Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

f Hadi# KOSSUTH 6.13 tlndine. Opcrarészlelck. 9. iii A zöldköve* gyűrű. 2. Ii.ill Népi zene. I .A Nyitnlkék. 1 lu Zenekart muzsika. 11.33 A Kzaoft család, i ki Ki nyer mai I. 93 Tanczniie. ' I .it' Népdalnk. i :..<a Y.Unszolunk hallgatóinknak. II. lii Kamarazene. 11.te Kom; pódium. ll.Iű Az e!Ci népdal, i.‘a tsknlur.tiiió. ifi a3 Muzslkárúl fiataloknak. Ifi.119 Anyanyelvűnk az általános Iskolában. •11.20 Pergoleslt Az úrhatnám szolgáló, Egyfclvonásos opera. 18.07 Holnap közvetítjük... 13.57 Atlasz, is. 15 Népdalok. 19,3,1 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.33 Gondolat. 31.14 Hangverseny. 211.09—0.25 Operettrészletek. PETŐFI s.05 Könnyűzene. 8.30 Mi van a varáz»dobozban7 9.05 Kamarazene. 11.55 Néhány perc tudomány. 13.00 Rossini: Teli Vilmos. Részletek. 13.03 francia muzsika. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 18.30 Filmzene. 18.30 A magyar előadóművészet hónapja. 19.31 Előadás. 30.35 Kis magyar néprajz. 30.30 Fiatalok hullámhosszán. 23.04 Nótacsokor. 23.15 Csehszlovák hét. MAGYAR 8.03 Iskola-tv.' 9.30 Delta. 9.55 Különleges ügyosztály; 11.45 Radar. ' 15.40 irány az egyetemi 16.25 Hírek. 16.30 Közv. a Magyarország— NDK férfi röplabda­mérkőzésről. 18.10 Versek. 18.33 Honnan tudjulrt 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 30.00 Askenazy: Az ön számlá­jára ment! Tv-játék. 31.00 A 75 éves labdarúgás krónikája. 21.50 Smetana: Az eladott menyasszony. Részletek.' 32.25 Tv-híradó. POZSONYI 16.40 A labdarúgás hírek' 19.00 és 21.05 Tv-hlradó. 19.40 Dalok. 20.00 Vándormadár. Tv-játék. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.)• Délután fél 4 és fél 8 órakor: Támadás hegedűszóra Szinkronizált szovjet kaland­film Este 8 órakor: Onibaba Japán filmdráma EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Délután fér 4 órakor: Az Angyal elrablása Színes angol bűnügyi film. Főszerepben: Rager Moore. Délután fél 6 és este fél 8 órakor: Szenvedély Ingmar Bergman új színes svéd filmje. EGRI KERT Előadás este 8 órakor Fogd a pénzt és fuss! GYÖNGYÖSI PUSKIN A szemtanú (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mourct abbé vétke HATVANI VÖRÖS CSILLAG A légszlsel foglyul. 1—11. (Mérsékelt helyárak!) HATVANI KOSSUTH Flórián kapitány. I—1L (Dupla helyárak!) ÜGYELET Egerbent 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Jinszkyutcni rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök 7 “Sráig, a Jókai utca 41. «ám alatti rendelőben. (Tele- lka; 17-»3 _______. ..._____ R omán húsprosram A Foreign Agriculture c. washingtoni orgánum arról ad tájékoztatást, hogy a ro­mén mezőgazdaság elsődle­ges célja a belföldi húsellá­tás javítása és az export fo­kozása. 1970—1975 között ép­pen ezért a szarvasmarha- állomány 43, a sertésállo­mány 70. a baromfiállomány 63 százalékos növelését tűz­ték ki célul. Az állatállo­mány növelésével egyidejű­leg koordinálták az élelmi­szeripar termelését is. 1975- ig a friss hús termelését 100 százalékkal, a konzervhúsok termelését, közel 60 százalék­kal, a húskészítményekét 36, míg a tojás- és tejtermelést 104 százalékkal növelik. Az egy főre jutó évi húsfogyasz­tás a terv szerint 1975-re el­éri az 50 kilogrammot, a tej­termékeké — a vaj kivételé­vel — a 200 kilogrammot. A kitűzött célok megva­lósítására a román mező- gazdaságban iparszerűen mű­ködő, nagyüzemi sertés-, szarvasmarha- és baromfite­nyésztő telepeket létesítettek. Románia az utóbbi időben jelentősen növelte élőmarha- és marhahúskivitelét a nyu­gat-európai országokba. Évente például 100 ezer bor­jút és 50 ezer tonna marha­húst exportáltak Olaszor­szágba. A terv szerint az ex­portot még tovább fokozzák. Lengyel export­termékek A Privredni Pregled című belgrádi lap a lengyel élel­miszergazdaság exporttermé­keiről ad áttekintést. 1970- ben, írja a lap. Lengyelor­szág jó eredményeket ért el a külkereskedelemben, kü­lönösen az élelmiszergazda­sági termékek vonatkozásá­ban. A korábbi években a termékek exportja 4 száza­lékkal növekedett, 1970-ben viszont 20 százalékkal. A mostani tervidőszakban 18— 21 százalékkal kívánják nö­velni az élelmiszergazdaság termelését, s növelni akar­ják a kivitelt is. Az élő marha, a borjú és a marhahús értékesítése a kö­vetkező években jó lehető­ségeket kinél a nyugat-eu­rópai piacon. Különösen az olasz piac rendelkezik nagy felvevőképességgel. Lengyel- ország növelni akarja lóex­portját Is, 1970-ben több mint százezer lovat adtak el, / Ötös névadó — Anyák napján Hatvanban A fegyveres erők hatvani klubjában bensőséges ün­nepségre került sor az anyák napján. Ötös névadó ünnep­séget tartottak, amelyen a szülőkön és a névadó szülő­kön kívül részt vettek a vá­ros párt-, állami és tömeg­szervezeti képviselői is. Az öt ifjú állampolgár részére, ajándékképen egy-egy taka­rékbetétkönyvet adtak át, a kicsik nevére, kiállított beté­tekkel. Az ünnepséget a m. szá­mú iskola kisdobosai tették kedvesebbé a kicsiket kö­szöntő műsorukkaL Szűcs Ferenc U6fcu.il7 ; Hatvan Helytörténeti kiállítás Egerszalókon A helyi iskola VHI. osztályos tanulóinak honismereti szakkö­re érdekes vállalkozásba fogott. A község öreg lakóitól régi edé­nyeket gyűjtöttek, amelyekből kiállítást Is rendeztek a tanács­teremben. A kiállítás egy hétig tartott nyitva. A gondolat az iskola nevelőtestületében ve­tődött fel, s a kivitelt a honis­mereti szakkör lelkes fiataljai vállalták. A gyerekek így is igyekeztek megismerkedni a község idős lakóinak életével, a régi munkaeszközökkel. Szecskó János Egerszalók Fiatal nfGvészek előadó estjei Füzesabonyban A járási művelődési ott­hon „Fiatal előadóművészek estje” címmel előadássoroza­tot rendezett. Az első előadá­son Madaras József színmű­vész mutatkozott be „Láttam a boldogságot én” című, Jó­zsef Attilát ismertető műsor- ral. A következő előadáson RddUU'j Margit és Virágh Tibor előadóművészek mu­tatkoztak be „A szerelem J eposzából” címmel. Májust elején a Madách Színházt fiatal művésze, Bálint And-g rás mutatkozott be nagy si-| kerrel a füzesabonyiak | előtt „Magyarország messzi- f re van” című műsorösszeál-1 lításával. x A fiatal előadóművésznek; ez volt a 90. önálló előadói estje, amelynek során nagy > magyar költők műveivel is-, mertette meg a nézőket. Varsái Aiwta Füzesabony. Változnak-e a Volán szabályai? Manapság sokat beszélnek a nők megbecsüléséről, s bár tu­lajdonképpen kis dolog, ami történt, mégis, ennek alapján írok róla. Havi bérlettel három éve járok ki mindennap Verpe- létre — munkahelyemre, előfor­dul, hogy kétszer Is. Azt hiszem, mondani sem kell, mennyire fá­rasztó ez az „ingázás’*. A na­pokban Verpelétien szálltam fel a zsúfolt buszra. A gépkocsive­zetővel egy vonalban levő ülő­hely üres volt. S mivel a ka­lauznak volt ülőhelye, megkér­deztem, nem ülhetnék-e oda? A kalauz, bizonyos szabályokra hivatkozva azt felelte: nem. így hát álltam tovább. Csak az volt a furcsa, hogy reggel, amikor bőven volt hely máshol is, egyik Ismerősük, egy férfi, nyu­godtan odaülhetett. Vagy nem Is furcsa? A férfiakra más szabá­lyok vonatkoznak? Gergely Edit i Eger Szokásos tavaszi kérés.»« Egerben sok helyen állnak pihenésre hívogató padok, a helybeliek és az ide látoga­tók nagy örömére. Télire ezeket a padokat természe­tesen biztonságba helyezik. S tavasszal, — ki tudja, há­nyadszor, a padok kirakásá­nál mindig elfeledkeznek a Foglár utca lépcsősoráról, amit idős öreg embereknek bizony nehéz végigjárniuk pihenés nélkül. Ügy vélem, mint más esztendőben, most sem lenne akadálya, hogy máshonnan egy-két padot is­mét ide rakjanak. Csak az a furcsa, miért kell ezt min­den évben szóvá tenni? Dr. Ferencfalvi Ferenc Eger ezt a mennyiséget 1975-re meg akarják kétszerezni. Sonkából és sertéshús-kon- zervből nagy mennyiséget le­het értékesíteni az amerikai piacon. A mostani tervidő­szakban a cukor exportja előreláthatóan 330 ezer ton­na lesz évente. Lengyelor­szág szeretne a jövőben több mélyhűtött terméket is elad­ni. mint például szamócát, fekete és vörös ribizkét, áfo­nyát, szilvát, pöszmétét és más erdei -gyümölcsöket. Riasztanak a tudósok A Quick című NSZK-beli lap megdöbbentő események­ről ad hírt. A hússal és a tejjel — írja a lap — az országban az emberek ellen­őrizhetetlen mennyiségű gyógyszert fogyasztanak. A lapok már korábban feltet­ték a kormánynak a kér^ dést: ( Meddig kell még mérge­zett húst fogyasztani? Egyes lelkiismeretlen vállalkozók és állatorvosok ufeyanis nem ri­adnak vissza attól, hogy kü­lönböző gyógyszereket adja­nak az állatoknak abból a célból, hogy azok gyorsab­ban hízzanak-. Az állati hús­ban levő gyógyszermaradvá­nyok pedig komoly betegsé­geket okozhatnak az embe­reknél. A lap ismételten feltette a kérdést: Meddig kell még az orvosoknak eltűrniük, hogy megfosszák őket a betegsé­gek elleni küzdelem legerő­teljesebb fegyvereitől, mert pénzéhes kereskedők el­árasztják a* istállókat nagy hatású gyógyszerek tömegé- veL " Budapesten yima. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének rendezési- ben május 6-án és 7-én nemzetközi kutyakiállitást rendez­tek Budapesten, a Mezőgazdasági Kiállítás területén. Az idei tavaszi kiállítást a legnagyobb eddigi bemutatónak tartják, mivel 13 országból mintegy 4000 kutyát vonultattak fel (MTI foto — Jászai Csabai Sugár István: Eger, az iskolaváros 1931-ben 2. Az iskolák rejtelmei bakos Ákos, az est című budapesti lap jótollú riportere, cikke további ré­szében, jól értesült informá­tora révén, imigyen lebben- tette fel a titkok fátylát az egri egyházi iskolákról: „A város szívében, az ér­seki palota szomszédságában, a székesegyház alatt az egri líceum hatalmas épülete... A líceumban tanulnak a ta- nítóképezdések és itt van az egri érseki jogakadémia is. A jogakadémia prépostka­nonok igazgatójának sem jo­gi, sem államtudományi, de még teológiai doktorátusa sincs. A jogakadémia két tanára is csak államtudomá­nyi doktor. Subik Károly fő­tanfelügyelőnek sincs semmi­féle pedagógiai végzettsége. Nem teológiai doktor és nem kánonjogi doktor. Mégis ki­tűnően el tudja igazgatni a főegyházmegye egyházi ad­minisztrációját és pedagógiá­ját. Az egyik jogtanár egyben az érseki kereskedelmi is­kola igazgatója is. ő az egyetlen civil lakója az ér­■í-í-S-K-S-H-í-i Az AB-bizottság vezetője: — Diktálom, ír­ja: a rövid élet titka ... •k I. kísértet: Teg­nap délben meg­jelent álmomban egy ember. II. Kísértet: Ne is mondd! Brrrrr- rrrr...! ★ — ... és az el­tartás’ ■ -y:!*** köti'ti eltartó fél köteles egy éven belül első osztá­lyú temetésről gondoskodni ,l\ ­Hóhér: Paran­csolja n. Elitéit: Ö, ön igazán lekötelez... ★ — Apa! — Csend, fiam. Lélekvándorlás közben nem be­szélünk. — Ütött az utól- só órád! — Pardon. Ne­kem vekkerem van. Legfeljebb csörgött — Na jó, akkor gondolja? íxözaött az atogag ______ ó rád — mondta a Halál. — Höhöhöhö ... Viszont öt percet 4 késik! Mennyei kocs- 3> mában: • — Parancsoljon. — Kérek egy lel. kifröccsöt! ir Csődület. — Jézusmá­ria !... Hiszen ezt ctz embert ketté vágta a vonat!! Hm... Miből seki palotának. Kétszeres, a hatodik fizetési osztálynak megfelelő fizetést élvez. De kiegyenlítődik ez a dupla fizetés azzal, hogy az egyik zsinati bírónak, aki a taní­tóképző és a polgári leány­iskola igazgatója, mindkét intézet hittanára, mindössze egyszeres hitoktatói fizetést húz a négy állása után. Az egri érseki tanítóképző az ország legöregebb pre- parandiája. Most 130 eszten­dős. 230 növendéke van az öt évfolyamos képzőnek. Ezt a 230 tanítóképezdést négy rendes tanár tanítja, a töb­bi csak óradíjas. Egyikük sem tud a kétpengős óradí­jak mellett havonta 140 pen­gőnél többet megkeresni. A tanítóképző ének- és zene­tanára egy, csak tanítói ok­levéllel rendelkező 21 éves fiatalember. A 21 éves taní­tó ad kántori oklevelet a nálánál jóval öregebb taní­tóknak is. A fiatalember kü­lönben a székesegyház orgo­nistája is. FIGYELEMRE MÉLTÖ a tanítóképző tavalyi tanulmá­nyi eredménye is. A 230 nö­vendék közül a múlt tanév­ben csak kettő, tehát egy százalék Volt a jeles előme­netelő. Az érseki fiú felsőkeres­kedelmi iskola 170 növendé­két három rendes és négy helyettes óraadó tanár ta­nítja. Ezek a helyettes óra­adók természetesen okleveles tanárok és mégis átlag 72 pengő a havi fizetésük. Egyikük már hat esztendeje óraadó. Jogi viszonyuk írás­ban szabályozva nincsen. Ak­kor bocsátják el őket, s te­hetik ki az utcára, amikor tetszik. Az érseki kereskedelmiben már valamivel jobb a tanu­lók előmenetele, mert itt két százalék a jeles rendű. A 60 pengős beiratási dí­jon kívül évente 160 pengő a tandíj az érseki kereske­delmiben. A tanároknak a tandíj 16 pengős havi rész­leteit irgalmatlanul be kell hajtaniuk. Az intézet a 25 százalék tandíjkedvezmény lawoáea meflett is, évente majdnem 20 ezer pengőt szed be. Ennek az összegnek a fele tisztán megmarad. De a kereskedelmiben legalább fűtenek. A tanítóképzőben ebben az évben egyetlen tanteremben sem volt egy­szer sem befűtve.” (A ri­port október végén íródott!) Érdekes kulisszatitkot lep­lez le a pesti újságíró, ami­kor nyilvánosságra hozza, hogy „amíg a kereskedelmi­ben a tanárok fizetésének 50 százalékát az állam adja, a képzőben 75 százalékot az állami segély.. A cikk frappáns befejezé­se is rávillant a hajdani me­gyeszékhely szomorú kultu­rális állapotára: „Egyet még feltétlenül meg kell említeni. Az egri városházán kerestük a kul- túrtanácsnokot. Kultúrta- nácsnok? Ilyen állást soha nem ismertek az egri polgá­rok. Csak szemelvényeket ad­tunk a „MAGYAR ATHÉN” kulturális életéből. Újságírói tarisznyánknak Egerben te­leszedett egyéb terhével sen­kinek egyetlen rossz percet sem kívántunk okozni.” A BUDAPESTI LAP le­leplező riportjához — mint ígértük — mi kommentárt nem fűzünk. De bezzeg, megjelente után, az egri érseki aula lapja, az Eger óriási felhördüléssel támadt AZ EST-nek, s nem leple­zett, kegyetlen, maró sza­vakkal támadt Bakos Ákos meg nem nevezett egri in­formátoraira, árulóknak ne­vezve őket. Az idő azonban lassan, de biztosan felőröl­te a „KIS ÉRSEK” és tár­sasága korlátlan hatalmát. Vitéz Subik Károly uralko­dása ma már csak rossz em­lék Eger történetében... 101Z-4XH3U& 10., szerda A I I 05266723

Next

/
Thumbnails
Contents