Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

Radnóti László: Hamburgi impressziók R/idti KOSSUTH 8.18 Nóták. 9.00 Rádió Szabadegyetem. 9.25 Operarészletek. 10.05 Rádíóegyetem, Tóth Árpád. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.50 Vita a korszerű mező­gazdaságról. 14.10 Dalok és városok. 14.23 Bach- és Mozart-művek, 14.49 Az élő népdal. 15.15 G. E. Lessing. A bölcs Náthán. 17.24 OJ kórusfelvételek. 17.43 Körmikrofon. 18.08 Népzenei Magazin. 18.46 Zenéről — tiz percben. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 MRT szlmf. zkr. hangv. Közben: Kb. 20.20 Michelangelo verseiből. Kb. 21.15 Az Állami Népi Együttes műsorából. 22.30 Tánczene. 23.00 Márkus L Írása. PETŐFI 6.05 Kamarazene. 9.03 Tánczene. 9.30 A 04—05—07 jelenti. 11.50 Kommentár. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Az MRT énekkarának műsora. 12.43 A pécsi stúdió műsora. 13.03 Botto: Mefistofele — operarészletek. Kettőtől — hatig . •. 14.00 Táncdalok. 14.21 Saint-Saens—Liszt— Horowitz: Haláltánc. 14.35 A Pénzügyőrzenekar játszik 14.35 A költészet hete. 15.00 A mátészalkai cigány­együttes műsora. 15.14 Britten: Simple symphony. 15.35 Csak fiataloknak! 16.59 Kedvelt régi melódiák. 18.10 Rádióegyetem: Tóth Árpád. 18.40 Operettrészletek. 19.34 Angliai diákok között. n. 20.28 Népi zene. 20.46 ''lezei András: Szembesítés. Rádiójáték. 21.28 A vezetés mindefmapjai. MAGYAR Iskola-tv. 11.55 Filmesztétika. 17.23 Hírek. 17.30 Cirkusz mindenhol. Amerikai film. 17.50 Rólad van szó! 18.20 Memória. Riport. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Érdekházasságok. III. rész. 21.25 Toulouse-Lautrec. Kisfilm. 21.40 Műszakváltás. Helyszíni közvetítés. 22.30 Tv-híradó. — f. fH0Z€ Szédítő számok! És mint­ha Koops úr, a kikötő an­golszabású mindentudója lát­ná tanácstalanságomat, vagy talán a hitetlenséget az arcomon, egy könyvet vesz elő, aztán mutatja az adato­kat. — Különben, holnap érke­zik a Hapag-Lloyd szuper­hajója, a „Melbourne Ex- pfess” 1500 darab konténer­rel! Akár a boxolók edzője, bedobom a törülközőt. Föl­adom a reménytelen harcot a milliós számokkal, regisz­tertonnákkal és a tízezer ló­erőkkel. Nekem erre egysze­rűen nincsenek fogalmaim. Az ember életében jönnek néha pillanatok, amelyeket maga sem hisz el. Mintha megrendezték volna... Va­lami félelmetes magányér­zés szakadt rám. Mit' keres egy szárazföldi léptékben gondolkodó magyar ebben az idegen világban? — kérdez­tem magamtól, szinte félhan­gosan. A következő pillanat­ban a Container Terminál bejáratánál bekanyarodott egy magyar kamion. A ko­csi megállt, a gyakorlott ki­kötői személyzet azonnal hozzáfogott a szereléshez, az áruk bontásához, a sofőr pe­dig nagy nyugalommal elő­vette a gyulait és jóízűen en­ni kezdett Nem álltam meg, hogy oda ne menjek. Beszél­gettünk. „Nagy fantáziát lá­tok ezekben a skatulyákban. A mieink is most ébredez­nek” — mondta két falat kö­zött Fészkel ődni kezdett bennem az ördög. Elbúcsúz­tunk. Délután az első utam a Masped hamburgi kiren­deltségéhez vezetett, a Jung- femstiegre. Különórákat vet­tem konténerből... , Már vagy három napja szívtam az éles, kicsit nyir­kos hamburgi levegőt, ami­kor egy emelkedő, majd süllyedő hangsor megdobog­tatta a szívemet. „Isten, áldd meg a magyart...” Igaz, hogy ezúttal az én kedvemért ját­szották el és ezzel voltakép­pen hajónak kijáró fogadta­tásban volt részem, de hajó­hoz egyáltalán nem méltóan elszorult a torkom. Ugye, megértik ezt az érzést, külö­nösen, akik már hallották valahol távol, hömpölygő dallamú himnuszunkat? Schulau Hamburg előváro­sa. Körülbelül annyira van a citytől, mint Szentendre a Vigadó tértől. A környék leg­híresebb emberét Gustav Schrievemek hívják. Ide írom a rangját is, németül — nyelvtörő gyanánt: Schiffs- begrüssüngskapitän. Magya­rul : hajóüdvözlő kapitány. Különös rang. azt hiszem, egy van belőle a világon. Nagyon megnyerő külsejű, idős úr, díszes egyenruhá­ban, egész nap a hangszalag­tárral babrál és naponta tu­catszor rendez zászlófelvo­nást, Feladata ugyanis aki­futó és beérkező hajók kö­szöntése. Évente 19 ezer ha­jó sétál be a tengerről az El­ba 15 kilométer széles tor­kolatán. Cuxhavenből érte­sítik az idős kapitányt, hogy nemsokára új vendég érke­zik, több tízezer tonnás mél­tósággal. Ilyenkor az öregúr fölteszi a magnóra a hajó országának himnuszát, a le­génységnek megaionon köz­vetítik a kedves meglepe­tést és az akkordok végén a vendégek nyelvén néhány mondaitban köszöntik az ér­kezőket Hamburg kikötőjé­ben. A ceremónia végén fel­vonják a zászlókat is és a sohasem hiányzó bámészko­dók tájékoztatására elmond­ják a hajó nackmáléjáit, vagyis: mikor épült, hány tonna, kinek a tulajdona, milyen erősek a gépei, hon­nan jön, hol áll majd és ho­vá tart? Nagy tfezteffetteS köszön­töttem én is az idős kapi­tányt. Ott volt nálam elma­radhatatlan magnóm, inter­jút is készítettem vele, meg­mutatta a kelléktárat, kike­reste a magyar himnuszt, megmutatta a magyar ten­gerjárók kartonját, (így nem jön zavarba, ha piros-fehér- zöld zászlóval fut be vala­melyik hajó), elmondja, hogy bár ritkán veszi elő a szala­got, de már játszotta a mieinknek is a köszöntőt. És amikor később arról fag­gattam, hogy van-e egyáltalán olyan kikötő a világon, ahol nem járt, kamaszos piron- kodással vallotta be, hogy soha életében nem utazott a nyílt tengeren, a kapitányi egyenruhát nyugdíjba vonu­lása óta hordja. És szinte súgva mondja, hogy a töb­biek ne is hallják a szent­ségtörő szavakat: a hambur­gi Köztisztasági Hivatal al­kalmazottja volt tizenöt év­vel ezelőtt, és a parancsnoki hidat világéletóban csak a partról látta. A hajók köziben méltóság- teljesen úsznak fölfelé a fo­lyón. A matrózok körében távolról is érezhetően nagy az izgalom. Még néhány ki­lométer, aztán megpillantják a St Michael tornyát. Ez pe­dig egyezményesen azt jelenti, hogy a kapi­tány — az igazi! — csapra üttet egy hordó rumot és a legénység két órán bedül vagy otthon lesz a feleségé­nél, vagy a Reeperbahnon... Hamburg „Szodoma negye­dében”. TüdMiAjfWfc ^ •• i> rr I gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalattól Máthé József, Koósz Pál és Végh István ta­nulmányúton voltak Len­gyelországban. A tanulmány­út célja a külfejtések és az erőművek együttműködésé­nek vizsgálata. A cél az volt, hogy a jó tapasztalatokat át­vegyék és hasznosítsák a Thorez külfejtés és a Gaga­rin Erőmű munkájában. A tanulmányúton levők meg­látogatták a Bamaszénipari Egyesülés központját Wroc- lavban, a konini, illetve az adaimowi vállalatot, ezek üzemeit és erőműveit. A munkaprogramban sze­repelt a vizsgált külfejtések és erőművek szénfelhaszná­lás! tervének elkészítése, az elszámolási összetevők meg­határozása, a szénbeszállítás, átvétel, és a salak, valamint a pernyekezelés módja. A meglátogatott vállalatok, üzemek vezetői szívélyes ba­rátsággal fogadták a magyar vendégeket, ismertették ta­pasztalataikat, és bemutat­ták a munkahelyeket. A ta­nulmányút résztvevői a ta­pasztalatok alapján javasla­tot dolgoztak ki a Thorez bánya munkájával kapcso­latban. Tóth Lajos Hevesről Virágokkal feldíszített te­remben gyülekeztek a hevesi szociális otthon. dolgozói, hogy köszöntsék Vörös Mik­lóst, aki 25 éves szorgalmas Fejryenceli szökése Párizsban SÄÄ'Ä tek a párizsi Igazságügyi Palotából. A fegyencek fegyverrel kényszerltették a vizsgálóbírót, hogy gépkocsit bocsásson rendelkezésükre, majd négy tússzal megszöktek. Képünkön: az egyik fegyenc fegy­verrel fenyegeti a fotoriportert. Azóta Párizsban elfogta őket a francia rendőrség. „ (Teleíoto — AP — MTI — KS) munkája után átvette a ju­bileumi jutalmat. Az igazga­tó, dr. Szegő Imre méltatta Vörös Miklós munkáját, aki mindennapi kötelességei mel­lett ellátja az alapszervezet titkári teendőit is. Ugyanezen az ünnepségen ismertette az igazgató az in­tézet két dolgozójának újítá­sát, s átadta az újításért já­ró jutalmat is. A két újító szerkesztett egy betegágyból kiemelő szerkezetet, amelynek segít­ségével a súlyos betegeket az ágyból kiemelhetik. El­méletben dr. Szegő Imréné dolgozta ki a szerkezet ter­vét. s Morvái Sándor szere­lő készítette el. Az ünnepség harmadik eseménye Mucsicska István­ná ápolónő búcsúztatása volt, aki 30 évi fáradságos munka után nyugdíjba vonul. Mun­kásságát méltatta az intézet igazgatója és a szakszerve­zet is, s úgy búcsúztak el tő­le, nagy szeretettel várják vissza, hogy tanítsa a fiata­labb munkatársakat. Tóth Mária Zagyvaszántóról A zagyvaszántói Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben időben végezték a tava­sza munkálatokkal. , Az el­múlt évben 100 holdon ter­meltek cukorrépát, az idén 120 holdon vetették. Zöldell már a 60 hold mák és a 15 hold sárgarépa is. Kiosztot­ták a háztáji földeket, a ku­korica háztáji területek osz­tását most végzik. A tsz ve­zetősége a tavaszi munkák irányítása mellett arra is ta­lált időt, hogy elkészítse a tervet a termelőszövetkezeti tagok nyári üdültetésére. Szűcs Ferenc EGRI VÖRÖS CSILLAG § (Telefon: 22-33.) S Fél 4, fél 6 és 8 órakor A lovakat lelövik, ugye? Szinkronizált, színes amerikai ^ film. § Főszereplő: Jane Fonda EGRI BRODY N (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Kelepce Szinkronizált lengyel kalandfilm Délután fél 6 órakor A 12 szék. I—n. Ilf és Petrov regényének színes szovjet filmváltozata (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN ördögcsapat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Holt vidék HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Hahó, a tenger! Este fél 8 órakor Felszabadítás (A főcsapás iránya) FÜZESABONY Vidékiek New Yorkban PÉTERVÁSÁRA Furcsa pár £zínhái Egerben, este 7 órakor: BODNAKNÉ (Moliére-bérlet) Az asszony megvacsora- zott, és kilépett a teraszra. A szántásokról friss' földillat áradt. A nap már eltűnt a dombok mögött, de sugarai még vörösre festették az ég alját. AZ öreg Samuel még kora délután fölasta a kertet. Az asszony elgyönyörködött <• a kerti kútban és a fehér kő- Egerben: 19 órától penteks padokban. Noha még meleg reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsl-s * , linszky utcai rendelőben. (Te- ^ volt, elhatározta, hogy delre lefon:' U-Kl). Rendelés gyerme- i A MoviWÓVmn kék részere is. Gyöngyösön: 19 tgje reggel 7 óráig, a Jókai utca ^ Mw **ám alatti rendelőben. (Te­mmt n-m*------------------­Ü GYELET utazik. A telet Mexikóban órától pén-§ vagy Dél-Amerikában^ akarta tölteni. Boldog volt, biztonságán érezte magát. Életében elő­ször nyílott alkalma arra, hogy pihenjen, élvezze az éle­tét. Még néhány hét, és örök­re elfeledheti a lemondással teli, szomorú éveket. Bement a házba, ölébe vet­te a macskát, és lapozgatni kezdett az utazási irodák színes prospektusaiban. Ve­lence, Párizs... Noha csend volt, alig hal­lotta a kopogtatást. Ajtót nyitott. — Kendrick kisasszony? — kérdezte az ajtóban álló ala- 'csony emberke. — Rossz helyen kopogtat. Engem Stella Norwaynak, Norwaynénak hívnak. — Arra is tellett az ide­jéből, hogy férjhez menjen? — Hogy merészel ilyesmit kérdezni? Tíz éve özvegy va­gyok. — Bemehetek ? — Nem — mondta gyorsan, és be akarta csapni a látoga­tó előtt az ajtót. A kis em- emberke azonban gyorsabb volt, besurrant a résen. — Felügyelő vagyok — mu­tatkozott be. — A Helmat- céget képviselem. Az a föl­adatom, hogy megtaláljam Norma Kendricket, aki hét év alatt több mint százezer dollárt sikkasztott. Önt ke­resem, Kendrick kisasszony, és a pénzt! — Téved, én nem vagyok... — Idehallgasson. Mindent tudok magáról. Tudom, hogy hét évig egyfolytában dolgo­zott, szabadságra sem ment. Ezért igen furcsállom am, no­ha hallottam, hogy beteg édesapját is maga tartotta el. Rendszeresen fosztogatta a pénztárat, és csak azért nem ment szabadságra, nehogy munkatársai felfedezzék a hiányt. Az asszony mereven bá­mult a kis emberkére. — Szabadság helyett csak a hét végén pihent egy ki­csit. Ez idő alatt mindenütt Stella Norwayként mutatko­zott be, ilyenkor szőke paró­kát és szemüveget hordott. Amikor édesapja meghalt, úgy érezte, elérkezett az idő, hogy terveit valóra váltsa. Világ körüli útra készülődik. Na, mit szól mindehhez? — A rendőrség keres? — kérdezte az asszony. — Nem. Én pénzügyi el­lenőr vagyok. Igaz ugyan, hogy a rendőrség is nyomoz maga után, de más irányban. A legtöbb dologról egyedül csak én tudok. Mindent el fogok simítani, ha visszaszol­gáltatja a cégnek a pénzt. El kell adnia ezt a szép házat, és le kell mondania a világ körüli útról is. Norma Kendrick mozdu­latlanul ült, összegörnyedt a székben. Tudta, hogy a játék­nak vége. Tulajdonképpen elejétől kezdve tudta. Kese­rű ízt érzett a szájában. — Van egy javaslatom — hajolt feléje az emberke. — Azt hiszem, érdekelni fogja. Maga bátor, értelmes asz- szony. Látja, én közönséges ember vagyok. Évek óta élek egy asszonnyal, akit a há­zasságkötés napjától gyűlö­lök, de sohasem volt erőm, bátorságom, hogy bármit is tegyek. Amikor felszólítottak, Recskről s hogy nyomozzak maga után, 5 kedvetlenül tettem. De mi- ^ nél inkább belemélyedtem ^ titkába, annál inkább érdek-^ lődtem maga iránt. Nagyra^ tartottam, higgye el. Ezért ^ szeretnék valamit tenni ma-^ gáért Adja vissza a megma-fc radt pénzt, és futni hagyom. $ Norma fölemelte a fejét. $ — Nem sok maradt... ^ — Ne hazudjon, legalább^ nekem ne. Mindent tudok. ^ — A világ körüli utazás^ sokba kerül, a jegyet már í megvettem. § — Tréfál? Ötezer dollár-^ jába sem került, s csupán a^ kamat többre rúg. Hát nem ^ tudunk megegyezni? ^ — Olyan zavarban vagyok^ — simított végig a homlokán ^ Norma. — Engedje meg, hogy $ kissé összeszedjem magam. § Az íróasztalához indult. Va- ^ lamit kivett a fiókból. A i vastag falak tompították a| revolverdörrenést. ★ I A kimerítő kerti munka 5 után Norma remekül aludt. $ Jövője ismét szépnek, zavar-^ talannak látszott. Múltak a napok, s ő rend- ^ szeresen ott ült a teraszon,^ nézte, hogyan zöldül ki a fű.í Az egyik helyen sűrűbb volt. § Norma megértette, hogy ^ örök időkre ide van kötve $ az elhagyatott házhoz. Az ^ áhított Iáik tömlöccé vált, & ahol életfogytiglani bünteté-§ sét tölti. A járókelők, akik nagy rit-^ kán arra vetődtek, napról § napra láthatták, amint a fü - $ vet kaszálja, mindig ugyan-^ azon a hejyeo. _. $ Soron kívüli tanácsülést tartottak április 8-án a Recski Községi Tanács tag­jai,. hogy jóváhagyják az 1-es számú bányaüzemi or­vosi körzetbe pályázó orvos kinevezését. A községi ta­nácsnak ezt az új hatáskörét a tanácsokról szóló 1971. évi 1. számú törvény határozza meg. Részt vett a tanácsülé­sen dr. Király Edit, a járási hivatal egészségügyi osztá­lyának vezetője, aki bemu­tatta az új orvost a tanács­tagoknak. A tanácstagok né­hány kérdést tettek fel a ki­nevezéssel kapcsolatban, majd jóváhagyták dr. Ma­zurka Balázs kinevezését Az új körzeti orvos ígéretet tett arra, hogy orvosi eskü­jéhez híven, becsülettel lát­ja el feladatát az egészség­ügy szolgálatában. Maruzs János Tiszanánáról A Petőfi Termelőszövetke­zetben már megkezdték a ta­vaszi növényápolási munká­kat. Eddig 2500 holdon vé­geztek repülőgéppel gyomir­tást, földi munkagépekkel pedig 500 holdon. Megkezd­ték a közös háztáji kukorica vetését. A lucerna-, vörös­here- és a cukorrépa-táblá­kon négy öntözőgép dolgo­zik folyamatosan, hogy pó­tolja a csapadékhiányt. A szövetkezet tagjai megkezdték a mák, a saláta és a cukor­répa első növényápolási munkáit Marsaiké János NwűisaiiGfi 1972. április 13., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents