Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

V ízes történetek „Valaki elnevezte egyszer nagy visszaemlékezésnek" — írja róla Mikszáth mivel 0 szokott eltemetni minden em­bert, ő búcsúztatja el, s ír róla visszaemlékezéseket. De Eötvös Károly nemcsak ezért „visszaemlékező". Az elhullaj- tott történeteket szorgalmas hangyaként gyűjtötte. Emlé­keit megpergette színes egyé­nisége különleges izében-mé- zében. Így vált „az ország legjobb ízű elbeszélőjévé”. Minden sora ma Is eleven, minden története ma is ér­dekes, színes. Annak idején a balatonfü­redi állandó színház felépíté­se egyik feltétele a tihanyi apátárral való megegyezés volt, a telek tárgyában. Az apátur feltételei a következők voltak: a játékszín épületeiben senkinek szállást adni nem szabad. A játékszín épületei­ben sütni-főzni nem szabad. Csak tehát főzhetnek a szín­játszó társaság tagjai maguk­nak is, vendégeiknek is, de pénzért másnak nem főzhet­nek. Ha van boruk a színé­szeknek, ezt ugyan a színház pincéiben tarthatják, sőt a szín­ház helyiségeiben meg is ihatják, váljék egészségükre, de ott idegen bort nem tart­hatnak és saját borukat pénzért másnak nem mérhetik. A színházalapító urak mind­ezt némi vita és ellentmondás után, derült kedvvel elfogad­ták, de az apátur egy kikö­tését határozottan elutasították: azt akarta ugyanis a szerző­désbe még beletenni, hogy » játékszín épületeiben udva­rolni, a nőknek szépet termi, szerelmeskedni, csókolóznt, • efféle hivságos időtöltést mű­velni senkinek szabad na lé­gyen. — No, ezt nem fogadhatjuk el, mert akkor se színészt, se közönséget nem kapunk. Az apátur makaeskodotés — Hogy engedhessem én meg az én telkemen a szerel­meskedést? — Hiszen csak tzinb/K já­tékból történik az, fötiszte- lendő uram. Azért hívják Színjátszó Társaságnak. Ez már ókos beszéd volt. Ezt már az apátur is megér­tette. A telket kimérték, át­vették, kicövekelték. Áldomás let* és olyan mulat­ság. hogy a szegény etgámy keze belesenvedt. Az tró „Utazás a Balaton tsörüt" és a „A nagy per» Cl.Aii alkotásai a legismerteb­bek. összes müvei 14 kötet­ben jelentek meg századunk első éveiben. \ VWW aa^^/WSAAAA^/^^/^AAAAAAAAAAAAA^.\^\^AAAAAAAAA^VWVVWWVWWW aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaäaa» Szívsebészet Az Egészségügyi Minisz­térium Debrecent jelölte ki Kelct-Magyarország szívse­bészeti központjává. Debre­cenben, az orvosi egyetem mellsebészeti osztályán elő­ször 1957-ben műtötték lőtt seb okozta, súlyosan sérült szivet. Később — körülbe­lül egy évtizede — rend­szeresen végeztek olyan műtéteket, amelyeknél a műtét alatt magának a szívnek kellett a szervezet vérkeringését fenntartania. 1967-ben szív-tüdő gépet kapott a mellsebészeti osz­tály. Több nyitott műtétet végeztek emberen is, — a szív-tüdő gép segítségével kiiktatták a szív munkáját. A jövőben megoldásra vá­ró feladatok, a műtéti eljá­rások kiszélesítése termé­szetesen a további műsze­rezettség bővítését vonja maga után, hogy az eddig még gyógyíthatatlan szív- betegségeket is orvosolhas­sák műtéti úton. Felvételűnkön a szív­tüdő gép látható, amely le­hetővé teszi az un. nyitott szívműtéteket. (MTI foto — Bojkor József felv. — KS) WWVVVWVAAAA/VWWVVWWWWVV'^/" Részegítő hangok Az igen alacsony frekvenciájú hangok egyfajta részeg- ségi állapotot idéznék élő a gépkocsivezetőknél és az „ért- hetettem” balesetek egy részének előidézőivé válnak. A NASA kutatói már kimutatták, hogy ezek a hangok komoly fiziológiai zavarokat idézhetnék elő az űrhajósoknál. Több angol kutatócsoport LiverpooJban, Cheüsea-ben, SalfOndiban tanulmányozta a járművek, vagy háztartási készülékek za­jának kitett emberi test reagálását. Azt tapasztalták, hogy több, jelenleg forgalomban levő gépkocsiban az alacsony frekvenciájú hangok jelentősen csökkentik a vezető teljesí­tőképességét. Ezek a megfigyelések egybeesnek néhány gépkocsivezető kijelentésével, akik elismerik, hogy nagy sebesség esetén tompultságot, zsibbadást éreznek, látási za­varaik vannak. Egyébként a laboratóriumi tesztvizsgálatok során meg­figyelt hatások furcsa módon hasonlítanak azokhoz a ha­tásokhoz, amelyek az önkéntes kísérteti alanyokat nagy aá» koholadag elfogyasztása után kerítették hatalmukba. menheiye A jégkorszakból megmaradt festői sziklák, a híres terasznojarszki kőoszlopok aljából ösvény vezet végig egy csöndes völgyön. Az ösvény végén a vándor kis táblát pil­lant meg ezzel a felirattal: „Doktor Ajbolit menheiye”. A „házigazda” különös nevet visel. Azonos Kornyej Csu- kovszkij népszerű mesehősének, a szovjet gyermekek sze­retett „Ajibolit doktorának”, az állatok gyógyítójának ne­vével. így nevezték el azt a tudóst is — Jelena Krutovszká- ját, a biológiai tudományok kandidátusát —, aki több mint 30 éven át dolgozott itt a szibériai őserdő vadvédelmi terüle­tén. 0 hozta létre ezt a menhelyet az erdők segítséget váró lakói számára. A szikla alatt, a völgyiben, tucatnyi házikó áll: itt ta­ták a meggyógyított és megszelídített medve, sarki farkas, szarvas, de van. itt rigó, varjú, sün, bagoly, nyúl is. Egy kis hiúzkölyök már másodszor került ide. Igen gyengének született, vadászok kezébe került, akik a múzeumnak akar­ták adni, hogy ott kitömjék. De olyan gyönge jószág volt, hogy még erre a célra sem vált volna be. Elküldték hát ide, a menäieäyre. A kis hiúz felnőtt és kiment az erdőbe. De az­tán meggondolta a dolgot: visszatért doktor Ajibolit men- hélyére és azóta ed sem hagyja a biztos „megélhetést” nyúj­tó erdei menedékhelyet. (BUDAPRESS—APN) Bocs ....Oscar-díjas művész J ane Fonda portréja Jane Fonda, a hajdani szexbomba érett művésznővé fejlődött és politikai csatá­rozással tarkított pályafutá­sának eddigi legmagasabb pontjára ért, mivel a film világában hosszú idő óta je­lenlevő Fonda családnak az első tagja, aki megkapta az Amerikai Filmakadémia Os- car-díját, A NÉPSZERŰTLENSÉG „SAVANYÚ ALMÁJA” Egykori férje, Roger Va­dim, aki Brigitte Bardot mí­toszát megteremtette és Ja­ne Fonda tehetségében nem­igen bízott, becsmérlőleg a kozmikus korszak orleansi szűzének nevezte Janet. Ha­sonlóképpen vélekedett róla a hollywoodi újságok szer­vezete is, amely 1970-ben „savanyú almát” adományo­zott neki, mint a legnépsze­rűtlenebb amerikai színész­nőnek. Azóta a híres filmváros megváltoztatta véleményét és kénytelen-kelletlen elis­merte a művésznő kvalitá­sait. Ezenkívül politikai te­vékenységével is megbéktilt, vagy legalábbis túltette ma­gát azon az elsődleges meg­rázkódtatáson, ami akkor ér­te, amikor Jane Fonda kön­törfalazás és félelem nélkül nyilvánította ki a háborúról és az erőszakról vallott né­zetét. Tavaly, mielőtt egy mű­vészcsoporttal tengeren túli •körútra indult, az amerikai katonák szórakoztatására, a tiszteletükre rendezet sajtó­értekezleten kijelentette: „Szerelnénk, ha az egységek fellázadnának, ha a pilóták nem dobnák le bombáikat, ha a katonák nem menné­nek őrjáratra.” GLORIA ÉS KLUTE Mint színésznő. Jan^, Fon­ds valamennyi szerepet ko­molyán vette és teljes oda­adással játszotta. A lovakat is lelövik ugye? című ame­rikai filmben nyújtott sze­repéről, a maratontáncosnő Glóriáról Jane Fonda kije­lentette: „Ó, istenem, milyen nehéz is volt eljátszani ezt a szerepet. Alakításakor a legnyomorultabb teremtés­nek éreztem magam.” Saját bevallása szerint, ugyanilyen mértékben élteát a Klute című bűnügyi film női főszerepét is, amelyért megkapta az Oscar-díjat. Eb­ben a filmben, mint isme­retes, egy idegbeteg utca­nőt játszott. Hogy mennyi­re komolyan fogta fel sze­repét, arról beszédesen vall az a tény is, hogy a minél hitelesebb színészi alakítás érdekében egy ideig a New York-i prostituáltak közé vegyült, környezetüket, vi­selkedésüket tanulmányozni. FILMCSILLAG A KÖZÖNSÉG kívánsága A Fonda család régi ba­rátja, Joshua Logan rendező vezette be elsőnek a film­stúdióba, de Roger Vadim volt az, aki csillagot, min­denekelőtt pedig szexbombát csinált belől Jane Fonda, aki Vadim keze alatt a Barbarella című világűrhajózásról szóló fan­tasztikus filmben szexbom­ba lett, ma irtózattal beszél a filmben eljátszott Glória szerepéről, egy alkalommal pedig azt is kijelentette, hogy mindig irtózott szép­nek és szexuális értelemben vonzó nőnek lenni. Ma az Oscar-díjas színész­nőnek nincs többé szüksége alfélé reklámra. Megszaba­dult a szexuális nő címkéjé­től, amit annyira restellt Hollywood pedig olyan egyé­niségnek fogadta el Jan« Fondát, aki folytonosai' szembefordul intézményesí­tett értékelvei. . „ _______ A Laskő patak mellé, a Rákos hegy alá települt Bocs (Egerbocs) község ne­véhez is kötődnek szólások, falucsúfoló mondások, szó­láshasonlatok. A falu nevét az 1200-as évektől kezdve okleveleink is elég gyakran emlegetik Buch, Bucs, Bocit, Bocs alakváltozatokban. Egy 1312-ből származó oklevél pontosan megjelöli, hogy Bocs község Hevesújvár me­gyében található: „terrain Bocs, in comitatu Heves Új­vár existentem.. A Bocs helységnév erede­te ma még tisztázatlan. Van­nak, akik a kád, kádacska jelentésű bocs közszóval hoz­zák kapcsolatba a tulajdon­nevet is. A medvebocs, har- csabocs összetételekre már kevesebben gondolnak a fa­lu neve eredetével kapcso­latban. A személynévi ere­deztetett a legvalószínűbb magyarázatnak fogadhatjuk eL A Bocs hangsor i kép­zős alakja családnévként ma is szerepet vállal. Falunév­ként különben Erdélyben is ismert a Bocs tulajdonnév. A község nevéhez kötődő szólások csak szűkebb kör­ben ismertek, és országos jellegű szólásokká nem vál­tak. Az alábbi bocsi szólás­hasonlatok, falucsúfoló mon­dások élete, használati érté­ke sem terjed túl megyénk határán: Az tenne be, meg a bocsi búcsú. — Nyomják, mint a bocsiak az ajtót. — Jót lökött rajta, mint a bo­csi asszonyon a csődör. ■— Nagybocskorú a bocsi. — Olyan rossz, mint a bocsi búcsú. Ezeknek a mondásoknak nem annyira gondolati tar­talma, hanem inkább nyelvi alkata, formája érdemli meg figyelmünket. Valóságalapja is lehetett a novemberi Márton napi bo­csi búcsúval kapcsolatos mondásnak. Alakváltozatai is keletkeztek: _4z tenne be ne­künk, meg a bocsi búcsjl. — Olyan rossz ez is, mint a bocsi búcsú. Ezekkel a szó­lásokkal általánosabb érte­lemben és tanulsággal telítve is élnek. Heves megyében a rossz, a rosszul sikerült, a sikertelen jelentésárnyala­tokat kifejező rokon értel­mű nyelvi formák sorába il­lesztik gyakran ezt a mon­dást is: Olyan, mint a bocsi búcsú. Ilyen értelemben még Egerben is élnek ezzel a szóláshasonlattal. Di, Bakos Jómét nagyon határozottan, hóna alatt a kocsival. A dolgok különben a legnagyobb rend­ben mentek. A langa- léta is tudhatta, hi­szen én gyorsan to- ™ vábbálltam, a kicsi kocsi a hóna alatt, a két mama indulásra kész... Mi baj le­het? m NEGYEDIK i- TALÁLKOZÁS r­Éppen és véletle- g_ nül arra jártam, _ amikor... — Szervusz, drá- g_ gám, akkor megyek és — cuppantott egy pu- IV szül a kissé őszülő ha- jú hölgy a másik f-a őszülő hajú hölgy ar- tt cára, aztán rémülten ■t. felsikoltott: k, lz — Halló, maga ki­ia csoda? Hová tette a l- gyermekemet? — "ré­? müldözött a mama, A al miközben a másik l- lábával is le akart e> végre lépni a járdá­1V ró U í­■si «— De mama, hát 12 nem ismered meg a saját fiadat'! — in- t­, gáttá fejét keserűen i_ a bajuszos férfi, s az lő egyik hóna alatt a M mamával, a másik é­■ j. alatt egy kicsi ko- !_ csival elindult, végre — hazafelé. ta (egri) mégis türelmesei hallgatta a cserje, gyors mamai baszó dét. A HARMADIK TALÁLKOZÁS — Uram, neken kitűnő a memóri ám... Maga már har madszor jár erre, vi szonylag rövid né hány év alatt... — állt fel egy langaléU férfinek is beillő ka masz, egy nevetsége sen kicsi kocsiból é. úgy mért végig, hogi ijedtemben, alig vet tem észre a mögötte és fél méterre alatti beszélgető két éret szépségű hölgyei Nyilván az egyik akinek a lába mára: úttesten van, minthi azon keresztül indul na is már haza, az i kedves anyukája. J másik, aki fél lábává ugyancsak indulófél ben lenne hazafelé az a barátnő, vág1 valami effajta, aki vei gyermeknevelés eszmét cserél a: iménti mama... — Uram — folytat ta a gyerek, s a hó na alá vette az elad dig alatta nyöszörge babakocsit —, lu szemtelenkedni rneré szelne bármelyil hölggyel, velem talál ná magát szembe — mondta a langaléU A MÁSODIK TALÁLKOZÁS Ä. Üj városrészt nézni is indultam, csendben k dúdolva a megelége- 1, dettség magam gyár- s. tóttá szimfóniáját; az t- idő is szép, ahová in- <xt dúlok, az a városrész •g is nyilván és hopp... 1- ez a két nő is milyen tó csinos. Az egyik — is érdekes —, fél lábbal 2- lenn áll az úttesten, ti mintha indulni akar- i- na, azon át haza, he­he zében a babakocsi fo- i- gantyúja... És érde- s- kés, az a másik nő is c- indulásra kész, fél i- lábbal az is tempót vett már, nyilván az l- is siet haza, a gyer­j. mekeihez. si A babakocsiban egy ír nagyobbacska kisfiú n üldögél. Tanácstala- ni nül. Mintha inaga a sem értené, hogy mi- í- ért kell neki, egy a ilyen nagy fiúnak •ó egy ilyen kicsi kocsi- i- ban üldögélnie. A két ki mama minden bi- i- zonnyal a gyermek­k. nevelés néhány főn­ie tos es kicserélésre ál­éi kalmas tapasztalatai n, mondja el egymásnak í- rövid és tömör tősza- i- vakban, ahogyan ez i- már a sietős mamák- i- tói oly megszokott ■tt manapság. %- A dolgok tehát a m legnagyobb rendben s- mentek. Végered­ményben tudhatta ezt. a a nagyobbacska gye- m rek is a kicsi kocsi- a ban, mert ugyan la ■ n, bai a földet súroltálc, m hiszen nem fértek el s kicsi kocsiban, wwwvwvwww vwwmr AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS A mama bájos vo\ Fiaitól, mosolygós < beszédes. A mási mama is bájos col fiatal és beszéde Az egyik mama bt bakocsvt tolt völr, maga előtt, ha me nem áll a másik me mával néhány fm szóra, egy-két k cserfes veteményest rére, amely a fixvU mamák között ven csak természetes, c szükségszerű is. A te pasztalatcserc fontot ságát a mamaszal mában lehet legki vésbé lebecsülni. A kicsi a most & ló kocsiban ült. A k esi még olyan kic volt, hogy ülni mi tudott, de még olya kicsi, hogy mem még nem. Ült tehát kocsiban, forgatta bt zakék szemeit bele furcsa világba, api gőgicshangon közb i szólt a két man. igazán rövid és s etős eszinecseréjéne Az egyik mama, dk a baba volt, mar f lábbal állt a járda hogy induljon a mt sík oldalon át és ht za, míg a másik nu ma fél. lába az ellet kezd irányba lendii már, hogy siessen h< ■ za, a nyilván otthe levő es nagyobbac Ica saját babájához. A dolgok tehát ■ legnagyobb rendbe ; mentek. Tudta ezt ■ kicsi is a kocsiba ; hiszen azért ült olyc ; nyugodtam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents