Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
TUDOMÁNY ßS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.,.* TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. l íarászemiiveg A Leningrádi Finommechanikai és Optikai Intézet egyik mérnöke már több mint tíz éve foglalkozik speciális szemüvegek konstruálásával — az ágyban fekve olvasók, a huzamosan kottába néző zenészek, a nem elég éles látásnak — sőt. még a légi felvételek készítői számára is. Legfontosabb munkája azonban a rövidlátás kifejlődésének a meggátlására irányul — gyerekeknél. A gömbprizmás, bifokális „varázsszemüveg” és az előállításához szükséges berendezés három, hivatalosan is elismert találmánynak a gyümölcse. Jelenleg körülbelül 3500 gyerek hordja az új szemüveget, de összesen több mint ötezer kis pácienst tartanak megfigyelés alatt. A „varázsszemüveget” hordó gyerekek 80 százalékánál sikerült a szem romlását megállítani. 1972 az altatók éve „Í96fi az LSD, 1968 a doppingszerek. 1970 a heroin év volt és 1972 az altatók éve lehet” — jelentette ki egy amerikai professzor a szenátusnak a gyógyszerek túlzott fogyasztásának leküzdésére alakult bizottsága előtt. A barbiturátok szedése nemcsak szenvedéllyé fajulhat, hanem, ha vele egyszerre alkoholt is fogyasztanak, halálos veszedelemmé válhat. A barbiturátok az amerikai feketepiacon viszonylag könnyen beszerezhetők és ellentétben a heroinnal, nem is drágák. Elsősorban az amerikai fiataloknál tapasztalható a barbiturátokkal való visz- szaélés. Bár nincsenek megbízható adatok a heroin és barbiturátok alkalmazásának gyakoriságáról, élvezőinek száma egyre nő, mivel a két szer fogyasztása igen gyakran szorosan együtt halad. „Hőpalack99 a föld alatt A kazahsztáni Ilij-hegy- seg lejtője, amely a Tien San hegység északi nyúlványainál kezdődik, hatalmas, természetes és több rétegű hőpalack, amely teli van gyógyvízzel. ’ Megállapították, hogy ez a természetes raktár földünk szinte valamennyi ismert ásványi gyógyvizét tartalmazza. S mi több, ez a mérhetetlen kincs a mái technikai viszonyok mellett könnyen elérhető mélységben húzódik meg. A kutatók már ki is jelölték a fejlesztés szempontjából leginkább optimális területeket. Érdekes, hogy szinte valamennyi terület festő ecsetjére kívánkozik és jól megközelíthető. 9 foszfor hiánycikk A világ foszforkészlete kimerülőben van, s legkésőbb a jövő század végére teljesen hiánycikk lesz a trágya jelenleg még nélkülözhetetlen alapanyaga — irta harminchat amerikai tudós egy beadványban, amellyel az ENSZ figyelmet hívja fel a tényre. Foszfor nélkül a föld csak l—2 milliárd ember élelmét tudja megteremteni, holott a világ lakossága, amely jelenleg 3,7 milliárd, már 2000-ben becslések sze- rmt ;7 milliárd lesz. , A ribini töltőtollgyárban megkezdték egy új típusú töltőtoll gyártását, amelyet kis égővel és elemmel láttak el. Ez rendkívül megkönnyíti a fél évig is sötétben — a sarki éjszakában — dolgozó meteorológusok, geológusok munkáját. Konzerválás ma és holnap A magyar konzervipar elmúlt negyedszázadát — különösen annak második felét — dinamikus fejlődés jellemezte. Jelenleg az ország 12 városában működnek konzervgyárak (némelyik városban több is), köztük sok olyan, amelynek technológiai színvonalára joggal lehetünk büszkék. A IV. ötéves terv a gyü- mölcskonzerv-termelés 32 százalékkal, a főzelékkon- zerv-gyártás 52 százalékkal, a savanyúság-előállítás 67 százalékkal való növelését irányozza elő. A tartósítás története Az élelmiszerkészletek tartósítása legalább akkora gond, mint amilyen nehéz feladat azok megtermelése. A helyes tárolással csak ideig- óráig oldható meg az élelmiszer élvezhető állapotban való megőrzése, a tartósítás (konzerválás) viszont sokszor gyakorlatilag korlátlan eltarthatóságot biztosít. Az emberiség történelme során rákényszerült, hogy valamiképpen meghosszabbítsa az élelmiszerek „élettartamát”, hasznosan a sózás, pácolás, füstölés, sűrítés és szárítás tartósító hatását. A tudományos-technikai fejlődés azután sokkal „kifinomultabb” módszereket vonultatott fel a tartósítás szolgálatában: a hősterilizálást, a vegyszeres kezelést, a mélyhűtést, ezek kombinációját, valamint a legújabb eljárást, a sugár- * kezelést. A tartósítási technika. kétféle célt tűz ki maga elé: elpusztítani az élelmiszerek romlását előidéző mikroorganizmusokat, vagy megbénítani, lelassítani azok élettevékenységét. 4 Hővel és faggyal A légmentesen lezárt dobozban vagy üvegben való hőkezeléses tartósítás kb. 150 éve. ismert, és még nagyon sokáig alapvető kon- zerválási mód lesz. A technológia azonban változni fog, az autoklávval való felmelegítést és hőntartást ugyanis a nagyfrekvenciás erőtérben történő melegítés fogja felváltani, ami jobban megfelel a folyamatos gyártás kívánalmainak és gazdaságosabb is. A mélyhűtéssel való tartósításnak komoly kritériuma az a feltétel, hogy az élelmiszernek még a kereskedelmi raktározás tartama alatt is mínusz 20 C fok alatti hőmérsékleten kell lennie. A kiépítendő hűtőlánc tehát költségesebbé teszi e tartósítási módot, viszont mellette szól az, hogy az élelmiszerek ekként őrzik meg legjobban természetes íz- és tápanyagaikat ígéretes új tartósítási eljárás, a liofilezés (fagyasztva szárítás) az élelmiszer víztartalmát jég-állapotból al- vasztás nélkül, vákuumban, szublimálással viszi át gőznemű halmazállapotba és úgy távolítja el aajt (a víztelenítés — szárítás — azáltal tartósít, hogy eltávolítja a mikroorganizmusok élettevékenységéhez nélkülözhetetlen vizet). Tekintettel a liofilezés alacsony hőmérsékletére, káros ízbeli elváltozás itt sem .következik be. Bár eddig sok termék liofilezése került már kidolgozásra, és bizonyult kiválónak, a gyakorlati bevezetés gazdasági okokból még egyre késik, ám bizonyos, hogy ez az eljárás is a jövő egyik technológiája lesz. Érdemes szólni egy, a minőségkímélés szempontjából még jobb, új eljárásról az ún. kriokoncentrálásról, azaz a folyadékok oly módon való sűrítéséről, amikor a víztartalom jelentékeny részét jéggé fagyott állapotpréseléssel távolítsák el,' a maradék lé pedig koncentrált állapotban marad visz- sza. Miután itt vákuum alkalmazására nem kerül sor, az aromaanyagok vesztesége még kisebb, mint a liofile- zésnéL Bizalmatlanság a sugárkezelés iránt Az utóbbi 20 évben világszerte kísérletek és vizsgálatok folynak annak megálla-) pítására, hogy milyen hatást gyakorolnak az emberi táplálkozásra szánt élelmiszerekben a röntgen-, gamma- és bétasugarak. A mikroorganizmusokat pusztító hatásuk kétségtelenül bebizonyosodott ugyan, a besugárzásos tartósítás általános érvényű engedélyezésére azonban még nem került sor (többek szerint túlzott óvatosságból). Pedig a sugárkezelésnek alávetett élelmiszer ártalmatlan voltát már számtalan esetben bebizonyították, s az sem mellékes, hogy a sugár- zásos kezelés fajlagos költség tekintetében versenyképes a többi tartósítási móddal, sőt, sok esetben kedvezőbben is alakul. Furcsa ellentmondás, de tény, hogy az utóbbi években egyre gyarapodik a befőzés „ősrégi” szokásához visszatérő háziasszonyok száma (az NSZK-ban például állítólag 12 millió asszony készít befőtteket, savanyúságokat). Lehet, hogy egyszerű „divatról” van szó, de sokkal valószínűbb, hogy gazdaságossági meggondolásokról, ugyanis — mit tagadjuk — a konzerv ára valóban jóval több, mint a benne levő nyersanyag értéke. A konzervfogyasztás növeléséhez két út vezethet: vagy csökkenteni kell az árakat, hogy „érdemes" legyen vásárolni a tartósított élelmiszereket, vagy olyan produktumokkal jelentkezni a piacon, amelyek „házilagosan” nem készíthetők el. f&é&észcti kutatások BcvitaiRÍn gyártás A B,rvitamin az egyik legértékesebb gyógyszer, amely a szervezet zsír-anyagcseréjét meggyorsítja és felélénkíti a "központi idegrendszer tevékenységét. Gyógyszer a sugár- fertőzések, a tuberkulózis és más súlyos megbetegedések ellen. Korábban a Szovjetunióban Be-vitamint nem állítottak elő. A Krasznojarszkban felépült egy hatalmas üzem, amely csak a vitamin alapanyagának — a pridoxin- nak — az előállításával foglalkozik. A termelés gyors növekedésnek indult, 1970-ben 3 ezer, 1971-ben 10 ezer kilogramm volt az előállított mennyiség. A csővezetékes szállítás forradalma TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. U TUDOMÁNY ES TELL TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A csővezetékes szállítás ugrásszerűen fejlődik, hiszen ez a szállítási mód folyamatos, nem kell hozzá vasutat, utat építeni, nincs Szükség hajókra, vasúti kocsikra, gépjárművekre, göngyölegre, nem jár be- és kirakodással, fenntartása' viszonylag olcsó, munkaerő-szükséglete elenyészően csekély. Az viszont tény, hogy a cső- távvezeték megépítése tetemes összegbe kerül. S ha már egyszer meg kell építeni egy vezetéket, nem mindegy, hogy mennyi lesz a szállítási teljesítménye, mely egyébként az áramlási sebességtől és az átmérőtől függ. Az előbbi rendszerint adott, az utóbbi a csőgyártás technológiai felkészültségtől fü*gg. Az NSZK-foeü Hoesch-gyár a nagy átmérőjű csövek világszerte ismert előállítója. Üjabban „szuperméretű”, 2500 mm névleges átmérőjű acélcsöveket is gyárt, mégpedig folyamatos technológiával, csavarvonal mentén hegesztett kivitelben, 13—23 mm-cs falvastagsággal. A méreteket jól fezékclleti a kép. tudomány Es technika;;; TUDOMÁNY Töltőtoll a sarkvidéken TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;.: ttttmyw4"NY ér rrcivt^j k A legnacvoHb !<uta*óha{ó SK” éSnTmé« rendeltetésének a világ legnagyobb, s talán legjobban felszerelt kutatóija jóját, a .„Jurij Gagarin ”-t. A Szovjet Tudományos Akadémiának nem ez az egyetlen tudományos célokat szolgáló kutatóhajója, kisebb — más-más célú — egységekből egész flottára való állománnyal rendelkezik. . A „Jurij Gagarin'’ hatalmas teste 15 ezer tonna vízkiszorításit. Hossza 231 méter, szélessége 31 méter. Legnagyobb haladási sebessége 18 csomó (33,4 km/óra). Szembetűnőéit a fedélzetén elhelyezett, tekintélyes méretű rádióantennák (parabolák). amelyek a mesterséges holdak jelözőnének, valamint a világűr távolabbi pontjairól érkező kozmikus jelek felfogására szolgálnak. Az antennák által vett jeleket a kutatóhajó mííszertermeiben elhelyezett készülékek dolgozzák fel és továbbítják a szárazföldi állomásokra. A jövő űrkísérleteinél fontos feladat vár a „Jurij Gagarin”-ra az óceánok felett elhaladó űrhajókkal való kapcsolattartásban, a parn uticiiL tlfiízórlóci nto r i( <í . ,,f - ( or A Földközi-tengeri Régé szeti Intézet 1970-ben alakul meg. Az intézmény a Fran cia Nemzeti Tudományos Ku tató Központ égisze alatt mű ködik. Itt dolgozzák fel az az anyagot, amelyet a fran' cia régészek- a Földközi-tenger térségében végzett expedícióik során begyűjtenek „Civilizációnk bölcsője” — meglehetősen gazdag a mé; feltáratlan és a már feltár régészeti emlékekben. A lé gészek a föld és a víz aló egyaránt felszínre hozzál ezeket az emlékeket. Az el múlt 1971-es év jó eredmé nyékét hozott az intézet szá mára és általában a régészé tudományának. Sikerrel foly tatták M.arseille-ben az óko ri hellén kikötő feltárását amelyet 1967-ben kezdtek el A Rhone völgyében a fo- , lvamszabályozasi munkák so■ rán régi római kori nekro- polisz romjainak feltárásán- dolgoztak és 1972-bén is dol- ; goznak az intézet munkatár- sai. Észak-Afrika is igen gazdag még feltáratlan ókori . emlékekben, hiszen a római ■ birodalom határai erre a ; kontinensre is jócskán kiter- ; jedtek. Az intézet régészei Marokkóban, Algériában, Tuniszban és Líbiában dolgoz- ; nak. Az egymást követő ré- . gészeti expedíciók tagjai • régi római táborerődök nyo- mait, általában a birodalom határmezsgyéit keresik. Tuniszban számos ókori római . tábor nyomát találták meg.
