Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

<2 ifi N o ss ■> tü S Vj < XI, N c SS b* "K S (fi «! (fi N © tó kJ « N CO w N © tó kJ a N w ^szélrózsa;.: szélrózsa.:: szélrózsa::: szélrózsa::: szélrózsa::: szélrózsa.:: szélrózsa;:: Majom a volánnál szélrozs a;;; szélrózsa ..; szélrózsa :;: Floridában nemrég rende­letben tiltották meg azt, hogy a volán mellé — maj­mokat ültessenek. A rendőr­ség ugyanis több olyan ese­tet észlelt, amikor a kocsi­kat idomított csimpánzok ve­zették, megfelelő jogszabá­lyok híján azonban nem volt mód az autótulajdonos meg­büntetésére 1800 év óta járó óra! Ahol a Duna elhagyja a Kazán-szorost, a román par­ton, a mészkősziklába római számjegyekkel ellátott nap­óra van belevésve. A szám­lap közepén stilizált virág látható kis lyukkal, ebbe erősítették be a „percmuta­tót” — egy botot. Nagy pon­tossággal mutatja az időt. A szakemberek véleménye sze­rint a napóra a rómaiak ko­rából való. Már több mint 1800 esztendeje „jár”, még­pedig „generáljavítás” nél­kül. Csak a fa-„mutatót” cserélték ki nyilván hányszor. ne­Legkozelebbi : rokonaink a makákók «$ te N © tó a a N te © tó a a N os < te N © tó a a s ős N © tó a a N (fi (fi N © tó a a s (fi (fi N © tó a a N so < 00 N © tó a a s so % N © tó a a N 00 < (fi N 3 a N (fi a N to < ős . SÍ © a a N A fehér bőrű emberek 85 százalékának vérében talál­ható egy úgynevezett Rh- faktor, ami valamennyi ma- kákó majom vérében meg­található. Éppen ezért ez a majomfajta rendkívül alkal­mas laboratóriumi vizsgála­tokra. A szumátrai makákók szorgalmasan gyűjtögetik a kókuszdiót gazdáik számára, Ausztráliában a majomcsa­lád egyik tagja képzett bir­kapásztor és traktorvezető. Rendkívüli értelmi képessé­geik folytán valóban a ma- kákö majmokat tarthatjuk legközelebbi rokonainknak. Á szerelem nem ismer akadályokat... ... még ha ez az akadály két méter 35 centi és 210 kiló. Képünkön Fernand Bachelard roucourt-i — Franciaország — lakos hur­colja szinte szó szerint ma­gával ifjú aráját, az 50 éves Renée Coetanea-t, s boldognak alig látható apó­sát. A kép arról nem tanús­kodik, hogy a templomból, vagy a templomba igyek- szik-e a boldog hármas, ám ha a derék hölgy arcára te­kintünk, még arra is gya­nakodhatunk, hogy nem is az óriás hurcolta őt, ha­nem ő és apja, immáron a templomból. Egyévesek a gdanski ötös ikrek első születésnapi ünnepségre. Az ötös ikrek (balról Gályarakok a Dunán Nemrégiben kiderült: a gályarabság nemcsak a ten­geren, hanem a Dunán is előfordult. Értékes lelettel gya­rapodott ugyanis a budai vármúzeum. A Duna kotrása­kor egy különös alakú bilincsre akadtak, amelyről a ku­tatók megállapították, hogy a török korból származik, és az egyik dunai evezőshajó rabjának volt a lábbilincse. Ennek a bilincsnek egyik végét magához a hajóhoz rög­zítették, a másikat pedig a rab evezős lábára. A szegény­sorsú magyar foglyok élete a török időkben tehát egészen a gályarabságig süllyedhetett. Emellett a kis-ázsiai rab­szolgapiacokon mindennapos volt az embervásár. A tö­rökök azonban kifogyhatatlan leleménnyel további vál­tozatos eszközökkel vetették fogságba a magyarokat. A budai várpalota úgynevezett csonka tornyában, az esz­tergomi és a szolnoki vár török börtöneiben a tehetősebb, nemesi rabokat gyűjtötték össze a hódítók. Ezek voltak a magyar rabközségek. Miért tartották fogva a jobb módú magyarokat is? A varázsszó a váltságdíj. Jelentős össze­geket vágtak zsebre a törökök esetleges szabadon bocsá­tásuk fejében. Ha a rabtársak kezességet vállaltak a fo­golyért, a törökök akár egy-egy esztendőre is szabadlábra helyezték őket: hogy Magyarországot bejárva azok össze- kéregethessék váltságdíjukat. A rabközségeknek egyébként maguk választotta bí­róik, papjaik, sőt önálló pecsétjük is volt. ' „Divatba hoztam a kutyabundát” — jelentette ki a dél-afrikai Van de Stand de Villiers Smit, 27 éves fiatal­ember, aki egyébként nagyon szereti két bulldogját. Ki­jelentése nagy felháborodást keltett az állatbarátok kö­rében, még nagyobb ellenérzést szült talán, mint a bébi­fókák legyilkolásának híre. Az angolok hivatalosan tiltakoztak előbb a rhodesiai, majd a dél-afrikai sajtóban, vitába szálltak Smittel, ő azonban nem adta meg majáit. Kijelentette, hogy máris megkezdi a dalmatinerek tenyésztését, amelyeket felnőtt­korban vágnak le, ha a hölgyek foltos bundára vágynak és kölyökkorban, ha pettyeset akarnak. Ezenkívül szőr­meállatként fog tenyészteni arany spánielt és uszkárt is. „Nem tudom, mi különbség volna a kutya, vagy a' karakül juh levágása között” — teszi hozzá Smit, akit ugyancsak meglepett, hogy a pokolba küldte az az állat­védő egyesület, amelyhez azért fordult, hogy tanácsot kérjen: hogyan tudná fájdalom nélkül megölni áldoza­tait. Smit biztos abban, hogy megtalálja a megfelelő piacot szőrméinek eladására, különösen most, hogy a kihaló- félben lévő állatokat (tigris, leopárd) különleges véde­lemben részesítik. Ezzel az intézkedéssel pedig a nőket legkedvesebb szőrmefajtáiktól fosztják meg. Száz óra alvás nélkül a volán mögött Százéves viccek 09 g t-'* r tó © N Ifi B* A nevelőnő tréfásan az egyik baba füléhez illeszti a telefonkagylót, mintha a kicsi barátokat hívna az jobbra: Agnieszka, Roman, Éva, Adam, Piotr. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Bunda kutyaszőrből Egy törpe, de tanult ügy­véd, bizonyos peres ügyéber egy elhízott termetű alispár előtt megjelenvén, ezen utób­bi gúnyosan szála: Ej, ej ügyvéd úr, bizony zsebembe dugom önt. — Nem bánom — felel hirtelen a kis ügy­véd —, akkor több tudo­mány lesz az alispán úr zse­bében, mint a fejében. ★ A Bach-világban szolgabí­ró elé kerültek a parasztok valami verekedés miatt, ré­szint vádlott — illetőleg vádlóképpen, részint pedig tanúnak idézve. A kihallga­tás után fölolvasta a szolga­bíró a jegyzőkönyvet, ter­mészetesen németül: „Proto­koll stb. Gegenwärtige .. Hanem a tanúk egyike e szó­nál közbevágott: — Megkövetem alássan, hibásan van ott írva, mert nem gégén verte, hanem nyakon verte. ★ — Hát még mit látott kend a bécsi kiállításon? — kérdik az obsitostól. — Hogy mit láttam-e? Láttam a török szultánt is, ekkora tajtékpipája volt, mint a kendtek levesestálja. Belefért egyszerre két font dohány. ■— Ejnye! Csak azt szeret­ném tudni, hogyan viszi azt a török szultán, meg hogyan szíja? — Nem viszi az, két rab­szolga viszi, kettő meg szí­ja, a török szultán csak sé­Orvoshoz ment a gyergyói székely, s elpanaszolá, hogy kis fiacskája beteg. Az or­vos rendelvényt írt, s azt a következő utasítással adta át az atyaiinak: — íme, készíttesse el a kanálos orvosságot, s vala­hányszor a gyermeknek be­adja, mindig meg kell jól rázni. Néhány nap múlva talál­kozók az orvos az atyafival, s kérdé fia hogylétét. — Csak megvolna biz az, doktor uram, de a rázás ne­hezére van nagyon. — Micsoda rázás? — kér­dé bámulva az orvos. — Doktor úr parancsolta, hogy valahányszor a gyer­meknek orvosságot adunk, mindig jól megrázzuk. ★ Egy székely atyánkfia be­néz egy boltba, s kérdi a kalmárlegénytől, hogy mit árulnak itt. Elménckedni akarván, feleié az, hogy sza­márfejét. — Ügy-é, amint látom, jó vásárja volt az úrnak, mert csak egyet látok az egész boltban. tál mellette és köpköd. ★ Tanácsolták az apának, ne házasítsa még meg a fi- át, hisz még nagyon fiatal, N hadd érjék meg az esze. S3 — De csak házasodjék q, most — mondja az apa —, N mert ha megérik az esze, akkor csakugyan nem háza- • sodik meg. • "A" (fi Mátyásmadarat árult egy p) fiú az utcán. Egy dadogó úr t" kérdi a fiút: ^ — Tu ... tu..', tud-é a § má .. .má .. mátyás be ... > be... beszélni? ; — Jobban, mint az úr — mondja a fiú —, mert ha ^ csak úgy tudna beszélni, p> mint az úr, mindjárt kite- C* kérném a nyakát. 1 t Vigasztalanul öidlVdUU cau­ben Frank Valverde új, éb­ren tartó kábítószer segítségé­vel érdekes kísérletet vég­zett. Automata vezérlésű Re­nault kocsijának volánja mögött egy megadott kör­zetben megállás nélkül ke­ringett alvás nélkül. Több kört futott le maxi­mális sebességgel. Vezetés közben teljesen világos és pontos válaszokat adott a te­lefonon hozzá érkezett kér­désekre, különösen a kísér­lettel foglalkozó orvosok kérdéseire. Nagyon valószínű, hogy si- I került elérnie a százórás, al­! vás nélküli vezetési rekordot. „Az az érzésem, hogy bő- I ven túllépem majd. a száz­I órás előirányzatot. Azonban I félek tőle, hogy a kocsi nem i bírja. Jelen pillanatban |i olyan frissnek érzem ma­ii gam, hogy akár egy labda­i; rúgó-mérkőzésen is részt vé­li hetnék. Csak az eső zavar |: nagyon” — mondotta. ' A kísérletekkel kapcsolat­ban az esvik orvos meevfí­dotta: „Először azt hittem, hog; valamiféle ugratásról va: szó. De később láttam, hog; Valverde olyan kísérlete visz végbe, amely egyedül álló a világon. Beszélgetter vele és megállapítottan hogy agya teljesen norma lisan működik. A klassziku stimulálószerek (például an fetaminok) másodlagos ha tása, a hallucináció már ré gén fellépett volna. Ner ismerem ennek a készít ménynek a vegyi összetételé az azonban kétségtelen, hog hatásos.” Arra a keretesre, „veieme- nye szerint eljutott-e a ké- ' mia az álom legyőzéséig?”, a í következőket válaszolta: „Azt r gondolom, hogy az álom ki- t küszöbölésével fantasztikus- perspektíva tárulna az em- í beriség elé. Nem hiszem , azonban, hogy büntetlenül- meg lehetne bontani az em- 5 bér szervezetének biológiai • egyensúlyát, amely lényegé­- ben genetikai örökség. Min­- denesetre sajnálatos" tény, 1 hogy gyakorlati nehézségek mellett nem lehetett a kísér- ) letek során enkefalogramot készíteni Valverdéről.”

Next

/
Thumbnails
Contents