Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
XXIII. évfolyam, 142. szám WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KGST-tanácskozás résztvevői látogattak Egerbe Csütörtökre összehívták az ország- gyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának második bekezdése alapján 1972. június 22-én, délelőtt 11 órára összehívta az Országgyűlést. Indira Gandhi hazánkba látogat A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására Indira Gandhi asz- szony, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke június 20-án hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. , Az elmúlt napokban tartották második konferenciájukat Budapesten a KGST-tagor- szágok vezetőképző központjainak küldöttei. Az értekezleten a tavalyi, Varsóban rendezett tanácskozás óta eltelt időszak alatt elért eredményeket vitatták meg; szó volt a vezetőképzés hatékonyságát fokozó új módszerekről, referátumok hangzottak el az egyes intézetekben folyó kutatómunkáról. Elhatározták az együttműködés sokoldalú fejlesztését; a vállalatvezetési módszerek ösz- szehasonlítását, a tapasztalatok kicserélését igen fontos feladatnak tekintik. Nagy volt az érdeklődés a számítógépeket is igénybe vevő új oktatási eljárások iránt. A küldöttségek programjában több üzemlátogatás, vidéki tapasztalatcsere szerepelt. A tanácskozás utolsó napján a megyei pártbizottság vendégeként Egerbe is ellátogattak, ahol dr. Sípos István és dr. Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkárai fogadták őket. Rövid tájékoztatás után a dohánygyárat keresték fél, ismerkedtek a technológiával, munkaszervezéssel. A vendégek este utaztak el megyénkből. A közelmúltban szóvá tett Buttler-ház sorsáról, az egri vár rekonstrukciójáról beszélgetett munkatársunk dr. Hortobágyi Istvánnal, a megyei tanács tervosztályának vezetőjével. Erről készült írását a 4. oldalon közöljük. | Nyaralunk...! Nyári tervek felől fagga- tózott megyei körsétája nyomán Kátai Gábor és Moldvay Győző. Az interjú-összeállítás lapunk 5. oldalán olvasható. H tizedik A tízgyermekes Kocsis családot mutatja be olvasóinknak munkatársunk riportja lapunk 6. oldalán. Munkásarc — hegesztofényben Egy munkásember életútját írta meg riportjában Pata- ky Dezső, a 6. oldalon. Kedves as időjárás A tiszanánai szövetkezet a megye legnagyobb búzatermelő gazdasága. Háromezer- ötszáz holdon termelnek Be- zosztáját, Mironovszkáját, Rannáját, Kompolti 2-est és Fertődi 293-ast. ARA: 1,— FORINT 1912. június 18., vasárnap Gát emelkedik a hegyek közölt Hogyan dolgoznak a völgyzáró gát építésén a Mátra hegyei között: olvashatják a 3. oldalon levő riportban. Kibírja — és főbb lesz a Butfler-Siáz Mint tegnapi lapszámunk- A közös gazdaság az őszi ban arról már beszámoltunk, árpa betakarításán kívül fela komlói Május 1. Termelő- készült a búza és a tavaszi szövetkezetben megkezdték árpa aratására is. A búza teaz őszi árpa betakarítását, rülete 2100, míg a tavaszi árkészülten várhatják a szövetkezetiek a munkák dandárját. Az időjárás az aratáshoz kedvező, azonban a többi növényre nagyon kellene egy készen áll az aratás megkezdéséhez. Tizenhat szovjet, egy NDK-kombájn és három rendrevágó áll készenlétben a betakarításhoz. A közös gazdaságban az aratást az őszi árpával kezdik, melynek területe ezer hold. A szövetkezet párttitkára, Kasza János szerint, ha minden kedvez, akkor a jövő hét elején már meg is kezdik a munkát. Búzából és őszi árpából egyaránt közepes termésre számítanak a szövetkezetben. A kalászosok igen szépek, nincsenek megdőlve. Az időjárással sem volt eddig probléma, sőt a kedvező idő következtében előbb kezdhetnek hozzá a betakarításhoz is, mint más években. Az aratást jól megszervezték a gazdaságban, a betakarító gépeken kívül kellő mennyiségű szállító jármű is hozzájárul ahhoz, hogy időben és gyorsan menjen a munka. ★ A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben szintén minden készen áll az aratás megkezdéséhez. Gulyás Sándor szövetkezeti elnök szerint hétfőn kezdik meg az őszi ár. pa betakarítását, melynek területe meghaladja a hétszáz holdat. Búzából is jelentős a szövetkezet területe, 1600 ka- tasztrális hold. Az időjárás egyelőre kedvező a betakarítás megkezdéséhez s ha ez továbbra is így marad, akkor semmi sem gátolja a munkák gyors végzését, ' (kapotí) Az őszi árpa területe hatszáz hold. A szövetkezetben az aratáson kívül most folyik a 350 holdas rét területen a kaszálás, a jövő hét elején ezt a munkát befejezik . pa területe 400 hold. A munkát a két rendrevágón kívül — mellyel az őszi árpa aratásához kezdtek hozzá — tíz kombájn végzi majd a közös gazdaságban. A gépeket idejében kijavították, így felkiadósabb eső, hiszen a hónap folyamán mindössze 4— 5 milliméter csapadék volt Komlón. ★ Á tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben is minrka Rendrevágóval aratják az őszi árpát a komlói határban. (Foto: Kiss Béla) Köntlfin már arainak, Tiszanánán és Hevesen a hét elején kezdenek hozzá a betakarításhoz Vállalati célok — egyéni érdekek A reform, szemben minden feltételezéssel, nem az “ egyén, hanem a csoportérdekek felerősödéséhez vezetett. A vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok növekvő önállóságával, fokozott anyagi érdekeltségével az öntevékenység, a kezdeményezőkészség korábban szuny- nyadó energiái felszabadultak. De ezzel együtt gyakoribbá váltak a népgazdasági és csoportérdekek közötti összeütközések is. Az így felszínre került ellentmondásoktól azonban nem szabad megriadni. A közvetlen (direkt) irányítási módszerek, a kötelező mutatók, a tervutasítások időszakában is léteznek ezek, de éppen azért, mert rejtve maradtak, több kárt okoztak. Gondoljunk csak vissza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdekfrontok, de később, a végrehajtás során már a terv szentesítette például az ország erőforrásainak és eszközeinek helyi pazarlását. Ha viszont az érdekütközések végig nyíltak, felismerhetőek, akkor lehetővé válik az ellentmondások feloldása is. Ne féljünk az érdekek nyílt összeütközésétől, a fejlődés belső hajtóerői ezek az ellentmondások, feloldásukkal szükségképpen újak, mások keletkeznek és nem lehet őket véglegesen kiküszöbölni. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egységes cselekvést akar, akkor mindenekelőtt a különböző érdekeket egyezteti, hozza közös nevezőre. így a központi irányítás fő módszere, a közigazgatási szabályozás a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok döntéseit, gazdálkodását igyekszik a népgazdaság céljainak, érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olyan közgazdasági feltételek kialakítása kívánatos, amelyek között az önálló gazdasági egységek saját érdekeik képviselésével népgazdasági célokat is szolgálnak. Elképzel- -hetetlen persze tökéletes összhang, teljes érdekharmónia, mivel az egymástól elkülönült és az önmagukban is változó csoportérdekek valamennyi részlete abszolút módon nem integrálható népgazdasági szinten. Hasonló ellentmondás tapasztalható a vállalat, a szövetkezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei között. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást, 5—10—15 évvel ezelőtt is éltek, léteztek, hatottak. Az idők során legfeljebb az változott, hogy felismertük szerepüket és céltudatosan igyekszünk az egyének boldogulását a kollektíva és a népgazdaság szolgálatától függővé tenni. Más szóval arra törekszünk, hogy aki a szűkebb közösség és az egész társadalom számára többet ad. az többet is kapjon vissza cserében. A megnövekedett vállalati önállóság lehetővé, a kollektíva határozott anyagi érdekeltsége pedig szükségessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéletesítését. Mindenütt olyan bérezési és jutalmazási módszert alkalmazhatnak például, amely az adott időpontban a helyi viszonyoknak leginkább megfelel. Gazdasági fejlődésünk során az idő-, a teljesitmény- és a darabbér számtalan kombinációja és variációja jött létre. Jelenleg több mint kétezerféle különböző bérezési formát alkalmaznak üzemeinkben. S vajon ezzel már mindent megtettünk, hogy a szorgalmat, a fegyelmet, a szaktudást kellőképpen honoráljuk és visszaszorítsuk a lógást, a haszonlesést, az ügyeskedést? Gyakran bírálják a központi irányítást, a közgazda- sági szabályozást, hogy lehetővé teszi az ügyeskedést, a manipulációt, a munkaerővel való pazarlást. Kétségtelen tény, hogy a közgazdasági szabályozás alkalmazásában még mindig nincs kellő tapasztalat és gyakorlat. De a közvélemény többnyire akkor is a központi irányítást marasztalja el, amikor a vállalati módszerekkel van baj. Az egyenlősdi felszámolásának, a határozott differenciálásnak a lehetőségei és eszközei például teljes egészében a vállalatok, az üzemek vezetőinek kezében vannak. Hasonlóképpen érdekeltté tehetők az egyének, a szűkebb üzemi kollektívák a létszám-megtakarításban, az intenzitás növelésében, a munkafegyelem megszilárdításában. Így az élenjáró vállalatok egyre inkább nem a központilag szabályozott átlagbért bontják le üzemeikre, hanem meghatározott bértömeget adnak ki részükre. S azok az üzemek, amelyek létszámot takarítanak meg, magasabb bért fizethetnek dolgozóiknak. Kovács József Palóc népművészet! napok ISutlapesten Ä í,palóc napok” ünnepélyes megnyitásával szombaton a Rákóczi út 53. szám alatti boltban folytatódott a népművészeti napok eseménysorozata. A Nógrád megyei híres régi szövők hagyományait felújító és továbbfejlesztő palóe háziipari termelőszövetkezet rende- árusítással egybekötött bemutatót, a Népművészeti és Háziipari Ksz közreműködésével. Mintegy félmillió forint értékű árut halmoztak fel ez alkalomból a vállalat nagy forgalmú üzleteiben, s készek arra, hogy a június 29- ig tartó „palóc napok” várható sikere nyomán menet közben is újból feltöltsék a készleteket . ....
