Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHS TUDOMÁNY ES TECHNIKA TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA,.« TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .. FILMTURMIX ... FILMTURMIX, FILMTURMIX .;. FILM TURMIX' I T UDOMÁNY? Es TECHNIKA::: TUDOMÁNY CS TECHNIKA’::: TUDOMÁNY Őseink kenyere Egyszemélyes helikopter Az USA-ban egyszemélyes me­zőgazdasági helikoptert fejlesz­tettek ki, amelyet a farmerek is beszerezhetnek mezőgazdasági védekezésre és egyéb célokra. Az ilyen kis gépek kezeléséhez az Egyesült Államokban nem szükséges repülési engedély és pilótaigazolvány. A helikopterek­nek négyhengeres, 90 lóerős, léghűtéses, kétütemű motorja van. A civilizált ember egyik ellenségéről A zord éghajlatú Pamlr- vidék ismét bebizonyította, hogy földünk ősi növényze­tének múzeuma. A „világ te­tejére” kirándult biológusok „vadászzsákmánya” ez alka­lommal rendkívül szerencsés volt. A Bartang folyó völgyé­ben olyan területre bukkan­tak, ahol törpebúza nő. A Az UNESCO havi folyóira- szonöt százalékkal csökken a szakemberek megállapították, tárlak egyik nemrég megje- látásélesség is, ha a zaj a 90 hogy ez a növény ősi szar- Phont eléri. mazasu: mar több ezer evvel lent szamai teljes egesaeben ezelőtt is termesztették ezen a csendnek szenteli. A csend- j a phon? a vidéken. Ez a búzafajta nek szenteli és a zajról be­hosszú évszázadokon kérész- sz<y A zajról, amely meg- A zajok erősségének móré­iul hozzászokott a zord pa- ... sére ma már műszer áll ren­míri klímához és rendkívül “ '3se“ucfc delkezésre Ha a hallhatóság kevés nedvességgel is beér- technikai feilödés határa nlia’ a normális be­te. A biológusok feltételezik, . J a tecnnLR£u fejlődés széd 60 phon> a nagy forgal. hogy a mai búza őse rendid- velejárója, de mint ilyen, az mú utcáé 70, a közvetlen kö- vül értékes lehet a növény- emberiség egyik legnagyobb zelről hallatszó repülőgép lég- nemesítők számara. csapása, amely megkeseríti csavarja 120 phon erősséget és megrövidíti a modernem- A maximalis határ, . rV,. A . ^ . amit fülünk meg el­— CTiUAr:„ Cilii*» ber eletet- terhes bír, 130 phon. Ezen fe­OZiwena joiott már a mai ember számára, lül már a zaj eLvisei­lÁtri-fVwcrniimi hogy sokan elvágyódnak egy heteden, és legalább olyan jaj«. idilli ni ■ „ . . _ fn irta ima« mintha «Wiff immr Európából Japánba Több mint 20 _ _ társaság gépei landolnak a lakatlan szigetre, ahol nem Moszkva melletti Seremetye- berregnek a motorkerékpá- vo repülőterén. Itt találkozik roj^ nem dübörögnek teher­fájdalmas, mintha szúrt, vagy vágott sebet kaptunk volna. A mindennapi zajok, mint az Európából Japánba, Del- ~ 7 amilyen a közlekedési lárma, kelet-Ázsiába és a Közel-Ke- auto <’ 04 autóbuszok, nem a beszéd, a kiabálás, nem letre irányuló útvonalak jó közlekednék szuperszonikus elég intenzív ahhoz, hogy zaj­része. Az AEROFLOT nem- repülőgépek, ahol nem bőm- ártalmat váltson ki. Tenmé- zetközi vonalainak összesített bői a szomszéd rádiója vagy 6>zetösen ez 110111 jelenti azt, hossza 154,3 ezer kilométer. , , . ... . . ’ hogy a nap mint nap jelent­Nemrég indítottak „IL—62”- teltíVlzlo;|a’ 31101 Itönl csap' kező zaj közömbös lenne az es gépeket az Európából Ja- kodják az ajtókat és nem emberre és nem kellene to­pánba vezető útvonalon —, ordítoznak az emberek. Más rődni vele. Szibéria fölött. A gép Pá­rizsból indul és 13 óra múü­kérdés az, hogy ezek a szi- A tudósok 1960 óta négy SÍ i m getemberak meddig bírnák az kongresszuson is foglalkoztak va mar Tokióban landol. Üt- technika csodálatos «zeL a témával, kicserélték közben «gyedül Moszkva az érdekes és értékes tapaszta­soknak a csengetést, amivel az utca zaját 5—10 phonnal csökkentették. Á repülőtere­ket igyekeznek a várostól jó messze elhelyezni, hogy a környező lakosok idegeit és egészségét kíméljék. Kiszá­mították, hogy a repülőtér közelében levő iskolában a diákok teljesítménye mind­össze 50 százalékos, mert a fülsiketítő zajban időnként elhal a tanító hangja és meg­szakad a diákok figyelme. A lárma és a zaj élleni küzdelem az utóbbi időben erőteljes lendületet vett. A városi zaj csökkenése jó ha­tással van a város emberé­re, aki gyengébb fizikummal, és érzékenyebb idegrendszer­rel rendelkezik, mint a vi­déki ember. S ha nem sike­rül a zajártalmakat teljes egészében megszüntetni, mégis arra kell törekedni, hogy olyan szintre csökkent­sék, amely már nem ártal­mas a fülre és az idegrend­szerre. Fíí a bixlonstéisr! Ismeretes, hogy a moz­. . . gó test — tehetetlensége folytan igyekszik megtartani a sebességét és mozgása irányát. E fizikai alaptörvény értelmében karambolkor az autóban utazók az ülésből kiemelkedve a kocsi belső felületéhez (műszerfalhoz, szélvédőüveghez stb.) csapódnak, ami rendkívül súlyos következ­ményekkel jár. Ennek bekövetkezését hivatott megakadályozni a biztonsági öv. Egy svédországi felmérés szerint a biztonsági övét használó, illetőleg a leszí jazott járműutasok halálos kime­netelű baleseteinek aránya 8 :l. , A biztonsági övékkel és azok felszerelésével szemben sokféle kívánalom merül fel. A hevedernek és a csatnak 3 tonna terhe­lést kell elbírnia. Be- és kikap csalásnál a gyorsaság és a bizton­ság egyaránt nélkülözhetetlen. Baleseteknél a csat ne nyíljon ki, de szétkapcsolása mégis egyszerű legyen. Csak a három helyen rögzített biztonsági öv, amely derék és vállpántból áll, felel meg maradéktalanul a követelményeknek. Az övét csakis az alvázhoz es a felépítmény stabil részei iiez szabad rögzíteni. Az ülés vagy a.. Sépkocsi bármelyik könnyen elmozduló része alkalmatlan a rögzítésre (a legtöbb gépkocsiban már előre kiképezik a rögzí­tési helyeket a gyártás során.) A biztonság érdekében érdemes eltűrni az övék használatából klsebb kényelmetlensége ket. Az utóbw időben egyébként több ilyen megoldás született, ameiy egyre „elviselhetőbbé” teszi s biztonsági ov használatát. a jelentős légiforgalmi cső- vívmányai mópont, ahol a gép nem száll nőikül, le. A fenti útvonalon, a „Djal”, az „Air Francé” és az „AEROFLOT” légitársaság indít járatokat —, mindegyi­kük hetente kétszer. A közeljövőben kötik meg az egyezményt az Angliából és embertársaik lataikat egymás között, és máris jelentős haladást sike­rült elérniük. Támadás a szervezet ellen A teendőről Néhány szó a nyelvészekről Van-e nyelvérzék, miben áll, s mennyire jelentését, pontos hangalakját. egybekaj&so­lehet magunkat rábíznunk? — kérdeztük lásuk. összeszerkesztésük módiát stb. — kérdeztük lásuk, összesZérkesztésük módját stb. dr. Lőrincze Lajos professzort. — Vegyünk ismét egy példát: két vitázó A lárma megszüntetését — Lássunk néhány példát: Több embertől közül az egyik azt állítja, hogy a lel szó (el­__ . . egymagában a tudomány hallottam már, hogy nem tanulták ugyan a vesztettem a késemet, de ket nap múlva meg­. ..... . Orvosi szempontból a zaj nern tudja megoldani. A zaj- helyesírást, ma se forgatják különösképpen a Szibéria folott_ haladó légi- elsősorban a hallószervekre ellenes küzdelemnek maga- helyesírási szabályzatot és szótárt, és vala­hai károsan. Az állandó eiös nál az egyes embernél kell hogy mégis kifogástalan a helyesírásuk, ösz- zajban dolgozók, mint a ko- kezdődni* Kerüljük a han- tüwsMjólJrmk, ha - nyelvérzékükre bíz­forgalmat illetően is, Uj tengeri mentöberendexes ,,,,,, gos beszédet, az ajtók csap- zák magukat. vacsok, kazankovacsok stb., kodását, ne bömböltessük a — Nehéz elhinni ezt az érvelést. Hiszen hallaselessege csökken, és idő- radio­es teievíziókészülé- a helyesírás megegyezés kérdése, elvileg több Murmanszki tervezők és vel a megsiketüüjés réme fe- künket. Azokat a zajokat pe- féleképpen lehetne dönteni igen sok eset mérnökök új metitőberende- nyegeti őket. De a zajnak <11®’ a technika ho- ben. Hogyan lehet hát megérezni, hogy a he amiket a technika ho­zést dolgoztak ki. Az „Ember van mas következménye is. lye™'ási g va°V úav döntött?! Ré­a vízben!”-kiáltás után a kor- ... , , . , „ szüntetnie Ma mai olyan gébben például a hevesbe szót ket b-vel ir­mányosfülkében, vagy a hajó Kl ne tapasztalta volna, hogy autómotorokat gyártanak, tuk: kevésbbé, most vedig eggyel. (Én még fedélzetének más pontján ®Sy váratlanul ért zörejre amelyek szinte hangtalanul Arany János „szabályát” tanultam, azt a megnyomnak egy gombot. A ösztönös ijedtséget érez, vér- működnek Bizonyára dől- mondatot, amelyet nagykőrösi tanár korában szerkezet robbanásszerűen nyomása felszökik és szive g°ZnaK mar 320X1 1S’ h°gy a irt e^ik tanítványa dolgozatára: egy b ke- felfúj egy gumitutajt és szin- , v - * motorkerékpárok süketítő vés b). Aki erről a változtatásról nem hallott, te kilövi a korlát mögé. Ez a nevesen vel; f berregését is minimálisra nem olvasott, azt bizony a .,nyelvérzése” ahg­berendezés különösen előnyös ilyenkor csak lassan all hely- , . , ha igazítja útba Egy másik példát veve: a a sarki vizeken, ahol a jég- re a normális állapot. A zaj 7. , , ' 7 d + 2-vel irt ds belük kettőzéséi a korombe­hideg vízben hamar megder- fokozottabb mértékben ve- uttestóket hangtompító anya- riek még úgy tanultak, hogy a z betűt kettőz- iTb6d cl szcTcncsétl-dviiZ jávt goklval "burkolj-clIí. Aazi ziílc, 1 cfocit. tO/XicLCsoltcihoQ.y t617Q/SZ616— ember. A tutaj segítségévéi ÍSénybe az idegeket, euer- mérnökök pedig igyekeznek sen magát ” Ma pedig majd két évii­siát von 61 a “ttó1 SSS végeredményben csökkenti szigetelő téglákból építem, tagját kettőzzük: vésszel, áccsal stb. A „nyelv- munkateljesítményünket. Már Olaiíoltokat jelez a radarkészülék ° 0 ~ Ab t í ttív. bboűí.pt', U/bbűU-t ofci/. xjl __ r>ni'nY)iil f~ Sok városban, így Budapes- érzék” nyilván ezt sem nagyon árulja el, ezt . .. a normálisnál hangosabb be­széd is elegendő ahhoz, hogy a vegetatív idegrendszert ká­rosan befolyásolja. És mi­után a belső elválasztásé mi­ien is, toknak megtiltották az au- me9 kell tanulni valamilyen módon. a dudálást, villamo- — De ugyanígy tanuljuk meg a szavak Repülőgépek radarfelszere­lése már ezer liter mennyi­ségű úszó olaj foltokat is je­lezni tud 600 méteres ma­gasságból. Mivel az olajióla a vegetatív idegrend­radar sugarai alig verődnek ° vissza, a tenger olajjal szeny- szer irányítása alatt állnak, nyezett részei homályos föl- károsodllak ^ ia váltó­tokként jelennek meg ara­darkészülék ernyőjén. Ez ko- zás következliet be intenzí­moly lehetőséget nyújt a ta- vebb zajártalomra a gyo- vak es tengerek tisztaságá­nak ellenőrzésiére, az ipari mornedv összetételében is, létesítmények által töiténő ^Qgygm azt az acélműtek szennyezés megakadalyoza­sára. dolgozóinál megfigyelték. Hu­Miniadó vezérelte művégtag A münsteri klinika ortopédiai osztályának vezetője, Kuhn professzor, aki maga is rokkant, nemcsak orvos, ha­nem mérnök is. Sok olyan ötletes megoldás származik tő­le, amelyek lehetővé teszik a már minden reményüket el­veszített emberek normális életét. Különösen nehéz például olyan művégtagok előállítása, amelyeket kezüket, lábukat vesztett embereknél alkalmazhatnak. A gerinc, vagy a vég­tagcsonk impulzusainak átvitelére miniatürizált rádióadókat készítetlek. Ezek protézisek, tolószékek és Írógépek rádió­távvezérlésére is alkalmasak. Kuhn professzor technopédmérnökök, ortopédműszeré­szek speciális továbbképzését szeretné megvalósítani. En­nek érdekében hozta létre a „Technikai Ortopédia és Or­topédiai Rehabilitáció Európai Szövetségét”, francia, olasz, spanyol, belga és csehszlovák szakemberek bevonásával. leltem), az ő nyelvérzéke szerint furcsa, szo­katlan, tehát nem helyeselné a használatát. A másik úgy véli, hogy a lel egyáltalán nem rossz, legfeljebb egy kissé ■ táji színezetű a köznyelvibb talál mellett. Nos, az utóbbinak nyilván azért sugallja: ezt a véleményt a nyelvérzéke, mert olyan tájon nőtt fel, vagy olyan tájon i s élt huzamosabb ideig, ahol a lel a köznyelven beszélők, a tanultak nyelvhasználatában is általános, vagy lega­lábbis megszokott, gyakori. Ebben az esetben a nyelvérzék alakítója, gazdagító ja a táj- nyelv, a szűkebb haza használata volt. — Igen sokan vannak, akiknek a Győrött, Pécsett forma szokatlan, sőt nyelvérzékük szerint — helytelen. Pedig az irodalomban igen gyakran találkozunk ezzel a formával, régebben pedig a mainál is gyakoribb volt. — Nyelvérzék tehát okvetlenül van. Egy­részt úgy, hogy az egyik ember fogékonyabb a nyelvi ismeretek befogadása, azok felhasz­nálása, kombinálása iránt, mint a másik. De ami a lényegesebb, főként úgy van nyelvér­zék, hogy a családtól, a környezettől, az isko­lától, az olvasmányokból, nyelvkönyvekből nyelvi ismeretek alapján szinte ösztönösen tudunk ítélni nyelvhasználati kér­désekben, választani a jó és rossz, helyes és helytelen között. Halászat — szivattyúval A képen látható halászliajő nem méreteivel tűnik ki a világ­tengereken bolyongó társai közül, hanem azzal, hogy a halászati technika legkorszerűbb módsze­reivel gyűjti be a gazdag zsák­mányt. A tapasztalt halászok jól tud­ják, hogy a tengeri halak álta­lában óriási csapatokban, ún. „iskolákban” járnak. A halak­nak azt a szokását is ismerik, hogy nem tudnak ellenállni az erős fény csábító hatásának. Nos, amikor rábukkannak cgy- egy haliskolára, bekapcsolják a hajó hátsó részén, a víz alatt el­helyezett erős fényszórókat, s megindítják az ugyanoda torkol­ló hatalmas teljesítményű szi­vattyúkat, amelyek beszippant­ják a végzetük felé haladó ha­lakat. A halak etetésének, irányítá­sának más módszerei is ismere­tesek. Megfigyelték pcJdául, hogy az alacsony rezgés számú hangok (infrahangok) hatására a . halak hirtelen a fenék felé kezdenek úszni és ott is marad­nak, ameddig a hang szól. Ily módon, hanggal való tereléssel a halak sűrűsége annyira fokoz­ható, licgy a fogás 3—5-szöröse a szokásosnak. Az NDK hajóipara, amely a képen látható hajót is készítet­te, a világon épülő összes ha­lász- és halfeldolgozó hajók egy­ötödei gyártja. 5S ►4 H Pl O 7! > S3 a a o 3 > 1« n E? g o 1"^ Z K > o o 3 > z X B x a n s z 5 X e a c 2 í» z X B H PJ O 33 2 S > KUOOMANX Oi T£GHNI||!ij - MUKMUSY & TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... lc.u .'AN) I S TECHNIKA ... TUDOMÁNY XEGHNSSA.'.; I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents