Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

KOSSUTH

1.18 FüvdMéne.

8,16 Ránk!? Pomádé király.

Meseopera.

10,03 Iskolarádió,

10.40 Zenekari muzsika.

11.30 A SíaBó család.

11.20 KJ nyer ma?

11.35 Tánczene.

11.20 Népi zene.

13.50 Válaszolunk hallgatóinknak,

11.05 Kantáta.

11.17 Filmzene.

14.30 Nőkről — nőknek,

13.10 Az élő népdal.

13.20 Iskolarádiő,

1(1.05 Helfritz: Bolíviai táncok.

16.20 Móiart-básszuiáriák.

16.40 jegyzet.

16.50 Fóvöszene.

17.20 Beethoven: Tavaszi és a Kreutzer- szonáta.

18.16 A műhelyben beszélik.

18.31 Népdalok.

19.25 Andrews énekel.

19.35 Mangv. kőzv. a Zene- akadémiárdl. csendesek a hajnalok..; Dzsessz.

Dzsesszklub,

21.20 21,50 22.20

23.30 _

o.io Olasz dalok.

i operarészletek.

PETŐFI

8.05 Könnyűzene.

9.03 Kiváncsiak Klubja.

11,55 Néhány perc tudomány.

12.00 Népi muzsika.

11.14 Haydn-zongoraszonáták.

13.03 Házunk tája.

13.23 operarészletek.

13.40 Orvosi tanácsok,

ll.uo Klubrádió.

17.00 Tánczene.

,17.25 Körkapcsolás a labdarügő- mérkőzésekrőt.

19.00 Muzsikáról fiataloknak.

19.34 Munkában a KGST.

20.00 Közv, az U. Dózsa—Bp. Honvéd labdardgő-mérk.* rfll.

21.10 Népi muzsika.

21.60 Zenekari muzsika.

23.21 Gesualdo-kórusművek.

23.36 Népi zene.

MAGYAR

8.05 iskóla-tv.

9.30 Delta.

9.55 Maigret telügyelő . .:

10.45 Észtország. Kisíllm.

16.55 Irány az egyetem!

17.38 Hírek.

17.45 Tárlatról tárlatra ;;.

13.05 Impressio. Kisfilm.

18.25 Honnan tudjuk?

Az atommag.

19.10 Esti mese.

19.30 Tv-hlradó.

80.00 Közv. az U. Dózsa—Bp. Honvéd labdarúgó-mérk.rfll.

*1.43 Nyitott boríték.

42.25 Tv-hlradó.

POZSONYI

16.00 Közv. a kerékpáros béke- versenyről.

19.00 Tv-hlradó.

«0.00 Teréza asszony,

Tv-iáték. 2. rész.

81.10 Tv-hlradó.

81.35 Kisflimek.

82.05 Szállnak a darvak. Szovjet film.

i*;GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.)

Délután fél 4 órakor:

Néma barátok

Színes, szinkronizált román —kanadai film.

Délután fél 6 és este 8 órákor:

Hekus lettem Magyar bűnügyi film.

EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07.)

Délután fél 4 órakor: Hintónjáró szerelem Színes magyar filmvígjáték ' Délután fél 6 és este fél e órakor:

Az Ügyvéd

Színes, szinkronizált amerikai film.

EGRI KERT

Előadás kezdete: este 8 órakor;

Az élet dolgai

GYÖNGYÖSI PUSKIN Valaki az alte mögött

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG És Hamarosan a sötétség

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lánvok pórázon HATVANI KOSSUTH John és Mary

Békenagygyülés

Vécsen

A Hazafias Népfront bizottsága, a községi tanács, a termelőszövetkezet és a tö- megszervezeték közösen rendezték meg a községben a békenagygyűlést, az európai biztonsági hót keretében. Az érdeklődést tükrözi, hogy mintegy l5o-en vettek részt a nagygyűlésen. A gyűlés előadója Oláh István elvtárs, a járási pártbizottság titkára volt.

Az előadást, amely a jelenlegi külpolitikai helyzetről szólt, nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők. Az előadás után tiltakozásukat fejezték ki az amerikaiak vietnami agressziójának fokozása ellen. A tiltakozásról készített feljegyzést elküldik az Országos Béketanácsnak.

A gyűlés után az úttörő- csapat versekkel, irodalmi színpadi szerepléssel szórakoztatta a jelenlevőket. A rövid műsort a népek barátságának szellemébe*? állították össze.

Szajcz Nándomé Vécs

II cél: a lakosság

ellátásának

megjavítása

Á Hatvani Cukorgyár kultúrtermében került sor a KIOSZ hatvani szervezete féléves taggyűlésének megtartására.

A gyűlésen részt vettek a KIOSZ országos és megyei szervének képviselői is, valamint a városi népfrontbizottság titkára.

Inkret Sándor, a KIOSZ helyi csoportjának titkára ismertette, hogy a helyi csoport tagjaira mindig számíthat a város, akkpr is, ha társadalmi munkáról van szó, szolgáltatások fejlesztéséről, vagy a városért végzett társadalmi munkáról. Pozitívumként említette, hogy az elmúlt félév során kevés panasz érkezett a kisiparosok munkájával kapcsolatban, s a kisiparosok a lehetőséghez képest igyekeztek minden kérést teljesíteni. Nem volt különösebb probléma az f anyagbeszerzéssel sem. Pozitiven értékelte a beszámoló a helyi állami és társadalmi szervekkel való kapcsolatot is. Kitért a szakmunkásképzés jelentőségére, s megemlítette többek között, hogy a kőművestanulók beiskolázásánál mutatkoznak problémák. Tájékoztatta a gyűlés résztvevőit az üdülési lehetőségekről, majd tolmácsolta a vezetőség köszönetét azoknak, akik a KI- OSZ-székház építésénél társadalmi munkában segítettek.

A vezetőség beszámolóját több hozzászólás egészítette ki.

Szűcs Ferenc Hatvan

Több

megbecsülést

érdemelne

Rendkívüli örömmel olvastam a Népújság elmúlt heti, csütörtöki számában az „Egy kalapot egy lóért” című cikket Egyrészt azért, mert a cikk írója azokat a gondolatokat írta le, anijket magam is éreztem, amikor először találkoztam a hevesi Hegedűs bácsival, másrészt

azért, mert örültem, hogy a

cikk írója is érezte: a sok értéktelen holmi között valódi értékek Is rejlenek, Végigkísért az a gondolat, vajon érdemes-e égy ember nek így leélnie az életét. Én azt hiszem, fgy születnek a hétköznapok hősei, örültem, hogy a cikk igazolta érzéseimet. Gnkémeienül fogai mazódott meg bennem i kérdés, hogy miért nem ka pott ez az ember olyan segítséget, olyan szakirányítást, amivel ez a dilettáns lelkesedés az értékeket fel dolgozó munkává érhetne.

Ez az ember mindenét i gyűjtőmunkának áldozta, szinte erején felül is. Fül tanúja voltam, amikor az alig csak megkapott 500 fo rlntos járadékából vett meg egy olyan könyvet, amely lexikális gyűjteményéből hl ányzott.

Ez az ember Hevesért élt és dolgozott, nem érdemelne meg egy egészséges, méltóbb lakást? Olyat, amit helyes irányítás mellett lakásmúzeummá lehetne nyilvánítani, berendezni, Heves büszkeségére.

Borhy Imréné Eger

Nem minden főnökről roll szó

Május 5-én közölt a Népújság egy cikket, amelyben a hatvani vagonfosztogatókról volt szó. A cikkben szerepelt ez a megfogalmazás: „a főnökök nemcsak tudták, hogy honnan származik az áru.,stb. Ez a megfogalmazás félreértésre adhat okot, különösen azoknál, akik nem ismerik a vasúti főnökség szervezeti felépítését,

Ha csupán az olvasó megítélésére bízzuk ezt a megfogalmazást, a főnök szó értelmezésénél rendszerint a vezetőre gondol. A cikkben szereplő főnök alatt azonban itt egy fő vezénylő moz- donyfelvlgyázó és a helyettesítést végző, egy külsős mozdonyfelvigyázó értendő. Ök a vétkesek a vagonfosz- togatási ügyben.

Gódor László vontatási főnök Hatvan

az űrtávközíg rendszerbe

A hírközlés fejlesztése ffény*

!i az ürtávközlő rendszerhez való csatlakozást. Hazánknak az interszputnylk-ftzérződéshez történt ésatlakózása Után meg kell teremteni az űrtávközlésbe való bekapcsolódás műszaki előfeltételeit, hogy a televíziós műsorátvételre, a távbészélő- és telexkapcsólatok bővítésére, illetve ezek megbízhatóbbá tételére alkalmazni, lehessen a műholdakon átmenő távközlő utakat. A Postakísérleti intézetben most készült el az a mérőberendezés, amelynek segítségével a műhold vételére szolgáló vevőállomás telepítésére számításba jövő helyek zavarmentességét ellenőrzi. Képünkön: Koós Árpád fizikus a távvezérelt mérőantennát és segédkészülékeiket ellenőrzi. (MTt-fötö: Hadas János felvétele — K3)

Megyénk

a hazai sajtóban

1972/4

B. I.t

DALOLÓ PALÓCOK

Honismereti Híradó 1972.

1. szám.

A cikkben arról olvashatunk, hogy a „jó palócok” körében az 1970-toen megrendezett nagy sikerű V. palóc- nap óta nem lohadt le a népdal iránti lelkesedés. Az egri járás csaknem valamennyi palócközségének dalosai beneveztek az 1972-es népdalfesztiválra, A február 20-i egri díszbemutatót körzeti bemutatóik előzték meg. A cikkíró a fesztivál eredményéről már nem szólhatott, mivel írását még a dalosverseny előtt leadta. A Népújság február 22—i számából tudjuk, hogy az egri járás 23 falujának palócda- loeai nagy sikert arattak.

Korompa! János?

MIT TARTALMAZNAK

GÁRDONYI

TITKOSÍRÁSOK

FELJEGYZÉSEI?

Elet és Tudomány.

1972. április 21.

A közelmúlt évek érdekes

kultúrtörténeti eseménye volt, hogy 1909 második fe_ ____J

t

i«flí«n. é&té í órákor: BOLHA A FÜLBEN 4SérletszUnet)

EgSfMB: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Sajasy-Zsllinszky utcai rendelőben. (Telelőn: ii-ifl). Rendelés gyarm*Irpb „pC7prp j C

Gyöngyösön:’19 ófától csütörtök i'Sggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelődért, (Téléfórt: 17-27).

Felhívott Roslanek, a költő, és közölte, hogy este nem jön be a kávéházba, • mert szörnyen náthás, otthon fog vacsorázni. Elhatároztuk, hogy meglátogatjuk.

— Gyakori eset, hogy « betegek elhanyagolják betegségüket — mondta útközben Fülemile kisasszony. — Lehet, hogy valóban csak nátha, de az Is lehet, hogy valami komolyabb nyavalya, No, majd meglátjuk.

Roslanek pizsamában ült az asztalnál és rántottál evett. Mellette egy fél üveg vodka.

— Mi bajod? — érdeklődtünk.

— Dáthás vagyok — szipogta a költő.

— Orvosnál voltál?

— Dem — mondta bágyadt mosollyal.

— Sürgősen ki kell hívni az orvost — indítványozta Kovács úr. — Legjobb lenne egy gyermekorvos.

— Megőrültetek! — üvöltött Roslanek. — Minek ide gyermekorvos?!

Ivott egy kupicával és gyorsan újra teli töltötte.

— Minden eshetőségre számítani kell — magyarázta Kovács úr. — A gyermek- betegségek rendkívül veszedelmesek felnőttkorban.

A költő megborzongott is lehajtotta a második kupica vodkát is.

— Lehet, hogy gyomormosásra van szükség — jegyezte meg Fülemile kisasz- szony. — Vagy köpölyözésre. Az orvos mindenesetre jobban fogja tudni.

— Minek jöttek ide? —

dadogta Roslanek. — Mi a fenének?

— Csak nem hagyhatunk ilyenkor magadra — méltatlankodott Fülemile kisasz- szony. — Sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet...

A költő hozzávágta a rántottat. de nem találta el.

— Nincs rendben nála valami — vonta le a következtetési Kovács a fejére mutatva

— Dáthás vagyok! — to- porzékolt Roslanek, azután váratlanul felzokogott. — Hagyjátok békén!

— Nyilván idegi eredetű — mondta Fülemile kisasz- szony. — Idegi alapon rendkívül meglepő tünetek szoktak előfordulni.

Roslanek vad ugatásban tört ki, és különböző lakberendezési tárgyakat hajígált felénk, Csak akkor csillapodott le, amikor a mentőorvos beadta neki a nyugtató injekciót. Ellenkezés nélkül tűrte, hogy kórházba szállítsák.

Még szeréncse, hogy Időben meglátogattuk ezt az st! Azt hitte a boldogtalan, hogy csak szimpla ináthája van . ..

Fordítottar

v Zahemszky László

lében sikerült megfejteni

Gárdonyi Géza titkosírását. A két megfejtő, Gilicze Gábor és Gyürk Ottó a titkosírásos feljegyzéseket folyó írásra írta át. Munkájuk eredménye 1129 gépelt oldalnyi szöveg lett. A titkosírás megfejtése révén nem csak terjedelmes, hanem változatos tartalmú és érdekes anyag került a kutatók kezébe. Korompai János, az egri Gárdonyi-hagyaték gondozója és tudós kutatója, a már folyó írással is olvasható szövegről számol be. A feljegyzések hat csoportra oszthatók. Ezek a következők: Naplójellegű feljegyzés; Adatgyűjtés; A „Mesterfüzetek és a „Mesterkönyv”; Boríték, cédula, táblázat; A „Főkönyv”; Az „egyiptomi szeletek”. A titkosírású hagyaték légtérjedelmesebb és legjellegzetesebb részei a „Mesterfüzetek” és a „Mes- terkönyv”. Ezekben rendszerezte Gárdonyi több évtizedes írói munkájának elvi 'következtetéseit és gyakorlati tapasztalatait. — Az átírt és leellenőrzött feljegyzések tartalma azt bizonyítja, hogy Gárdonyi Géza életének utolsó napjáig — a közhiedelemmel ellentétben — teljes szellemi frisseségben élt.

Misóczki Lajos:

GYÖNGYÖS NEVELÉSÜGYI FEJLŐDÉSÉNEK KEZDETI ÉVEI A FELSZABADULÁS UTÁN

Pedagógiai Szemle.

1972. 4. szám.

A felszabadulás utáni iskolapolitikánk története még nincs megírva. Ezért értékes minden új adat, amely erre a témára vonatkozik. Misóczki Lajos gyöngyösi tanár arra vállalkozott, hogy törlesszen az adósságból, és hosszú, szorgalmas kutatómunka után megírta Gyöngyös város felszabadulás utáni kulturális életének történetét. Munkájában nagy teret szentel a város iskolai életének is. A Pedagógiai Szemlében közölt tanulmányrészlet egy nagyobb munkából való. Közölt írásában a város nevelésügyét a felszabadulástól 1948 nyaráig vázolja. Először az Iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételeit tárgyalja. Majd az iskolai élet demokratizálásáról ír. Szól az általános iskola megteremtéséről, a felnőttoktatás megszervezéséről, a népi kollégiumok megteremtéséről, az iskolák államosításáról, a tankönyv-revízióról, a nevelők világnézeti fejlődéséről, az űttörőmozgialom beindulásáról. Kitér az oktatás és nevelés módszereinek fejlődésére is. Meggyőzően mutatja be az iskolai élet átalakulását. az új típusú iskoláért vívott kemény küzSípos Levente?

VITA A TÖRTÉNETSZEMLÉLETRŐL ÉS A HAZAFIAS NEVELÉSRŐL Párttörténeti Közlemények,

1972. 1. szám.

1971. október végén már ötödik alkalommal gyűltek össze Egerben írók, pedagógusok, történészek, katonatisztek, pártmunkások a szocialista hazafiság aktuális kérdéseinek megtárgyalásara. A rendező szervek ezúttal „Hazafiság, történet-- tudomány, történelemtanítás” címmel hívták egybe a tanácskozást. A vitaindító referátumot Köpeczi Béla tartotta; Hazafiság — történettudomány — történettanítás címmel. A tanácskozáson 23-an szólaltak fel. Sípos Levente a tanácskozás fontosabb kérdéseit foglalta öaz- sze. összefoglalójában rámutat arra, hogy a viták három fő kérdés kőié csoportosultak. Ezek a következők voltak: . a nemzeti-nemzetiségi kérdés általános elméleti vonatkozásai, a nemzeti kérdés a magyar történelem tükrében, a történelem- tudomány és a történ elem - tanítás kapcsolatai a hazafias neveléssel. A tanácskozás, a viták segítették a fenti kérdések számos vonatkozásénak tisztázását. Természetesen több vitás kérdést, nem lehetett lezárni. A megoldatlan kérdések újabb kutatásra ösztönöznek.

Szccskó Károly?

MEGYEI

SEGÉDANYAGOK A TÖMEG- PROPAGANDÁBAN

Pártélet. 1972. 4. szám.

Az utóbbi időben nagymértékben megnövekedett » helyi adottságok kihasználásának, a sajátos helyi politikai módszerek kialakításának jelentősége. Ez érvényes a párt tömegpropagan- da-munkájára is. Éppen ezért az utóbbi években * megyei pártbizottságok — a központi propagandaanyagok kiegészítéseként és továbbfejlesztéseként — megkezdték helyi anyagok készítését, kiadását és feldolgozását.

Az 1971—72-es oktatási évben Heves megyében 4 helyi anyagot adott ki az MSZMP Heves megyei Bizottsága. Hortobágyi István, Kormos Miklós és Kovács Sándor közös munkájaként, megjelent a Gazdaságpolitika című füzet. Nagy József írta a Gazdasági és társadalmi átalakulás Heves megyében a szocializmus építésének időszakában című anyagot. Kovács Gáborné a Magyar Kommunista Párt Heves vármegyei szervezeteinek megalakulásáról, szervezeti felépítéséről és tevékenységéről írt. A Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság jobb megismerését szolgálja a Bemutatjuk Csuvasiát. című könyvecske. A cikk ezekrM a kiadványokról közöl ismertetést $S*. KJ