Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

I Megkezdte munkáját a népfront kongresszusa A népfront története 4. Magyar Front (Folytatás az 1. oldalról) többsége ma már részt vesz a fontosabb intézkedések, ter­vek ' kimunkálásában, a la­kosság véleményét tolmácsol­va. .A beszámoló ezután né­hány főbb feladattal foglal­kozott. < . — A Hazafias Népfront so­kat tehet a közgondolkodás alakításáért. Mozgósítsuk a közvéleményt alkotó, terme­lő, tisztességesen élő és dol­gozó emberek tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket, akik a közösség kárára akarnak megtollasodni. A tiszteletet, a megbecsülést nem lehet meg­vásárolni! Állítsuk pellengér- re azokat az elemeket, akik korrupcióval, összeköttetések­kel, gyanús manipulációkkal akarnak magasabb . jövede­lemhez jutni. Szigeteljük el a munkafegyelem lazítóit, a közvagyon herdálóit. Azzal is foglalkozott a be­számoló, hogy az igaz haza- fiság és a nemzetköziség ér­zésének elmélyítése, a béke erőinek gyarapítása, a sza­badságukért küzdő népek iránti szolidaritás érdekében Kállai Gyula elnöki 1 megnyitóját tartja. (MTI-foto) mi mindent tett a népfront - mozgalom. — A népek közötti barát­ság erősítéséért folytatott te­vékenységünkben a legfőbb súlyt a Szovjetunióival való barátság és testvériség el­mélyítésére helyeztük. .Gé­lünk az volt, hogy minél sok­oldalúbban megismertessük a szovjet nép életét, impozáns építőmumkáját, hatalmas erő­feszítéseit a világ békéjének megvalósítására. — Qrszágépítő mtmkáuk- fkalg boldog jövőnk építésével szorosan, összefüggő ügynek tekintjük a népek közötti ba­rátság ápolását, részvételün­ket a békéért folytatott vi­lágméretű küzdelemben. a vietnami és más, a szabad­ságért ' és függetlenségért harooló népele iránti szolida­ritást és a mozgalom nem­zetközi, kapcsolatainak • fej­lesztőkét. Befejezésül, a népfrontmoK- galom holnapjáról Bencsik István ezeket mondta: —• További százezrekhez szeretnénk eljutni, olyanok­hoz, akiket ezután akarunk megkeresni, és meggyőzni: érdemes velünk dolgozni: a jó munka örömét találják •mozgalmunkban. Szilárd meggyőződésünk, hogy régi­ek. újak, népünk százezrei, milliói halljál! meg hívó szavunkat és jönnek velünk tiszta és nemes céljaink mun. •kólására. mozgalmunk erősí­tésére, hogy építőmunkánk­ban kovácsolódjék a nemzeti egység , és épüljön szép jö­vőnk: a szocializmus. Szünet következett, majd Erdei Lászlóné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő munkabizottságok részéről hangzottak el jelentések az elmúlt években végzett-mun­káról. A Hazafias Népfront Or­szágos Nőbizottsága nevében Nagy Józsefné elnök beszá- molt arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának nőpoli­tikái határozata újabb len­dületet 'adott a nőkkel való törődésnek. A nőbizottság elnöke Öröm­mel nyugtázta, hogy számot­tevően megnövekedett a nők politikai, társadalmi - aktivi­tása és ennek, valamint a változó szemléletnek a bi­zonyítékaként említette, hogy a népfront V. kongresszusát megelőző választásokon a mozgalom vezető posztjainak 1 a 31 százalékát nők kapták, (korábban ez 24 százalék volt) s ma már 34 ezer asz- szony és leány tevékenyke­dik a különböző népfront- tisztségekben, A honismereti és helytör­téneti bizottság korrefe­. rátumát(dr. Ovtutay Gyula, a mezőgazdasági bizottságét S. Hegedűs László, a