Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

KOSSUTH 8.18 Népi polkák. 8.38 Harsai: a kürtszó! 9.08 Nicolai: A Windsor: víg nők. 3 felv. opera. 11.33 A magyar nyelv hete. 11.50 Népdalok. 13.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.4« I örvény könyv. 14.01 Rádiójáték gyermekeknek. 14.19 Éneklő Ifjúság. 15.10 Chopiu-keringők. 15.24 Rádióiskola. 18.05 A francia diák és tanár. 18.20 Népi zene. 16.44 Kórusfelvételek. 17.05 Holnap közvetítjük... 17.30 A világkereskedelem és a chilei konferencia. 18.00 Könnyűzénei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.25 Kozmosz. 20.53 Házimuzsika. 22.20 Indira Gandhiról. 22.30 Sanzonok. 23.00 Balettzene. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Haydn- és Mozart-mövek. 9.03 Verbunkosok. 11.45 Előadás. 12.00 Zenekari muzMka.' 13.03 Gershwin: Porgy és Randevú kettőtől — hatig . 18.10 A könyvkiadásról. 18.25 Áriák. 19.00 Népdalok. 19.25 A BNV, nyitás előtt.­19.40 Händel: E-dúr szonáta. 20.28 Pilátus. Felkai Ferenc rádiójátéka. 21.29 Sárdy-feívételek. 21.45 Olvasólámpa. 22.00 Zenekari muzsika. 23.15 Népdalok. Jk I# MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.05 Hirek. ÉSZT EST: 17.10 Bevezető. 17.15 Észt kislilmek.’ 18.40 Észt könnyűzenei film.' 19.10 Esti mese. 10.30 Tv-híradó. 20.05 Kalev-üa utódai. (Dot- aim.) 20.40 A sziget foglyai. Magyarul beszélő észt film. 21.55 Az Észt Akadémia férfi*, kara énekel. 22.15 Akvarellek egy nyárról.' Magyarul beszélő észt tv-fllm. 23.05 Tv-híradó. POZSONYI 9.25 Hosszú tévelygés. Tv-játék. 10.20 Musica viva. 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 20.00 Aranykrokodil. 21.10 Vetélkedő. Kulcskérdés Csupán egy kulcs kellene hozzá, hogy Atkár községben Csány—Hatvan útirányt jelző táblát helyes irányba fordít­sák, mert így a ház falának irányítja a szerencsétlen tájékozódót (Foto: Kiss Béla) A% olvasó kérdés — az illetékes válaszol Nincs pénz az út továbbépítésére r?MZZ1 — A Több feldebrői olvasónk fordult azzal a kérdéssel hoz­zánk, miért hagyták abba a Feldebrő—Vécs közötti út építését? Az utat csak egy szakaszon készítették el, a többi részén félkész állapot­ban van. Mi az oka anna k, hogy nem folytatják a mun­káit? A kérdést továbbítottuk a KPM Egri Küzúti Igazgató­ságának, ahol válaszoltak rá: Egyelőre a vállalatnak csiak annyi pénz állt rendel­kezésére, hogy az út egy sza­kaszát elkészítsék. Az eddig kiépített útszakasz műszaki átadása sem történt még meg. Ha a műszaki átadás­nál hibákat tapasztalnak, az átvétel függőben marad ad­dig, amíg az észlelt hibákat ki nem javítják. Ami az útépítés folytatását illeti, mihelyt megfelelő ősz- szeggel rendelkezik a válla­lat, az út építését azonnal folytatják. Addig is figye­lemmel kísérik a félkész út állapotát. Szalonnasütés — rövidhullámmal Változó életformánk a táp­lálkozás korszerűsí tését is megköveteli, — ennek ipari útjait keresi a Központi Élelmiszeripari Kutatóinté­zet. Az intézetben több éve ku­tatómunka folyik, miképpen lehetne ionizáló sugárzással tartósítani az élelmiszereket. Az intézet sikereket ért el a hagyma kihajtásának meg- akadályozásában, sugarakkal megakadályozták a gomba elöregedését, a szamóca pu­hulását. Űj módszser az is, hogy a szalonnát és a hajat rövidhullámmal olvasztják s így a töpörtyű helyett virs­lit, kolbászt javító anyagot nyernek. Felépítik Bulgária középkori fővárosát Pliszka volt az időszámí­tásunk 681. évében alapított bolgár állam első fővárosa ÉszakkeJet-Bulgáriában fek­szik; főváros-mi voltát straté­giai és történelmi szempon­tok indokolták. Az ország északi részének végtelen sík­ságain és