Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

«, AA^^'/^AAAA/'AA/VAAAi^AA^AAA^/'J \ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Massachusetts i és Miami Beach között ALIG ZAJLOTTAK LE a Massachusetts-; előválasz­tások (próbaválasztásuknak is nevezik, nehezen találva rá az angol „primary” magyar megfelelőjére), már sor került rájuk Ohióban, sőt, mire e cikk megjelenik, a Tennessee állambeli előválasztások is lezajlanak. Ezek a próbaválasztások (nevezzük most így, a má­sik nevén) a republikánusok szempontjából érdektelenek: aligha vitás, hogy ők ismét Nixont jelölik elnöknek s nem mást. Annái keményebb a küzdelem a demokrata -párti politikusok között: ki legyen az. akit végül is a párt júliusi. Miami Beach-ben sorra kerülő konvenció­ján arra jelölnek ki, hogy az őszi elnökválasztáson Nixon ellenfele legyen? Az előválasztások eddigi alakulása szerint a demok­raták korábbi elsőszámú jelöltje, Muskie szenátor vissza­esett és tulajdonképpen két fő esélyes maradt a poron­don: Humphrey, aki Johnson alelnöke volt és aki 1968- ban vereséget szenvedett Nixonnal szemben, és McGovern szenátor aki első volt a washingtoni politikusok között — már 1963-ban! —, aki elítélte a vietnami háborút, s azóta is következetesen harcol ellene. MCGOVERN A BÉKE-JELÖLT, a liberális és ha­ladó felfogásúak embere, az úgynevezett amerikai új baloldal jelöltje. Programja: azonnal kivonni minden amerikait Vietnamból, harmadára csökkenteni a katonai kiadásokat, jelentősen növelni a gazdagok adóját és a többletbevételekből lakásokat építeni, társadalombiztosí­tást fejleszteni, környezetvédelemre költeni. Csakugyan rokonszenves program, s ezért örvendetes, hogy McGovern eddig váratlanul és meglepően komoly sikereket aratott, ha nem is ő lesz a demokraták elnök­jelöltje — mert soha még nem volt rá példa, hogy ennyi­re baloldali (amerikai viszonylatban baloldali) politikust jelöltek volna elnöknek —, ha nem a sokkal dörzsöltebb politikus és lényegében kevésbé progresszív Humphrey (a politikai valószínűség emellett szól), akkor is figyelemre méltók az előválasztási eredmények. KIDERÜL BELŐLÜK ugyanis, hogy a Nixon kor­mánnyal elégedetlenek, a vietnami háború befejezését követelők, a haladó társadalmi intézkedések hívei — McGovern párthívei — sokkal többen vannak, mint azt Washingtonban elképzelték. )^WVAAA/\AA/NAAA(Wi/VVA/WWVVVNAAA/W\AAAA/WvVVWWWWWWWWVA« Brandt „óvatos derűlátással tekint” a közelgő fejlemények elé szerdai lebonyolítását java­solják. Eszerint a szovjet—nyu­gatnémet illetve lengyel— nyugatnémet szerződéseit törvénybe iktatásáról ked­den kezdődne meg a vita s szerdán kerülne sor a sza­vazásra. Ahlers, a kormány sajtó- titkára közölte, hogy Brandt „óvatos derűlátással tekint” a közelgő fejlemények elé. Golda Meir Bukarestben Csütörtök délben Buka­restbe érkezett Gold a Melr izraeli miniszterelnök, akt Ion Gheorghe Maurer mi­niszterelnök meghívására hivatalos látogatást tesz Ro­mániában. Az otopeni repülőtéren az izraeli vendég fogadására megjelent Maurer minisz­terelnök. Corneliu Manescu külügyminiszter, valamint több más hivatalos személy. Megadták magukat a török repülőgép elrablói SZÓFIA: A BTA bolgár hírügynök­ség röviddel délután négy óra előtt gyorshírben jelen­tette, hogy az eltérített és a szófiai repülőtéren leszállt DC—9 típusú török utas- szállító repülőgép incidense véget ért. A fegyveres fiatalok, aikik a török polgári repülőgépet Szófiába térítették, elhagy­ták a gépet, s fegyvereiket átadták a bolgár hatóságok­nak. A gép személyzete és uta­sai biztonságban vannak, A repülőgép ép állapotban a szófiai repülőtéren áll. „Jövő héten meg kell tartani a 150. Vietnam-konferenciát!” A párizsi Vietnam-konfe­rencia 149-ik ülésén az ame­rikai és saigoni delegációk ismét félbeszakították és ha­táridő nélkül elnapolták a konferencia munkáját. Porter nagykövet, az ame­rikai delegáció vezetője az ülés utón újságírók előtt ki­jelentette: Lám nagykövet (a saigoni rendszer képviselője) az ülés végén — az amerikai delegációval egyetértésben —, közölte: a két küldöttség nem hajlandó részt venni a jövő heti ülésen és nem haj­landó arra sem, hogy kitűz­zék a következő ülés idő­pontját. Xuan Thuy, a VDK-dele- gáció vezetője az ülés után újságírók előtt rámutatott arra: az amerikai delegáció a múltban már több ízben félbeszakította a konferencia munkáját és ezt mindig a hadműveletek újabb fokozása, a VDK elleni támadások újabb félbeszakítása azt mu­latja, hogy a Nixon,-kormány a háború különösen súlyos eszkalációjára készül mind a VDK, mind pedig Dél-Viet­nam lakossága ellen. A VDK küldöttsége élesen tiltakozik az Egyesült Államok magatartása ellen — mondotta Xuan Thuy —, mi, a magunk részéről to­vábbra is hajlandók vagyunk folytatni a tárgyalásokat. A DIFK küldöttsége a kon­ferencia utón közzétett nyi­latkozatában hangsúlyozza: az amerikai fél a tárgyaláso­kat csak eszköznek tekinti arra, hogy rákényszerítse ko- lonialista feltételeit a viet­nami népre. Felszólítjuk az amerikai küldöttséget — hang­súlyozza a nyilatkozat —, hogy továbbra is vegyen részt a konferencia munkájában. A 150. ülést a jövő csütörtö­kön meg kell tartani. így készül a Pravda Alekszej Lukovec főszerkesztő-helyettes nyilatkozata 1972. MÁJUS 5-ÉN 60 éves a Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának sajtóorgánu­ma. Az APN sajtóügynökség ezzel kapcsolatban nyilatko­zatot kért Alekszej Lukovec- től, a lap főszerkesztőjének helyettesétől — A Pravda egyrészről a Szovjetunió legelterjedtebb tömegpolitikai napilapja, másrészről pedig pártunk hi­vatalos sajtóorgánuma. Mi a jelentősége a lap e helyzeté­nek a szocializmus viszonyai között? — hangzott az első kérdés. — Hatvan évvel ezelőtt, amikor Lenin megalapította a lapot, célul tűzte ki, hogy a Pravda pártlap legyen, amely a munkásosztály ál­láspontját képviselje, a mun­kásosztály érdekeit és véle­ményét fejezze ki, s propa­gálja a munkásosztály leg­fontosabb politikai szerveze­tének, a kommunista párt­nak a politikáját. Az eltelt 60 esztendő során a Pravda betartotta ezt az elvet. A lap ma a legjelentősebb és a legelterjedtebb napilap az országban. 