Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
R/ulifr KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok. 8.38 Liszt: Faust — szimfónia. 9.44 Musical-slágerek. 1U.05 Versek. 11.05 Mozart-müvek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva . .. 12.45 Melódiákoktól. 14.00 Földes György írása. 14.10 Ella Fitzgerald enekel. 14.25 Új Zenei Újság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra . . . 17.30 Alagút a világ alatt. 18.00 Virágénekek. 18.10 Új lemezeinkből. 19.25 Santelli Kupa kardverseny. 19.35 Kaleidoszkóp. 22.15 Asztalitenisz EB, Rotterdamban. 22.30 Ritmus és melódia. 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI * 8.05 Régi francia szerzők müveiből. 8.30 Tánczene. 9.03 Nóták. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 „Jelképek erdején át. ..” 12.00 Rosanna Carteri és Giuseppe Taddel énekel. 12.30 A könyvtár és az irodalom között. 13.03 Zenekari muzsika. 14.00 Bajnok kerestetik. 15.00 Orvosok a mikrofon előtt. 15.05 Muszorgszkij: A halál dalai és táncai. 16.30 Beszélgetés Dimény Imre miniszterrel. 16.05 A hét műsorából. 16.45 Lemezmúzeum. 17.05 Diplomaták jelentik. 17.20 Az élő népdal. 17.30 U. Dózsa—FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés. II. félidő. 18.20 Kíváncsiak klubja. 19.17 Népi zene. 20.33 A rádióban először. 21.34 Folyóiratszemle. 23.16 Händel-müvek. MAGYAR Iskola-tv. 3.05—10.40-tg. 10.40 Kék fény . .. (Ism.) 11.18 Parittyás Thierry. Magyarul beszélő francia rövidjáték- film. II. * 14.15 Ki miben tudós? Fizika. 15.50 Telesport az ügetőpályáról, U. Dózsa—Ferencváros bajnoki labdarúgó-mérk. 10.10 Hírek. 10.05 A város peremén. 19.15 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Köztünk maradjon! 20.05 A cirkusz csillagai V. rész. 21.00 Szép lányok sisakban. Tv-film. 22.15 Tv-híradó. — 2. kiadás. 22.23 NSZK zenés film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor A lovakat lelövik, ugye? Szinkronizált, színes amerika' film. Főszereplő: Jane Fonda EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fé) 4 órakor Kelepce Szinkronizált lengyel kalandfilm Délután fél 6 órakor A 12 szék. I—II. Ilf és Petrov regényének színes szovjet filmváltozata (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN ördögcsapat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Holt vidék HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Hahó, a tenger! Este fél 8 órakor Felszabadítás (A főcsapás iránya) HATVANI KOSSUTH Harc a fellegvárban FÜZESABONY Vidékiek New Yorkban PÉTERVÁSARA Furcsa pár Délután fél 4 órakor: BODNÁRNÉ (Móricz ifjúsági bérlet) este 7 órakor: WBONARNÉ Hktfách-bérlet) Jelenet a „Hazai történetek" IVAN GYERMEKKORA (Szerda, 15.45) Magyarul beszélő szovjet film. A középiskolák filmesztétikai óráihoz ajánlja a televízió a filmet, ám úgy hisszük, hogy a tíz éve bemutatott alkotás felidézése a felnőttek számára is élmény lesz; A film abba a sorozatba tartozik, amelyet a „Szállnak a darvak, Az emberi sors, a Ballada a katonáról, és a Tiszta égbolt fémjelez. A film Bogomolov, az ötvenes évek végén magyarul is megjelent kisregényéből készült és egy tizenkét éves kisfiúról szólt, akinek a gyermekkora a háború poklában telt el, ez véste arcára a riadt vonásokat, ez vette ki kezéből a játékot és kényszerítette katonává válni az alig felcseperedett gyereket. Költői film az Iván gyermekkora, amelyben Tarkovszkij — aki akkoriban harmincéves volt — kiépült formanyelvvel jeleníti meg a háborúra fity- tyet hányó természet pompáit, amit az emberek nem élvezhetnek, ezzel jelzi azt is, hogy mennyi élmény várna a kisfiúra, ha nem kellene titkos küldetésbe mennie a fasiszták vonalai mögé. A győzelem után Gal- cev főhadnagy a Gestapo pincéjében bukkan rá Iván irataira, s keserűen sejtjük, mi lett a kisfiú sorsa. Ta- korvszkij ezt mondta Velenc. április 18-i műsorból. senyből Csajkovszkij hegedűversenyének harmadik tételét hallhatjuk előadásukban. A filharmónia új bérletsorozatot indít: Hendel összes orgonaversenyét elő fogják adni, ezúttal — Sebestyén János előadásában — B-dúr orgonaverseny egy részletét hallhatjuk. A rádió magyar előadóművészek hónapja címmel kezdeményezett sorozatot, s az adás azt is bemutatja, hogy hogyan készül egy-egy műsor. Emellett — illusztrációként — hallhatjuk Donizetti Lam- mermouri Luciájából az őrülési jelenetet, Gyurko- vics Mária előadásában. Mozart Sz-dúr hegedű—zongora szonátájának egy részletét Henryk Szerzng szólóestjéről közvetíti a műsor, s végül Somfai László zenetudós Berg hegedűversenyét ismerteti, amelyből Kovács Dénes ad elő egy részletet. DELTA (Vasárnap, 17.45) Az építőiparban használatos új módszerekről tájékoztat elsőként a Delta. Bemutatja az ostankinói 533 méter magas televíziós tornyot, ami a világ egyik leg-' nagyobb építménye. Egy automatizált téglagyár és az épületek teherhordó szerkezeteinek új megoldási módszerei mellett — kicsit a jövőbe is tekintve — új építőanyagokat és bútorokat is láthatunk. Igen szellemes és már a gyakorlatban kipróAz első egri postaállomás Az 1848—1849. évi szabadságharc tragikus leverése után az elnyomatás időszaka következett Magyarországon, így történt, hogy amíg 1848- ban nálunk a postaigazgatást a magyar földmívelési, ipari és kereskedelmi minisztérium végezte, addig 1850- ben a posta már az osztrák kereskedelmi minisztérium irányítása alá került, és a hivatalos nyelv a német lett. Változás csak majdnem két évtized múlva a „kiegyezés” után lépett életbe ezen a téren. A magyar alkotmány helyreállításával a posta- ügyet 1867. május 1-én a magyar ipar- és kereskedelmi minisztérium, később a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium vette át. A „kezelés" terén pedig említendő az első, akkori elnevezés szerint „külön magyar jelvé- nyű levéljegyek”: az első magyar postabélyegek 1871/72-ban történt bevezetése! Igen nagy esemény volt az akkor, amelynek századik évfordulóját: centenáriumát most ünnepeljük. Ha pedig már a posta felé fordult a figyelmünk, használjuk fel az alkalmat, hogy városunknak, Egernek postatörténetével valamennyire foglalkozzunk. ★ Az első egri postaállomás állítólag 1550. decemberében kezdte meg működését. Az innen kiinduló postajárat Losoncon, Nyitrán, Pozsonyon át Bécsbe futott, és célja elsősorban a „hadiposta” feladatainak teljesítése volt. Egy ilyen posta szolgálat pedig abban az időben már valóban elengedhetetlenné vált, hiszen a törököknek a magyar Felvidék felé való további előnyomulásától Buda 1541. évi eleste után mindjobban tartani kellett, a védelemmel kapcsolatos jelentéseket, írásokat pedig a végvári Egerből leggyorsabban egy ilyen postajárat vihette a hadimozdulaitokat irányító, Bécsben székelő katonai főparancsnoksághoz. A most említett postajánat egyébként 1552. őszéig működött: a dicsőséges egr' várvédelmet követően már nem újították fél, hanem egy Pozsonyt Kassával öszsunkban, erről nincs tudomásunk. ★ A török alól felszabadított Eger bizony nagyon elszomorító képet nyújtott. Az épületek között sok volt a romos, sőt a lerombolt sem kevés, a városban mégis álló 518 házból pedig csak 412 talált gazdára. Az élet azonban lassan, a XVIII. század elején, a Rákóczi-féle szabadságharc utáni években kezdett magához térni, ám azután mindig nagyobb lendülettel! A szatmári békét még alá sem írták, de már 1711. március 3-án megjelent a királyi rendelkezés, hogy a postát Budán, Egeren és Debrecenen keresztül Erdély felé helyre kell állítani. Alig pár év múlva: 1716-ban pedig egy további vonal létesült, amelynek postakocsija, Tokajból kiindulva Szerencsen, Ónodon, Egeren, Gyöngyösön át jutott Hatvanba, ahol csatlakozást kapott mind Erdély, mind Buda felé. A postamesterek az 1700- as években kinevezett királyi tisztviselők voltak. Az első egri postamester, akiről tudunk, Domokos Jakab volt, később városi bíró. Utána Hitter Péter következett, nagyon izgága ember lehetett, mert sok baja volt a tanácscsal. .. Nevezetesebb postamester 1741 után mintegy két évtizedig Kovacsics György. Háza a későbbi „Alapítvány ház” helyén állott (ma Széchenyi utca 2. szám), nagy telekkel, és így alkalmas postakocsik és lovak elhelyezésére. Utóda már a század második felében Sötér Antal lett, aki egy ideig az úgynevezett „Generális házat” (most az Ipari Szakmunkásképző Intézet, Zalár utca 11. szám) bérelte a posta céljára. Egy időben, 1779-től pedig még a jelenlegi Beloiannisz utcában, az Orgonás tóméi is volt szolgálat: innen indult az egyetlen helyi, lovas postakocsi napi munkájába. A város életében nagy jelentőségű volt, hogy 1749- ben megindult Egerből az első hivatalos „gyorskocsi- járat”, és ezzel a pénzesleve- a A gyorskocsik, a „delizsánszok” azután több mint száz éven át az előkelő „Oroszlán” vendéglő udvarára (nl> Kossuth Lajos utca 15- szám), részben pedig a közeli „Gólya” száUohoz (Kossuth Lajos utca 19. szám) futottak be. mindinkább növekvő számban. Miután pedig — fentiek szerint — a gyorskocsik postai szolgála - töt is végeztek, nem véletlen. hogy 1788-ban ott, közvetlenül a patakhíd méllett megnyílt a „Briefmeisterin'’ — a postamesternő — hivatala : az övé volt akkor a ma is meglévő Kossuth Lajos utca 24. számú ház. Még egy nevezetes posta- hivatala volt Egernek ezekben az időkben, egészen a XIX. század második negyedéig, a mostani Május 1. utca 11. számú házban. Nagy fontosságú „intézmény” lehetett ez, mert róla származott az ott sokáig fennállóit — és visszaállításra érdemes! — „Régiposta utca” elnevezés. Ezzel be is fejeznénk a régebbi egri postáit történetét, és csak röviden nézzük meg a mostani itteni postahivatalok kialakulását. ★ Az 1. számú posta az 1890- es években a Széchenyi utca 30. számú „Ungár-házban” dolgozott. Innen költözött a Széchenyi utca 12. számú épületbe, ahonnan azonban 1928-ban, amikor ott a polgármesteri lakást kialakították, el kellett jönnie. Azóta működik a főposta a Széchenyi utca 22. szám alatt, a mai helyén. A 2. számú posta sokat „hurcolkodobt”. Helye: 1907- ben az Almagyar utca 12., 1938-ban Almagyar utca 21., 1947-től Almagyar u. 10. A 3-as számú posta 1939- ben nyílt meg a Vasút utca 3. szám alatt. 1943-ban Deák Ferenc utca 59., 1949. nyarától pedig Lenin út 87. szám a posta helye. A 4. számú postahivatal 1981. óta tartozik városunkhoz, amidőn Felnémetet Egerhez csatolták. Ennyit tehát a bevezetőnkben említett centenárium alkalmából az egri posták történetéről! lek. valamint a csomagok szállítását is lehetővé tették. Hevesy Sándor Tűz a csokoládégyárban cében díjat nyert filmjéről: „... ki akartam fejezni egész gyűlöletemet a háborúval szemben.” A rendező a háború idején szintén Iván-korú volt... A filmen Ivánt egy moszkvai iskolásfiú, Kolja Burljajev alakítja. ZENEI FIGYELŐ (Péntek, 21.50) Arvid Janson és Konstan- ty Kulka zenekari estjének méltatásával kezdődik az e havi figyelő; a hangverbált módszerrel ismertet meg a műsor, amellyel elsüllyedt hajókat emelnek ki a víz alól. A roncshoz levezetett hajlékony csövön át — sűrített levegővel — túlnyomásos műanyaggolyókat préselnek az elsüllyedt hajó rakodóterébe, amelyből ilyenformán kiszorul a víz, s végül a golyók felemelik a vízfelszínre a hajótestet. Végül a Brüsszeli Találmányi Világkiállításról ad hírt a Delta, s ennek során néhány nagy jelentőségű találmány mellett, jó néhány csodabogarat is láthatunk. szekötő új járatot szerveztek, a törökök álltai még mindig veszélyeztetett területektől távolabbra. Eger pedig Tokajon át került postai összeköttetésbe Szatmárinál, valamint Tokajon túl, a sárospataki vár érintésével Kassával is. Ez a postaszolgálat azután valószínűleg Eger 1596. évi elestéig fennállott, de természetesen a török hódoltság idején teljesen megszűnt. Arról pedig, hogy 1596— 1687 között, az egri ozmán uralom alatt volt-e valamilyen postai működés vároKeddre virradóra leégett a Magyar Édesipar szerencsi csokoládégyárának padlástere, valamint a bonbongyártó és szaloncukor-csomagoló üzeme. Az ódon, favázas épületnek második és első emeletét, valamint földszintjét — ahol több mint hetven millió forint értékű gépi berendezés és árukészlet volt, — a tűzoltóság és a gyár dolgozóinak példás ösz- szefogásával sikerült megmenteni a lángoktól. A gyár munkásainak helytállása a tűz utáni napokban is megmutatkozott. Közülük sokan tizenhat órákat dolgoztak, hogy a leégett födémszerkezeteket, az üszkös gerendákat és a beomlott falrészie- ket mielőbb eltakarítsák. A nem könnyű munkát csütörtök estére fejezték be, és péntek reggiel az építők már megkezdték a kiégett üzemrészek helyreállítását. Az épület második színt feletti részét ponyváikkal takarták be, hogy megóvják az üzemeket az esőzésektől keletkező beázásoktól és a délutáni órákban újra megindult a termelés Szerencsen, ahol jelenleg az előírt meny- nyiségnek még csak ötven százalékát állítják elő. A gyár igazgatójának tájékoztatója szerint a jövő hétvégére az üzem már folyamatosan, három műszakban termel. rsssSSSS/SSS/s/SS*sr*SS//SS//SSSSSSS/SSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS///SSSSSySSSSJSSSS/S/SSSSSSSSSSSSrS*SjrSSffS*SSS*SfS/SS/S*SSSS,rySSSSSSYS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSS///SSS/SS/SSSSSSSS/S* YELET Egerben: szombaton délután 2 s órától hétfő reggel 7 óráig, a ^ Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő- ^ ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom- baton 16 órától 17.30 óráig, va-$ sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rende- s lési időn kívül az általános or- ^ vosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinsz- ky utca. (Hétfőn 19 órától kedd s reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz-^ ky utcában. Fogorvosi ügyelet 9— 13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá-s tói hétfő reggel 7 óráig. Az or-§ vosi ügyelet helye: Jókai utca 41.^ szám. (Telefon: 17-27.) ^ Gyermekorvosi ügyelet: vasár-^ nap délelőtt 9 órától 11 óráig, as Puskin utcában. (Telefon: 23-50.)^ Hatvanban: szombaton 12 órá-fc tói hétfő reggel 7 óráig, a ren-fc delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10— 12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04. Fogorvosi ügyeid* a—io.30 óráig, a rendelőintézetben. Sajnálatos jelenség kereskedelmi életünkben, hogy a vevő és az eladó között majdnem ellenséges a viszony. — Na, itt van ez az unott képű eladó — sóhajtunk fel némi rosszindulattal, mikor belépünk az üzletbe. — Tessék. Megint egy háklis, válogatós vevő — morogja fojtott indulattal az eladó, holott barátsággal és gyengéd szeretettel üdítő, kellemes légkört varázsolhatnánk az üzletekbe. Az alábbi példa nem védett szabadalom, bárki utánozhatja. A vásárló benyit az üzletbe: — Jó napot kívánok. — Szeretettel köszöntőm önt — suttogja meghatottan az eladó, miközben egy örömkönnyet morzsol el a szemében. — Olyan jó itt —leheli a meghatottságtól rekedten a vevő. — Mutatkozzunk be egymásnak! Ismerkedjünk meg közelebbről. Ste- hola Rezső vagyok. — Nagyon örvendek, Pránicer Pál. — Engedd meg, hogy tegezzelek. Azt hiszem, én vagyok az idősebb. Szervusz! — Szervusz! Parancsolj velem. — Mielőtt bármit is kérnék, nem haragszol, hogy fárasztalak, hogy csak úgy beléptem az életedbe? Te mit sem sejtve állsz a pult mögött, és akkor egyszerre csak orvul bejön egy vevő... — De kérlek! Minden egyes vásárló szebbé, színesebbé, esemény dúsubbá leszi az életemet. NeiM.iilei.ck minden csupa unalom, szürkeség lenne. hogy lelkiismeretfurda- lásom van. Talán éppen a lét, vagy nemlét nagy kérdéseiről töprengtél, mikor beléptem ide, s most kizökkentelek gondolataidból. Ilyen prózai ügyben, mint a vásárlás! — Miért ez az önkínzás, drága barátom? Én azért vagyok, hogy szíves szóval kínáljam üzletünk portékáit. — En pedig ígérem, hogy a legszerényebben, a legnagyobb tisztelettel viseltetem irántad. Ha lennél olyan jó, egy bokafixes zoknit szeretnék. Ha lehet, Itobaltkék színben. — Mi az, hogy lehet? A kereskedelem- Vr r'ncs !°':etetlen, . yy kk 'ándék kell. Máris feimászoTc a létrára. Ugyan’s kobaltkék zoknik a legfelsőbb polcon vannak. — Mondd, nem kérek én túl sokat? Nem vagy szédülős? Nincs tériszonyod a magasban? — Egy picit. De életem és halálom a vevőért! Méltóztassál egy pár bokafixes zokni. — Köszönöm. Szívem teljes melegével köszönöm. — Én köszönöm, hogy szolgálatodra lehettem. Parancsolj. Négyes kassza, hármas csomagoló. Kézcsókom a kedves feleségednek. A vevő kilép az utcára, féltőn szorítja magához a kis csomagot, és könnyes szemmel, boldogan suttogja: — Megint van zoknim! Galambos Szilveszter