város- és községpolitikai bizottságét pe­dig dr. Trautmann Rezső ter­jesztette elő. — A hagyományismereti bizottság tevékenységének — mondotta többek között Or- tutay Gyula — az ad külön jelentőséget, hogy az utóbbi években tömeges méretek­ben fellendült a helytörténeti kutatás a forradalmi, sza­badságharcos és munkásmoz­galmi emlékek gyűjtése: mindaz, amiből kibontakozott a szocialista haza fogalma., A szocializmusért, vívott küz­delmek története érdekli eternyi ilyen helyi bizottság társadalmi munkásait, fiatal és idősebb gyűjtők sokaságát. Munkásságukat sok tízezer­nyi lap terjedelmű anyag, honismereti, helytörténeti, kö­tetek, üzemi és falvakról szó­ló krónikák egész sora di­cséri. • A szocialista hazasze­retetnek erkölcsi, érzelmi és értelmi öntudatnak a nevelő­műhelyei ezek a bizottságok. A kongresszusi vitában szót kaptak Csongrád. Bara­nya, Szolnok, Komárom, Bács megye küldöttei és több kül­földi vendég. • A kongresszus ma . folytat ja munkáját 1944. március 19-e, a ma­gyar történelem tragédiáinak egyik legjelentősebb dátuma. Március mindeddig. a ma­gyar történelem legszebb nap­jait idézte; de a márciusi na­pokat, a szabadságharcot vál­laló magyar hősi múlt leg­szebb példáit most nem kö­vethette a,magyar nép. E na­pok emlékét beárnyékolta Horthy, a magyar reakció, amikor hazaáruló lépésével utat nyitott a német mégszál­• lás előtt. „Oly korban éltem én e földön, mikor, ki szót emelt, az bújhatott, s rághatta szégyenében ökleit, — az prszág megvadult s egy -rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” — írta találóan Radnóti Miklós, aki maga is a fasiz­mus mártírja lett. S e rémes végzeten, az el­szabadult pokolban a ma­gyar kommunisták harcba hívó szózata volt az a re­ménysugár, amely biztatást jelentett a meggyötörteknek, és csüggedőknek, bátorítást a harcra készülődőknelc. ...Ma­gyarok! Történelmünk leg­válságosabb napjait éljük. A közös magyar sorsban egy­másra kell találnunk. Test­vérként fogjunk össze a meg­szállók ellen. Csak az egysé­ges nemzet szabadságharca mentheti meg a hazát! Emel­* jülc magasra a nemzeti ellen- f állás lobogóját” — hangzott kommunisták kiáltványa. Üj szabad sághai'cot ■ Az összefogást sürgető kommunista felhívásra első- • ként a baloldali szociálde­mokraták, majd a Kisgazda- párt reálpolitikusai, á Nem­zeti Parasztpárt vezetői vá­laszoltak egyetértőén, s ez le­hetővé tette, hogy különböző németellenes polgári és arisztokrata csoportok is kö­zeledjenek, majd részt ve­gyenek az új nemzeti front megteremtésében. E csopor­tok a német megszállás után megértették: kommunisták nélkül és szovjeteílenes prog­rammal nem lehet a nácik ellen eredményesen harcolni. S így 1944. májusának vé­gén véglegesen megfogal­mazták és elfogadták a Ma­gyar Front kiáltványát, „Nem nézhetjük tétlenül, ölbe tett kézzel, hogyan sodor bennün­ket végső romlásba a néme­tele oldalain néhány elvadult kalandor és megvásárolt re­negát — olvashatjuk a nem­zethez intézett kiáltványban. Néhány hetünk, legfeljebb hónapunk van, hogy együtt A kongresszusról jelentkezem (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Szerda reggel, 9 óra előtt 5 perccel. Egymás után ér­keznek a küldöttek az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házának hatalmas épületébe. Itt is, <Jtt is fellendül egy ‘kéz, villan egy barátságos arc: ismerősök, egymástól tá­vol lakó ismerősök találkoz­nak. üdvözlik egymást. Csak üdvözlésre jut .idő, mert az első figyelmeztető csengetés már elhangzott: perceken bér­iül kezdődik a kongresszus. Udvarias rendezők igazíta­nak útba küldöttet, meghí­vottat, újságírót. A kongresz- szus díszelnökségének tagjai pz első emeleten gyülekez­nek. Közöttük van megyénk égjük küldötte, Kakuk Im­re, a gyöngyösi Bajza József Kollégium igazgatója ' is. Megpillantjuk egymást, smég van két perc, az asztaluk­hoz invitál. Boros Miklós bá­nyásszal, az oroszlányi 17-es akna fróntmesterével beszél­getnek. ismerkednek, akivel viszont nem kellett ismer­kednem: pillanatokon belül kiderült, hogy 1955-ben dol­goztam a brigádjában ... — Kicsi a világ — állapít­juk meg, s valóban: mellet­tünk, körülöttünk itt is, ott is el hangzik : . , , • — Szevasz, öregem, te is m vagy? Swítt érkeznek magas ran­gú vezetőink, ismert szemé­lyiségek. Kállai Gyula lép az asztalunkhoz, meg a többi« asztalhoz is köszönni, kezet rázni. Megérkezett Losoncéi Pál, s derűs arccal Fock Je­nő és Gáspár Sándor. Páczay Pál Darvas Józseffel beszél­get, s feléjük tart Ortutay Gyula is, akivel pár perce még a „sajtos stáb”nál ta­lálkoztam. Elhangzik a kongresszust megnyitó első csengetés . .. ★ És most egy kicsit kanya­rodjunk vissza, egészen ked­dig, a Heves megyei küldöt­tek és .meghívottak Indulásá­nak perceihez. Küldötteink számára ugyanis a kongresz- szusi élmények, az élményt nyújtó kisebb-nagyobb alkal­mak már kedden megkezdőd- tek. Kényelmes, szép panorá­mabusszal utaztunk, s a Coop tourist kedyes idegenve­zetője már Egerben meg­kezdte az idegenvezetést: megtudtuk, hogy mit tudnak meg a valóban idegenek Egerről, megyénkről. Hatvanon keresztülhalad­va derűs epizód játszódott le. Halljuk a bemutatásból: já­rási székhely, 30 ezer lakosú, s nevét feltehetően onnan kapta, hogy éppen 60 kilo­méterre van Budapesttől... tó, illedelmesen .megkérdezi-: — Szabad egy kicsit ki­igazítanom? — Hogyne, mindig örülök, ha. valami újat tanulhatok egy várossal kapcsolatban — mondja az idegenvezető. Amikor dr. Ba.rios Imre el­mondja, hogy már elég ré­gen nem járási székhely, meg a hozzá kapcsolt községekkel együtt; sincs 25 ezer lakosa, s hölgy az elnevezéssel kap­csolatos feltevés is régen megdőlt, hiszen a távolság- mérés kilométeres egysége még ismeretlen volt, amikor Hatvant már Hatvannak hív­ták ...1 Virág Karoly, a megyei pártbiapttság titkára ezután csöndben befejezi a monda­tot : —Egyébként mindén stim­mel ... •k A Palace Szállodában he­lyezték el a Heves megyeie­ket, s itt kaptak szállást a három napra a nógráidak, a Pest, a Komárom és a Fejér megyeiek is. Az ízletes vacsora — Han- kó Farkas Ferenc és ci­gányzenekara kísérteiével' —, kellemes élményt nyújtott mindenkinek. Így vélekedett Vozik Zoltánná andornaktá- lyai, Veres Sándor né hevesi tóttá félbe a kongresszus mi­att... Gulyás Sándor hevesi tsz­elnök és Orosz Imréné mát- raderecsikei. küldött éppen „hazai” /dolgoktól beszélge­tett, amikor melléjük, .tele­pedtem : — A kis Robikám jár az eszemben. Két és fél éves, s mióta megszületett, ez az el­ső alkalom, hogy hosszabb időre a nagymama gondjai­ra bíztam —■ mondja Orosz- nő. — Nekem ez a hűvös idő nem tetszik •— veti közbe Gulyás Sándor —, kiültet­tünk a fólia alól 100 ka- tasztrális területre paradi­csompalántát. Ha fagy lesz, nagy Kárt tesz. „„ ★ Otthoni gondok, közös gon­dok. Együtt ül az ország min­den rétegét képviselők tes­tületé. Ez jutott eszembe másnap a kongresszuson. Lé­nyegében itt is erről van szó: gondjainkról teendőink­ről. Csak egy kicsit nagyobb méretekben. Lassan lezárul az első nap ülésszaka, amikor e sorókat írom. Folynak a hozzászólá­sok. Hevesből, dr. Bakos Jó­zsef készülődik, s tálán csü­törtökön szót is kap. De őrről és sok másról majd. hol­nap- WahtM Saüdur Többen ébnosoiyodnak, s küldött, sőt még Kuni Zsu- dr. Bartos Imre, nyugdíjas zsanna, azazhogy Benézné is, hatvani középiskolai ifugp.- aki éppen a nöszútját szaki­harcolhassunk szabadságun­kért, a jugoszláv, lengyel, francia és a többi leágazott néppel... Éppen ezért mi, e gáládul elárult és idegenek prédájának vetett ország föld alá kényszerült demokratikus pártjai, új szabadságharcot, új népháiborút hirdetünk.” A program rövid, tömör és mégis nagyon világos: harc a megszállók és cinkosaik el­len, béke és együttműködés a Hitler-ellenes nagyhatal­makkal, demokratikus, sza­bad Magyarország megterem­tése. Harcba szólítanak min­denkit, akiknek szent a ha­za, a nemzet, az ezeréves magyar múlt, mert ha nem cselekszünk, „hazánk sírját ássuk meg”. A Magyar Front hetek alatt vonzási központja lett a különböző Hitler-eileiies bal­oldali és polgári erőknek és motorja az ellenállási moz­galomnak. Hatása egyre na­gyobb tömegeikre terjedt ki. A kiugrás érdekében A Magyar Front pártjai 1944. szeptemberében, ami­kor már a szovjet csapatok a magyar határoknál álltak, sőt magyar területekre • lép­tek. és Horthy szűkebb kör­nyezete is a Iáugrás gondola­tával foglalkozott, úgy lát­táik, hogy e vészterhes idők­ben a nemzet megmentése érdekében még Harfchymak is fel kell, ajánlani a közös ügy érdekében az együttmű-, kedést. Horthyhoz eljuttatott me­morandumában a Magyar Front pontosan körvonalazta azokat a teendőket, amelyek a németekkel való szakítás feltételeit biztosíthatják. Ez az utolsó lehetőség, hogy. & magyar uralkodó . osztályok, valamit jóvátegyenek . abból a tengernyi bűnből, amelyet a magyar- és a szomszéd né­pekkel szemben elkövettek. ,,A németek kiverése és az ország demokratikus átalakí­tása elodázhatatlanul napi­rendre kerül országunkban. A -Szovjetunió és szövetsé­gesei, belülről a magyar mun­kásság, parasztság és a nem­zet érdekeit magán viselő polgárság, el fogja végezni ezt a féladatot. A magyar uralkodó osztálytól függ, hogy ez könnyebben, vagy. nehe­zebben, saját részvételével, vagy pusztulásával fog le­zajlani”. Mint ismert, a kormányzó, tárgyalt a szovjet kormány­nyal, tárgyalt • a Magyar Fronttal, s végül hű marad­va önmagához utat nyitott az újabb német' beavatkozással — a hatalmat megkaparintó nyilas csőcseléknek. Dr. Pintér István Következik: Kiáltvány a magyar nemzethez Ónként — mindannyiunkért SOKAN, sokféleképpen íté­lik meg a civil ruhás, kiék. karszalasgos embereik tevé­kenységét. Önkéntes rend­őrök. Egy dologban mind­annyian megegyeznek ők: szabad idejük egy részétar­ra áldozzál!, hogy mástík nyugalmára, biztonságára, életére, javaira vigyázzanak. Tiszteletreméltó vonásuk ez. Talán nem tudja minden­ki: az önkéntes rendőrök kö­zött is folyik munkaver­seny a jobb és a még jobb teljesítmények eléréséért. A gyöngyösi közlekedésrendé­szet önkéntesei között ta­valy a 4-es csoport szerepelt a legjobban. Vezetőjük Isoó Gyula. Majdnem másfél 'évttzed- del ezelőtt lépett először ssolgálatba. Tavaly már egyik fia is követte: az if­jabb Gyula. Mindketten a gyöngyösi vágóhídon dolgoz­nál!. Az apa — szinte ma­gától értetődik — rendész ott is. Nem titkolja, mindig von­zotta az egyenruha, a kato­nás életmód. Elég nagy var­gabetűvel jutott el odáig en­nek ellenére. Mire azonban rászánta magát, hogy felsze­rel, elmúlt fölötte az idő. Így a kék kafszalagot húzta, fel a kabátja ujjara. Arra a kérdésre, miért te­szi ezt, nehezen tudott vá­laszolni.^ Vagy túlságosan közismert általánosságokat kellett volna mondania akö- telességérzetrol és a felelős­ségtudatról, vagy kitalálni valamit, ami nem hasonlít Semmi frázisra, de nem is igaz. Inkább azt mondta, amit a feleségének is már elmon­dott néhányszor: ha önkén­tes rendőri szolgálatba megy. jó helyen tartózkodik, ren­des emberek között találha­tó. hasznosan tölti az idejét. Iilkább köcsmázna? Mit fe­lélhetett volna a felesége? Mégsem gyöngyélet az ön-. kéntes rendőrök élete. Sok­szor kell lenyelniük a mér­get, ha intézkedés közben gúnyos megjegyzéseket tesz­nek rájuk, vagy egyenesen: sértegetik őket. Az ifjabb Isoó Gyula ele­venítette fel két esetét, mind a kettő nagyon friss élménye. Az egyik: egy gépkocsi amelynek rendszámáról rög- töh lehetett tudni, hogy nem magántulajdoniban van, túl­ságosan. gyorsan hajtott átd 3-as út gyöngyösi szakaszán. Leakarfák,. állítási, -de .a-so-. far fittyet hányt' a jelzésre. A rendőrségi járőrkocsi a Szőlőskert csárdánál érte utói. Közben még irányiél- .zés ‘ nélkül előzött meg egy Moszkvicsot a száguldó autó, amely elől korábban csak az utolsó pillanatban sikerült elúgrania az őt megállítani akaró önlcéntes rendőrnek. Az autóban ülők egyike azonnal egy jelentős szerv­nek az igazolványát vette elő. Persze, emiatt a felelős­ségre vonást nem kerülte el a szabálytalankodó autós. MÄSIK esetben pedig az egyik dömper vezetője vet­te személyes sértésnek az ellenőrzést. Hangoskodásá- ban társakra is akadt az or­szágúton. Hosszú, keserves percek tették el addig, ami­korra meg lehetett vele ér­tetni, hogy az önkéntes rend­őrök az általános ellenőrzés­sel is a közúti biztonságot szolgálják, Persze, a szolgálatról, az önkéntes rendőrök kötelező udvarias magatartásáról, az autósok, motorosok, gyalo­gosok és biciklisek lélekta­náról hosszan tudnának be­szélni. Miatt mondották las­san kialakul a rendőrökben valami hatodik érzék, ami segíti őket az emberek meg­ismerésében. És az önkéntes rendőr is ember. Egészen másként' veszi, ha az igazol­tatáskor udvarias hangot hall. A szabály ugyan sza­bály mindenkor, de az em­beri tartás Sem másodrendű körülmény az intézkedés idején. Még annyit mond, nagyon határozottam, a 4-es csoport vezetője, hogy ók nagyon tudatosan készültei! az első hely megszerzésére. Büszkék arra, hógy a, tervük • sikerült. Ezután még többet akarnak tenni, mint: eddig, hogy jö­vőre újból győzhessenek. Ebben a versenyben tulaj­donképpen ' mindnyájan ér­dekeltei! vagyunk. , ÁLLJON ITT még a győz­tes csopoitt patronálójának a neve: Molnár István r. törzs- őrmester, alá nagyon sokat segített a csoportnak. (G. M. F.) ..W. aurüis 37„ tüntette 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents