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező tv-nézőt vett vizsgálat alá. A vizsgálati alanyok hozzájárultak ahhoz, hogy tv-készüléküket egy bizonyos időre kikapcsolják. A vizsgálat eredménye minien kétséget kizáróan ki­matatta, hogy napjainkban a televízió egyfajta kábítószer­ré vált: a kísérleti alanyok 58 százaléka nem bírta 5 hó­napnál tovább a tv hiányát. Elsőként egy Ruhr vidéki agg­legény „esett vissza”, aki három hét után nem tudott el­lenállni — egy futballmérkőzésnek. Utolsóként egy ham­burgi család adta fel a harcot, akiket egy folytatásos kri­mi kísértett meg. Minden második' ember úgy nyilatkozott, hogy a tele-; vízió nélkül unatkozik esténként. Egyesek véleménye szerint a televízió jelenti az utolsó lehetséges kapcsolatot olyan házaspárok között, akiknek már nincs mit mondani­uk egymás számára. A müncheni kísérlet azt is bizonyította; hogy a kép­ernyő segít elsimítani a konfliktusokat. Elég, ha kikapcsol­ják a készüléket, és a gyermekek máris nyugtalanabbá válnak, a szülők 58—66 százaléka pedig ilyen esetekben felpofozza gyermekét. Jámbor férjek fellázadnak, és há­zon kívül keresnek valamiféle szórakozást A televíziónézők annyira hozzátapadnak készülékük­höz, jelentette ki Értei doktor, a kísérlet vezetője, hogy a kábítószer-fogyasztókra jellemző agresszivitással reagál­nak, amikor a maguk kis világából kivonják a televíziót A jelenség nemcsak a németekre érvényes. A francia televízió dolgozóinak háromnapos sztrájkjával kapcsolat­ban a televízió közvélemény-kutatási hivatala által meg­kérdezett párizsiak háromnegyede úgy válaszolt, hogy fáj­dalmasan érintette az adások felfüggesztése. A megkérdezett tv-nézők 33 százaléka jelentette ki, hogy ha készülékük elromlik, elveszettnek érzik magukat, nem tudnak mihez kezdeni. A sztrájk idején több ezer tv-néző hagyta nyitva készülékét, abban a reményben, hogy valamiféle csoda folytán mégis megkaphatja a maga napi képadagját. KISS DENES: AI enyasszonyvásár Marokkóban, az Atlasz­hegységben, késő ősszel év­ről évre a maga nemében egyedülálló vásárt rendez­nek. Az Imilhil nevű falucs­kában lovakon, tevéken és — teherautókon összegyüle­keznek az eladó berber ha- jadonok és a feleséget kere­ső férfiak. A vőlegények vé­gigmustrálják a menyasz- szonyjelölteket és kiválaszt­ják a kedvükre való felesé­get. Erre elegendő idejük van: a vásár három napig tart Ha megtörtént a vá­amint valaki hozzáér a fest­ményhez vagy szoborhoz. A legnagyobb nehézséget természetesen a pénzhiány okozza. Egy-egy riasztórend­szer ára 20—100 millió líra körül mozog. Ahhoz, hogy legalább a legfontosabb mű­veket megvédjék, körülbe­lül 10 milliárd lírára lenne szükség. Felmerül azonban egy vá­ratlan nehézség is: sok pap ellenzi, hogy a templomban felszereljék az említett be­rendezéseket. „Nyilvánvaló­an zavarja őket, hogy tv-ka- mera előtt kell misét mon­daniuk” — mondják a mű­emlék-felügyelőségen. — Az is előfordulhat azonban, hogy nem értenek ennek a kényes készüléknek a hasz­nálatához, vagy ami még rosszabb, üzemen kívül he­lyezik.” A KÉRDÉSSEL érdemben foglalkozik a Vatikán ille­tékes bizottsága is. Szep­temberben kongresszust hív­nak össze Rómában a mű­kincsrablások témájáról. A műemlékvédelmi felügyelő­ség azt reméli, hogy a kong­resszuson igenlő választ kap­nak a riasztóberendezések­kel kapcsolatban. Ellenkező esetben egyetlen hatásos vé­dekezési módszer van: a templomok szobrait és fest­ményeit múzeumokban kell elhelyezni. Tempú New Yorkban egy au­tóbusz szédítő sebességgel száguldott végig az utcákon. A rendőrségi autó csak nagy nehézségek árán tud­ta utolérni és megállásra kényszeríteni. Nem a gép­kocsivezetőt, hanem egy fi­atal hölgyet vettek azonban őrizetbe, aki pisztolyt szorí­tott a vezető nyakának és diktálta az iramot: „Tem­pó, tempó, különben elké- a hivatalból. SZOMRAKY SÁNDOR: Nyarak láza Elküldesz Már megint a nyár a nyár! A folytonosság láza színeivel kiabál egek fedelét rázza Villámokat vet-dobál eső csipkézte tájra Virág-tűzijátékok lobbannak rügyes ágra Milliárd apró láng lobog izzó szirom-parázs Már megint a nyár a nyár A láz a láz a láz! Elküldesz hát? Még nem tudod milyen a világ nélkülem, milyen az utad, otthonod, ha bútoraid közt nincs helyem. Elküldesz hát? Nem ismered a hangod, ha én nem felelek. A pillantásod is megtagad, ha nem látod rajtam magadat, gazdátlan jószág lesz ruhád, ha nem érzi kezem áhítatát: Hát küldj el, de majd megtudod — csak ott vagy, ahol én vagyok. elnezest kérünk: A^^NAA/\AAAA^AA^W^A*VVWNAAAA/VNA*A/VVWVVWVWVVWNAAA/>AAA/VWVA/WWWVVW>A#SA/VVVVVVAA/VWWVW Viszlát a délutáni zápornál — Mindjárt esni jog! — Sebaj. Kell az eső. A nagyapám is mindig azt mondtat hogy első az eső. — Tényleg hell. Az eső kell. — De mennyire kell. Képzeld el, ha nem esne. Egy szem se esne, mondjuk egy évig... nem, két évig... Mi lenne? — Mi lenne? — Szárazság. Szomjhalál. Kipusz­tulna minden. Ezért kell az eső. Az öre­gekben lehet bízni. emelkedőnek nevez- ez az izéje, ez a „le", nék? meg a „fel”... — Mikor? — Igekötője? — Hát, ha alulról — Az az, az van felfelé esne, azazhogy neki. Igekötője. Es ha emelkedne az eső, köti az igéhez, mint azazhogy az emelke- ebet a karóhoz, rög- dő... Mit gondolsz? tön más lesz az ár­— Lehet. Annyi nyaltsága a szónak, mindent hall az em- Mint ennek a Kó- w A tudományra ugyan ber> hogy ez is lehet rozsnénak az eseté- zá't X1J.J.. rJ n ___ | 2VÍÍ 4P 71/7* rí c* rt -V 4l/14>n44 *• lasztás, lefizetik a 20 dirha- mos illetéket és megkapják az eljegyzési dokumentumot. Ezután megérkezik a tarto­mányi kormányzó és min­denkit egyszerre megesket. Az új házasok neveit beve­zetik egy vastag könyvbe, és ezzel a házasságkötés for­mális része véget ér. Követ­kezhet a vidámság, a tánc. Majd az ifjú párok hazatér­nek: az új feleség rendsze­rint engedelmesen baktat a ló vagy a teve után, ame­lyen ura lovagol. fittyet hánytak, de amit' tudnak, azt tud­ják. Azt mondta a nagyapám ugye, hogy első az eső... Hát nem igaz? — De. Igaza volt. Ezek szerint. Már esik is. — Tényleg. Már esik. Érdekes, hogy mindig lefelé esik. Ezért is nevezték el esőnek. Esik az eső. Ellenkező esetben le­het, hogy az esőt — Na, ugye! lyen bölcs a magyar nyelv. Nincs is böl- csebb nyelv talán a magyarnál. Ennél a nyelvnél, öregem, ami felülről jön lefe­lé, az az eső... — Kórózsné ki­esett a harmadikról. 0 is eső? — Persze. Azaz­hogy leeső. Mert az eső, az az eső. Vilá­gos? Állati klassz ám a magyar nyelv. Van ben is. Más az ugyan­is a magyar nyelv­ben, ha Kórózsné esik, vagy, ha az eső esik... Világos? — Persze, hogy vi- . . ,, lágos. Vajon meddig utam pornál. esik? — Ha bugyborékol a víz, akkor sokáig. Bugyborékol? — Nem bugyboré­kol. .. — Akkor nem esik sokáig. A nagyapám csak kinézett a tor­nácról, bele a kacsák vizeslábasába. Bugy­borékol. Sokáig esik az eső, hadd essen. Mondta. Ha bugybo­rékolt, persze. Ha nem bugyborékolt, egy szót sem szólt. Az olyan eső neki nem volt eső, ami nem bugyborékolt. Az olyan esőt ő szó­ra sem méltatta. Ilyen ember volt a nagyapám. — Na, el is állt. Mehetünk. — Elállt? Nagysze­rű. Kicsit huzatos volt ez a kapualj, de legalább jól kibeszél­gettük magunkat. Nem igaz? — De igaz. Kitűnő­en. Délutánra újból jelzett a meteorológia... Be­jön a kapu alá? Ta­lálkozunk? — Magával? öröm­mel! Viszlát, a dél­(egri) A közéleti nyelvhasználat: A felszólalások „retorikája" A cím arra utal, hogy a felszólalásban a hatásos in­formációnyújtásnak vannak retorikai követelményei is. A legfontosabb, hogy a fel­szólalás nyelvi formálásából és hangalakjából minden ön­célú mozzanatot ki kell ik­tatni Ugyanakkor nagyobb szerepet kell adnunk a fel­szólaló eredeti gondolatai­nak, eleven vitakészségének és az egyénisége értékeit fel­erősítő hasznos nyelvi eszkö­zöknek. Élvezhetetlen és be- folyástalan az a nyelvi for­málás, amelyhez a felszólaló­nak alig van személyes köze. Nem hatásos az a felszóla­lás sem, amely nem tükrözi a részek egymáshoz való ará­nyosságát, s nem tesz eleget a szerkesztés alapvető köve­telményeinek. Különösen ügyelnünk kell a felszólalás bevezető mondataira. Ha már a bevezetés is szétfolyó, hosz- szadalmas, eleve nem alkal­mas arra, hogy a hallgatóság figyelmét felkeltse. A felszó­lalás legfontosabb része az a szerkezeti egység, amelyben világosan el kell különíte­nünk két, valóban különböző szerepet teljesítő részt. Az el­sőben a tényeket soroljuk fel, az ismeretanyagot tárjuk a hallgatóság elé; a második­ban az érvek felsorakoztatá­sa, az ellenérvek és nézetek megcáfolása történik. Itt nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy miről beszélünk, hanem arra is, hogy mit nem kell elmondanunk. Ha vitatkozó hangot ütünk meg, ne le­gyünk fölényesek, ne folya­modjunk a „ledorongolás” eszközeihez: meggyőzni kell hallgatóságunkat, nem meg­rémíteni, elhallgattatni. Na­gyon ügyelnünk kell arra is, hogy legyen következetesség érveink felsorakoztatásában: a leghatásosabb érv legyen az utolsó. Különösen sokan hibáznak abban, hogy alig tudják befe­jezni felszólalásuluit, s a rö­vid, logikus befejezés helyett újra és újra kezdik a gondo- .latsort. újra részleteznek, új­ra értelmeznek, és ezzel vé­tenek a beszédfegyelem ellen is. Arról is szólnunk kell, hogy hiába jellemzi felszólalásun­kat a nyelvi bőség, ha hiány­zik belőle a fegyelem, a logi­kai rend. S végül: nem szó­noki bravúrt várunk egy-egy felszólalástól, nem elkápráz­tató stílus-akrobatikát. ha­nem azt, hogy a felszólalás tartalma és hangzásbeli té­nyezője között összhang le­gyen: legyen belső rend a felszólalók gondolataiban, a mondanivaló elrendezésében, tagolásában, a lényeg kieme­lésében. Tudatosan kell arra is törekednünk, hogy ne csak pontosan, világosan informál­juk hallgatóságunkat, hanem érdekesen és hatásosan is. Dt. Bakos József A/VWWVW NAAA/ íWVVWWWVWWWVW'AVVVWvVVV^

Next

/
Thumbnails
Contents