Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

R/tdiá 1.1*5 9,00: 9.25: 10.05: 11.14: 12.20: 12.35: 13.40: 14.00: 14.29: 15.10: 16.05: 16.15: 16.41: 17.05: 17.22: 18.49: 19.25: 19.48: 20.31: 22.30: 0.10: KOSSUTH Két hegedű-zongora szonáta Hőskö és eszmék Nóták A kolostor« Ifjúsági rádió­játék, n. Zenekari muzsika Ki nyer ma? Melódiakoktél Dokumentumműsor Operettrészle lek Zongoraművek Szeretnénk mi is jól üdülni Az élő népdal Debussy: A tenger Monteverdi: Scherzi musical Könnyűzene. Helmuth Zacharias zenekara játszik Vörös és barna. Rádió­változat Zenéről — tiz percben Atlétikai verseny Emlékezés Oláh Gáborra Operaesték, Klempererrel Könnyűzene Virágénekek PETŐFI 8.05: Tánczene 9.03: Fúvószene 9.25: Tudod-e? 9.50: Jegyzet 12.03: Könnyűzenei híradó 12.33: Szabó^*PetŐfii Farkasok dala 12.43: Nyíregyházi stúdió 13.03: Operalemezek. Ifjúsági randevú, kettőtől hatig... 18.10: Hindemith: Mathis, a festő. Szimfónia 18.37: Népi zene 19.09: Muzsikáról, fiataloknak 19.38: Könyvismertetés 20.28: Táncdalok 21.00: Munkást, s munkát éneke­lek 21.20: Népi zene 21.45: Színházi notesz 22.00: Operettrészletek 22.23: A Bolzanói Szólisták hangversenye MAGYAR 10,30: Tévé-ovi (ism.) 17.38: Hírek 17.45: Django örökösei. NSZK film 18.15: Kompozíció 19.45: Tizen Túliak Társasága 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Villa a Ládón. Tévéfilm, m. 20.55: Ki mit tud? Kamara­műfajok, I. 1 Közben; Tv-híradó, !. POZSONYI 19.00 és 21.30: Tv-hfradó 19.30: Intervizló-műsor. Dimitrov születésének évfordulójára 20.00: A ház. Lengyel film. 21.50: Inina Bogacsova opera­áriákat énekel 2. műsor: 20.00: Kilty: Kedves hazug. Színházi közvetítés 21.40: Holdkő. Szovjet dok.-film fnoxZ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33 ) Délután fél 4, fél 6 és este 8 órakor Hyppolit, a lakáj Magyar filmvígjáték. Fő­szereplő : Kabos Gyula, Csortos Gyula, EGRI BRODY (Telefon: 14-07). Délután fél 4 órakor Hahó, öcsi! Színes, magyar mesefilm Délután fél 6 és este fél 8 órakor A rovarölő Egy félszeg kamasz és a nők. Jugoszláv film EGRI KERT Este 8 órakor: Bye, bye, Barbara GYÖNGYÖSI PUSKIN Volt egyszer egy család GYÖNGYÖST SZABADSÁG Funny Girl I—H. (Dupla helyárak í) GYÖNGYÖSI KERT Estély HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szenzáciővadászok Füzesabony Hahó, a tenger LŐRINCI , , Vidékiek New York-ban ÜGYELET Egerben: 19 órától,' péntek •eggel 7 óráig. a Bajcsy-Zsi- triszky utcai rendelőben. (Tele- ;on: íl-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától, pontok reggel 7 óráig a Jókai utca U alatti rendelőben. (Tp'c *m: 17-27). Automafikus betegellenőrző zer-cég automatikus betegel­lenőrző készüléket mutatott be a János Kórház III. belgyógyászati osztályának intenzív ápolási részlegén. A betegellenőrző gép az ágy mellett figyeli a beteg állapotát, regisztrál­ja az EKG-t, a vérnyomást, a pulzusszámot, a hőmérsékletet és a légzést. Abban az eset­ben, ha a fontos élettani funkciók valamelyikében olyan eltérés következik be, ami az életet veszélyezteti, a berendezés azonnal jelzést ad. (MTI Foto Balogh P. László felv. — KS) A MAI INDIA I. Churchill ismét tévedett Amikor valaha az „India” szó elhangzott, a kifejezés elsősorban az egzotikum és egy kissé a csoda erejével ha­tott. Az szó és az ország varázsa mindmáig megmaradt — de új értelmezést