Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
TUDOM A. * ;<A . /n .X ÉS TE JHNiKA.. .TUDOMÁNY ES TE !•••:• u ..-.Ni ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:.' TUDOMÁNY ES TECHNIKA. T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA;:; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;: TUDOMANT ÉS Lakáscsere — elektronika segítségével Az NDK-ban elektronikus gép választ ki öt partnert annak, aki lakását el akarja cserélni, 46 város lakáscsere-anyagát „ismeri” a komputer, s választja ki — igen rövid időn belül — nemcsak a lakásvariánsokat, hanem öt különböző várost is. Mélytengeri fényképfelvételek Tintahalat sikerült lefényképezni 5145 méteres mélységben a Karib-tengeren. Barbadostól 500 kilométerre északra. Ez eddig a legnagyobb tengermélység, amelyben lábasfejüeket észleltek. A 45 cm hosszú állat, mintegy méternyire úszik a fenéktől. A tengeri organizmusoknak a tenger mélyén történő lefényképezése lehetővé teszi ezen állatok tartózkodási helyének, elterjedésének pontosabb megismerését. Ezzel az eljárással elkerülhetők azok a mélység- meghatározási tévedések is, amelyek a különféle hálókkal végzett kísérletek során adódtak. Rádiójelzések a Hold túlsó oldaláról Az Apolló 15. repülésekor először sikerült fogni az űrhajó azon rádiójelzéseit, amelyeket a Hold túlsó oldalán való tartózkodásakor bocsátott ki. A Sagamore Hill-i (USA) 45 méteres antenna 140 másodpercig fogott jelzéseket olyan időpontban, amikor az Apolló 15. a föld; optika szerint 63 km távolságra volt a Hold korongjának szélétől. A jelzések akkor szűntek meg, amikor ez a távolság 158 km-re nőtt. E jelenség magyarázata még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a Hold felületén terjedő hullámokról van szó; a holdtalaj rossz elektromos vezetőképessége és nagyfokú szárazsága is alátámasztja ezt az elméletet. Egy másik magyarázat szerint a hullámokat a Holdon levő hegyalakulatok prizmaként térítik el útjukból. A P-víz felfedezése A mesterséges molekulák létrehozói — a laboratóriumi építészek — különös felfedezéssel lepték meg a világot; a szovjet kutatók előállították az ún. P-vizet. A látszólagos egyszerűség ellenére az életünkhöz nélkülözhetetlen víz még számtalan titkot rejt magában. A laboratóriumban előállított P-víz fajsúlya 1,4 és fénytörési mutatója 1,49. A közönséges vízé csak 1,33. Az új víz vazelinra emlékeztet, alig-alig párolog, és csak igen alacsony, —50 Celsius hőmérsékleten fagy meg, illetve válik üvegszerűvé. A kísérletek során megállapították, hogy 700—800 Celsius fok hőmérsékleten változik vissza közönséges vízzé. A felfedezés nagy érdeklődést keltett világszerte, különösen az USA-ban, Angliában és Belgiumban. A P-vizet csak az USA-ban 10 laboratórium elemzi, vizsgálja. A munkába mindenütt bekapcsolódtak a kvantumkémia elméleti és gyakorlati szakemberei. A szupersűrű vizet egyelőre kis mennyiségben tudják csak előállítani, ezért gyakorlati felhasználásáról korai lenne nyilatkozni. Feltételezik — nem is alaptalanul —, hogy védelmet biztosít a neutronok ellen. A biológusok számára is szép feladatot jelent a P-víz kutatása. Az R—10 első bemutatkozása SP Munkában az R—10 A Szocialista országok ún. egységes számítógép- rendszerébe Magyarország a kis számítógépeket adja. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet a gépek hazai gyártójával, a VIDE- OTON-nal közösen dolgozta ki e géptípus legkisebb központi egységét képező R—10-es kis számítógépet. Ez az R—10 nem Renault-gyártmány! A „kis” jelző nem a gép teljesítményére, méretére, vonatkozik. Ezek a berendezések inkább azzal tűnnek ki, hogy olcsóak és igen rugalmasan használhatók. Ez egyrészt programrendszerüknek köszönhető, másrészt pedig ún. moduláris szerkezetüknek; ami azt jelenti, hogy néhány alapelemből az építőkocka elv szerint igen változatos és az igényekhez hajlékonyán alkalmazkodó „konfigurációk alakíthatók ki. Az igények pedig igen változatosak lehetnek. A műszaki-tudományos számításokon kezdve a mérési adatgyűjtésen, a menetjegyváltási (hely- foglalási) rendszeren, általában különféle nyilvántartási rendszereken keresztül az oktatásig. És ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy az efféle rugalmas számítógépnek egyre inkább ki kell elé- tenie a laikus igényét is, az olyan szakemberét (sőt a BNV minden látogatóit!), aki nem tartozik a „számítás- technikusok rendjébe”. Ember közeibe kell lenniük a gépeknek abban az értelemben, hogy pl. elegendő legyen az írógép billentyűzetének ismerete ahhoz hogy kérdéseket tehessünk fel a számítógépnek. Hány mérkőzést játszott 1902-ben a magyar labdarúgóválogatott ? És milyen eredménnyel? Kérdezhetnénk tovább, és milyen városokban? Az SZKI ez évben gondoskodott róla, hogy számítástechnikai szakértelem nélkül is feleletet kapjunk, pl. 1902-től máig a magyar válogatott bármelyik mérkőzéséről. Ezt lényegében egy adatbank szolgáltatja, amelynek memóriájában tárolták az összes szükséges adatot. Amikor egy-egy meccsről érdeklődünk, nem kell gépnek egyebet tennie, mint az általunk megadott „koordináták” (pl. év, ország) alapján kikeresnie egy tv- képernyőhöz hasonló ún. dis- play-n. Az SZKI adatbankja, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonjában mutattak be, tulandon- képpen egy számítógép-hálózat, amelyben egyrészt az ún. távadat-feldolgozásra, másrészt pedig a kis számítógépek lehetőségeire látunk jó példát. Az OMFB-pavilonban ún. terminál-eket, végállomásokat találhattunk, amelyek vagy írógéphez hasonlóak, vagy pedig képernyőn jelenítik meg a billentyűzettel hívható adatokat. Ezek a végállomások postai telefonvezetékekkel csatlakoznak ahhoz a kis számítógéphez, (ez egy francia C. II. 100x10 típusú, de ugyanígy lehetne a VIDEOTON 1010 B-jei), amely az SZKI sashalmi telepén működik. Ez viszont összeköttetésben áll a Martinelli téren üzemelő nagy Siemens 4004/45-ös géppel. A hálózat illusztrálja (Magyarországon először), a földrajzi távolságok áthidalásának számítógépes előnyeit: 100 km-es távolság áthidalása adatátviteli vonalakkal, mindössze 3 százalékkal növeli a költségeket, de ugyanakkor a földrajzilag távollevő felhasználó számára is elérhetővé teszi a központi adattár információit, ami a legtöbb esetben százalékosan ki sem fejezhető minőségi javulás forrása. Az SZKI nem állhat le ... Ez a rendszer úgy működik, hogy az adatok 10 különböző csoportba vannak osztva. A gép először ezt kínálja fel kiválasztásra, majd a kívánt „részterületet”, ún. file-t tovább bontva mutatja be, és várja, hogy valamelyik további részlet után érdeklődjön a display kezelője, a „felhasználó’’. Igen érdekes, hogy a teljes adattömeg a nagy Siemens-gépben van, amiből a kiválasztott „tizedet” automatikusan áttölti a rendszer a kisgépbe és a konkrét kérdésre már ez utóbbi válaszol. Sőt arra is lehetőség van, hogy a kérdésekre adott válaszok közötti időben más terminálról érkező kérdésre adjon választ a rendszer, vagy egyéb számítástechnikai feladatokat végezzen el, amint, hogy erre az SZKI-ban is szükség van, hiszen napi munkájuk, tudományos feladataik teljesítésében mégsem maradhatnak el azért, hogy a gép kibarckhó- bázhassa, melyik már nem létező középkori államra gondolt a látogató ..á A „szürke" holnapok örvendetes, hogy a kormány számítástechnikai programjának végrehajtása láthatóan ,.sínen” van. Természetesen nemcsak az SZKI járul ehhez hozzá, hogy mást ne említsünk az R—10-es perifériális berendezései közül is pl, a lyukasztót a MOM gyártja, a konzolírógép cseh import. A kívülálló szempontjából az a legfontosabb, hogy napról napra jobban megvan a számítástechnikai kultúra elterjedésének „hard. ware”-ja, gépi alapja, de napról napra nő a felhasználók, a ,,soffware”-értők tábora is. Teljesen világos az is, hogy lassan-lassan befejeződik a látványos bemutatások időszaka, és a „szürke” apró munka következik, amely valóban megveti a népgazdaság teljes keresztmetszetében elterjeszthető és felhasználható modem számítástechnikát. H. J. Textil helyett papír Lassan húsz éve, hogy megjelentek az ún. „nem szőtt” kelmék; a kereskedelem ezeket leginkább, mint textilként alkalmazható papírt reklámozza. Valójában azonban mégsem tekinthető papírnak. Többségük ugyan papírgyárban készül, de esetleg nem is tartalmaznak papirrostokat. Az 50-es évek elején az Egyesült Államokban kezdték gyártani, felhasználási területük és minőségük igen rövid idő alatt kiterjedt és megváltozott, miközben a gyártó országok sorába lépett Svédország, Ausztria, az NSZK, Csehszlovákia és Franciaország is. PAPIRRUHA — PAPIRKELME Az eldobható áruknak legnagyobb jelentősége a kórházi gyakorlatban van, a leggyorsabb fejlődés is itt várható; ágyneműt, pólyákat, kötszereket, pelenkákat, pizsamákat készítenek belőle és ezeket egy bizonyos használat után eldobják. Ugyanakkor a szállodaipar is jelentkezik az eldobható ágyneműk és asztalnemű igényével. Különbséget kell azonban tenni az egyszeri használatra való és a tovább felhasználható termékek között, noha a hosszabb felhasználás is gyakran csak tízszeri mosás, vagy pl. kétszáz használati órát jelent. A papírruhákat távolról sem fogadta osztatlan siker. A nők csupán pótlásnak tekintik és idegenkednek tőle, amiben közrejátszhat még egyelőre az, hogy nem elég olcsó. Olyan olcsón kellene ugyanis piacra kerülniük, hogy ne sajnálják eldobni őket. Ugyanakkor B. Forquet római divattervező szerint a papírdivat a gyermekruházkodás területén nagyszerű találmány, mert nagy lehetőségeket biztosít és egykor döntő szerepet fog betölteni. PAPIRTEXTIL A gyártási technológiákat szabadalmak védik, és ezért pontos leírásukat titok fedi. Felhasznált alapanyaguk 90—30 százalékban papírcellulóz, ezenkívül főleg szintetikus szálas anyagot, pl. nylont tartalmaz. Kötőanyagként továbbá viszkozitást csökkentő és színező anyagként a legkülönfélébb vegyipari termékeket használják fel. A gyártás maga vagy száraz, vagy nedves úton történik. A száraz eljárásnál a rostokat egy végtelenített acélszalagon, vagy szitán egyenletesen szétoszlatják, pl. elektrosztatikus módszerekkel. A nedves eljárásnál az ún. lapképzés és a rostok összekapcsolása papírgépen történik. Ugyanakkor készítenek olyan termékeket is, amelyek papírrostokat egyáltalán nem tartalmaznak. A svéd „Rayalin” pl. kizárólag műszálból és polyészterből készül. A textilként használt termékek előállításánál gyakran valami olcsó anyagból készült hálóra, vagy laza kelmére viszik fel a rostokat, ami azután benne is marad a termékben. Nagyon fontos a megfelelő kötőanyag kiválasztása, amely a rostokat összetartja. Ez ugyanis döntően befolyásolja az anyag hasznos tulajdonságait, pl. szakítószilárdságát, rugalmasságát, lég- és nedvesség-áteresztő képességét. PAPIRMINI — PAPIRMAXI A nem szőtt kelme rendeltetésétől függően mázolható, nyomtatható, vízhatlanná, tűzállóvá tehető. A feldolgozás során szabható, ragasztható, préselhető, kasírozható — és így tovább. A papír-, a textil-, a műanyag- és a vegyipar közös gyermekeként született meg a papírkelme. A tengerei} túl és Európában egyre nagyobb mennyiségben használják fel. Biztosan szívesen fogadnák a hazai piacon is, mert pl. megkönnyítené a második műszakban dolgozó asszonyok munkáját is. Sőt, talán a papírminit sem sajnálnák eldobni egy új papírmaxiért... , A rézlelőhely „aranyfedele" Üj lelőhellyel gazdagodott Kazahsztánban az Irtisz menti gazdag aranyvidék. Érdekes, hogy ezen a helyen több éven át csak rezet bányásztak. Az aranytartalmú réteg a felülethez közel húzódik, ezért nyíltszíni fejtéssel is kitermelhető. Miután lefejtették a kuszmurini rézlelőhely „aranyfedelét”, hozzálátnak majd a szakemberek szerint igen gazdag rézkészlet kitermeléséhez is. Nagy kereslet hüllőkre A nagy kereslet miatt olyan irtóhadjárat folyik a krokodilok, kígyók és gyíkok ellen, hogy alig marad belőlük. Brazília 1950-ben még 4,9 millió krokodilbőrt exportált az Amazonas medencéjéből — ma a feltevések szerint 20 ezerre tehető az ott még élő krokodilok száma. India évente átlag 3,6 millió gyíkbőrt és 4,1 millió kígyóbőrt exportál —, de a természetes utánpótlás nem bírja követni ezt a tempót. “ Légi „Go-Cart” „Szvercsok—I” a neve a képen látható forgószárnyas repülőgépnek, amit a Kujbisevi Repülőintézet helikoptertervező csoportjának hallgatói készítettek. Az egyetem kísérleti tervezőirodájában konstruált gép súlya mindössze 126 kilogramm, 38 lóerős motorja óránként 100 kilométeres sebesség elérésére teszi képessé. Szétszedett állapotban e repülőalkalmatosság két ládában elfér, összeszereléséhez pedig csupán két óra szükséges. Tulajdonképpen légi „go-cart”-nak tekinthető a gép. Az autogírót először kis magasságban próbálták ki, de bebizonyosodott, hogy 2000—2500 méteres repülést magasságot is elérhet. A motor teljesítménye természetesen nem elég ahhoz, hogy a gép — az „igazi” helikopterekhez hasonlóan — helyből is felemelkedjék, 30—40 méteres nekifutás után azonban elszakad a talajtól és fokozatosan egyre magasabbra tör. E forgószárnyas repülőgép csak kísérleti példány, mellyel tapasztalatokat gyűjtenek ahhoz, hogy miként egyszerűsítsék le a majdani konstrukciókat. TUDOMÁNY és TECHNIKA;;: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA tudomány és technika ..TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;. TUDOMÁNY « TUDOMÁNY és TECHNIKA .TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .:.TUDOMÁNY ÉS TECHNIK A .TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . : .TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .; .TUDOMÁNY ÉS TECHNIK A .;. TUDOM ANY ÉS TECHNIKA .. .TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.
