Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
Ep elmével a bolondok között Több mint 44 évet töltött egy nyolc négyzetméteres cellában, tejüvíges, vasrácsos ablak mögött, teljesen elzárva a külvilágtól. Negyvennégy évig nem látta a i kék égboltot, a végtelen zöld mezőket.. Nem látta a tavaszt és az őszt, az évszakok váltakozását csak a fűtési idény kezdete és végé jelezte számara. Az őrök naponta háromsz k toltak be éleimet a cellájába. Egy orvos hetenként végigsétált a folyosón, és megkérdezte: „Nos, mi újság? Minden rendben?” A választ azonban rendszerint meg sem várta. Továbbsétált. Melvin Whittum, aki ma 6B éves, az USA-beli Augusta városka bolondokházában töltött első hónapokban gyakran lázongott az embertelen bánásmód, s vele szemben tanúsított méltánytalan eljárás miatt. — Végzetes tévedés, hogy engem itt tartanak. Én nem ' vagyok bolond! Teljesen egészséges, épelméjű vagyok. Engedjenek ki! — kiáltozta az orvosoknak. Éppen ez a nyugtalan magatartása lett a végzete. Minél jobban verte öklével a vasajtót, az orvosok annál biztosabbak voltak abban, hogy bolonddal van dolguk. „Közveszélyes” — jegyezte be egy orvos a látleletébe. S ezzel a diagnózissal megpecsételődött Whittum sorsa. Az orvosok egymást váltogatták : áthelyezték őket, meghaltak, vagy nyugdíjba vonultak. Melvin Whittumot pedig mindegyik ott felejtette a cellában. A férfi lassan belenyugodott sorsába. Helyesebben: úgy gondolta, hogy ha nem lázong, akkor legalább leengedik a közös étkezőbe, és embereket láthat maga körül. Ha bolondokat is, de embereket! Már végképp feladta a reményt, hogy valaha s iákerül a bolondokházából. És hogy a 16 071 napot mégis sikerült józan ésszel átvészelnie, ezt még a pszichológusok is különös szerencsének tartják. Lássuk azonban az előzményeket, hogyan is került 'Melvin Whittum a bolondokházába. A dolog úgy kezdődött, hogy 1924-ben meghaltak a szülei. Melvinnek abba kellett hagynia tanulmányait, állás után nézett. Egy amerikai vasúti társaság alkalmazta. A fiatalember azonban túlságosan becsvágyó volt. Több pénzt szeretett volna keresni. Ezért csatlakozott egy csempészbandá-. hoz. Egy éjszakai csempészúton betört egy farmra. A tulajdonos fia elcsípte és értesítette a rendőrséget. Whittum megkísérelt elszökni. A farmer fia utánalőtt, de egy rendőr lábát találta el. A betörésért — meg a farmer által előidézett szerencsétlenségért — Whittumnak három évet varrtak a nyakába. Büntetése letöltése után a börtönigazgatóság az augus- tai elmegyógyintézetbe utalta, mert a túlságosan csendes természetű börtönlakót elmebajosnak nézték. Az elmegyógyintézetben úgy tekintettek rá, mint közveszélyes betörőre. — A növények felismerik az embert ? Ideges virágok f Az ember már hosszú idő ifita gyanítja, hogy a növények egyfajta idegrendszerrel rendelkeznek. A washingtoni egyetemen Barbara Pickard jegyezte fel első ízben a növényvilág arculatának változásait. Nincs ebben semmi „csodálatos”: a felfedezés arra adott magyarázatot, hogy bizonyos vegyi anyagok hogyan kerülnek a növény egyik részéből a másikba. Egy amerikai rendőr- képző igazgatója, Clave Backster határozottan állítja, hogy a növényeknek érzelemviláguk is van. Kísérleti célból néhány növényt hazugságvizsgáló gépbe helyezett és feljegyezte a kísérleti alanyok hirtelen változásait, az öntözéskor lemérhető hirtelen növekedést és az érintésre való hirtelen összerezzenést. Backster kijelenti, hogy Futball — bikával Mexikóban rohamos népszerűségre tett szert a futball ú,j formája. Húsz percig az ismert feltételek mellett folyik a mérkőzés, ezután a játéktérre egy megvadilott bikát engednek be. Ettől kezdve a gólok duplán számítanak. Tv-fénykép A japán Matsushita Elec- tric-cég különleges televíziókat gyárt: a készülék egy gomb megnyomását követően tíz másodperccel fénykép formájában kidobja a nézőt érdeklő filmkockát. A fénykép mérete egyelőre túlságosan nagy; 5x7.5 Centiméter. , .......... Óvakodja nak ettől az embertől, megölt egy rendőrt 1. — suttogták róla. S a „rend- őrgyilkos” iránt az elmegyógyintézeti kezelőorvosok- . nak nem volt valami nagy a megértésük: ezért egyszerűen benn tartották, s egyre csak halasztgatták állapotának kivizsgálását. Melvin Whittum talán élete végéig a bolondokházában maradt volna, ha egy német újságíró, Eliot Jaspin, meg nem látogatja a cellában, és nem érdeklődik hogyléte iránt. A riporter hozta őt ki a bolondokházából. Whittum azonban nem lelkesedett túlságosan a kései szabadulásért. — Mit kezdjek öregemberként kint, a szabad világban, amikor ahhoz egyáltalán hozzá sem szoktam. Egyetlen rokonom, egyetlen ismerősöm sincs. A külvilágot csak olvasmányaim alapján ismerem. Nagyon sokat olvastam az elmúlt években, s éppen ezért félek, hogy olyan világot építettem ki tudatomban, amely nem felel meg a valóságnak. Melvin Whittumot most ismételt elmegyógyászati vizsgálat alá vették: a hivatalos látlelet szerint teljesen épelméjű, tehát ok nélkül tartották 44 éven át bolondokházában. Elliot Jaspin ■ újságíró most azon fáradozik, hogy az igazságtalanság, a nemtörődömség áldozata a visszanyert szabadságán kívül, kellő pénzbeli kártérítést is kapjon. De meg lehet-e fizetni az elveszett fiatalságot? (Quick) Elárvereziék Paganini első hegedűjét A legendás hegedűkészítő nemzedék egyik tagja, az Amati által készített hegedűt, amelyen Niccolo Paganini 1795-ben Genovában első nyilvános hangversenyén játszott, elárverezték Londonban. A gyermek Paganini ezen a hegedűn játszott 7 éves korától kezdve 15 éves koráig. A hegedű nyakát, amely a szokványos 36 centiméternél 6 centiméterrel rövidebb — a zenetörténészek kutatásai szerint — külön Paganini számára csinálták rövidebb- re. A hangszer többi része egészen a hegedű mérete szerint készült. Paganini ugyanis már abban az időben, amikor ezen a hegedűn játszott, csodagyereknek számított. Az árverési cég nem’ közölte, ki az új tulajdonos, és azt sem, mennyiért kelt el a hegedű. *1W-' 3 -■’itpBjiíyf!? MICSODA FEJGÖRCS. (Foto: Tóth) ADATBANK az olimpia szolgálatában A német Siemens-cég az 1972 nyarán megrendezésre kerülő müncheni olimpiai játékokra most készíti minden idők , leggyorsabb és leghatalmasabb információs rendszerét. Soha sporteseményről nem tájékoztatták még a nézőket, a rádiót, a televíziót és a sajtót ilyen gyorsan. A rendszer öt számítógépet, 450 távírógépet, 100 katódsugárcsöves készüléket, 50 távinformációs vonalat és 300 televíziós állomást foglal magába. 72 katódsugárcsöves készülék (egy részüket a verseny helyén, más részüket a müncheni központban helyezik el), olyan adatbankkal kerül összeköttetésbe, amelynek memóriaegysége nemcsak a versenyek eredményeit, hanem az 1896 óta megrendezésre került valamennyi olimpiai játékon elért eredményeket, az 1972-es olimpia 15 000 résztvevőjének egyéni eredményeit, a korábbi versenyeredményeket, a különböző fegyelmi szabályokat tartalmazza, valamint idegenforgalmi tájékoztatásokat is. kísérletei megerősítették: a 1 növények felismerik az em- ; bért. Hat hallgatót összegyűjtött egy helyiségben, ahol elhelyezett két, hazugságvizsgáló gépre kötött növényt is. Felkérte az egyik hallgatót, hogy pusztítsa el az egyik növényt, majd mindenkit kitessékelt a szobából. Kis idő múlva a hat hallgató egyenként visszatért a helyiségbe. Amikor a „gyilkos” belépett, a megmaradt növény mérhetően összerezzent. Backster mindebből arra a kétségtelenül túlzott következtetésre jutott, hogy a bűnténynél jelenlevő nö- ; vények felfedhetik a gyilkos kilétét. Ez már egy kicsit sok. Valahogy nehéz elképzelnünk, hogy a bíróságon elhangzik ez a mondat: „Teremőr, szólítsa be a tanút!” És akkor belép egy geránium. ., Hogyan keletkeznek a vulkánok? Szovjet tudósok bebizonyították, hogy a vulkánok a felső köpenyrétegben keletkeznek, amely 150 kilométeres mélységig nyúlik a földfelszín alá. Az izzó magma magas nyomás hatására a földkéreg repedésein keresztül jut a felszínre. A feltörő láva olyan anyagokat hoz magával, amelyeket viszont a földkéreg kialakításából vezettek. Az állandó vulkánikus kitörések eredményeként a föld kérek ftóan». torun vastagszik. A korábbi elképzelések szerint a vulkánok keletkezését előidéző folyamatok a földkéreg 90 kilométeres melységében mentek végbe. Ide figyeljen, paprika! Egy amerikai tudós gyónak, hogy mily naponta „beszélget” jellemtelenség és emegy paradicsommal, bertelenség, sőt, ki- A tudós nem golyós, gyótlanság csak úgy hanem csak elméle- valakibe váratlanul te van. Olyan elme- belemarni. Egy erntete, amely szerint beméi még ez érthe- az élet minden for- t(~}, de egy kígyónál a mája, az ember, az legnagyobb fokú mo- állat és a növény is dortalanság. Nem reagál a beszédre és elég> hogy csúszik, fel is fogja a be- mászik, ráadásul még szédhullámokat. Ami- orvul meg is mérgezi kor ezt a hírt elöl— 'rmí.sok életét — mon— vasiam, megelégedet- dottam monoton hantén dörzsöltem össze a kezem, s úgy érezgon, hogy egyrészt szavaim lényege, mástem, hogy az ameri- részt a beszédhang kai tudós voltakép- szuggesztív hatása pen elméletében azt célhoz vezesse kísér- dolgozta ki, gyakor- letemet. ■ tatában azt óhajtja megvalósítani, amit Mondanom sem kell, a kígyó sírva magam is vallók és fakadt, a farkára, meg is próbálok va- akarom mondani a lósítani. A beszed, az *.arkára állt és kije- agitáció erejét és lentette, hogy soha csodatevő ’ ---------1 g ét. ’• Amikor Jézus kezét ráhelyezte kepesse- többé nem lesz csúszómászó, a mérget mint olyat egyszerűen ki is törli a szá- bibliai Lázár fejére fából és az életéből és azt mondta, hogy £S ezentúl csakis a kelj fel és járj, lé- hatóságilag engedé- nyegében rábeszélte iyezeU húsból fog emu. A paradicsom hea klinikai halál trükkjével mako.es- kodó Lázárt, hogy felesleges tovább ját- lyelt én a hazai beszarna a megholtat, gyes zöld paprikával úgyis tudja már, mi váltottam szót, nö- a véleménye róla csa- vekedvén az mind Idájának és barátai- nagyobbra a palán- nak. És az értelmes tán. „Ide figyeljen, szó és agitáció, lám, paprika — mondtam hatott: Lázár felkelt —, ne legyen annyira és járt. Hogy jobban csípős, hogy érintke- járt-e, azt, persze, zésbe kerülni önnel nem jegyezte fel már inkább fájdalom, sem én. Nos. Lfhát e példák ösztönző hatásúbiblia, sem mint boldogság”. Arról is szóltam, hogy ha netán édesnemes lenne belőle, az ne ra magam is megtet- jelentse egyben azt tem elméletem gya- is, hogy oly fennen > korlati kísérteiéit és hordja majd az or> több rábeszélést haj- rát, miszerint csak í tottam végre, hogy az angol királyi csa- £ rábeszélésem alanyai Iád között érezze ottmegfelelően rezonál- honosán magát majd janak a beszédhang ra. Kísérleteim, mész sze menően egy bevág nak az amerikai tu dóséval, egy a drága. Szavaim itt sem maradtak üveg- házba kiáltott szaval;. A panrikapa majd minden olyan közeledést, amely e szavakkal kezdődne: „Te, drága!” Váltottam szót fer- geteggel is. És az emberi beszéd rezoná- c iájára engedelmesen elcsitult, villámait, szavaim lényegét megértve, miszerint legfeljebb az éjszakát megvilágítani, de nem az embert tönkre tenni valók azok, tehát villámait szépen félretette és helyette szapora esőcseppeket küldött megegyezésünk szerint a földre. — Kedves barátom — szóltam ahhoz a rövid hajú egyénhez, aki éppen azon látszott tanakodni, hogy kit is döfjön hátba újonnan vásárolt késével, s akinek az arcán ásító unalom honolt. — Kedves barátom — mondtam hát neki —, tegye el azt a kést! Az ember könyvre, szépre, mozira és jóra, emberségre és barátságra termett. A kés nem gyerek kezébe való, azzal különben is enni szoktak és nem döfködni. Nem beszélve arról, hogy nincs is fertőtlenítve egy ilyen hegyes vacak — rezonáltattam emberi beszédhangomat és vagyon megnyugtatott, amint láttam az orvos arcát és Hallottam nyugodt rezonanciája hangját is: — Életben marad. Gyenge minőségű volt a kés. Elhajlott a bordákon ... (egri) Exkluzív Lapunk hasábjain arról olvashattunk, hogy három vidéki szálló közös bemutatót rendez, s a „legfinomabb exkluzív ételek és italok ’ kerülnek majd terítékre, önkéntelenül is felvetődik bennünk az a kérdés, milyen nyelvi szerepet kapott az exkluzív idegen szó az idézett jelzős szerkezetben. Van-e egyáltalában különleges, sajátos szerepe ennek az idegen hangsornak? A válaszunk egyértelműen az, hogy nincs. Azt se tudjuk meg belőle, hogy milyen ételt és italt minősíthet ez a szó. Ismét feleslegesen kapott tehát szerepet a napjainkban szinte divatszóvá váló exkluzív, exkluzivitás, exkluzíve idegen szósor idézett tagja. A felesleges előkelősködésre, a furcsa nyelvi különcködésre gyanakodhatunk ennek az idegen hangsornak a szerephez juttatásában. A kizárni, kirekeszteni, távol tartani, megakadályozni, elutasítani jelentésválto- zatdkat megnevező latin excudere latin szó adott alapot az exkluzív, exkluzíve, exkluzivitás hangsorok megalkotásához. Az exkluzív hangsor az eredeti latin szó használati értékének megfelelően a következő jelentésárnyalatokra utalhat: zárt, elzárkózó, zártkörű, zárkózott, különleges, kizárólagos, válogatott stb. Az előkelő, az elzárkózott, a zártkörű, az idegent be nem fogadó társaság minősítésére, jellemzésére tehát alkalmasnak találjuk az exkluzív szót. Az italok, az ételek jelzett vakhoz való társítása már nem szerencsés. Ebben az összefüggésben nagyon bizonytalan, Igen általános és tág a jelentéstartalma. Az „exkluzív ételek” jelzős szerkezettel a magyar konyhák különlegességeire, különleges ételeire, italaira akarták felhívni a figyelmünket, De jó magyar szavakból & kifejezésekből is válogathattak volna. A jóízű, a finom, a különleges, az ínyenc ételek és italok jelzős szerkezetek révén az olvasó pontosan tudta volna, milyen ínyenc élvezetek várnak azokra, akik a meghirdetett bemutatóra is elmennek. Tudatosan nem használtuk itt a gasztronómiai idegen hangsort, mert a német Gasztronom magyarítására megalkotott ínyenc nyelv, újítási szóból jobban értjük, mire vonatkozik az ínyenc élvezetek ielzős szerkezet. Dr. Bakos József cl- lánta olt, helyben hanyagolható esett’!', megígérte, hogy mi- eltekintve. De erről re felnő, lecsó lesz majd a végén. Megmagyaráztam belőle, meg zöld húsú kísérő a vajas kepéldául a mérges ki- 'nyérhez, s elutasít