nyert. India ma nem egyszerűen a föld második legnagyobb lélekszámú, világrésznyi országa, ha­nem egyben a „harmadik világ” egyik vezető hatalma. Olyan ország, amely egyre világosabban fordul a társadalmi haladás felé. Történelmi távlatban tehát — amennyire a történelem menete egyáltalában belátható — India minden­képpen egyike a jövendő első nagyhatalmainak. kor azt mondhatjuk: a bel­politikai helyzet Indiában még sohasem volt olyan szi­lárd, mint éppen most. A belpolitikai helyzetnek ez a megszilárdulása nem­csak a vázolt belső feszült­ségek és gazdasági gondok ellenére jött létre, hanem olyan körülmények között, amikor India három ízben is háborút viselt a szomszé­dos Pakisztán ellen, egy íz­ben súlyos konfliktusba ke­veredett a hatalmi politikát kezdő Kínával és több íz­ben a vezető imperialista or­szágok erőteljes nyomása alatt állott. Joggal vetődik fel a kér­dés: ez a rendkívüli gazda­sági nehézségekkel küzdő hatalmas ország — az em­lített feszítőerők ellenére — hogyan tudott mégis belpo- litikailag megszilárdulni. Az első és döntő tényező ebből a szempontból: India elvi külpolitikája. Még Nehru, a modern India nagy építője dolgozta ki az úgy­nevezett pozitív semleges­ség, a katonai blokkoktól való távolmaradás politiká­ját. Miután a Szovjetuniója A FÖLD E TÖBB MINT félmilliárdnyi lakosú, terüle­tére nézve hetedik legna­gyobb országa 16 tagállam­ra tagolódik. E 16 államban az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek. Az egyes államokban rész­ben a nemzeti, részben a helyi érdeket képviselő pár­tok fantasztikus bonyolult­ságú koalíciókra lépnek egy­mással. Ezek a koalíciók gyakran áttörik a „jpbb” és „bal” Európában megszo­kott politikai kategóriáit. Így a politikai ár-apály vál­tozásokkal gyakran előfor­dul, hogy egyes államokban a központi kormány ellenzé­ke van hatalmon, másutt olyan koalíció alakul, amely­nek résztvevői egy harmadik államban esetleg ellenfél­ként állnak egymással szem­ben. Mindehhez hozzá kell szá­mítani a nyelvi feszültséget: azt, hogy a lakosságnak csaknem fele által beszélt hindi nyelvvel szemben egyes államokban ellenállás tapasztalható. Végül: Indiá­ban több mint 50 millió mo­hamedán él és a történelmi tapasztalatok azt mutatták, hogy a közöttük levő vallási ellentét demagóg módsze­rekkel viszonylag könnyen fellobbantható. Mindezek a fantasztikus méretű gondok mögött olyan a gazdasági háttér, amelyet a fejletlenség és szegénység jellemez. Az angol uralom után India ipara bizonyos területeken fejlett volt ugyan, de ez a fejlettség az angol piaci és ipari érde­kekhez igazodott. S ezekhez az érdekekhez kötődtek azok a nagyiparos és kereskedő dinasztiák — Birla, Tata és társaik —, amelyek a gazda­sági élet felett uralkodtak. A függetlenség megszerzése óta elért fejlődés ellenére is az a helyzet, hogy Indiában az egy főre eső nemzeti jöve­delem alig haladja meg az évi 75 dollárt. NEM CSODA, HOGY 1945- ben a tőkés politikai szak­értői igazat adtak Churchill- nek, aki azt jósolta: a füg­getlenné vált India. „szét fog robbanni”, és „szalma­bábuknak adjuk át a hatal­mat, akiknek néhány esz­tendő múlva nyomuk sem marad”. A függetlenség óta eltelt évtizedek . alaposan megcáfolták Churchill ítéle­tét. India nemcsak fennma­radt, hanem óriási nehézsé­gei ellenére gazdaságilag és hatalmilag meg is