dús erdeiben több piotobolgár nemzetség tele­pedett le; ezekből kerültek ki a Bolgár Birodalom első uralkodócsaládjai. Délen a Balkán Hegység emelkedik; ez volt a szlávok védvonala Bizánc ellen. Nyugaton is számos szláv törzs élt, a bi­rodalom támaszai és a jövő zálogai. Aszparuh kán A megerősített tábor ősi szláv település helyén kelet­kezett, amit egyébként a szláv Pliszka név is igazol. A tábor maga széles síksá­gon terült el és egyre na­gyobb lett; természetes vé­delmét a környező hegyek biztosították. A középkori Pliszka alap­rajza merőben különbözik az antik iramai és újkori bizán­ci városokétól. Építészetét egyfelől a társadalom-politi­kai és hadászati körülmé­nyek határozták meg, ame­lyek közepette a fiatal bol­gár állam fejlődött; másfe­lől tükröződik benne mind az antikvitás öröksége, mind az őshaza építészeti techni­kája és a helyi hagyomány. Az apokrif „Ézsajás látomá­sai” című legendáriumban, amely a XI. században ke­letkezett, Aszparuh kán né­ven szerepel a város első alapítója, ez a név „biroda- lom-teremtőt” jelent, A leg­régebbi forrás, amely meg­nevezi a pliszkai katonai tá­bort, a 821-ből származó Csa- talanszka-oszlop felirata. Egyébként megemlítik Plisz- kát Leó diakónus, Kedrin, Zonaras és Anna Komnena bizánci történetírók is. A VII—ix. században a nyuga­ti világ is tudott Pliszkáról, mint fővárosról; a XVII— XVIII. századi térképek is feltüntetik. A XIX. század­ban Pliszka helyett felbuk­kan Aboba neve, egy falué, amely a középkori főváros romjai mellett keletkezett. Romok egy kis falu mellett Hosszú időre a feledés kö­débe burkolózott a hajdani város. Elsőként Konstantin Irecek csehszlovák kutató és honfitársa, Karel Skopil, a bulgáriai régészet megalapo­zója, azonosították az Aboba melletti romokat az első bol­gár fővárossal. Az isztambuli Orosz Régészeti Intézet ku­tatásai 1899—1900-ban meg­erősítették est a feltevést. A középkori Plisaka há­rom koncentrikus erődit- ményrendszerből állt. Legkí­vül földsánc védte a 28 négy­zetkilométer kiterjedésűi kül­ső várost, ezen belül helyez­kedett el a tömör várfal, amely a fél négyzetkilomé­teren elterülő belső várost védte; legbelül vastag tégla­fal védelmezte a tulajdon­képpeni várat. A külső vá­rosban élt a dolgozó szláv— bolgár nép és a katonákat is itt szállásolták el. A belső, trapéz alakú vár falai elér­ték a 8 méter magasságot; hatalmas faragott kőtömbök­ből rakták fel, a kötőanyag habarcs volt. A sarkokon ke­rek őrtornyok álltak, minden hosszanti oldal közepén öt­szögletes torony emelkedett. A négy kapu oldalain is négyzetes alaprajzú tornyok álltak. A bejáratokat két ir­datlan kapuval zárták. Fi­gyelemre méltóak a Pliszka belső és köziponti erődítmé­nyében talált épületek is; monumentális méreteikkel még ma is lenyűgöző hatá­súak. Az uralkodó palotája, a lakóépületek és templomok úgy épültek, hogy az állam legyőzhetetlen erejét és a Kán isteni eredetét igazol­ják. Titkos folyosók, írásos dokumentumok A központi épületek há­rom csoportot alkotnak; az uralkodói, vagy „Nagy Palo­ta”, a „Kis Palota” — ezt téglafal veszi körül — és a Palota-templom. A Nagy Palota a legmaga­sabb épület; háromhajós, ba­zilika elrendezésű. Ez volta bolgár uralkodók reprezen­tatív palotája; hatalmas ter­mében állt a trón. Az épü­let a IX. században keletke­zett, Omurtag kán kezdte építtetni. A palota legalsó rétegéből egy régebbi, még nagyobb, tornyos épület alapfalai kerültek elő. Ez volt Krum kán palotája, amelyet 811-ben Nikophoros bizánci császár felégettetett — a tűzvész nyomait még ma is viselik a régi alapfalak. Az uralkodó lakása az erő­dítmény belsejében, a Kis Palotában volt, melyet Krum kán palotájával titkos folyo­só kötött össze. Maga a Kis Palota két tömör, vastag falú, várszerű kétemeletes épület­ből állt. Márvány párkányok és oromdíszek ékesítették. Pliszka legrégibb építési kor­szakából származik még egy kerek medence, egy légfűté­se« fürdő, egy négyszögletes Eftim Projevszki*: Aktív nyári pihenés EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor A szemtanú Színes angol bűnügyi film. (Felemelt helyárak) EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Habó, a tenger! Színes magyar mesefilro Fél 6 és fél 8 órakor __ és hamarosan a sötétség Színes angol bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Ralu hercegnő hozománya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elza, a vadon szülötte (Oroszlánhűség) HATVANI VÖRÖS CSILLAG A lovakat lelövik, ugye? HATVANI KOSSUTH Adalen 31 HEVES Aladdin és a csodalámpa FÜZESABONY Balkezes újonc UOYilST Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bniesy-Zsi- ltnszkv utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-19.) Rendelési gyermekek részére is. k Gyöngyösön: 19 órától szer-; da reggel 7 óráig, a Jókai utca i 41. szám alatti rendelőben. (Te-s Itíon: 17-27.) _______ S id ő, kö­zeledik a nyaralási szezon. Tíz- és tízezrek utaznak üdülni, veszik igénybe az idegenforgalom szolgáltatá­sait. Szükségesnek mutatko­zik tehát, hogy időben taná­csot adjunk a nyaralni in­dulóknak, hogyan kell helye­sen pihenni. Pihenésünk lehet aktív és passzív. Aktív a pihenés a munkahelyen, a közlekedési eszközökön, az üdülőhelye­ken. Passzív a pihenés a te­metőben. Az aktív pihenés egyik speciális formája az éves szabadság. Ezt nem azért hívják éves szabadságnak, mert egy teljes évig tart (mint az aktív pihenés a munkahelyen), hanem mert egyszer kapjuk ki egy év­ben. Hogy világosabb legyen: az ét>es szabadság az az idő­szak, amelynek letöltése után a munkatársaink irigykedve ezekkel a szavakkal fordul­nak az emberhez: „Hű de lebarnultál! Olyan fekete vagy mint egy néger!” Es még meg is nézegetik, hogy hol mennyire fekete. (Külö­nösen ha nő az illető.) A szabadságidőre tervezett nyaralás előtt feltétlenül fi­giai Intézet előrejelzését. Az idei nyárra a meteorológusok jó időt jósolnak, ami külö­nösen kedvező az aktív pi­henés szempontjából. Jó idő­ben hasznos időtöltés a ban is, de így egyrészt ol­csóbb, másrészt gyűjtögeté­sükkel értelmesen telik a nap.) A tudatunktól függetlenül létező objektív időjáráson kívül pihenésünk aktivizálá­sáról tudatosan idegenforgal­mi és vendéglátóipari szer­veink gondoskodnak. Ide­genforgalmi szerveink első­sorban a külföldi turisták aktív pihenését biztosítják: a gyűjtögetés. Strandokon,* víz- parti és egyéb üdülőhelye­ken különböző numizmatikai tárgyakat, csecsebecséket, szemetet stb. lehet össze­szedni. (Ezeket ugyan meg lehet kapni a turisták szá­mára. létesített népművésze­ti boltokban és a kioszkok­***** hazánkba látogató idegenek naponta nyólc órát töltenek el azzal, hogy megértéssé'' magukat a vendéglátóikkal átlagban nyolc órát fordítr nak különböző kérdőívek, szállodai bejelentőlapok ki­töltésére, pénzváltásnál va­ló sorbaállásra, (A megma­radó nyolc órát félpasszív 1 pihenésre használhatják fel : — aludhatnak, ha képesek j megtenni táncdalénekeseink! lírai baritonja mellett.) A vendéglátóipar fontos; szolgáltatása a „gyors és fi-) gyelmes kiszolgálás”. Ez az aktív pihenést messzemenő- , en biztositó forma rendsze- ^ rint négy fázisból áll. Az el-) ső fázisban szabad asztalra^ vadászunk (a vadászat igen) aktív pihenés, erőt, izmot, k szellemet fejlesztő sport!), a í másodikon letisztogatjuk az^ abroszt az asztalunkon, a $ harmadikban megszabadítjuk ^ a csirkepaprikást a benne) főtt tollaktól vagy felf űré-§ szeljük a bécsiszeletet. Á ne-^ gyedik fázisban a szellemit tornára kerül sor, amikor azi elénk tett számlából meg-* próbáljuk kitalálni, hogy a) fizetőpincér hol akar villát) venni. k V Hogy én hol nyaralok az) idén? Férfiasán be kell val- 5 lanom, hogy belőlem mindig) hiányzott bármiféle aktivi-$ tásra való hajlam. Olyan he-) lyen szeretnék pihenni, ahol) nem talál meg még Simon\ Templar sem, nemhogy a) mi idegenforgalmi és ven-) jlátqipari szakembereink.* * Szkopjei In,/oszló via) új- --j.'.ó. A „Nova Makedonija"{ munkatársa. ^ Makedónból fordította:) Zakemszky hátaié £ víztároló és egy bojár-lakás maradványa. A középkori fővárosból számos kultikus rendeltetésű épület maradványai is fel­színre kerülte!? — ezek kap­csolatban állnak a szlávoz- nak és protobolgároknak a kereszténység felvétele előt­ti vallási életével. Csaknem valamennyi mo­numentális épület, amely megmaradt, Omurtag kán nagyszabású tervei alapján jött létre. Ez a kán már a IX. században felismerte, hogy korának hatalmasságai­val nemcsak a csatamezőkön kell összemérnie erejét. A fontos eseményeket felje­gyeztette; — számos írásos dokumentumban örökítette meg a maga korát. A «.Nagy Bazilika" Pliszka külső városában nagy területen igen sok templom- és lakóépület-ro­mot is átvizsgáltak. Legna­gyobb és leglenyűgözőbb mind méretei, mind építé­szeti sajátosságai révén a Nagy Bazilika, amelyhez a keleti kaputól köves út ve­zet. Hatalmas, háromhajós, három apszisé bazilika ez, két előteremmel és átrium­mal, a legnagyobb a Köróp- Balkánon: 100 méteres hcsz- saával és 30 méter szélessé­gével a legnagyszerűbb bol­gár építészeti emlék a IX. század második feléből. Ke­letkezése a bolgár uralkodó és a nép megkeresztelesével kapcsolatos (i. sz. 864). Ha­talmas kolostorópület-tömb középpontja volt, ahol Borisz herceg fogadta a Nagy Mor­va Birodalomból érkező Ci- rillt és Methódot; itt fektet­ték le a pliszkai és preszláv irodalmi Iskola alapjait is. Ez az a korszak, amelyben a bolgárság nemzetté válásá­nak folyamata befejeződött Köb« vésett levéltár Pliszka közelében számos feliratos kőemléket is feltár­tak. Ezek a bolgár kánok zömmel Omurtag uralkodása idejéből származnak. A bol­gár birodalom kőbe vésett levéltára betekintést nyújt az állami hierarchiába, a tör­ténelmi eseményekbe, szer­ződésekbe, építészeti tervek­be, — élénk bizonyítéka an­nak, hogy a bolgárokban igen korán kifejlődött a történelmi tettek és szemé­lyiségek értéke iránti érzék és élt bennük a vágy, hogy mindent megörökítsenek. A középkori Pliszka régé­szeti maradványai — az erő­dítmények, paloták, templo­mok, vízvezetékek, lakások, még romjaikban is a bolgár kora középkori főváros magas anyagi és szellemi kultúrájá­ról tanúskodnak. A bolgár mesterek jelentős műveket tudtak alkotni. A IX. század végén Veliki Preszláv lett a székhely, de Pliszka tovább élt, fontos város maradt és túlélte a Második Bolgár Birodalmat is. Amikor Bulgáriát leigáz- ták a törökök, a hajdani fő­város omladékainak, 'kövei­nek nagy részét mecsetek, ba­zárok, derviskolostorok, lak­tanyák és később vasútvona­lak építésére használták fel. A középkori Pliszka ma történelmi-régészeti nemzeti rezervátum. Az ásatások, va­lamint az állagmegóvó és helyreállítási munkálatok ál­landóan folynak, — ezeknek eredményeként nemsokára teljes nagyságában és szép­ségében bontakozik ki a haj­dani bolgár főváros. MflwwQ 1972, április S5„ I f

Next

/
Thumbnails
Contents