Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
«LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 102. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. május 3., szerda A május elsejék jó hangulata az egész társadalom alapvetően jó közérzetét jelzi Biszku Béla, a KB titkára mondott ünnepi beszédet az egri nagygyűlésen Ünnepi megemlékezések, vidám majálisok Heves megyében A dátum ugyan rendhagyó volt, de az ünnepség és az ünnepek semmiképpen sem — április 30-án került sor a nagyszabású rendezvényre Heves megye székhelyén, igazán tavaszi, igazán és mégis május elseji időben. A tavasz mintegy sűrítményként jelentkezett nagy erejű napfénnyel és hűs árnyékokkal, vidám arcokkal és mindazzal, ami az egri május elsején — és minden május elsején — hagyomány. Április 30-án délelőtt 10 órakor kezdődött Egerben a , dolgozók felvonulása az ünnepi nagygyűlés színhelye, a Gárdonyi Géza tér felé. A transzparensek, a dekorációk1 és a zászlóerdök méltán emlékeztek a 27. szabad május elsejére, és méltán hirdették megyeszékhelyünk nagy eredményeit, s az eredményekben a munkások nagy szerepét. A hangosbemondó egymás után köszöntötte a Gárdonyi Géza térre bevonuló dolgozókat, akik felajánlásaikat maximálisan teljesítették, akik munkájukért magas kitüntetésekben részesültek, Az ünnepi nagygyűlés az ízlésesen feldíszített és szépen fellobogózott téren délelőtt 10 órakor kezdődött, amikor Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság első titkára köszöntötte a részt vevő dolgozókat és az ünnepség vendégeit, közöttük Biszku Bélát, a Politikai Bizottság tagját, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Oláh Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, valamint a megye, a járás és a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit is. Ezután felhangzott a Himnusz, majd Majakovszkij költeménye és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz. — Tisztelt Elvtársaik, Elv- társnők, kedves Barátaim! Elöljáróban szeretném átadni a Központi Bizottság üdvözletét, Eger város, Heves megye doigozáimaik május 1. tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlésünkön. Szeretném tolmácsolni Kádár János elvtárs üdvözletét Eger város dolgozóinak, a nagygyűlés minden, résztvevőjének — kezdte ünnepi beszédét Biszku Béla elvtárs. Ezután, arról szólt, hogy mint a múltban, úgy most is, május elseje szerte a világon a munkásosztály nagy nemzetközi seregszemléje, demonstrációja. A nemzetköziség korunkban két póluson jött létre: az egyik pólus a nemzetközivé vált tőke reakciós hatalma,» másik pólus a proletár nemzetköziség, a munkásosztály nemzetközi összefogása. A haladó erők mind nagyobb erővé válnak és szembeszegülnek a reakciós törekvésekkel. Ennek a harcnak fő támasza a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Biszku elvtárs emlékeztetett arra, hogy 1919-ben már szabadon ünnepelte a magyar munkásosztály a dolgozók nagy nemzetközi seregszemléjének napját, május elsejét. Csali a külső erők akkori fölülkerekedése vezetett ahhoz, hogy elbukott a magyar munkásosztály harca. Abban az időben a fiatal szovjet állam a létéért küzdött, segíteni akart, de nem tudott a magyar proletárdiktatúrának. Május 1.a világ minden dolgozójának harci napja — Május 1. a világ minden dolgozójának, a világ minden országa munkásosztályának harci napja — hangoztatta az előadó. — Ennek a harcnak a kölcsönössége szerte a világon felerősíti a különböző feltételek között harcoló munkásosztály harcát és küzdelmét. A kapitalista országokban a haladásért, a jobb életért, az őket elnyomó tőkéseik ellen vonulnak ki a dolgozóit az utcára. Párizs, Róma utcái vörösbe öltöznek ezen a napon és a vörös zászlók felett az In- temacionálé diadalmas dallama harsog. Ma már olyan erőteljes ez a dallam — mondotta Biszku Béla —, hogy sok kapitalista országban kísérletet sem mernek tenni az elfojtására. Igaz, van még sok ország a világon, ahol brutális terror akadályozza május elseje megünneplését, ahol egy-egy titokban kitűzött vörös zászlóval üzennek az illegalitásba kényszerített pártok. Május elseje a fejlődő országokban a munkásosztály erősödését, öntudatra ébredését jelzi — szögezi le Biszku’ Béla elvtárs, majd arról szólt, hogy május elseje a szocialista országokban a proletár szolidaritás ünnepe. Az imperialisták elnyomása alatt sínylődő országok melletti szolidaritás megnyilvánulása, a barbár agressziót szenvedő indokínai népek igazságos ügye melletti kiállás ünnepe. Május elseje megünneplése a szocialista országokban a szocialista rendre, a népi hatalomra, az emberhez méltó életre és az értelmes jövőre mondott igent jelent. — Ami a magyar május el« sejéket jellemzi — mondot* ta a Központi Bizottság titkára —, azok mindinkább derűs légkörű, vidám hangulatú népünnepélyek. Egyre több és több ember belső igényévé válik a részvétel ezeken az ünnepségeken, A május elsejék jó hangulata az egész társadalom alapvetően jó közérzetét jelzi. Ma már társadalmunk minden rétege jelen van ezen a nagy munkásünnepen, s ez azt is jelenti, hogy munkásosztályunk politikája egyre inkább meghódítja társadalmunk valamennyi rétegét. A magyar május elsejék egyre erősödő nemzeti egységünket demonstrálják. A május elseje egyúttal a párt politikájával való általános egyetértést is jelenti, és a jelenünkre, valamint a jövőnkre mondott igent is —, hangoztatta Biszku Béla élvtárs, majd a továbbiakban arról szólt, hogy ez az „igen” záloga egyúttal további építőmunkánknak is. Az ünnepi nagygyűlés szónoka a továbbiakban külpolitikai kérdésekről szólt, s nyomatékosan hangoztatta: nálunk ma már természetesnek tűnik, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok mellett vagyunk, hogy érdekeink azonosak, hogy a magyar társadalom május elsejei „igen”-je ezt a baráti, szocialista elkötelezettséget is igazolja. Nálunk magától értetődőnek tűnik, s az is, hogy a Szovjetunió ellenében nem lehet szocialistának, kommunistának lenni. Beigazolódott — utalt közel-keleti útjára a Központi Bizottság Apuka nyakából messzebbre látni, titkára —, hogy antiimperia- listának sem lehet lenni a Szovjetunió, a szocialista országok ellenében. Szólt arról, hogy nemzetközi kötelességünk segíteni a barbár agressziótól sújtott vietnami népet. Manapság az imperializmus fő ereje, az amerikai imperializmus már az első vonalban harcol, ám minden erőfeszítése ellenére sem képes igájába hajtani Délkelet- Ázsia népeit. Kudarcot vallott Nixon vietnamizálási politikája és beigazolódott, hogy ha egy nép egységes és harcol az imperializmus ellen, akkor az legyőzhetetlen. A nemzetközi feszültségek megoldásának útja mindenütt a politikai rendezés Ezután arról szólt Biszku elvtárs, hogy az amerikai imperializmus következetesen visszautasítja a helyzet politikai rendezését, s emlékeztetve az egykori francia gyarmatosítók katonai kudarcára, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a délkeletázsiai helyzet normalizálása csakis a politikai rendezés talaján lehetséges. — Mi a politikai rendezés mellett vagyunk! Támogatjuk a vietnami nép igazságos harcát, s a politikai rendezésre tett javaslataikat — szögezte le az előadó. — A Szovjetunió, a szocialista országok, az egész haladó világ mellettük van, s azért, mert a nép egységes a harcban és az elszántságban, hogy győzelmet vívjon ki —, győzni; is fognak. Biszku Béla ezután személyes tapasztalatai, a közelmúlt politikai tárgyalásai: alapján szólt a közel-keleti helyzetről is. Rámutatott, hogy Közel-Keleten, ahol az emberiség évezredes kultúrájának kincsei halmozódtak fel, még manapsag is igen kiáltóak az ellentétek. A gyarmati sorból felemelkedett nép nagy tettekre képes, s ennek számos jelét is ad-, ta. Ugyanakkor, nehéz t és„ döntő problémákkal kell még ma is megküzdeniülf, ilyen például a ma már hálunk régi, rossz álomnak tűnő analfabétizmus. — Mi az Egyesült Arab Köztársaság és a haladó arab rendszerek igazságos harca mellett vagyunk — hangsúlyozta az előadó, majd rámutatott arra, hogy az izraeli agresszorok az USA támogatása, a nemzetközi reakció segítsége nélkül semmire sem mehetnének. Be kellene látniuk végül is az izraeli vezetőknek, hogy a térség problémáját nein az Egyesült Államokban, hanem csak ott. helyben lehet megoldani. Nincs más kiút sem az amerikai. imperialisták,, sem a jelenlegi izraeli vezetés számára, mint a politikai rendezés útja — mutatott rá nyomatékosan Biszku. Béla. elvtárs. (Folytatása a 3. oldalon) k V I v