szilárdult. Sőt: ha felrajzoljuk a politi­kai vezetők „grafikonját”, amely Nehru személyén ke­resztül Sasztrin át Nehru lá­nyáig, Indira Gandhiig, az Indiai Köztársaság jelenlegi rmnis'/.lei'élnökéig vezet, alt­békés egymás mellett élés jegyében, kezdettől fogva tá­mogatta ezt az irányvona­lat, a katonaiblokk-alkotás- ra törekvő Egyesült Álla­mok viszont elégedetlenül szemlélte — ez eleve meg­határozta India helyzetét a világpolitikában. AZ ESEMÉNYEK bebizo­nyították: a pozitív semle- gességi politika életképessé­gét egyáltalában nem csor­bította, hogy — társadalmi rendszerét tekintve — In­dia tőkés állam volt és ma is az. A pozitív semlegesség ugyanis a legteljesebb mér­tékben megfelel India nem­zeti érdekeinek. Lehetővé tette, hogy a világpolitika válságos fordulatai közepet­te is óriási energiákat for­díthasson belső politikai és gazdasági gondjainak meg­oldására. És végül: ez a politika nyújtott módot ar­ra, hogy az adott társadal­mi rendszer keretein belül erőre kapjanak és hatalmi pozíciókat hódítsanak meg a radikális társadalmi refor­mokat követelő, haladó po­litikai erők. India politikai szilárdsága egyben azt ered­ményezte, hogy a nemzet­közi helyzet bonyolult for­dulatai ellenére a Szovjet­unió és India viszonya min­dig zavartalan maradt. Sőt, tavaly történelmi fontossá­gú barátsági szerződés pe­csételte meg ezt a jó kap­csolatot. (Gömöri Endre) (Folytatjuk.) Apcról Nemrégen számoltunk be az apci községi tanács és a járási szervek összefogásával létesített apci új könyvtár átadásáról. Az átadást követően nagymérték­ben megnőtt a lakosság érdek­lődése a kulturált környezetben elhelyezett, színvonalas könyvál­lománnyal rendelkező Intézmény iránt. Mintegy 170 új olvasó iratkozott be, s nem ritka, hogy a kölcsönzés idején 120—130 lá­togató fordul meg a könyvtár­ban, egy-egy alkalommal. Min­den remény megvan arra, hogy a tanács jövő évben már teljes állásban foglalkoztatja a könyv­tárost, Lukács Tamásnét, aki nagy lelkesedéssel számolt be terveiről. Elsősorban a gyermekolvasók számát szeretné növelni, részük­re külön klub vezetését is vál­lalja. Ehhez természetesen to­vábbra is szüksége lesz a helyi szervek segítségére. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt olvasókról sem, a .művelődési házzal közösen több író- és költővendéget vár­nak az elkövetkező években. Szakmai téren sem szeretne le­maradni. ezért a szeptemberben induló könyvtárosképző tanfo­lyamon is részt vesz, kiegészí­tendő, eddigi tanulmányait. Reméljük, a tervek egytől egyig valóra válnak, s ennek elsősorban a helybeli dolgozók látják hasznát. Baranyi Imre Gyöngyösről Kedves ünnepségre jöttek össze a napokban a Mátra- alji Szénbányák Vállalat munkaügyi osztályán. Több mint 35 év után búcsúztat­ták Bencsay Gyulát, az osz­tály nyugdíjba vonuló dol­gozóját. Halmosi Pál osz­tályvezető méltatta az el­múlt évtizedekben végzett munkáját, megemlítette, hogy mindig szívesen idézik fel a közös munka emlé­keit, s kérte, látogassa meg időnként az osztály dolgo­zóit. A párt. és szakszer­vezet nevében Havellant István méltatta Bencsay Gyula tevékenységét. Nagy érdeme, mondotta többek között, hogy szívesen vál­lalt társadalmi munkát, ő készítette időről időre kedv­vel és ízléssel a vállalati fa­liújságot. Búcsúzóul ajándékokkal kedveskedtek a hatvanéves Gyula bácsinak. Tóth