9 600 000 pél­dányban jelenik meg. Olva­sói között különböző korú, foglalkozású és származású embereket találunk. Szocio­lógusok adatai szerint a lap minden számát átlagban há­rom ember olvassa. Ez azzal magyarázható, hogy rendkí- ' vül széles körű azoknak a problémáknak és kérdések­nek a skálája, amelyekkel foglalkozik A lapunk az SZKP Köz­ponti Bizottságának hivata­los orgánuma. A Szovjetunió körülményei Között, a szo­cialista társadalomban ez egyáltalán nem mond ellent annak, hogy lapunk az egész nép szócsöve legyen. A kom­munista párt érdekei és cél­jai ugyanis tökéletesen meg­felelnek az egész nép vára­kozásainak. Innen ered a / WIZ, május 5., yeotek Pravda rendkívüli befolyá­sa cs tekintélye. — Milyen szerepet tölte­nek be az olvasók a Pravda „szerkesztésében”: a lap ar­culatának kialakításában, ál­lásfoglalásainak megfogal­mazásában vagy a propa­gandaakciók lefolytatásában? — Már Lenin megmondta, hogy a kommunista párt saj­tóorgánuma csak abban az esetben töltheti be tömeg­szervezői és nevelői felada­tát, ha minden öt hivatásos irodalmárra ötszáz vagy öt­ezer nem hivatásos irodal­már jut. Most a Pravda központi szerkesztőségén kívül 60 ál­landó vidéki tudósítóval és 42 külföldi tudósítóval ren­delkezik. A lapkészítésben azonban ezrek és ezrek se­gítenek: évente több mint 400 ezer olvasói levelet ka­punk. A Pravda számol ezekkel a lev elekkel és a tervek összeállításánál figye­lembe is veszi. Számos leve­let leközöl. Havonta kétszer- hóromszor külön oldalt tesz ki a „Levelek a Pravdához” című rovat. Minden hétfőn első oldalon számol be az elmúlt heti posta legjellem­zőbb írásairól. AZ OLVASÓKKAL való érintkezés régi és jól bevált formája az olvasói ankét. Ilyen rendezvényeket szok­tunk tartani a nagyvárosok­ban és a nagyobb vállala­toknál a lap vezető munka­társainak részvételével. Eze­ken az ankétokon az újság­írók beszámolnak munkájuk­ról, terveikről, az olvasók viszont elmondják kívánsá­gaikat, megteszik javaslatai­kat, általában a közérdekű és a konkrét kérdések igen széles körét ölelik fél az ilyen találkozók. A lap szociológiai felmé­réseket Is végez arról, mi az olvasók véleménye a lapról. Gyakran előfordul, hogy ma­gában a lapban kérjük fel az olvasókat, vegyenek részt egyes konkrét kérdések és problémák me j.'ila'-l uban. A legutóbbi ilyen felhívá­sunk a Szovjetunió megala­kulásának közelgő fél évszá­zados évfordulójával füg­gött äiaae. Az ebő háttá« hét alatt mintegy 400 ezer levelet kaptunk ebben a té­makörben. Ezek egy részét már fel is használtuk. — A jelen pillanatban mi­lyen kül- és belpolitikai problémák foglalkoztatják fő­képpen a Pravda! olvasóit? —• A belpolitikában ter­mészetesen a 9. ötéves terv végrehajtásával, a XXIV. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásával kapcso­latos kérdések. Az életszín­vonal jelentős emelése, ame­lyet a pártkongresszus fel­adatként tűzött ki, élénk visszhangra és támogatásra talál a szovjet emberek ré­széről, társadalmi és mun­kaaktivitásra ösztönzi őket. Az érdeklődés homlokteré­ben áll még a tudományos műszaki forradalom, a ter­melés hatékonyságának, va­lamint a munka termelé­kenységének a növelése. Ami a külpolitikai kérdé­seket illeti, ebben a vonat­kozásban figyelmünket első­sorban a XXIV. pártkong­resszus békeprogramjának megvalósítására összpontosít­juk. A lap állandóan foglal­kozik a kollektív európai és ázsiai biztonság problémái­val, a leszerelés kérdései­vel, foglalkozik az Indokíná­ban és más helyeken harco­ló népek megsegítésének és a velük való szolidaritás kérdéseivel, síkraszáll a for­radalmi erők egysége mel­lett, leleplezi az imperialis­ták agresszív cselszövéseit. A SZOVJET EMBEREK nem lehetnek apolitikusok és nem szemlélhetik közöm­bösen a világ sorsának ala­kulását. Barátság és együtt­működés, a biztonság és a kölcsönös megértés, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés együtt­élése, az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzde­lem: ez az az irányvonal, amelyet pártunk és álla­munk külpolitikai tevékeny­ségében követ. Ez a mi alapvető feladatunk is, ami­kor a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozunk — fejezte be nyilatkozatát Alekszej Lukovec, a Pravda helyettes főszerkesztője. (APN—KS) I IAst tartott a Minisztertanács II lakásépítés területi előkészítésében összehangoltabb munkára, kevesebb szanálásra kell törekedni (Folytatás az 1• oldalról) nő lakások száma. Az ország lakásállományának 42 száza­léka ugyanis vályogból és egyéb nem szilárd falazatból épült, s 17 százalékánál az alapozás sem szilárd anya­gú. Ugyanakkor a lakásál­lománynak mintegy 20 szá­zaléka már majdnem 100 éves. A fővárosban és egyes na­gyobb vidéki városokban már kevés a tömeges lakás­építésre alkalmas üres, sza­bad terület. A kisebb váro­sokban és a kiemelt közsé­gekben a közművesítés álta­lában csak a település köz­pontját érinti, s így az új la­kóházak elhelyezéséhez csak nagyon kevés vagy semmi­lyen szabad közművesített terület sem áll rendelkezé­sükre. Ezért a IV. ötéves tervben előirányzott új la­kások jelentős részének a település belső magjában ké­szítettek elő építési terüle­tet, számolva azzal, hogy le­bontják az elavult, régi la­kásokat. A tanácsok általá­ban a szabad, üres területek beépítésével párhuzamosan megkezdték az elavult vá­rosrészek rekonstrukcióját, korszerűsítését. A szanálás és a bontás azonban nem minden városban egyformán sürgető. A túlzottan nagy­ütemű városrekonstrukciók miatt ugyanis az építkezések a korábbinál kisebb ütemben növelik az ország lakásállo­mányát, mert sok új lakás a lebontott otthonok pótlá­sára szolgál. A lakásállomány gyorsabb ütemű növelése mindenkép­pen megköveteli, hogy a la­kásépítési területek előké­szítésénél ne kerüljön sor nagyarányú szanálási kon­centrálódásra. A Miniszter- tanács határozatainak meg­felelően mérsékelni kell a szanálásokat. Kétségtelen, hogy a városok egy részénél szükséges az elavult város­részek rekonstrukciója, de manapság túlságosan elhara­pódzott az indokolatlan mo­dernizálódási törekvés. Sok helyen hajlamosak arra. hogy a lakásépítésre alkal­mas üres területek kihasz­nálása helyett a városköz­pont rekonstrukcióját szor­galmazzák. ,E túlzások elke­rülése érdekében döntött úgy a kormány, hogy fokozni kell a szanálások központi irá­nyítását, központi ellenőrzés alá kell vonni a régi város- központok megújítását. Ezért a tanácsok csak az építés­ügyi városfejlesztési minisz­ternek az Országos Tervhi­vatal elnökével egyetértés­ben kiadott engedélye alap­ján kezdhetnek hozzá a városközpont rekonstrukciók tervezéséhez, kivitelezéséhez. A lakásépítés területi elő­készítésében az eddiginél összehangoltabb, gazdaságo­sabb munkára kell töreked­ni, s ennek megfelelően ke­rülni kell a szanálást azok­ban a városokban és kiemelt településekben, amelyekben a tömeges lakásépítésre al­kalmas üres és közművesí­tett területek állnak a taná­csok rendelkezésére. Meg kell keresni tehát azokat a lehetőségeket, amelyeknek kihasználásával meggyorsít­ható az országos lakásállomány növekedési üteme. Gyors és körültekintő munkát köve­tel a kormányhatározat vég­rehajtása is, hogy építési te­rületek előkészítésében ne keletkezzenek zavarok, ame­lyek akadályoznák a lakás- építési program megvalósí­tását. II szocialista brigád- és újftási mozgalom anyagi ösztönzése Mint ismeretes, 1970. ja­nuár elsején lépett életbe a szocialista brigádok kitünte­tésének és munkájuk elisme­résének új rendszere, amely­ben a kormány és a SZOT elnöksége a többi között in­tézkedett a brigádok kitün­tetésének fokozatairól, és a velük járó jutalmakról. Az­óta a bronz-, az ezüst és az aranyéremmel elismert bri­gádoknak az egyes fokoza­tokkal arányban álló pénz, vagy egyéb jutalmakat kell adni, amelynek mértékét és formáit a vállalati kollektív szerződésekben kell szabá­lyozni és vállalati forrásból kell fedezni. E jutalmakat általában a részesedési alap terhére fizetik. Hasonló a helyzet „A valialat kiváló brigádja” kitüntetéssel járó jutalommal is, ennek össze­gét azonban a kormány és a SZOT elnöksége meghatá­rozta. Egy brigád tagra szá­mítva átlag 1500 forint pénz­jutalom jár a vállalat kiváló brigádja kitüntetéssel. Sok helyütt természetesen nemcsak az említett kötele­ző esetekben jutalmazzák a szocialista brigádokat. A szá­mítások szerint évente kö­rülbelül 200—Jni) millió fo­rint jutalmat kapnal:. e b ' qúdr'k tagjai, ar-óh-- • t- lelő keretet biztosit a része­sedési alap és a bérköltség. Éppen azoknak a munkája segíti leghatékonyabban a részesedési alap noadéaét, akiknek eredményeit a része­sedési alap terhére elismerik és még jobb eredményekre ösztönzik. Ezért a kormány nem tartja szükségesnek, hogy e jutalmak elszámolá­sának módját, fedezetének forrásait általában megvál­toztassák. Más a helyzet a vállalat kiváló brigádja ki­tüntetéssel járó jutalomnál, amelynek összegéről, for­máiról nem a vállalati kol­lektív szerződés intézkedik, hanem azt a kormány és a SZOT elnöksége előírta. E kitüntetéssel járó jutalmat továbbra is vállalati forrá­sokból fizetik, oly módon azonban, hogy az sem a vál­lalat bérszínvonalát, se ré­szesedési alapját ne terhelje. A kormány az újítási dí­jak és a kiemelkedő mű­szaki teljesítményekért járó prémiumok, jutalmak kér­déseivel is foglalkozott. S mivel az újítómozgalom tehát a nagyobb jelentősé­gű, a nagyobb eredményeket hozó újítások felé tolódik el. A kormány nem tartja szük­ségesnek a jutalmak fedeze­ti forrásának megváltozta­tását, annál kevésbé, mivel az újítások, szellemi alkotá­sok a vállalat nyereségét, ré- : -vi'.v alapiá' növelik, s ijj rsá'.U követeiminy, hogy továbbra is az eddigi mó­don, tehát bérköltségből vagy a részesedési alap ter­hére jutalmazzák az újitó- && .* ____ i H osszas tárgyalások után Willy Brandt kancellár (jobbra) és Rainer Barzel ellenzéki vezér megegyeztek abban, hogy a keleti szerződések ratifikációs vitáját jövő héten lefoly­tatják a bonni parlamentben. A fárasztó tárgyalások után sört isznak a Bundestag büféjében. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) ség született, hogy a parla­ment ügyrendi bizottságá­nak a ratifikációs vita kedd­Willy Brandt. és Rainer Barzel félórás csütörtöki eszmecseréjén olyan, egyez-

Next

/
Thumbnails
Contents