Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

«LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 102. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. május 3., szerda A május elsejék jó hangulata az egész társadalom alapvetően jó közérzetét jelzi Biszku Béla, a KB titkára mondott ünnepi beszédet az egri nagygyűlésen Ünnepi megemlékezések, vidám majálisok Heves megyében A dátum ugyan rendhagyó volt, de az ünnepség és az ünnepek semmiképpen sem — április 30-án került sor a nagyszabású rendezvényre Heves megye székhelyén, igazán tavaszi, igazán és mégis május elseji időben. A tavasz mintegy sűrítményként jelentkezett nagy erejű napfénnyel és hűs árnyékokkal, vidám arcokkal és mind­azzal, ami az egri május elsején — és minden május elsején — hagyomány. Április 30-án délelőtt 10 órakor kezdődött Egerben a , dolgozók felvonulása az ünnepi nagygyűlés színhelye, a Gárdonyi Géza tér felé. A transz­parensek, a dekorációk1 és a zászlóerdök méltán emlékez­tek a 27. szabad május elsejére, és méltán hirdették me­gyeszékhelyünk nagy eredményeit, s az eredményekben a munkások nagy szerepét. A hangosbemondó egymás után köszöntötte a Gár­donyi Géza térre bevonuló dolgozókat, akik felajánlásai­kat maximálisan teljesítették, akik munkájukért magas kitüntetésekben részesültek, Az ünnepi nagygyűlés az íz­lésesen feldíszített és szépen fellobogózott téren délelőtt 10 órakor kezdődött, amikor Pelyhe Szilárd, az egri vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte a részt vevő dolgozókat és az ünnepség vendégeit, közöttük Biszku Bélát, a Politikai Bizottság tagját, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Oláh Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, valamint a megye, a járás és a város párt-, állami és tömegszervezeti veze­tőit is. Ezután felhangzott a Himnusz, majd Majakovsz­kij költeménye és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz. — Tisztelt Elvtársaik, Elv- társnők, kedves Barátaim! Elöljáróban szeretném átad­ni a Központi Bizottság üd­vözletét, Eger város, Heves megye doigozáimaik május 1. tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlésünkön. Szeretném tolmácsolni Kádár János elv­társ üdvözletét Eger város dolgozóinak, a nagygyűlés minden, résztvevőjének — kezdte ünnepi beszédét Bisz­ku Béla elvtárs. Ezután, ar­ról szólt, hogy mint a múlt­ban, úgy most is, május el­seje szerte a világon a mun­kásosztály nagy nemzetközi seregszemléje, demonstráció­ja. A nemzetköziség korunk­ban két póluson jött létre: az egyik pólus a nemzetközivé vált tőke reakciós hatalma,» másik pólus a proletár nem­zetköziség, a munkásosztály nemzetközi összefogása. A haladó erők mind nagyobb erővé válnak és szembesze­gülnek a reakciós törekvé­sekkel. Ennek a harcnak fő támasza a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Biszku elvtárs emlékeztetett arra, hogy 1919-ben már sza­badon ünnepelte a magyar munkásosztály a dolgozók nagy nemzetközi seregszem­léjének napját, május else­jét. Csali a külső erők akko­ri fölülkerekedése vezetett ahhoz, hogy elbukott a ma­gyar munkásosztály harca. Abban az időben a fiatal szovjet állam a létéért küz­dött, segíteni akart, de nem tudott a magyar proletárdik­tatúrának. Május 1.a világ minden dolgozójának harci napja — Május 1. a világ minden dolgozójának, a világ min­den országa munkásosztályá­nak harci napja — hangoz­tatta az előadó. — Ennek a harcnak a kölcsönössége szerte a világon felerősíti a különböző feltételek között harcoló munkásosztály har­cát és küzdelmét. A kapita­lista országokban a haladás­ért, a jobb életért, az őket elnyomó tőkéseik ellen vonul­nak ki a dolgozóit az utcára. Párizs, Róma utcái vörösbe öltöznek ezen a napon és a vörös zászlók felett az In- temacionálé diadalmas dal­lama harsog. Ma már olyan erőteljes ez a dallam — mon­dotta Biszku Béla —, hogy sok kapitalista országban kí­sérletet sem mernek tenni az elfojtására. Igaz, van még sok ország a világon, ahol brutális terror akadályozza május elseje megünneplését, ahol egy-egy titokban kitű­zött vörös zászlóval üzennek az illegalitásba kényszerített pártok. Május elseje a fejlődő or­szágokban a munkásosztály erősödését, öntudatra ébre­dését jelzi — szögezi le Bisz­ku’ Béla elvtárs, majd arról szólt, hogy május elseje a szocialista országokban a pro­letár szolidaritás ünnepe. Az imperialisták elnyomása alatt sínylődő országok melletti szolidaritás megnyilvánulása, a barbár agressziót szenve­dő indokínai népek igazsá­gos ügye melletti kiállás ün­nepe. Május elseje megünneplése a szocialista országokban a szocialista rendre, a népi ha­talomra, az emberhez méltó életre és az értelmes jövőre mondott igent jelent. — Ami a magyar május el« sejéket jellemzi — mondot* ta a Központi Bizottság tit­kára —, azok mindinkább derűs légkörű, vidám hangu­latú népünnepélyek. Egyre több és több ember belső igényévé válik a részvétel ezeken az ünnepségeken, A május elsejék jó hangulata az egész társadalom alapve­tően jó közérzetét jelzi. Ma már társadalmunk minden rétege jelen van ezen a nagy munkásünnepen, s ez azt is jelenti, hogy munkásosztá­lyunk politikája egyre inkább meghódítja társadalmunk va­lamennyi rétegét. A magyar május elsejék egyre erősödő nemzeti egységünket de­monstrálják. A május elseje egyúttal a párt politikájával való általános egyetértést is jelenti, és a jelenünkre, va­lamint a jövőnkre mondott igent is —, hangoztatta Bisz­ku Béla élvtárs, majd a to­vábbiakban arról szólt, hogy ez az „igen” záloga egyúttal további építőmunkánknak is. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka a továbbiakban külpoli­tikai kérdésekről szólt, s nyomatékosan hangoztatta: nálunk ma már természetes­nek tűnik, hogy a Szovjet­unió, a szocialista országok mellett vagyunk, hogy érde­keink azonosak, hogy a ma­gyar társadalom május else­jei „igen”-je ezt a baráti, szocialista elkötelezettséget is igazolja. Nálunk magától ér­tetődőnek tűnik, s az is, hogy a Szovjetunió ellenében nem lehet szocialistának, kommunistának lenni. Beiga­zolódott — utalt közel-keleti útjára a Központi Bizottság Apuka nyakából messzebbre látni, titkára —, hogy antiimperia- listának sem lehet lenni a Szovjetunió, a szocialista or­szágok ellenében. Szólt arról, hogy nemzetközi kötelessé­günk segíteni a barbár ag­ressziótól sújtott vietnami né­pet. Manapság az imperializ­mus fő ereje, az amerikai imperializmus már az első vonalban harcol, ám minden erőfeszítése ellenére sem ké­pes igájába hajtani Délkelet- Ázsia népeit. Kudarcot val­lott Nixon vietnamizálási po­litikája és beigazolódott, hogy ha egy nép egységes és harcol az imperializmus el­len, akkor az legyőzhetetlen. A nemzetközi feszült­ségek megoldásának útja mindenütt a politikai rendezés Ezután arról szólt Biszku elvtárs, hogy az amerikai imperializmus következetesen visszautasítja a helyzet poli­tikai rendezését, s emlékez­tetve az egykori francia gyarmatosítók katonai ku­darcára, nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a délkelet­ázsiai helyzet normalizálása csakis a politikai rendezés talaján lehetséges. — Mi a politikai rendezés mellett vagyunk! Támogatjuk a vietnami nép igazságos har­cát, s a politikai rendezésre tett javaslataikat — szögez­te le az előadó. — A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok, az egész haladó világ mellettük van, s azért, mert a nép egységes a harcban és az elszántságban, hogy győ­zelmet vívjon ki —, győzni; is fognak. Biszku Béla ezután szemé­lyes tapasztalatai, a közel­múlt politikai tárgyalásai: alapján szólt a közel-keleti helyzetről is. Rámutatott, hogy Közel-Keleten, ahol az emberiség évezredes kultúrá­jának kincsei halmozódtak fel, még manapsag is igen kiáltóak az ellentétek. A gyarmati sorból felemelke­dett nép nagy tettekre képes, s ennek számos jelét is ad-, ta. Ugyanakkor, nehéz t és„ döntő problémákkal kell még ma is megküzdeniülf, ilyen például a ma már há­lunk régi, rossz álomnak tű­nő analfabétizmus. — Mi az Egyesült Arab Köztársaság és a haladó arab rendszerek igazságos harca mellett vagyunk — hangsúlyozta az előadó, majd rámutatott arra, hogy az iz­raeli agresszorok az USA tá­mogatása, a nemzetközi re­akció segítsége nélkül sem­mire sem mehetnének. Be kellene látniuk végül is az izraeli vezetőknek, hogy a térség problémáját nein az Egyesült Államokban, hanem csak ott. helyben lehet meg­oldani. Nincs más kiút sem az amerikai. imperialisták,, sem a jelenlegi izraeli veze­tés számára, mint a politikai rendezés útja — mutatott rá nyomatékosan Biszku. Béla. elvtárs. (Folytatása a 3. oldalon) k V I v

Next

/
Thumbnails
Contents