Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

/3> MAI MŰSOROK1 Rádió KOSSUTH Ftívószene Harsaa a kürtszó! Erkel: Bánk bán Közben: ' Édes anyanyelvűnk Népi zene KI nyer ma? Melódiakoktél Éneklő ifjúság Dalok Opcrettrészletek 1 Pol-beat Az élő népdal Fejér megye parlamentje Holnap közvetítjük . 1! Fiatalok stúdiója Sztravinszkij-művek tárlatkalauz Könnyűzenei Híradó A Szabó család Nótaest Áriák Esti beszélgetés A magyar előadóművészét hónapja Könnyűzene A Tahitis együttes felvételeiből PETŐFI 8.05 Verbunkosod 0.03 Táncdal ok 11.53 Könyvek, tájak* emberek 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Törvénykönyv 13.20 Operakórusok 14.00 Kettőtől — hatig ^ r 18.10 Tudósok között •-? Pé Szegeden 18.35 Filmdalok 18.47 Gondolatok filmekről 10.02 Händel: Tűzijáték. Szvit 19.35 Hangverseny Kb.: 2L10 A Malom utca. Rádiójáték Kb.: «.1« Nóták 23.15 Szimfonikus zentf Tfó ­8.18 8.23 9.02 10.05 11.30 12.20 12.33 14.49 15.10 15.24 13.41 16.05 16.15 16.35 17.05 17.25 17.44 18.00 18.30 19.25 20.20 20.39 21.12 23.10 0.10 MAGYAR íjjsl-Wi KW rrv 17-08 Hír.B— 1E1S Csehszlovák énekesek gálaestje 18.10 Hétköznapok a határon 18.40 Riportfilm 19.10 Esti mese : » 19.30 Tv-hlradó ;o.oo 2x2 vetélkedőműso* 21.00 Beethoven: HI. Leonora« nyitány 2L15 Találkozás LukáCIj Györggyel ; j 11| 22.10 Tv*hlradó. 2. j POZSONYI MS Fö a gyilkos. (Ism.j 19.00 és 22.00 Tv-hlradó 20.00 Kis hitparádó 20.55 Epizódok fiatalok életéből. H. 20.25 Angol bolha a cári Oroszországban mezi ] EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor: Vidékiek New Yorkban Színes, szinkronizált amerikai film víg játék. Fél 6 órakor: Harc Rómáért I—IL (Dupla helyárak!) Román-NSZK film.' EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 5 órakor: A nagy medve fial Szines NDK film. Fél 8 órakor: Tudom, te vagy a gyilkos Csehszlovák Bűnügyi film. EGRI KERT Előadás kezdete: este 8 órakor: Csoda'olasz módra GYÖNGYÖSI PUSKIN Hekus lettem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A hét aranyember HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lefelé az úton HATVANI KOSSUTH Karneváli éjszaka HEVES Vizsgálat egv minden gyanú felett álló polgár ügyében FÜZESABONY r Osceola ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel óráig a Bajcsy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. (Tele­fon- 11-!!)). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda jeggel 7 óráig a Jókai utca 41. sröm alatti rendűidben. (Tele­li»* 17-27). ______________ S ugár István: Dobó-évforduló Dobó István elévülhetetlen érdemei (3.) DOBÖ ISTVÁN NEVE és személye elválaszthatatlan az Eger vára falai alá 1552. év őszén zúdult török sereg felett aratott diadaltól, hisz a vár kellő előkészítésében, gondos felszerelésében, a védelem katonai megszerve­zésében, p stratégia és tak­tika kialakításában. Mint a vár első kapitányát, őt Illeti az első szó, a döntő szó jo­ga. Dobó István közel félmil­lió holdnyi birtokában az or­szág egyik legnagyobb föl­desura volt, de mindennek ellenére méltó szocialista társadalmunk és korunk tisz­teletére, mert minden fenn­tartás nélkül vállalta a hó­dító, területrabló és népirtó török elleni élethalálharcot, a vele járó , fáradságot, s a halálveszélyt — ellentétben társaival, akik kitértek a felelősségteljes és nehéz te­her vállalása alól, meghú­zódtak biztonságos felvidéki birtokaikon s ölbe tett kéz­zel, mástól várták a török elleni segítséget Dobó Ist­ván történelmi nagysága ép­pen azzal magasodott az uralkodóosztály és kortársai fölé, hogy egyéni céljait Egerben alá tudta rendelni az ország céljainak, képes­ségeit is a nép és a haza védelme szolgálatába állítot­ta. Kimagasló érdeme, hogy a küzdelem során, bátran és fenntartás nélkül bízott a jobbágyi népben s fegyvert, vagy éppen szerszámot adott kezébe, hogy képességét éa tudását a szervezett védői lemben értékesítse. A POLGÁRI TÖRTÉNET­ÍRÁSNAK itt-ott hibájául rótták tél, hogy a viadal egyik letéteményesének ép­pen Dobó híres szervezőké­pességét tudták be. Ma, amikor már apró részletei­ben is ismerjük eredménye­it, bátran megerősíthetjük, hogy — a vitézek nagysze­rű helytállása mellett — ez valóban döntő szerepet ját­szott a sikerben. Kivált ak­kor tűnik ez szembe, ha egybevetjük a század többi végvári parancsnokának eb­béli tevékenységével. E pél­dás szervezés biztosította a zavartalan lőszerellátást, le­hetővé tette, hogy mindenki megkapta az elegendő napi hús-, kenyér- és boradagját, hogy az elromlott fegyverek nem maradtak javítás, a se­besültek pedig orvosi ellátás nélkül, s a lőpurmalmok ösz- szedőlése után, rövidesen új malom kezdte meg pótolha­tatlan működését. A védelem katonai tervét Dobó az úgynevezett „álló sereg”-re, azaz a tervszerű­en elhelyezett s kiváló pa­rancsnokok alá rendelt tar­talékerőre építette. S a vár­védelemnek ez a formája Egerben ragyogóan bevált — pedig ennek a módszernek más végvárakban nem talál­juk párját. DOBÓ A PARANCSNOK­SÁGA alá rendelt várban a legkisebb elnézést sem tűrő katonai fegyelmet honosí­tott meg, melynek kivált a harc alatt szerzett érvényt a tiszti és parancsnoki kar. Dobó tudatában volt an­nak, hogy egy-egy fegyel­mezetlen, magáról megfe­ledkezett, vagy éppen meg­ingott jellemű ember, mily veszélyt jelenthet a véde­lem kollektívájára. Éppen ezért, irgalmat nem ismer­ve, csírájában fojtotta el He­gedűs és társai árulási kí­sérletét. De nem tűrte, hogy bárki is, pillanatnyi riadal­mában, vagy feltámadó fé­lelmében vonakodjék a vár­tákra menni. Nem egy eset­ben „bottal hajtotta” a meg­rémülteket a falakra. De a Dobó fenntartotta katonai fegyelem szigorát akkor tud­juk csak kellően értékelni, ha figyelembe vesszük a végvárak hosszú sorát, me­lyeket éppen a védők fe­gyelmezetlensége ‘ juttatott török kézre. Természetesen az, hogy Eger vára 1552. őszén, az el­söprő többségben felvonult török hadak ellenében sem jutott török kézre, a várvé­dő vitéz legények, az egy­szerű jobbágyi nép, sőt a mesteremberek sziklaszilárd helytállásán, pillanatnyi meg­ingást sem ösmerő hazasze­retetén s halált megvető bátorságán múlott. De en­nek a nagy akarásnak, el­szántságnak, kellő katonai keretbe való célszerű fel- használása, a védelmi tak­tika és stratégia kialakítá­sa s így a nagy győzelem egyik kovácsa maga ruszkai 4 Dobó István első kapitány elvitathatatlan s örök érde­me volt és marad mindig. DOBO NEM VALAMI fél­istenként trónolt az elérhe­tetlen parancsnoki méltóság­nak feudális barikádjaival védett székében, nem biz­tonságos fedezékből irányí­tott és szervezett, hanem harcolt is. A lőporraktár készletét csak úgy szemmel tartotta, mint a harcosok közhangulatát. Pihenés nél­kül járta a katonák közt a bástyákat, nem vette le a szemét harcosairól, még ke­vésbé az ellenségről. Több­ször kizárólag az ő határo­zott, erélyes fellépése men­tette meg a már-már kriti­kussá vált helyzetet. Gya­korlott tüzér létére kétszer is mint pattantyús avatko- ' zott be sikeresen a küzde­lembe. Elévülhetetlen érde­me, hogy éjt nappallá téve munkálkodott a biztos győ­zelemért. (Vége.) Kuba hosszú útja Jurij Leonov: UNIKUM — Főiskolánkon a mecha- nizáció és az automatizálás magas szintre emelkedett — magyarázta lelkesen az igaz­gató —, de a büszkeségünk — ez a különleges robot, amely öt ember munkáját végzi. Elvezetett megmutatni a büszkeségüket. A robot ki­csi volt, egy szamovárra ha­sonlított és egy üres terem kellős közepén állt. — Itt korábban öt író­asztal volt — folytatta lel­kendezve az igazgató. — Ot asztal, gondolja csak el, ez öt telefon, öt tintatartó, öt szék és öt munkatárs! Most, látja, a roboton kívül nincs itt senki és semmi. Udvariasan megszemlél­tem a kibernetikus csoda külsejét. — Természetesen tud mo­zogni is — jegyeztem meg hiszékenyen. — Tud, persze. De nincs szüksége rá, egész nap a helyén van. _ F idel Castro a Július 26-a téren, a Moncada laktanya ellen Intézett roham 15. évforduló^ ján megtartott ünnepségen, a részt vevő küldöttekkel beszélget. — Hát az asztala hol van? — kérdeztem. — Az benne a pláne, hogy nem kell neki asztal, sem szék, hogy dolgozzék. Amerika meghódítása, ki­váltképpen Latin-Amerikáé, a történelemkönyvek legvé­resebb fejezetei közé tarto­zik. Nem volt kivétel ez alól Kuba sem, ahol a spanyol telepesekkel szembeni ellen­állás óriási emberáldozatot követelt. A XV. század vé­gén Kuba szigetén mintegy százezer őslakos élte ősi tár­sadalmi formában életét. A spanyol gyarmati uralmat a XVI. században kezdték megszervezni, s az őslakos­ság száma alig negyven év alatt ötezerre csökkent. A természeti kincsek kiakná­zására a szükséges munka­erőt Afrikából behurcolt né­gerek ezreivel növelték. Eb­ben az időszakban alakult ki a cukornádtermesztés és a dohánykészítés, amely mind a mai napig megtar­totta fontosságát Kuba gaz­daságában. A spanyol gyar­mati uralom alatt épült az ország első városa Baracoa 1512-ben. Két esztendővel később pedig felépül Havan­na, a mai főváros. Havannát a XVIII. század második fe­lében megszállják az ango­lok. A legkülönbözőbb cso­portérdekek színhelye lesz az ország, s az éleződő ellen­tétek közepette 1868-ban ki­tör az első függetlenségi há­ború, amely tízévi harcot hoz. A rövid lélegzetű béke után ismét fellángolnak a lázadások s az 1895-ös má­sodik függetlenségi háború­ban az Egyesült Államok hadat üzen Spanyolország­nak. Az észak-amerikaiak győzelme után Kubában 1902-ben kikiáltják a köz­társaságot. Ez az időszak az, amikor az Egyesült Ál­lamok különböző egyezmé­nyekkel megalapozza ural­— Talán a gondolatait mindjárt telefonon továb­bítja? — találgattam. — Nem, dehogy! — neve­tett még mindig. — Először is nincs telefonja, másod­szor pedig, nincsenek gon­dolatai. Sem saját, sem ide­gen gondolatai. — Hát akkor mit csinál? — Ahál Ez azt jelenti, hogy állva ír? — A dolog úgy néz ki, hogy nem ír... — nevetett M a iónok. — Ugyanazt, amit az az öt munkatárs, akiket he­lyettesít. Univerzális egy mashza! tFord,i Zahemszkv László) mát a szigeten, az észak­amerikai tőke a kubai gaz­daság minden területére be­hatol, s végül már mintegy ellenőrzi az egész gazdasá­gi életet. Az Egyesült Álla­mok ekkor szerzi meg a guantánamói támaszpontot katonasága részére. A köztársaságban 1925-ben alakul meg a kis létszámú marxista csoportokból az el­ső kommunista párt Az or­szág élén egymást követik az idegen érdekeket kiszol­gáló diktatórikus kormá­nyok, magában az államgé­pezetben hihetetlen mérvű korrupció tombol. 1940-ben elfogadják az alkotmányt, amely burzsoá szelleme el­lenére is magába foglalja az erősödő munkásosztály kivívott eredményeit Batista diktatúrája ellen 1953-ban kezdődik a láza­dás. Július 26-án a Fidel Castro Ruz által vezetett forradalmi különítmények megtámadják Kuba máso­dik legnagyobb katonai erő­dítményét, a Moncada lak­tanyát. A lázadók; elleni per folyamán Fidel Castro kifej­ti a forradalmi mozgalom elveit és célját. Ez a be­széd, amely a „Történelem fel fog menteni” címen vált ismertté, tulajdonképpen po­litikai és gazdasági program volt, amely irányt mutatott a további akcióknak. Fidel Castro 1956 végén Mexikóban szervezi újjá erő­it és 82 társával együtt a Granma nevű jacht fedélze­tén visszatér Kubába. Orien­te tartományban szállnak partra, összecsapnak a had­sereggel, a kis alakulat több tagja elesik, az életben ma­radottak beveszik magukat a Sierra Maestra erdeibe, ahol megkezdik szervezésüket, a gerillaháború előkészítését. A háború 1957-ben robban ki. A Felkelő Hadsereg a Ba­tista-csapatok gyűrűjébe! harcol, de a harc átterjed t gyűrűn és megalakul a Má­sodik Orientei Front, amely­nek élén Raul Castro Rw. áll. Az ország nyugati ré­szében az Ernesto (Che) Gu& vara által vezetett hadoszlo pok érnek el sikereket. Az Egyesült Államo! ugyan tanácsadókkal és n mennyiségű fegyverrel ti Batistát, de már nem le hét megakadályozni a dikta túra bukását. 1959. február jában Fidel Castro Ruz pa ranesnok leteszi a minisz terelnöki esküt, ugyanazoi év júliusában dr. Osvaldi Dorticos Torrado elfoglalj: az elnöki széket. A forradalmi kormány el fogadja a földreform-tör vényt, amely 100 000 parasz tot juttat földhöz és eltöri a nagybirtokot. Csökkentik lakbéreket és a villanyárar díját, köztulajdonba veszi a tengerparti üdülőhelyeke Egy év múlva sor kerül cukorgyárak, bankok, olaj finomítók és más észak amerikai tulajdonban lev érdekeltségek államosításé ra. Az Első Havannai Nyi latkozatra I960, szeptembe 2-án kerül sor. Ez az ok mány megerősíti, hogy Ku ba szuverén állam. Ugyan ebben az évben Kuba dip lomáciai kapcsolatot létesi a szocialista országokkal é felmondja az Egyesült Álla mokkái kötött katonai szer ződést. Alig egy év múlv komoly veszély fenyegeti fiatal állam létét. Ma mär Kuba bekapcsc lódott a világ alkotó vérke ringésébe. 1968-ban a vilá több mint ezer értelmiség küldötte vitatta meg a hat madik világ problémái amelyet figyelemmel kíséi Kuba 8 és fél millió, tartó békét kívánó lakossága. Állami vállalatok és szövetkezetek részére vízből termelt bányakavics azonnali szállítását kedvező feltételekkel, soron kívül vállaljuk az egész ország területére, vasúti és közúti feladással. Magánosok kiszolgálása a FAÉRT- és a TÜZÉP-telepeken keresztül történik. Megrendeléseket az alábbi címre kérünk: Kavicsbánya vállalat KERESKEDELMI OSZTÁLYA, BUDAPEST, V„ MOLNÁR U. 53. Telefon: 181-313. Telex: 57-85. ügyintéző: Kunsági Ferencné csoportvezető. 1 l \ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents