Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

A család és a napközi otthon 1V^ ind gyakrabban olvashatunk és beszélünk a nap- közi otthonok szerepéről, előnyeiről, és hiányos­ságairól. Ez a téma szinte kimeríthetetlen, mivel az átala­kuló családi és társadalmi élet újabb és újabb kérdéseket hoz felszínre. A sok vitatéma között az egyik leglényegesebb a szülői ftáz és a napközi otthon közötti kapcsolat. Milyen lehet a szülő kapcsolata a napközi otthon peda­gógusával? A felelet egyszerű, jó közepes vagy gyenge, asze­rint, hogyan értékeli a szülő maga is a napközi otthont. Egy­szerűen délutáni gyermekmegőrzőnek tartja, vagy elismeri, hogy ott a gyermek tanítása mellett a neveléshez is segít­séget kap. A napközi otthonos pedagógus feladata nehéz és felelős­ségteljes, hiszen a gyermek szabad és tanulási idejének na­gyobb részét a napközi otthon falai között tölti el, s valljuk még őszintén, a napközi otthonok zsúfoltsága, elhelyezése, a megfelelő napközis bútorok hiánya nehezítik munkáját. H a a napközis pedagógus lelkiismeretesein kívánja el­látni feladatát, nem elégszik meg annyival, hogy „Vigyáz” a rá bízott gyermekekre, a csendre. A pedagógus a napközi otthonban levő gyermekeket szeretné a legjobbak között látni, együtt örül velük a jó eredménynek, és együtt szomorkodik egy-egy kevésbé jó feleleten. Együtt izgul a gyerekekkel egy-egy felmérő dolgozat megírása előtt, hiszen az eredmény részben az ő munkáját is tükrözi. Magatartá­sukat is úgy szeretné irányítani, hogy rendesek, illedelme­sek, udvariasak legyenek. Szép ez a törekvés, és helyes, ha a napközis nevelő magasabb mércét állít a gyermekek élé ebben is. A z eredmény azonban nem csupán a napközis peda­góguson múlik. A sok visszahúzó tényező között — mint a fentebb említett zsúfoltság, a felszerelés és kellő hely hiánya —, sok múlik a család, illetve a szülők és a nap­közis pedagógus kapcsolatán. Altkor jó és gyümölcsöző ez a kapcsolat, ha a szülő felkeresi a pedagógust, megbeszéli ve­le a gyermekkel kapcsolatos problémákat, közösen elmond­ják egymásnak a gyermekről szerzett tapasztalatokat. Jó az, ha minél gyakrabban felkeresik egymást, ha a napközis pe­dagógus is szakit időt magának a családlátogatásra, hogy megismerje, milyen környezetben nő fel a gyermek, és eh­hez mérten igazítja a gyermekkel való foglalkozást. Hiba az, ha a szülő hónapokig felé sem néz a napközi otthonnak, ha kapcsolata a napközis pedagógussal a havi fi­zetésre korlátozódik, ha egész éven át sem keresi a találko­zást, esetleg el is zárkózik a napközis pedagógus látogatása elől. Mert erre is volt már példa. Az is hiba, ha a szülő csak úgy tekint a napközi otthonra, mint megőrzőhélyre, ha fi­gyelmen kívül hagyja a napközis tanárnő munkáját. Nemegy­szer találkoznak a pedagógusok olyan szülőkkel is, akik este kilépetik a napköziben végzett leckét és újra csináltatják, mintegy jelezve ezzel, hogy a napköziben végzett munkát nem kell komolyan venni. Az ilyen gyermekekkel rendsze­rint több a probléma a napköziben is. A napközis nevelő nem csak tanít, egy kicsit azanyia- helyettes szerepét is betölti, s ilyen minőségében figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, ruházkodását, tisztaságát. Fontos ez, hiszen a napközibe járó gyermek reggel nyolcra az iskolában van, s csak este kerül haza. Hoz­zátartozik a jó kapcsolathoz az is, hogy a szülők — akik ko­ra reggel munkába indulva már nem tudják ellenőrizni a gyermek reggeli felkészülését —, fogadják szívesen a nap­közis pedagógus figyelmeztetését, hiszen azt soha sem az vezérli, hogy beleszóljon a család belső dolgaiba, hanem az, hogy ő van időben is többet a gyermekkel, a szülőnél job­ban látja a hibákat. Mint ahogy az iskola más jellegű munkájára is jellem­ző, a napközire is vonatkozik, hogy jó eredményt csak a két nevelési forma összehangolásával, a szülői ház és a napközi otthon szoros kapcsolatával lehet elérni. A szülőknek el kell ismerniük, hogy a napközi otthon segítőjük a gyermek neve­lésében, a napközis pedagógusnak pedig hivatásnak kell te­kintenie foglalkozását. András Lajosné Pihenni — tudni kell! AZ EMBERNEK mindig szüksége volt a pihenésre. Ezt senki sem vitatja, s ter­mészetes, hogy napjának egy részét alvással, pihenéssel tölti. A szabadság, tehát az év bizonyos szakának, vagy a hét végének kizárólag pi­henéssel való eltöltése azon­ban eléggé új keletű. Megbízható mérések iga­zolták, hogy azok az embe­rek, akik évente néhány he­tet kizárólag pihenéssel töl­tenek, szabadságuk után töb­bet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nél­külözhetetlenek — sohasem kapcsolódtak ki a munká­ból. Akik egy-két napra fel­aprózva, ügyes-bajos dolgaik intézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsínylik a két-három he­tes teljes kikapcsolódás hiá­nyát. De, nemcsali ők sínylik meg, hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pi- ■vhenő ember munkájának ha­tásfoka ugrásszerűen csök­ken. Vonatkozik ez azokra is, akik évi szabadságukat és hétvégi szabad idejüket éveken keresztül „fusizás­sal” vagy — szellemi dolgo­zók lévén — különmunká­val töltik. HA EGY-EGY család ház­építéssel, téglarakással, vagy malterkeveréssel tölti nyári szabadságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt tér­ben megfeszített szellemi munkát végző embernek egy-egy nyári építkezésen való részvétel aikár különle- toikapcsolódást is jélent- A lénye* tolajdanloép- .pH as, bem » mim. telező feszültségektől, a meg­szokott környezet felelőssé­geiből néhány hétre kikerül­jön. És ha eközben a meg­szokottól eltérő, fizikai mun­kát végez, szervezete és ideg- rendszere biztosan pihen. Ezért alakulnak a nagyvá­rosok körül világszerte kis kertövezetek, ahol politiku­sok, egyetemi tanárok, gyá­ri munkások, orvosok és mérnökök, pedagógusok és mindenfajta tisztviselők ásót és kapát ragadnak, hogy utá­na gyönyörködhessenek konyhakerti veteményeik- ben, virágzó fáikban, vagy pompázó virágágyásaikban. A kezük munkájával és „ar­cuk verejtékével” megter­melt gyümölcs és zöldség nemcsak ízesebb és olcsóbb a piacinál, hanem legjobb forrása áz aktív pihenésnek is. Régen elmúlott már az a kórosan affektáló korszak, amikor ,.a nadrágos ember­nek” nem illett szabad idejé­ben ásót vagy kapát venni a !y€Zi01D'6 A SZIGORÜ kritikával végzett felmérő vizsgálatok azt Is igazolták, hogy egyál­talán nem mindig á nyár az az évszak, amikor az évi szabadságot legeredménye­sebben lehet pihenésre for­dítani. Az idősebbek, a ki- sebb-nagyobb mértékben magas vérnyomásúak, a szív­betegek, a vegetatív ideges zavarban szenvedők, a pajzs- mirigy-túltengésesek néha könnyebben viselik el meg­szokott környezetükben munkahelyükön a rekkenő nyári hőséget, mint lakásuk­ba* »agy üdülőhelye». .. mm *: líatal lányoknak Negyvenen túl — hatvan kilón felül Az ez évi divatban már senkinek sem lehet panasza arra, hogy csak a vékonyak­nak és qsak a fiataloknak terveznek ruhákat. A divat ugyan nagyon fiatalos, de ez főleg a színösszeállításokban és nem annyira a formakép­zésben jut érvényre. Minden divattervező tudja, hogy negyvenen félül már meg­fontoltan kell összeválogatni azokat a ruhákat, amelyele az egyéniséghez megfelelők. Még nehezebb kérdés a mo- lettebb termetűek öltözködé­se. Nem lehet és nem azt kell a divatból választani, amely teljesen speciális. Ha valaki ismeri egyéniségét és válogat a divatból, akkor na­gyon előnyösen öltözhet. Tu­lajdonképpen semmi „tilos” jelzés nincs a divatban. Negyvenen felül is, ha nem túlságosan molett valaki, — ha sovány, akkor pedig kü­lönösen — nyugodtan visel­het bármilyen nadrágos ösz- szeállitást is. A molettebbek már a nadrágviseléshez megfontoltabban nyúljanak és főleg a fiatal molett nők hordjanak csak nadrágot, de mindig olyan kabáttal, vagy tunikával, amely legalább csípőközépig ér. A divatos kabátok közül a sportos trencskó jellegű, a redingot mindenki részére alkalmas. A festőköpeny stí­lusú bővebb kabát viszont csak a soványaknak való, vagy előnyös a kismamák ré­szére is. A kosztümök közül a leg­divatosabb a klasszikusan megformált, zakószerű felső­résszel készült egyenes-vagy bővülő szoknyás modell, le­gyen az sport« blézer jelle­gű, vagy elegáns alkalmi kosztüm. Az idén nagy divat a kompié, a ruha, kiskabáttai kiegésztíve, vagy a ruha hosszáig érő, azonos anyag­ból való kabáttal. Ezek mindegyike előnyös az erő­sebb testalkathoz is. A nyári ruhák közül az ingruha formát ajánljuk, bármilyen anygból is ké­szüljön, mert ez a legdiva­tosabb és a legelőnyösebb mindenkinek. A Divattervező Vállalat tavaszi-nyári kollekciójából válogattuk össze a modelle­ket, amelyeknek mindegyike a legújabb divatot képviseli, és negyvenen felül vagy 60 kilón túl is kimondottan elő­nyös. A modell hosszú és erő­sen karcsúsított, vastagabb szálú fonalból készült. 250 g világos piros, 100 g sötétkék és 100 g sárga fonalat igé­nyel. A szabásmintának meg­felelő 4-gyel osztható lánc­szemsort behorgoljuk rövid­pálcával. A minta leírása: 1. sor: 2 egyráhajtásos pál­ca két rövidpálcára. * egy láncszem, a 4. pálcára 3 egyráhajtásos pálca * ismét­lés, végül egy láncszem és 2 egyráhajtásos pálca az utolsó pálcára. 2. sor: 3 láncszem * egy pálcacsoport, azaz egyráhajtásos pálca az egyláncszemes ívbe, ráhaj­tunk a tűre, leöltünk a rö­vidpálcás sor kimaradt 3 rö­vidpálcájának középső pál­cájára, ezt a hurkot magasra felhúzzuk, lehorgoljuk a rá- hajtást, befejezzük ezt a pál­cát, egyráhajtásos pálcát öl­tünk az előző egy láncsze­mes ívbe (ahová előzőleg is öltöttünk egy pálcát). 1 lánc­szem, három pálca kimarad, * ismétlés, végül egy lánc­szem és egy rövidpálca. 3. sor: 3 láncszem, egyrá­hajtásos pálca az egy lánc­szemes ívbe * 1 láncszem a pálcacsoport kimarad, egy pálcacsoport a következő egy láncszemes ívbe * ismétlés, végül egy láncszem és két egyráhajtásos pálca az utol­só pálcára. E három sort is­mételjük a munka folyamán. 1. Barna alapon pasztellszínű virágos len­vászonból készült princesszruha „U” alakú kivágással, kis komplékabáttal, amely barna lenvászonból készült fehérszínű szegéllyel a kihajtón, zsebeken és az ujján. Levegőben karcsúsított, hosszanti szabásvonalakkal ké­szült a kabátja, a testalkatot karcsúsítja. 2. modellünket 40 éven felüli nőknek ajánljuk: halszálkás jersey anyagból készült. A paszpóllal díszített kabát a csípő alatt végződik, a szoknya elöl berakásokkal bő­vített, hozzá egyszínű jersey blúz illik jól. 3. Mélyzöld nadrág, lefelé bővülő vonallal, a tunika nagy virágos, színes Trevira-jersey- ből ingblúz fazonú. 4. Barna-fehér csíkos blézer, fehér vagy barna, elöl két hóllal bővített szoknyával hordható. De ha a kabáthoz csináltatunk saját anyagból egy egyenes vonalú szoknyát, akkor még több változatban viselhetjük. A csíkozás variálásában — ahogy a rajzon lát­ható, — az oldairész ferdén szabott, nagyon előnyösen karcsúsítja az alakot. 5. A Pápai Textilgyár kockás,. korszerű kikészítésű zefirjéből készült ingruha, kis kihajtott gallérral, rövid újakkal. Elöl hól- pánttal záródik, és szoknyája deréktól lefelé két rakással bővített.' 6. Az elegáns alkalmi kosztüm beige san- tungból készült, hozzá barna beige pettyes sálas blúzt viselt a maneken. A gömbölyített szabásvonalak és a szoknya hosszanti vonalai karcsúsító hatást érnek el. Nádor Vera A modell mintájának szí­nezése: 3 sor világos piros, .2 sor sárga, 1 sor sötétkék, 1 sor sárga, 3 sor világos piros, * 1 sor sötétkék, 2 sor világos piros, 1 sor sár­ga, 1 sor sötétkék, 1 sor sár­ga, 2 sor világos piros, 1 sor sötétkék, 4 sor világos piros, 1 sor sötétkék, 1 sor sárga, 1 sor sötétkék, 4 sor világos piros * egyszer is­mételünk, végül 1 sor sötét­kék, 2 sor világos piros, X sor sárga, 1 sor sötétkék, 1 sor sárga, 2 sor világos pi­ros, 1 sor sötétkék, 3 sor vi­lágos piros. (Szegedyné) RECEPTEK SÖSKAKRÉMLEVES Lehetne egy órával kevesebb ? A sóskát alaposan megmossuk, keskeny csíkokra vágjuk és va­jon, zsíron vagy olajon puhára pároljuk, majd csontlével felönt­jük, felforraljuk, tejfellel beha­barjuk. ízlés szerint sóval, cu­korral ízesítjük. Személyenként számítva egy-egy tojást ütünk bele, vigyázzunk a főzésnél, hogy a sárgája lágy maradjon. SPÁRGASALÁTA A spárgát sós vízben puhára főzzük, feldaraboljuk. Salátaece­tet készítünk, leöntjük a spárgát. Egy csomag újhagymát felszelete­lünk, a salátára szórjuk, meg­hintjük kevés törött borssal, s egy deci tejföllel összekeverjük. A tetejét piros hónaposretek- szeletekkel díszítjük. FEJES SALÁTA TOJÁSSAL A salátát alaposan megmos­suk, levelekre szedjük. Saláta­levet készítünk. Ecet helyett használjunk citromot, cukor he­lyett mézet, s ízlés szerint egy kanál mustárt is keverhetünk bele. A hideg lével leöntjük a salátát, keménytojásszeletekkel díszítjük. TÜRÓS ZSEMLE A zsemlék tetejét levágjuk, a belét kiszedjük és vaníliás, cuk­ros tejben megáztatjuk, összeke­verjük a túróval, mazsolával, 2— 3 nyers tojással, néhány kanál tejföllel, vagy tejszínnel és cu­korral. A jól összedolgozott töl­telékkel megtöltjük a zsemlé­ket és a zsemle tetejét visszahe­lyezzük kalapnak. Kivajazott tűzálló tálba tesszük és meglo­csoljuk vaníliás, cukros tejjel. Sütőbe helyezzük, sütés közben ♦s locsoljuk, Nagyon tinóm, Az ország 3,3 millió ház­tartásának mindegyikében átlag napi három órát dol­gozunk mi, asszonyok. Egy évben 860 millió munkana­pot tesz ki a kismosásból, takarításból, bevásárlásból és főzésből álló otthoni mű­szakunk, s ezzel a háztartá­sunk a legjelentősebb, és legtöbb munkaidőt felemész­tő hazai munkahellyé vált. Beszéljünk erről a napi 3 óráról egy keveset.., Valljuk be, hogy nagy ér­zés egy feleség, egy család­anya számára, ha jóllakat­ja, ellátja, tisztán és rend­ben tudja az övéit, s ha gon­doskodása hiánytalanul ki­terjed mindenre. Érdemes a hálás tekintetekért, azért a ritkán, de mégis elhangzó néhány dicsérő szóért a pia­cot járni, cipekedni, sütni- főzni, s nap mint nap újra töprengeni, hogy mivel is lepjük meg szeretteinket?! Természetesen érdemes. Csak ne vinnénk mi nők ezt is túlzásba! Tulajdonképpen ott a hiba, hogy a többsé­günkből hiányzik annak fel­ismerése, hogy a saját jó közérzetünk, derűs hangula­tunk és kipihqntségünk ér­dekében tudatosan töreked­nünk kellene a konyhában töltött idő lecsökkentésére. A konyhagőz és a konyha­szag ugyanis nem szerepel a kozmetikusok által java­solt szépítőszerek listáján. Márpedig vonzónak, ápolt­nak és szépnek is kell len­nünk egy személyben, sza­kácsnői mivoltunkkal egye­temben. örök problémánk nekünk, nőknek, hogy ott­hon kettős szerepkört töl­tünk be, egyszerre kell ház­vezetőnőnek és kellemes, kedves, szép élettársnak, vonzó asszonynak is len­nünk. Valamikor a húszas évek­ben a Tolnai Világlapja pá­lyázatot hirdetett az asszo­nyok körében annak rövid megfogalmazására, hogy mi­vel tarthatja meg egy fele­ség leginkább 'a férje szerel­mét. Természetesen több ez­ren írtak be a lapnak, s a korabeli zsűri a pályadíjat ennek a mondatnak ítélte: „Etesd a bestiát!” Azóta el­telt lassan ötven esztendő, de mi, asszonyok hányán re­kedtünk meg ennél az „egy­mondatos” technológiánál? Hiába töltünk be mi, nők, 1972-ben az ország száz mun­kahelyéből negyvenkettőt, otthon éppúgy tüsténkedünk, mintha az elmúlt évtizedek­ben semmi nem történt vol­na, mintha az lenne az éle­tünk egyetlen célja és ér­telme, hogy egy új ételre­ceptet sikerre vigyünk ... Nem arról van szó, hogy ne tegyünk meg mindent, amit csak lehet, hogy holnap reg­geltől kezdve küldjük ven-, déglőbe étkezni a családun­kat, magunk pedig csak a cifrálkodással foglalkozzunk! Ilyen végletesen nőietlen magatartásra sok asszony nem vállalkozna ma Ma­gyarországon. De azért le­hetnénk kissé önzőbbek, tö­rődhetnénk kicsit többet ön­magunkkal. Sokunkat mint egy mágnes, úgy vonz a konyha köve, szívesen és * hosszasan időzünk a háztar­tási munkával, ahelyett, hogy annak lerövidítésére 'törekednénk. Ha másként nem tudunk úrrá lenni a sokféle háztartási munkánk felett, az is célravezető, ha megkérjük a férjünket, se­gítsen a szervezésben. Olyan férj nincs ebben az ország­ban, aki egy ilyen kérés elől kitérne, s akinek egy kis át­tekintés után nem lennének ragyogó ötletei az egyszerű­sítésre, az időmegtakarítás­ra. Kolozsvári ■ Grandpierre Emil írta le egyszer, hogy „Az asszonyok két műszak­ban fogyasztják életüket”. Hogy több idő jusson csalá­dunk és barátaink körében egy kis beszélgetésre, egy kis pihenésre; próbáljuk meg ezt a második műszakot le­rövidíteni. K E. *

Next

/
Thumbnails
Contents