Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
R/jdí# KOSSUTL 818 Fűvószene. 8.25 Harsan a kürtszó! 3.00 Kodály: Háry János. 11.14 V. Horovltz zongorázik. 13.20 KI nyer ma7 12.35 Melódiákoktól. 13.42 Törvénykönyv. 11.51 Mesejáték. 14.47 Éneklő ifjúság. 13.10 Régi magyar dalok. 15.24 Rádióiskola. 10.05 Kantáta. 10.11 Debussy-müvek. 17.05 Áriák. 17.30 Szólásra Jelentkeznek ... 18.00 Könnyűzenei Híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 A párbajtőr csapatbajnokságról. 19.30 Népj zene. 19.55 Egy rádiós naplójából. 20.45 Kozmosz. 21.13 MÉH: Vásárhelyi Zoltán, Falvai Sándor felv. 22.20 Giap tábornok. 23.17 Nóták. 0.10 Operafelvételek. PETŐFI 8.05 Árták. 8.30 Népek zenéjéből. 9.03 Tánczene. 9.45 A tengergazdálkodás jövője. 12.00 Szimfonikus zene. Randevú kettőtől — hatig ► 18.10 Olvasólámpa. 18.20 Népdalok. 18.45 Feltalálók a BNV-n. 19.00 ÜJ írók. 19.35 Kamarazene. 21.10 Verbunkosok. 21.30 Nőkről — nőknek. 22.00 Lemczgyűjtők húsz perce. 22.20 Körösi Csorna Sándor sírjánál. 22.35 Zenés játékrészletek. 23.15 Händel-müvek. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.25 Riportfilm 17.50 100 éves a magyar bélyeg. 18.05 Törvény és gyakorlat. 13.30 Por tréflim Holló László festőművészről. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ünnepi könyvhét 1972. 21.10 Riportfilm. 21.55 Tv-híradó. 22.05 Antenna. POZSONYI 9.25 Mielőtt a kakas szól. 11.00 Hangverseny, 17.25 Aranykamera. 19.00 és 22.05 TV-híradó. 20.55 Névtelen kém nő. Jugoszláv kémfilm. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Két 4. fél 6 és 8 órakor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk t Színes olasz filmvígjáték. EGRI BRÖDY (Telefon. 14-07.) Fél 4. tel 6 és fél 8 órakor:5 A kulcs ^ Színes csehszlovák filmdráma § EGRI KERT Este 8 órakor: A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak 1) GYÖNGYÖSI PUSKIN Fautomas a Scotland Yard ellen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gábor diák HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy zsákmány ^ (Felemelt helyárak 1) ^ HATVANI KOSSUTH $ Vidékiek New Yorkban ^ HEVES J Lányok pórázon FÜZESABONY ^ Stan és Van meg a hölgyek J LŐRINCI: Jelentdó íomm ÜHYilET 1 Egerben 19 órától szerdai reggel t óráig, a Ba)esy-Zst-§ ' linsr.Vv meai rendelőben. (Te-§ i Rendelés gyerme-^ k o ■ • » iS. (V - ’-sin 19 órától szerda^ reíge: 7 óráig, a Jókai utca 41. s «ám alatti rendelőben. (Te-% Utón. 17-21.) ________„ íí V erseny a javából Nemzetközi vetélkedőre készülnek a mezőgazdaságban dolgozó gépészt iata lók Szibériai jelképek 1. Virágok az Iriis partján Augusztus 18-án felharsannak a fanfárok Moson- magyaróvárott, hogy hírül adják: kezdetét veszi a mezőgazdasági gépesítésben dolgozó fiatalok III. országos mezőgazdasági és politikai vetélkedője. Érdekes kezdeményezés folytatására kerül sor a Lajtahansági Állami Gazdaság Kozlik-major- jában. Először Körmenden, majd Tiszalökön vetélkedtek a KISZ-fiatalok szakmai versenyen. A tiszalöki éjszakai szántóversenyről még ma is beszélnek. A III. nemzetközi ifjúsági szántó- és vontatóvezetői versenyre négy-négy fős ifjúsági delegációt nevezett be Bulgária, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország és Szovjetunió. Természetesen a hazai versenyzők készülnek legnagyobb ambícióval. Valamennyi megye tízfős 30 éven aluli fiatalokból álló csapatot nevezhet. Hogy a nemzetközi versenyre a legméltóbbak kerüljenek, területi elővetélkedőket rendeztek. lönböző mezőgazdasági munkával összefüggő teljesítményszámításokban is. A fiatalok öntözési, növényvédelmi, gépjavítási ismereteikről is számot adnak. A vetélkedő lebonyolításán kívül a rendezők: A KISZ központi bizottsága, a ME- DOSZ országos elnöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országps Tanácsa, az Állami Gazdaságok Országos Központja és a MEZŐGÉP Egyesülés arról is gondoskodik, hogy vidám, jó hangulat fogadja a több száz résztvevőt. Munkás-paraszt fiatalok találkozója lesz a verseny színhelyén, de láthatnak lovasbemutatót, sőt női labdarúgó-mérkőzést is az érdeklődők. A találkozó befejező napján. augusztus 20-án vasárnap, fellép a KISZ Központi Művész- együttes, s a vidámsággal, izgalmakkal teli napok után ifjúsági gazdészbállal zárják a III. nemzetközi ifjúsági szakmai-politikai vetélkedők K. S. Távoli rideg, hideg világot jelképezett valamikor számunkra ez a szó: Szibéria. A cári Oroszországról szóló régi olvasmányokra, emlékekre gondolva, visszaemlékezve bizony nem is alaptalanul. De aztán gondolatvilágunkban — különösen az elmúlt negyedszázad folyamán — egyre közelebb került, a szibériai rapszódia romantikájával éppúgy, mint a Bajkál-tó természeti szépségednek hírnevével, vagy talán még inkább a bratszki erőmű és a városnyi kiterjedésű nagy ipartelepítések, kőolaj feldolgozók lenyűgöző realitásával. S most itt az idei esztendő, amelyet tömören á magyar—szovjet barátság szibériai évének is nevezhet-' jük. A . lapok híradásaiból közismert ugyanis, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének határozata értelmében május 22-én szibériai hetek kezdődnek, s az idén kiemelkedő szerepet kap hazánkban Szibéria népszerűsítése, a szibériai ember, a szibériai táj megismertetése azzal együtt, hogy a Szovjetunió gazdasági, tudományos, kulturális életében mit jelent e sajátos országrész, amelynek egy-egy megyéje is nagyobb hazánknál. Nemrég egy ilyen nagy szibériai megyében jártam, az omszkiban, amelynek területe másfélszerese Magyarországnak, székhelye pedig az Uralon túli rész második legnagyobb települése, a ki- lencszázezer lakosú Omszk városa, az Irtis és az Om folyó torkolatánál. S az a fájta régi romantikus elképzelés, amely legtöbbünkben él e tájról, már nyomban itt eloszlik az emberben. Mert. ha netán Moszkvából nem háromórás repülőúttal érkeztem oda, hanem csak úgy odacsöppenek, akkor — ne tessék félreérteni a mondatomat — aligha találom el, hogy valahol Ázsiában, Szibériában vagyok. Kulturált, forgalmas, rendezett, s mondhatom (ha ennek a szónak egyáltalán érdemes minősítő tartalmat tulajdonítani) európaias, korszerű nagyváros. A versenyzők felkészítésének megkönnyítésére a KISZ mezőgazdasági és falusi osztálya már márciusban részletes módszertani útmutatót adott ki, amelyből a megyék szakmunkás KISZ-fia- taljai felkészülhettek már a helyi vetélkedőkre is. A szakmai és politikai vetélkedők témaköre rendkívül széles skálájú. Számot kell adniuk ifjúságmozgalmi, gazdaságpolitikai kérdésekről, de jártasnak kell lenniük a gazdasági és a küKevés a föld — sok a sirály A Szegeddel határos fehér-tói rezerváció szigete Kőzép-Európa legnépesebb dankasirálytelepe. Az alig 500 négyszögöles szigeten — becslések sezrint — 3000- re tehető a fészkek száma. Any- nyira közel vannak egymáshoz, hogy a slrálycsaládok között gyakoriak a veszekedések, az elkeseredett harcok a helyért. Már nagy szükség lenne az egyre fogyatkozó kis szárazföld rekonstrukciójára. Az idén azonban még a szokásos partvédelmi munkákra és a buján növő gyomok kaszálására sem volt lehetőség. A tavaszi belvizek elmaradása miatt ugyanis a teljesen kiapadt tavakon nem volt lehetőség a sziget megközelítésére, Jelenleg pedig — a költési időszak kellős közepén — már nem szabad háborgatni a lakókat. A 4-es VOLÁN vasárnap, gyöngyösi üzemegységének kultúrtermében rendezte meg 28 legjobb gépkocsivezetőjének KRESZ-vetélkedőjét. Kitűnő előkészítés után oktatókból, közlekedési rendőrökből, közlekedési bíróból, üzemegységvezetőkből álló zsűri és a kollégák előtt folyt a verseny a vállalati döntőn a legjobb 17 közé jutásért, majd az elsőségért. Ez utóbbi a gyöngyösi Sándor Lászlónak sikerült, második Erdei Ferenc, harmadik Martin János lett. ök hárman képviselik majd a legnagyobb megyei közlekedési vállalatot az egri megyei döntőn, amelyre a KBT-napok keretében kerül sor. A győzteseknek és helyezetteknek Miricz József igazgatóhelyettes adott át pénzjutalmakat. (Foto: Pilisy) Ellenségünkben Amikor rogyadozó léptekkel, borostás és keserű arccal bejött az étterembe és egy aggastyán fáradtságával lerogyott asztalom mellé, csak néztem rá megdöbbenve. Nem akartam hinni a szememnek, hogy ő lenne Ágh. Tihamér, a sikeres vállalatvezető? Ez az összetört ember lenne a miniszteri dicséretek, az élüzem yímet kezéből ki sohasem adó sikerember? Aki itt most beszélni sem tud, csak köny- nyeit törölgeti? Megkérdeztem halkan, ahogy az ember gyászolóhoz szól: — Te vagy az, Tihamér? — En vagyok — válaszolta és kitört belőle a zokogás. — De hát. mi történt veled? Te szerencse fia, te csúcsszuper sikerigazgató? — Már nem vagyok az — válaszolta remegő hangon. — Ma reggel leváltottak... Azt mondják, az elmúlt évben hibát hibára halmoztam és vezetésem alatt a cég a mélypontra süllyedt.,. — Nem értém. Több mint öt évig sziporkáztál! Hogyan lehetséges ez? Közel hajolt hozzám, bizalmába fogadott, __.. ,' — Nézd, pajtás. Tanultam az eseményekből. Sajnos, már későn. Az ember mindig támaszkodjon a saját gondolataira, ösztöneire és ne a máséra. — Nem értelek. — Várj, mindjárt megértesz! Hat éve neveztek ki a Lucaszéket Előállító Üzem vezetőjének. Már az első hetekben észrevettem, hogy az egyik osztályvezető, Csík Gergely, az ellenségem. Különben nem volt még ott olyan vezető, akinek Csík ne lett volna az ellensége. Egy ravasz, minden hájjal megkent intrikus, de igen jó eszű, pompásan kiismeri magát a vállalat dolgaiban, és igen jó a szeme. Nos, ez a Csik kezdte nekem nyomni a tanácsait. Minden ügyben biztosan számíthattam rá, mondom, remekül ért a dolgokhoz. Nekem nem volt más feladatom, mint az ö tanácsainak az ellenkezőjét tenni és felvirágzott a cég, elismert ember lettem. — Azt akarod mondani, hogy végig úgy dolgoztál hogy az ellenkezőjét tetíeu annak, amit tanácsolt? — Igen. Ügy bíztam benne, mint a testvéremben. Tudtam, hogy soha mást, mint rosszat nem akar nekem. Nem is akart, tgy aztán sikerült is nekem minden. — Akkor viszont mikép— Összevesztetek és bet nem adott tanácsot? § s — Nem. ö minden nap > adta nekem a tanácsait. ^ Egészen tegnapig. De én, hü-' lye nem vettem észre, hogy $ egy éve — úgy látszik rájött $ a titkomra — olyan tippeket 5 és javaslatokat adott, pen lehetséges, hogy az utóbbi évben hibákat követtél *l? Tényleg hibáztál? — Igen, nem tagadom. C is tudom, hogy így volt. — Talán Csik elkerült a cégtől? — Nem, 6 mögt is ott zasn. valóban a cég 'és az hasznomat szolgálta. Én pedig^ változatlanul az ellenkező jet tettem... Ezen buktam^ meg! Látod, az ember márjí a gonoszságban sem bízhat,, meg — mondta, és búsan \ Ordas Nándor ' Igaz, hogy ez a nagyiparral rendelkező Omszk városra és viszonylag kiterjedt környékére vonatkozik, a közeli falvak életére, amelyekben fejlett mezőgazdaságot művel az ember. Az óriási terült távolabbi vészein azonban valóság a tajga is, meg a mérhet-: tlen kiterjedésű mocsár, ma is vannak vidékek, amelyek csalt több napos autó-helikoptorsi túrával közelíthetők meg. E nyugat-szibériai területnek ilyesféle romantikája is meg van hát, de jellemzőként valami egészen mást. kell keresnünk. Azt a természetességet például, amellyel a szibériai ember „túlteszi” magát az éghajlat zordságán. Nemcsak azzal, hogy kedvesen tréfálkozik rajta. Mikor kérdezik tőle, milyen is itt 1 esztendő, bölcs derűvel azt feleli: „Kilenc hónap tél. aztán meg csak nyár, nyár, s nyár..A tréfa mögött in- . telem rejlik, hogy ezt el kell, el lehet viselni. Azt a mintegy 80 fokos hőingadozást is, ami a mínusz 45 fokos tél meg a 30—35 fokos nyári rekkenő meleg között mutatkozik. S nemcsak elviselni kell, hanem normális, zavartalan, kellemes életet biztosítani. S biztosítják is! Látogatásaim során (amikor egyébként a márciusi enyhébb mínusz 25 fokos idő járta) valahol megkérdezték tőlem, hogy mi a legnagyobb élményem Szibériában. Hirtelen zavarba jöttem, de most már biztosan tudom, hogy éppen az a határozott törekvés, ahogyan legyőzik, legyűrik, szinte elegáns fölénnyel kerülnek e kedvezőtlen éghajlati viszonyok fölé. S eközben valami sajátos, határozott magabiztosság alakul ki bennük. Büszkék rá, hogy szibirjá; kok, büszkék rá, hogy uraivá lettek e tájnak, e földnek. Nincs értelme természetesen idealizálni, eltúlozni ezt a jelenséget. S nem is akarom oilyan látványosságok irányába terelni, mint például a fókák társaságai, amelynek tagjai — férfiak és nők egyaránt — hetenként többször is megtalálhatók az Irtás partján, léket vágnak a folyó jegébe, segy szál fürdőruhában vígan lubickolnak, aztán még vidámabban hemperegnek meg a hóban. Kemény sport ez, edzett, erős szervezetet kíván, de azért ott is — noha szép számú tábora van — valójában csak különcködés. A természet rideg-hidegségével másként is szembe lehet szállni. E másfajta szembeszállás társadalmi méretű jelképe számomra — bármily furcsának tűnik is: — a virág, a paradicsom, a hagyma, az uborka, az alma. Talán érthetőbb, ha hozzáteszem, hogy a szibériai virág, a szibériai paradicsom, hagyma, uborka.., Először a városi pártbizottságon hallottunk róla, hogy az omszkiak virágszeretők. Ám a természet itt nem gondoskodott sem fáról, sem virágról. Száz kilométerekre sivár sztyeppék húzódnak, legfeljebb nyírfa- ligetek, semmi más. Nem terem itt meg a fa és a virág. A hősök parkjában, ahol a szovjethatalomért elesett magyar internacionalisták emlékművét is fölkerestük, mégis friss virágot találtunk. S mindig vannak friss virágok. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon a férfiak üde virágokat, szegfűt, tavaszi orgonát vittek az asszonyoknak. Omszki virágokat, amelyekből áprilisban már gyönyörű kiállítást, virágversenyt is rendeznék minden esztendőben. LSkös Zoltán (A befejező rész holnapi számunkban) MÉmls&s 0 1932. májjifi 2X, kedd J Gáakocsivezetők KRESZ-vetélkedüie