Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-14 / 138. szám
R/idu? Kosstri h 5=18 i Zenekari muzsika Közben 9.09: Don Quijote, 2, folyt. 10.05: Spanyol útiképek 10.25: Világhírű elöaaómuvészek felv. 11.30: A Szabó család 11.20: Ki nyer ma*. 12.35: Tánczene 13.20: Népdalok 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak 14.05: Éneklő ifjúság 14.30: Nőkről, nőknek 15.10: Várbarátok baj vívása. L rész 16.05: Nóták 16.38: A barátság folyója mentén 16.48: Kóruspódium 17.37: Hét város Európában 18.08: Magyar századok zenéje 19.45: Kritikusok fóruma 1$.35: Közv. a Magyarország— Szovjetuni EB labdarúgómérkőzésről 22.20: Népi zene 0.10: Éji zene PETŐFI 8.05: Népi zene 9.03: Kíváncsiak klubja 13.03: Musicalrészletek 13.35: Néhány perc tudomány 13.40: Házunk tája 13.03: Áriák Kettőtől — hatig... Zenés délután 18.20: Emlékezés Aubrey Pankeyre 18.50: Népi muzsika 19.34: Versek 38 20.25: Kis magyar népraj* 20.33: Kőrusművek 30.43: Beszélgetés a nyereség- részesedésről 31.03: Wagner: A bolygó hollandi. Opera. 23.48: Ottó Ferenc: Nagy fanfár MAGYAR - i Ismétlések: 'V 9.30: Delta ... 9.55: Különleges ügyosztály.. I Azok a titokzatos férfiak 19.43: ölombetűa vallomások, vm. I 17.43: Hírek 17.50: Egy korszerű sütőüzem 18.05: Szó-mi-szó 18.25: KI a munkás? Rlportűlm 19.15: Esti mese 19.30: Tv-h£radó 19.55: Közv. a Magyarország— Szovjetunió EB labdarúgó- mérkőzésről 31.45: Telecsetepaté 22.40: Tv-híradó, 2. fi L A POZSONYI 19.90 és 21.59: Tv-hlradó 19.55: Szovjetunió—Magyarország EB labdarúgó-mérkőzés 22.15: Légikisasszonyok. Szovjet film 'n§azi\ *- — -- -■ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 és este 7 órakor Helló, Dolly! Színes, zenés, kétrészes amerikai film. (Dupla helyárak!) EGRI BRODY (Telefon: 14-07). Délután fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Napsugaras szemek Színes francia film. EGRI KERT Este 8 órakor: Forró éjszakában GYÖNGYÖSI PUSKIN Jöjjön el egy kávéra hozzánk j (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖST SZABADSÁG Szenzáciövadászok GYÖNGYÖSI KERT Bye, bye Barbara HATVANI KOSSUTH Lövés a lángokból USYiLET Egerben: 19 órától, csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától, csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- ■ fon: 17-27). Olvassa ti QléfiújfáÁg/^t Együttműködési szerződés készül Ülést tartott a Hazafias Népfront recski bizottsága. Az ülés részvevőinek Varga János küldött számolt be a kongresszus munkájáról. Ezt követően a községi tanács képviselője beszámolt 9 községpolitikai munkáról, a gazdasági és kulturális helyzetről. Ismertette az évi költségvetési feladatokat s azt, mit sikerült eddig megvalósítani. Végezetül segítséget kért a társadalmi munka megszervezéséhez. Javasolta, hogy a további feladatok jobb megoldása érdekében más községekhez, városokhoz hasonlóan, kössenek együttműködési megállapodást. Ezt majd a szeptemberi tanácsülés elé terjesztik elfogadásra. A beszámolót vita követte, majd a részvevők a község lakóinak nevében tiltakozó táviratot küldtek az amerikai követségre a barbár vietnami bombázások ellen. Maruzs János Recsk Kirándulást csak öregeknek Heves nagyközség tanácsa igyekszik segíteni az egyedülálló, nehéz helyzetben élő öregeken. Ezt nemcsak anyagi juttatások bizonyítják, hanem az is, hogy törődnek velük az anyagi segítségen túl is. Legutóbb egy kirándulást szerveztek az öregek napközijének lakói számára. Lillafüreden, Miskolc-Tapolcán és Miskolcon töltött el egy kedves, élményekben gazdag napot a napközi otthon 22 öreg lakója. A helyszínen főzték meg az ebédet, s szalonnasütést is rendeztek . Az idős emberek Örömmel fogadták a kirándulást, hiszen némelyikük egy munkában töltött élet után először jutott el az ország egyik legszebb tájára. Köszönet érte a községi tanácsnak. ___ Rozgonyi István • '■:vp*FFT”' Heves A pontosság erénye lett volna a cikknek Császár István tudósítónk tollából közöltük „Fejlődött a csecsemőgondozás, nincs tbc-s beteg MezŐtárkányban*’ címmel a községi tanács ülésének napirendjét. Sajnos, a cikkbe felületességből hiba csúszott, s helyreigazítás — pontos tájékoztatásképpen közöljük a megyei tüdőbeteg-gondozó intézet igazgató főorvosának levelét. 7,A cikk elolvasása után jelentéstételre szólítottam fel a füzesabonyi tüdőbeteg-gondozó intézet vezetőjét, dr. Túlit Cecíliát, hogy a tényleges helyzetről tájékoztasson. A valóságos helyzet az, hogy Mezőtárkány községben jelenleg is 17 gümőkóros betegünk van, akiknek betegsége további kezelést igényel. A felmérés alapján a községben 144 olyan ember található, akiknél kimutatható a lezajlott gümőkóros folyamat. A tényleges igazság az, hogy az elmúlt tíz évben jelentős sikereket értünk el a gümőkóros betegek felkutatásában és gyógykezelésében a megyében is, és ezen belül MezŐtárkányban is. Eredményünkre büszkék vagyunk, s örülünk, ha elismerik. A tüdőgümőkórt már visszaszorítottuk, de még nem számoltuk fel. Várhatóan még évtizedekig jelentős erőfeszítéseket igényel felszámolása. Tudatosítanunk kell a lakossággal, hogy a~ eredményesség érdekében a szükséges vizsgálatokat továbbra is el kell végeznünk (a felnőtt lakosság évenkénti képernyős szűrése, a gyerekek BCG-zése) esetleges újabb járvány megelőzésére. A tudósítás, mely a valósnál kedvezőbb helyzetről számolt be, esetleg azzal a veszéllyel jár, hogy a lakosok nem látják szükségesnek a további vizsgálatokat, s elkerülik a szűrővizsgálatokat. Ezekre pedig feltétlen szükség van a továbbiakban is.” Készséggel adtunk helyt a tudósítást módosító levélnek, hiszen valóban mindannyiunk érdeke, hogy tiszta képet látva, továbbra is segítsük a tbc elleni orvosi küzdelmet. Újabb siker Az ecsédi Mátratalji Népi Együttes újabb sikereket aratott. Nagy sikerrel rendezte meg a községben ,.Nyílik a rózsa” címmel a népdalvetélkedőt. A lelkes közönség ezúttal is színvonalas előadásban gyönyörködhetett. A műsort érdekesebbé tette, hogy a tájakat, amelyekről a népdalok szóltak, színes diavetítővel a háttérre vetítették. A közönség rózsacsokrokkal is köszöntötte az énekeseket. Az előadást megelőzően Török Gyuláné, a „Röpülj páva” kör vezetője foglalkozott az énekesekkel, ezzel is biztosítva a valóban színvonalas műsort. A műsor után került sor a hagyományos rózsabál megtartására, amelynek keretében megválasztották az idei „rózsafát”, Kurják Istvánná személyében. A rózsakirálynő Kiss P. Edit, a rózsalovag Gádor Gyula lett. A bál tulajdonképpen régi hagyományokat elevenített fel. Nagy Piroska Nem a hizlalás, csak a tenyésztés gazdaságtalan A Népújság május 26-i számában ,,Szabályozók egy főkönyvelő szemével” címen közöltük munkatársunk beszélgetését a mezőtárkányi Aranykalász Tsz főkönyvelőjével A cikkben a következő megállapítás is szerepelt : „Egy kilogramm sertéshús előállítása 50—60 forintba kerül.” Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul közöljük, hogy szövetkez- tünkben egy kilogramm sertéshús előállítása 17—19 forintba kerül. A fenti összeg csak a hathetes választott malacok kilogrammjára vonatkozik. Ebből érthető, hogy a sertéságazaton belül csak a tenyésztés gazdaságtalan, a hizlalás nem. Tóth Ignác elnök, Dávid Gábor, főállattenyésztő Mezőtárkány A búcsúebédre a nyolcadik napon Moszkvában, a Peking Szálloda díszes éttermében került sor, ahol újra találkoztunk moszkvai új ismerőseinkkel, Áfonyán tábornokkal és Rita Jurijev- na Ivanovával. A búcsúzkodás rövid szertartása után Ivanova elénekelte nekünk a „Darumadár fenn az égen kezdetű magyar nótát, Áfo- nyln tábornok pedig, amikor Barta Alajos, vonatunk politikai vezetője, a megyei pártbizottság és mindnyájunk nevében meghívta Heves megyei látogatásra, fiatalos jókedéllyel csárdástáncra hívta Kovács Béláné gyöngyösi háziasszonyt. Elköszöntünk Moszkvától, barátainktól, Szendrei József főtolmácstól is, akinek a precíz, nagyszerű szervezésért, a gondosan összeállított, valósággal megkomponált programért mindnyájunk nevében egy csókot és egy hímzett térítőt adott Varga Jó- zsefné hevesi útitársunk. A program és a szervezés valóban minden várakozást felülmúlt. Még születésnapokat is ünnepeltünk. Az IN- TURISZT munkatársai ugyanis a csoportos útlevélhez szükséges névsor, személyi adatok birtokában kikutatták, hogy Molnár Eszternek, IBUSZ-főkísérőnk- nek éppen leningrádi életünk második napján volt a húsz ... egynehányadik születésnapja. Kovács János, a hatvani Lenin Tsz tagja, ugyancsak Leningrádban, Mezei Tamásné, az Egri Asztalos Ktsz dolgozója és Hangai József, a halmajug- rai Béke Tsz dolgozója pedig Moszkvában ünnepelte születésnapját. Az INTURISZT az ünnepeiteknek külön ajándékkal kedveskedett. A hazafelé tartó vonaton bontották fel a „Ki tud többet a Szovjetunióról?”-ver- seny győztesei is a moszkvai búcsúebéden díjazásként kiosztott pezsgősüvegeket. Az első helyezést egyébként Joó Sándor füzesabonyi pedagógus, a két másodikat egy- egy hatvani csoport, egyiknek dr. Dobos Imre igazgató-főorvos, dr. Túri János fogszakorvos és Tóth Gábor boncmester, a másiknak pedig Kéri Imre telepigazgató, Csanádi Gyula és Viczián Mihály általános iskolai igazgatók, valamint Békés György könyvtárigazgató voltak a tagjai. A harmadik helyezést is hatvani versenyző, Gyarmati Jánosné nyerte. Szóval, a hatvaniak kitettek magukért. .. Milyenek a turisták? — Ha egy utas jóllakott, akkor érdeklődéssel néz a világra Ebben a turisták — legyenek bármilyen nemzetiségűek -v egyformák ... Ez a bölcs megállapítás a hazaérkezés napjának reggelén, valahol Kijev—Csap között jutott eszembe, amely nem kevésbé fontos személyiségtől, mint Vlagyimir Ivanovics Jakimovtól, vonatunk szőke szakácsától származik. Majdnem egy héttel azelőtt mondta, amikor Ki- jevből útban voltunk Leningrad felé. Hazafelé jövet azért jutott éppen eszembe, mert mind magamon, mind a robogó vonatot járva, útitársaimon azt tapasztaltam, hogy a tengernyi látott, hallott nevezetesség, új ismeret után még most is mindenki az elgyötört idegenvezetőket ostromolja. > — Igaza van Jakimovnak — mondtam az egyszerű bölcsességet felidézve Ka- czur Sándor barátunknak, az INTURISZT „géhásának”, aki kétszeresen is „oka” e nagyfokú, még a hazautazás napján is intenzív érdeklődésnek. Megértette a célzást, s magától értetődő természetességgel válaszolt: — Ez — az utasok élénk érdeklődése, megelégedettsége — a mi munkánk pénzzel ■ meg nem fizethető szépsége ... Élmények, élmények, élmények. Mindenütt ezekről, meg az otthoniak számára vásárolt ajándékokról, meglepetésekről folyt a beszélgetés hazafelé jövet. Ivacs János pétervásári iskolaigazgató hitvesi levelet hozott „gyorspostásként” kis húgának, Katinak — moszkvai férjétől, Szelivánov Mihail kutatómérnöktől. — Most találkoztunk „Misával” először, mert amikor ttalszínpad ■— Igen, igen, Hal- színpad, nincs a címben semmi tévedés. Mert a Vidám Színpad, a Mikroszkóp Színpad után, miért ne lehetne éppen Halszínpad is? Van ilyen színház, nem is egy, csak az újságok még nem írtak róluk! S a létező, miniatűr teátrum műsorához most elkalauzoljuk az olvasót is. A Halszínpad jóval kisebb, mint a hagyományos színpad, de nagyobb, mint mondjuk: egy bolhacirkusz. Pontosan akkora, mint egy akvárium, lévén éppen egy ilyen „díszmedencéről” szó. Eme víztartályban számtalan disz- half éleség szerepel, s él jó egyetértésben (legalábbis a külső szemlélőben ezt a látszatot keltve), hiszen a nagyobb halak nem eszik meg a kisebbeket. Már csak azért sem, mert a színházi fegyelem a Halszínpadon is érvényes. Figyeljük csak csendben az eseményeket! Éppen most lebbent fel a Halszínpad függönye, s tavi tündérhínárok mögött, kovamoszatok között, varázslatos zöld fényben máris elénk tárul az ezernyi látnivaló: A díszmedence teraszán ezüst színű dé- vérkeszegek sütkéreznek, körülöttük sújtá- sos küszcsapat úszik. A színpad előtt természetesen nézők foglalnak helyet, kényelmes széken, asztal mellől figyelik az úszkáló aranyhalak játékát. Páncélos harcsafélék robbannak be a színre, páncélozott mellű harcsacsapat kíséretében két előkelőség: a díszes pénzű, karcsú lazackisasszony és partnere, a nagypénzű razbóra (paucisquamin), ami háromszázhúszezer kész ikráért vásárolt magának OTP-örökla- kást a legszebb tündér- hínár tövében. — Milyen gazdag hal! — ámuldozik hangtalan halnyelvén a széles homlokú, okos tarkasügér. — No, csak irigykedj, megdolgozott érte! — inti rendre a fickán- dozó halacskát egy idősebb, tollas bajszú harcsa, aminek megjegyzésére a márna is csak helyeslőén bólint. S ekkor a nagy szán- padi nyitány forgatagában előtűnik hirtelen a rajhalakkal kisért püspökhal is. — Acan- thodoras, a harcsanemzetség tűskés családjából! — jelenti be a narrátor formabontó módon a nézőtérről, a káprázatos egyéniséget. Miközben a halvilág sztárjai felvonulnak a színen, lent a mélyben a sárgás vörösbarna lazac, egy búvárpók társaságában, a kavdlkád hatását figyeli a nézőkön. A menet legvégén, a protokoll szabályai szerint azok vonulnak, akik a legtöbben vannak: a díszhalak társadalmának legpóriabb- jai, a guppik. — Produkció! Szen- száció! Exkluzív! — harsan újra a nézőtérről a műsorközlő, s valóban a publikum nem tudja, hová nézzen: Csinos harcsakisasz- szony előtt árgus tekintetű halifjak csapják a vizet, de a höl- gyemény, a párduccsík, nevetve tovaúszik: — Vízi petrezselymet árulok, kuhlii, kuhlii. A nevem, s nyújtja máris a kártyáját, mert fellépés előtt nem ismerkedik. Ezt tudja még-a csókos gurámi is... A technikai halak bemutatóján elektromos angolnák és sörtés szájú antennás harcsák a VIZEO-COLOR színes tv-t reklámozzák, rájuk már csak a kétanten- nás harcsa (öli ckoptéra) licitál. A gambiai díszmárna, mint vendég lép fel e érdekfeszítő műsorban, bemutatkozik itt az ablakos bölcsőszájú hal, de képviselteti magát ebben a re- vüben a vasipar is, miután itt lubickol az acélkék cifra fogasponty. SzÖkdeÜo handícsráhskr között sz halak (köpenyeg nél-í kül), szórakoztatják a5 nézőket, miközben aí fejre álló lazac mellett* egy kínai aranyhalt Mao-idézeteket olvas i fel, s közben a jóked-l vű vízibolhák zsonglőr- < ködve ugrándoznak .., Aztán váratlanul, egyik pillanatról a másikra, hirtelen elpáro-i log a közönség, s nem 5 törődik már senki a 5 jükatáni fogasponty-> tyal... A nézőtéren \ ugyanis lejárt a munkaidő, S különben is:; holnap új műsor kéz- dődik .,. ; Síinon hnre : még először nálunk járt, éppen külföldön voltam. _ Tudtak beszélni együtt? — Kicsi a világ — válaszolt mosolyogva Ivacs János — ahogy Moszkvában leszálltunk a vonatról, egészen véletlenül összetalálkoztam egy volt tanítványommal, a pétervásári Varga Györggyel, aki egyetemi hallgató Moszkvában. Ő volt a „tolmácsunk” .,, „Sok új barátot szereztünk.. Már átjöttünk a Kárpátok gerincén, hazafelé jövet nem a Vereckei, hanem az Uzso- ki-hágón. Láttuk a lengyel határt is. A látnivaló, a táj itt is mindenkit lenyűgözött. Különösen kedvezett az időjárás is: egész utunk során napsütéses, szép időt fogtunk ki. — Ez is fontos tényezője, elősegítője a szép élményeknek — mondta Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, a barátságvonat politikai vezetője, akivel a magyar határ felé közeledő vonaton beszélgettünk, ösz- szegezve az utazás élményeit, tapasztalatait. — Barta eh'társnak Leningrádban volt két programon kívüli eseményben is része... — Igen, a második napon felkeresett a szállodában a 25 ezer dolgozót foglalkoztató leningrádi „Elektroszi- la” gyár pártbizottságának titkára. Szívélyesen elbeszélgettünk, másnap pedig a Ermitázs-program előtt értem küldött egy személygépkocsit, hogy látogassam meg gyárukat. Dr. Bazsek Jánossal, a Visontai Gagarin Hőerőmű igazgatóhelyettesével együtt sok érdekes szakmai látnivalóban volt részünk. De az egész programról is az a véleményem, hogy vonatunk teljesítette küldetését. Megismerkedtünk a Szovjetunió történetével, mély benyomásokat szereztünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lefolyásáról. Egyébként ez az út nemcsak a történelmi múlt megismerését szolgálta, hanem lehetőséget jelentett szovjet állampolgárok mai, kommunizmust építő munkájába, hétköznapjaiba való bepillantásra is. Sok új barátot szereztünk, s ha a nyelvi különbözőség nehezítette is a beszélgetést, a barátság érzése mégis kifejezésre jutott... ★ A késő délutáni órákban érkeztünk Csapra. Elköszöntünk az INTURISZT, a szovjet vonat minden munkatársától, s a hosszú, hatezer kilométeres utunk a kilencedik napon este fél tizenegykor, Egerben ért véget, fél órával azután, amikor Moszkvában — ottani idő szerint — már elverte az éjfélt a Kreml toronyórája. A szovjet és a magyar nép barátságáról, ma élő nagy magyar írónk, Németh László tíz évvel ezelőtti szovjet útjáról írott »órai jutottak eszembe hazafelé menet az egri éjszakában: „.. .Ez a barátság, mint minden kötelék, apró szálakból áll, azokból az emlékekből, érzésekből, amelyek a nép egyes tagjait a másik néphez fűzik. Semmiféle nagy szólam, sőt helyes elv, még a közös harc sem pótolhatja ezeket a mikroszkopikus fonalakat, amelyek közt vannak fényesek, hogy úgy mondjam hangosak, de vannak szürkék és némák, s tán ezek a fontosabbak... Ügy érzem: mi ezeket a szürke és néma fonalakat gyarapítottuk... (Vége) 1972. június U > ****** r Faludi Sándor; Banátsáponattal a Szovjetunióban HL Elbúcsúztunk.. *