Lajos bizonyítja, hogy régi és jogos kívánságot sikerült kielégíteni a szakbolt megnyitásával. Szűcs Ferenc Ecsédről Hatvanból Már az elmúlt héten nagy nép­szerűségre tett szert az új ön­kiválasztó rendszerű műanyag- és porcelánbolt. A 240 ezer fo­rintos költséggel átalakított szak­üzlet területe bővült, s a korsze­rűsítésnél gondoltak a dolgo­zók szociális ellátására is. Az áruda a megnyitás napján 650 ezer forintos árukészlettel ren­delkezett, s a megnyitás óta el­telt néhány nap forgalma azt Rolando Betancur Gomez (Kuba): Amikor meglátta a napvi­lágot, Godolio semmiben sem különbözött a többi cse­csemőtől és tizenkét eszten­dős korig hétköznapi, abszo­lút normális gyermek volt. Ha­nem, ahogy betöltötte a tizen­kettedik életévét, a világ hir­telen pokollá változott a szá­mára: helyes kis orra várat­lanul növekedni kezdett — csak úgy egymagában, füg­getlenül a többi testrésztől, mindaddig, amíg gigantikus méreteket nem öltött. Az os­toba orr egy takarmánytökre hasonlított, és hivalkodva trónold a mellette szánalma­san csöppnek ható arcon. Go­dolio majd eszét vesztette bá­natában, gyötrő lelki válsá­gok emésztették. De mint ahogy az az élet­ben majdnem mindig lenni szokott, a bajt ezúttal is sze­rencse követte. Valaki felröppentette a hirt, hogy Godolio orrának csoda­tevő ereje van. Legelőször a vénlányok kapták be a hor­got. Hő imákat rebegtek Go­dolio orrához, hogy lenne se­gítségükre a férjfogásban. Aztán a rozoga öregek kap­tak szagot, és azt követelték, hogy Godolio a mágikus ere­jű orrával gyógyítsa meg a reumájukat. Godolio nem állt oda magyarázkodni. A tulaj­donát képező hús- és porc­tömeg egyformán elérhetővé vált mindenkinek. A város legfanatikusabb lakosai áll­hatatosan rebesgették, hogy Godolio orra égből alászállt isteni ajándék. Ha valaki megbetegedett, a hozzátarto­zók, ahelyett, hogy orvosért küldtek volna, Godoliot kér­lelték, szagolja meg a bete­get. Meg is gyógyult mind, már amelyik meg nem halt. A városba hamarosan özön- leni kezdtek a fényképező­gépekkel felszerelt turisták, akiket a csodás orr csábított. Mondják, hogy az egyik vagy nyolcezer felvételt ké­szített Godolio orráról, és még többet is csinált volna, ha a városban ki nem fogy az összes film. „öreg” diákok találkozó­jának színhelye volt az ecsédi bisztró. Az 1967-ben végzett általános iskolások gyűltek össze, hogy beszá­moljanak az elmúlt öt esz­tendő eseményeiről. A ta­lálkozó természetesen az is­kolában kezdődött, ahol kö­szöntötték a fiatalok régi tanáraikat, s a bisztróban folytatódott, ahol már részt vettek a menyasszonyok, férjek is. A találkozó részt­vevői elhatározták, hogy öt esztendő múlva ismét össze­jönnek, hogy ki-ki elmesél­hesse élete alakulását. Nagy Piroska Füzesabonyból Füzesabony nagyközség önkén­tes tűzoltóegyesülete a közel­múltban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. A jubileumi év újabb fejlődést hozott a testü­let életében. Elkészült a korsze­rű, minden igényt kielégítő tűz­oltószertár, fiatal önkéntes tűz­oltók belépésével gyarapodott az egylet taglétszáma. Az utóbbi években igen nagy gondot fordítottak a megelőző tűzvédelmi előírások betartására, ennek eredménye, hogy a köz­ség területén nem volt olyan tűzeset, amelyhez ki kellett vol­na vonulniuk. A testület két csapattal vett részt a Hevesen megrendezett, járási tűzoltóver­senyen, s a gépjárműfecskendőt szerelő csapat az első helyen végzett. A füzesabonyi tűzoltók a kor­szerű felszerelésekkel, jó szak­mai és politikai képzettséggel rendelkezve, készen állnak a tűzesetek elhárítására. Rendsze­resen részt vesznek továbbra is az elméleti és gyakorlati ok­tatásban, melynek eredménye, hogy a nyári idő kezdetén már alaposan felkészültek a nyári tűzvédelmi feladatok megoldásá­ra. az üzemi és mezőgazdasági tűzkárok megelőzésére. Császár István TarnaszentmililM A község a hevesi járás egyik eléggé kieső részén fekszik. Talán éppen ennek tudható be, hogy igen fej­lett a közösségi, a kulturá­lis és gazdasági élet. A köz­ségben levő tömegszerveze­tek tagjai általában élen járnak a járás területén, ha valamilyen társadalmi meg­mozdulásról, társadalmi munkáról van szó. Ezért ke­rült sor arra, hogy a Haza­fias Népfront járási elnök­sége a községben tartsa meg soron következő kibővített- ülését. Pálos Lóránt ismer­tette a megjelentek előtt, milyen eredményeket értek el és milyen módszerekkel. Miklós János, a HNF járási titkára a népfrontkongresz- szus munkájáról és állás- foglalásairól tájékoztatta a kibővített elnökségi ülés résztvevőit. Szó esett a község ellátott­ságáról, az ellátottság egyes, elsősorban a szolgáltatás te­rületén mutatkozó hibáiról. Különösen kettős ünnepek után nem lehet kenyeret kapni, a péksütemény szinte állandó hiánycikk a falu­ban. Sokat kellene javítani a zöldség-, gyümölcsellátá­son is. A hozzászólások során so­kan elmondották, hatható­san kellene intézkedni, hogy az ellátás zavarai megszűn­jenek, hiszen ez is egyik oka annak, ha elvándorol­nak a faluból. Rozgonyi István 'Az ünnepi körmenetekben Godolio mindig az élen ha­ladt, a város lakosai pedig térdre borultak előtte és hányták magukra a keresz­tet. Godolio fontos szerepet játszott a város gazdasági életében is: tőle kérdezték meg, milyenek lesznek a ter­méskilátások. ö először ti­tokzatos képpel beleszaglá­szott a levegőbe, csak azután nyilatkozott: — Meglehet, hogy lesz eső, ám az sincs kizárva, hogy az utolsó percben elosztanak a fellegek. Egyszer aztán egy bizonyos PascuaXone nevezetű ember érkezett a városba, aki a nem mindennapi füleiről volt híres. Bármelyik lapátfülű indiai elefánt megirigyelhet­te volna. És hogy még na­gyobb ámulatba ejtse az em­bereket, PascuaXone mozgat­ta a füleit. Ezek a fülek nagy felfordulást okoztak a város­ban. A lakosság két táborra szakadt: az egyik továbbra is védelmébe vette az orrot, a másik a fülek pártjára állt. Végül, mint minden újdon­ság, a fülek győzedelmesked­tek. Nem telt bele sok idő és a városban már senki sem emlékezett az orra — se az aggszüzek, se az öregek, se az agronómusok. Godolio nem tudta elviselni a veresége!. 6 magányosan, mindenkitől <\ £ feledve belehalt banatába. > Fordította: Zahems.rky T,ászlóS 197&. június 15., csütörtök Ipari vásár Debrecenben A Hajdúság fővárosában au­gusztus lú és 20-a között ren­dezik meg az ipari vásárt, ♦v városi tanács Debrecen új lakónegyedében, ar Új Élet par­ki és a D^öa György úti általá­nos iskolát, valamint a kornyé­ké'. ielolte ki a vásár helvéül. Az ip*ry seregszemlére 70 gyár, vállalat jelentkezett, amelyek mintegy 5000 négyzetméteres te­rületen mutatják be legszebb termékeiket. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents