Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
Heti külpolitikai összefoglaló A/VNAyVNAAAAA/VVVW Az események krónikája: H&TFÖ: A franciaországi népszavazáson 10 és fél millió volt az igen, 5 milho a nem - Bonnban a CDU bizalmatlansági indítványt nyújtott be. KEDD; Helsinkiben sor került a 120. SALT-ülésre — Bejelentették, hogy Kissinger Moszkvában járt SZERDA: Befejeződtek a Kohl—Bahr-tárgyalások a két német állam közlekedési egyezményéről — A pennsylvániai elnök- választáson Humphrey, Massachusettsben McGowern győzött CSÜTÖRTÖK: Szadat egyiptomi elnök Moszkvába érkezett — Párizsban összeült a vietnami négyes konferencia — Nem kapott többséget a jobboldali bizalmatlansági indítvány Bonnban PÉNTEK: Helsinkiben elmaradt a SALT-ülés SZOMBAT: A népi erők offenzívája tovább tart mindhárom dél-vietnami hadszíntéren Így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy lázsef: A HÉT legizgalmasabb nemzetközi eseménysorozatának színhelye a nyugatnémet főváros, Bonn volt. A Bundestag épületében és a Rajna partján emelkedő to- ronyházban minden nap történt valami fordulat, mintha egy dús fantáziájú drámaíró és egy leleményes színpadi rendező tudatosan gondoskodott volna új meg új trükkökről... Kezdődött az egész a Baden-Württemberg tartományban-' vasárnap lezajlott választással. A helyi parlamentbe annyi CDU-képvise- 15 került, hogy övék ott az abszolút többség. A szociáldemokraták ugyan megnövelték szavazataik és mandátumaik számát, de ez alig- aiig ellensúlyozhatta egyrészt a kereszténydemokratái sikerét, másrészt a kormánykoalícióban részvevő szabad demokraták mérsékelt eredményének hatását. Az igaz, hogy a CDU szavazat-nyereségét hajszálpontosan kimutatható módon a neofasiszta NPD visszalépése okozta ~ aki a nácik mai utódjaira szavazott volna, az a CDU-x-a adta a végéin u voksát, — a számok mégis csak számok maradtak, ebben a tartományban abszolút többséget szerzett az a kereszténydemokrata párt. amely ttemet mond Willy Brandt keleti politikájára. A JOBBOLDALI ELLENZÉK nyomban parlamenti támadásba ment át. Úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Brandt-kormány ellen. Ha ezt csütörtökön a Bundestag többsége, tehát 249 képviselő megszavazta volna, Brandt bukik és helyébe nyomban Barzel, .a kereszténydemokraták vezére lép... Nem így történt. Az ellenzék csak 247 szavazatot tudott összeszedni. A bizalmatlansági indítványt elvetették, Brandt és kormánya maradi De hogy megpróbáltatásainak még nincs vége, az látnivaló volt. Egy nappal később a kormány volt az. amely nem tudott 249 vagy akár 248 szavazatot összeszedni a költségvetési vitában a kancellári hivatal kiadásainak tételénél. kormónykolíció ugyanis alighanem megszerezte néhány CDU (vagy urambocsá’, CSU!) honatya jóindulatát.... hogy azonban ez ne legyen kiszámítható, hogy a „jobboldali árulók” tette ne derüljön ki, ezért kellett néhány képviselőnek a kormány táborából is megjátszania az „árulás gyanúját”. (Miközben egy- kettő valóban áruló is, lett!) ILTEN KOMÉDIA a jelek szerint még meg fog ismétlődni a bonni Bundestagban. A sokat emlegetett parlamenti demokrácia furcsa játékaira mindenesetre most ráirányítja a tömegek figyelmét — az egész bonni huzavona legfőbb pozitívumának azt tartom, hogy spontán tüntetésekre, sztrájkokra került sor, a nyugatnémet 'iparvidéken és a nagyvárosokban a munkásság megmozdult 1 A bonni kötélhúzásnak még nincs vége, sőt az igazi izgalmak még ezután következnék: a házfelosztás éppúgy lehetséges, mint néhány új szavazási trükk. Május 4-én pedig a tervek szerint a Bundestagnak olyan fontos kérdésben kellene döntenie, mint a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződések ratifikálása. A héten nagy feltűnést, keltett, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök különta- nácsadója már megfordult a szovjet fővárosban, s hogy fogadta őt Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszigin is. Kissinger az elnök jobb kezének számít. Ezek a megbeszélései: már a május 22-én kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó tárgyalássorozatának kezdetét jelentették. Utána a helsinki SALT-tár- gyalásokon részvevő amerikai küldöttség vezetője váratlanul hazarepült újabb utasítások átvétele végett, így ezért nem is került sor a héten a második SALT- találkozóra. A múlt héten a szovjet delegáció vezetőjének távolléte miatt maradtak el az ülések Helsinkiben. Mindebből arra lehet következtetni, hogy fontos döntések érlelődnek a hadászati fegyverek korlátozásának kérdés- csoportjában. Nixon moszkvai útja előtt a szovjet főváros vendége Szadat egyiptomi elnök is, aki a szovjet vezetőkkel való tárgyalásai során kormánya álláspontját kívánta kifejteni. A SZOVJETUNIÓNAK — hogy visszakanyarodjunk ismét a nyugatnémet belpolitikai vitákhoz — természetesen megvolt a szava a bonni eseményekkel kapcsolatban is. Azon a napon, amikor a Bundestag megkezdte a bizalmatlansági indítvány vitáját, Podgornij szovjet államfő fogadta az NSZK új moszkvai nagykövetét. Ulrich Sahm megbízólevelének átvételekor Podgornij határozottan leszögezte: hasztalan érvel a nyugatnémet jobboldal olyasmivel, hogy új tárgyalásokat lehetne folytatni a Szovjetunióval. A szovjet kormány erre semmiképp sem hajlandó. Viszont a legfontosabb feladatnak most a moszkvai szerződés életbe léptetését tekinti. Ettől függ a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok új alakulása, ettől függ az európai enyhülés. Kairói Egyiptom nem kfvan arab—izraeli konferenciát A kairói A1 Ahram hivatalos egyiptomi köröket idézve azt írja szombaton, hogy az EAK elutasító álláspontra helyezkedik egy arab—izraeli négyes konferencia — Waldheim ENSZ-íőtjtkárnak tulajdonított — tervével szemben. Egyiptomi felfogás szerint az értekezletre vonatkozó híreket izraeli körök terjesztik, éspedig azzal a szándékkal, hogy a jelenlegi helyzet súlyosságának ellentmondó látszatot keltsenek. Allende sajtóértekezlete Salvador Allende chilei köztársasági elnök az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD) santiagói közgyűlése alkalmából, sajtóértekezleten fordult' az újságírókhoz. Kijelentette: a fejlődő or- j szágoknak hathatós intézkedéseket kell hozniok a külföldi monopóliumok terjeszkedésének megakadályozásáért, azért, hogy azok ne avatkozhassanak be belügyeikbe. Al- 1 lende áttekintést adott a chilei haladó mozgalmak történetéről. Spanyol tüntetések Több ezer ember vonult az utcákra Spanyolország több nagyvárosában, társadalmi haladást, szabadságjogokat. követelve. Barcelonában, Madridban, Valenciában, San I Sebastiánban és Renteriában az illegalitásba kényszerűét! szakszervezetek által megfogalmazott követelésekért tüntettek a dolgozók. Négy és fél órán át tárgyaltak a Német Szövetségi Köztársaság vezetői „a jelenlegi helyzetről”. A megbeszélésen. amelyet Brandt kancellár kezdeményezett, az SPD részéről megjelent Brandt, Wehner, Ehmke, Schmidt, és Schiller; az FDP részéről Scheel. Genscher és Mischnick, a CDU részéről Barzel és Schröder, a CSU részéről Strauss és Stücklen. Ahlers kormányszóvivő a tanácskozás befejeztével közölte, hogy a pártközi csúcs'<éptövfrónkon érkezett Átadták az 1972. évi Lenin-dijakat. Képünkön: a kitüntetettek egy csoportja. (Balról jobbra): Nytkolaj Toinszkij szobrász, Ivan Mclezs író, Marietta Saginjan írónő, I. V. Bondarov és Jnrij Ozerov filmrendezők, Agnyija Barto költő- nő, M. P. Konsztantinov építész a díjak átvétele után. (Népújság-telefoto — TASZSZ — MTI — KS) A szabadságharcosok április 28-án elfoglalták a fegyver- mentes övezettől 10 mérföldre délre fekvő Dong Ha várost, a saigonl csapatok fontos védelmi pontját. A képen: Saigont tengerészgyalogosok az egyik romos utcán a város eleste előtt Népújság-telefoto — AP — MTI — KS) Bonni „csúcs” találkozón megállapodás született a párbeszéd újrafelvé- teléről. Erre a jövő héten kerül sor; közelebbi időpont egyelőre nem ismeretes. Ahlers elmondotta, hogy a tizenkét politikai vezető megtárgyalta mindazokat a pontokat, amelyeket a kancellár javasolt. így szó esett a leül- és a németközi politikáról, amelyre vonatkozóan Brandt közös álláspont kialakítására tett indítványt; a pénzügyi politikáról és az állam belső biztonságáról. Az a tény, hogy a folytatásban a felek megállapodtak Ahlers szerint azt mutatja, a találkozó „nem volt teljesen fölösleges és eredménytelen”. Barzel is arról beszélt a kancelláriai hivatalból jövet, hogy a tárgyalások „nagyon komolyak, nagyon alaposak” voltak. Magyarország 400 nemzetközi szervezetben A parlamentarizmus diadala lenne ez a herce-hur- ca? Még a bonni politikai menazséria Különös ismerete sem kell hozzá, egyszerű paraszti ésszel is rá lehet jönni, hogy néhány képviselő szavazatának a megvásárlása dönti el az eredményt! Mai és a sportnyelvből kölcsönzött kifejezésünkkel élve: „bunda” az egész... Ama bizonyos bizalmatlan- sági indítvány szavazása titkos volt ugyan, de tulajdonképpen ki lehetett totózni a készülő eredményt! A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 249 szavazat kellett. A jobboldali ellenzék ennél kevesebb szavazattal i-endel- keaett. Hogy győzzenek, ahhoz meg kellett vásárolniuk a kormánykoalíció pártjaiból egynéhány honatyát! Wehnemek, az SPD sok vihart megélt, tapasztalt alve- zérének ötletére azonban a kormánykoalíció híveit felszólították: ne menjenek szavazni! A szociáldemokrata és a szabad demokrata képviselők óriási többsége a helyén is maradt. Néhány an felálltak és elmentek, hogy leadják a voksukat ........árul ók” lettek volna? Akadhatott az is közöttük, de minden bizonnyal ez is tudatos taktikai húzás lehetett. A HITS, április 20.. »asii.n p M agyarország több mint 400 — főleg gazdasági — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függenek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nemzetközileg kell szabályozni, így például vonataink, repülőgépeink külföldre is mennek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott villanyvasalót. vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy milyen feszültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföldi országokban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat. előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ország nem; a víz szeny- nyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon és iUáirúen fonja össze a különböző államokat. Nem véletlen tehát, hogy sok, egyre több nemzetközi szervezet ■ a’akul. »melyek éppen a 1 kölcsönös érdekeket emui kérdéseket igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekben azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés, a szocialista és a fejlődő országok egyaránt részt vesznek Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt. E urópában az egyik legátfogóbb és hatékonyan működő nemzetközi szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB)., amely éppen a napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Benne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német. Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglalkozik az európai közutakkal (az „E” jelű Utak) és jelzéseivel azaz a nemzetközi KRESZ-szel, az Északi-tengert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna—Majna csatorna létesítésével, az európai villamosenergia-rendszerek összekapcsolásival, tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét cs az egyes gazdasági ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és év közben a különböző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket. közelíteni az álláspontokat és végső soron lendületet adni a kelet—nyugati kereskedelem fejlődésének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, hanem a világkereskedelemben is. Tagja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja III. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alelnök a magyar külkereskedelmi miniszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti kert skodclem elő- nozd í tá sóról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész világkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy megfelelő feltételei a forgalom bővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat. Magyarország cukrot, búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekben töb- bé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyag-egyezményeken keresztül. (Pl: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nemzetközi Cukor Tanács stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exnortáló ország kvótát (meghatározott n$aqyi!>ég, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia arra, hogy megfelelő árat kaphat az eladó termékéért. Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehiml ijárvány Jugoszláv' ák r. n. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világ- szervezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza és minden területen küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk. hogy mennyire fontos ezekben részt vennünk, s milyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hazánk sajátosságait vagy éppen eredményeit és tapasztalatait — a munkában, 'T'r'*:>zás előtt álló szabó okban. Ezzel öregbítjük országunk tekintélyét és erősítjük pozícióik Gyulai Ütné»