Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

f (Folytatás as t. oldalról) j dasági rend kérdéseit. Aszö- I vetkezeti földtulajdon minő- í eégi változást jelent a tulaj- 1 donviszonyokban. A társa- | dalmi tulajdon egyenrangú­ságát fejezi kd a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársa­ság fejleszti és védi a társa­dalmi tulajdon minden for­máját. Az országgyűlésnek az ál­lami-kormányzati tevékeny­ség irányának meghatározá­sában megillető jogát juttat­ja kifejezésre többek között az a kiegészítés is, hogy az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormányprog­ramját, jóváhagyja az álla­mi költségvetést és zárszám­adást és nemzetközi szerző­déseket erősít meg. Az országgyűlés jogköré­ből az Elnöki Tanács jogkö­rébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányos­ság igényével jobban össz­hangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg. A törvény most új in­tézményként alkotmányba iktatja az államtitkári in­tézményt és az Elnöki Ta­nács jogkörébe utalja az ál­lamtitkárok kinevezését is. A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, mely szerint háború vagy az állam biz­tonságát súlyosan fenyegető veszély esetére az Elnöki Ta­nács rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi taná­csot hozhat létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszűntetését az El­nöki Tanács állapítja megás hirdeti ki. Az eddig érvényben lévő alkotmányunk a Miniszterta­nácsot csupán az államigaz­gatás legfelsőbb szerveiként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelen­tősebb, az állami, kormány­zati munka vitelének leg­főbb operatív testületé is. Ezért helyesebben a cím­ben „A Magyar Népköztár­saság Minisztertanács” elne­vezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfe­lelően. az eddiginél széleseb­ben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. Alkotmányunknak a taná­csokról szóló fejezete előké­szítésénél és megfogalmazá­sánál viszonylag könnyű dol­ga veit az előkészítő bizott­ságnak. A tanácsi rendszer továbbfejlesztésére vonatko­zó rendelkezéseket új tör­vény szabályozza, s most en­nek alapvető elemeit kellett kiemelni. A bírói szervezetekről és az ügyészségről szóló fejeze­tek, amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szöve­gét vették át lényeges mó­dosításokat is tartalmaznak. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosí­tott szöveg tükrözi azt az el­vi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gya­korlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadal­mi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampol­gárnak is alkotmányos kö­telessége a törvények meg­tartása, illetőleg megtartatá- sa. Indokolt volt a nők egyen­jogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülő anyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos intézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása. Az alkotmány új erőfor­rása lesz társadalmi, gazda­sági és kulturális életünk to­vábbfejlődésének, annak a törekvésünknek, hogy szo­cialista tervgazdálkodásunk a nép általános jólétét és műveltségét mindenkinek munkája szerint szolgálja. Hogy milyen gyorsan hala­dunk előre ezen az úton. el­sősorban tőlünk, további he­lyes politikánktól, reális ter­veinktől, jó és felelősségtel­jes munkánktól függ. Meggyőződésem, hogy pár­tunk, kormányunk, egeezrte­Történelmi országgyűlés pünfc a belső építő munká­ban és a nemzetközi kérdé­sek megoldásában mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk előre azon a történelmi úton, ame­lyet az alkotmány kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító módosításokat, ezzel az igénnyel s ezzel az elkötele­zettséggel vitassák meg és fogadják el. Kádár János felszólalása Kádár János felszólalása. Előtérben Fock Jenő. (Foto: Kiss Béla) A szerdai napon kilencen iratkoztak fel hozzászólásra, közöttük Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára. Felszólalásában abból indult, hogy az alkotmány a törvé­nyek törvénye, az állam fun­damentuma. Történelmi visz- szapillantásában példák so­rával bizonyította, hogy a népet ezer évig kirekesztet­ték a jogokból! A volt ural­kodó osztályok szégyene — mondotta —, hogy képtele­nek voltak az országnak iga­zi alkotmányt adni. Az így értelmezett alkotmány csak az 1919-es Tanácsköztársaság idején valósulhatott meg, majd 1949-ben, amikor végre létrejött a haza és a jog történelmi jelentőségű egysé­ge. Azóta bebizonyosodott, hogy alkotmányunk megfelelt rendeltetésének, s szerepe volt abban, hogy Népköztársaságunk ma szilárdabb mint valaha és a fejlett szocialista társadalom építésén dol­gozik. Beszédes adatokkal jelle­mezte az ipar, a mezőgazda­ság nagyarányú fejlődését, a műveltség terjedését, az élet- színvonal kedvező alakulásá­nak számos bizonyítékát, amelyek mind-mind a dolgo­zó nép eredményes munká­ját dicséri, egyben biztosíté­kul szolgál, hogy az előttünk álló nehéz feladatokat is megoldjuk. A továbbiakban azokat a gazdasági, technikai, tudo­mányos feladatokat vázolta Kádár János, amelyek előt­tünk állnak. Ezután néhány, az előkészítés során felme­rült kérdéssel, javaslattal foglalkozott. Kifejtette, hogy nincs szükség új alkotmány­ra, és nem érkezett még el az idő, hogy országunkat szo­cialista köztársaságnak ne­vezzük, hiszen az alkotmány az elért eredményeket rögzí­ti és nem programot ad. Hangsúlyozta, hogy a mun­kásosztály az egész nép ne­vében, a néppel együtt gya­korolja a hatalmat, ami a módosított szövegben ugyan­csak megfogalmazódik, Kádár eLvtárs, befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseit, hangsúlyozta — Pártunk Központi Bi­zottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra ke­rülnek, az alkotmány új szö­vege minden tekintetben ki­fejezi népünk eddigi munká­jának, harcának eredménye­it, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait. — Ezután elmondot­ta, hogy kifejezésre jut az új szövegben az emberi jo­gok messzemenő tiszteletben tartása, az egyén és a társa­dalom érdekében, és ezzel összefüggésben a jogok és a kötelességek szétválasztha­tatlansága. Hangsúlyozta, hogy előttünk áll az állam­élet, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése, s az alkotmány módosítása is ré­sze ennek. A népgazdaság soronkö- vetkező feladatait ille­tően növelni kell a mun­ka termelékenységét és jövedelmezőségét, a tech­nika és a vezetés szín­vonalát. Fontos, hogy rendszeresen emelkedjék a nép életszín­vonala és javuljon, tovább javuljon az élet. Megjegyez­te: vannak még nehéz anya­gi körülmények között élő rétegek, családok. Ezért kü­lönböző szociális juttatások­kal csökkenteni kell a csa­ládok életviszonyai között ta­pasztalható különbségeket, egyszersmind fokozni a mun­ka szerinti megbecsülést. Be­jelentette, hogy közeledvén a párt két kongresszusa kö­zötti időszak feléhez, meg­vizsgálják, hol tartunk a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósításában Hangsúlyozta: külpoliti­kánk alapja továbbra is a szoros együttműködés hű ba­rátunkkal és szövetségesünk­kel, a Szovjetunióval, vala­mint a szocialista országok­kal és rendezett kapcsolatok­ra törekszünk a kapitalista országokkal is. Befejezésül megállapította: hazánkban mindem tisz­tességesen élő állampol­gár bizalommal nézhet a jövőbe. Fontos, hogy mindenki aszerint méressék meg, meny­nyit ad a közösségnek. Ha ennek tudatában élünk, be­teljesedik, amiért küzdünk, dolgozunk. A párt mindig is őrködött az alkotmány be­tartása fölött, ezt teszi a jö­vőben is. Miután pedig a tervezett módosítást jónak tartja, elfogadja és a Köz­ponti Bizottság nevében el­fogadásra ajánlja. A rendkívüli figyelem­mel fogadott hozzászólás után a többi között Darvas József író Békés megyei képviselő szólalt fel, aki személy sze­rint is részese volt az 1949. évi alkotmány létrehozásá­nak. Érvekkel bizonyította, hogy az alkotmány életünk részévé lett, szerepe volt az elmúlt csaknem negyedszá­zad minden fontos megnyil­vánulásában és jól töltötte be a szerepét. Politizáló köz­véleményünk ennek folytán érti és helyesli az alkotmány módosítását. Annak idején augusztus 20-án iktatták tör­vénybe az alkotmányt és ez a nap lett az alkotmány ün­nepe. Ebben kifejeződött a szakítás a múltbeli reakciós állameszmével, s ugyanak­kor történelmi hagyománya­ink vállalása is. Kifejtette véleményét Darvas József, a nemzeti önbecsülés követel­ményeiről: szigorúan, ha szükséges, kegyetlenül kell szembenézni a nemzeti múlt­tal, megőrizve annak igazi értékeit. Ami a jelent illeti mondotta, az épülő szocia­lizmust sok mindennel le­het mérni, de elsőrendű, hogy a nép hogyan vesz részt a szocializmus építésé­ben. Az alkotmány módosí­tásának egyik legfigyelemre­méltóbb vonása, hogy nagy fontosságot tulajdonít a de­mokratizmus kiszélesítésé­nek, a demokratikus keretek igazi tartalommal való meg­töltésének. Ezzel összefüg­gésben szólt a Hazafias Népfront szerepéről. Végül az értelmiségnek a módosított szövegben meg­fogalmazott szerepét, fel­adatait taglalta, hangsúlyoz­ta, a módosítás kifejezésre juttatja a művészi és a tu­dományos munka szabadsá­gát, azt, hogy a művészet, a tudomány csak a maga belső törvényei szerint tud igazán fejlődni. A párt politikája ezt másfél évtizede gyakor­latilag biztosítja, s most az alkotmányban is kifejeződik. A munkásosztály vezető sze­repével foglalkozott Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára, Győr-Sopron me­gyei képviselő. Tagja volt az alkotmány módosítását elő­készítő bizottságának dr. Horváth Richard képviselő, aki elsősorban a hívők gon­dolatait tolmácsolta. A jog­tudomány érveivel magya­rázta a módosítás szüksé­gességét dr. Antalffy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képviselő. A kor­mány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólt a javaslathoz. Többek között hangsúlyozta, hogy: — Társadalmi alaptörvé­nyünk új alkotmányos téte­lekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi­éi töanegszerveaetek szere­pét a szocialista épí tóműn - kában. Külön-külön is alkot­mányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgaz. dasági termelőszövetkezetek — társadalmunkban betöl­tött jelentős szerepét, a dol­gozó emberek érdekében végzett munkáját. — Alaptörvényünk gazda­godását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a hala­dást szolgáló művészetet, az állampolgárok képzettségé­nek, műveltségének növelé­sét, az ifjúság szocialista ne­velését társadalmi rendsze­rünk általános alapelvei kö­zé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társa­dalmi rendről szóló fejezet­ben szerepelnek, hűen tük­rözik ki társadalmunk de­mokratikus rendszerét és tükröződik bennük a szocia­lista demokrácia szélesítésé­ben elért fejlődésünk. Egy­ben előremutatnak, a szo­cialista demokrácia további szélesítését szolgálják. A felszólaló végezetül ar­ról beszélt, hogy az alkot­mány az állampolgári jogok megállapítása mellett köte­lezettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezet­tebb munkára és magatar­tásra. Amikor az alkotmány bővíti és gazdagítja a jogo­kat, egyben aláhúzza azok egységét az állampolgárok kötelességeivel. Ebből követ­kezik, hogy jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelességeit. Hozzászólt még a javaslat­hoz dr. Varga Pálné Hajdú megyei, Farkas Pál tsz-el- nök Borsod megyei, Halasi Lajosné öntő szakmunkás, baranyai képviselő, valamint Csillik András, a KISZ bu­dapesti bizottságának első titkára. A vita után szavazásra ke­rült sor, melynek során a képviselők egyhangúlag el­fogadták, s ezzel törvény­erőre emelték az alkotmány- módosítás tervezetét. Az or­szággyűlés ma folytatja munkáját. A Parlament folyosóin (Munkatársunk telefonje­lentése.) Az országgyűlés idei első ülésszakának első napja méltán vonzott sok érdeklő­dőt a témája miatt. A dip­lomáciai és a sajtópáholyok a szó szoros értelmében du­gig tele voltak, és a tv is az eddigi szokásoktól eltérően sokkal nagyobb stábbal vo­nult fel. A napirend az al­kotmány módosítása volt, s ennek mindenképpen nagy lesz a bel- és a külföldi visszhangja. Gyakran volt alkalmam a folyosók ..sza­bad idei” nyüzsgését figyelni, de a szerdai napot egyikkel sem tudnám összehasonlíta­ni. Aki a történelmet emle­gette, nem mondott nagyot. Akik a felelőssegét — mint a képviselők is — érezték a munkának, érthetően túlfe­szített légkörben mozogtak. Történelem. Van egy jó pél­dám. Fodor Istvánná képvi­selőnk vendége egy fiatal történelem szakos tanárnő volt, hajdani tanítvány. — Az alkotmányról tartok egy hót múlva órát a gye­rekeknek — mondta mintegy ,,megindokolva” vendégeske­dését. — Melyikről? — hangzik a provokatív kérdés. — Természetesen a mos­taniról, a módosítottról. Azért is vagyok itt... Sláger minden ülésszakon a banan. A Gundel — ellá­tója a parlament tagjainak minden szinten — e közked­velt árucikkről is gondosko­dik (miként a kisfröccs alap­anyagáról, a gyöngyös-vi- sontai fehér borról! Ez is sláger... minisztertől a képviselőig). Itt találkoztunk néhány megyei képviselővel, Pusztai Lászlónéval, Vad­kerti Miklósnéval, dr. No- vák Pálnévál, Tiliczki Jó­zseffel, Hevér Lajossal és Sas Kálmánnal. Reggeliztek. A menü: virsli tormával. A téma: — A napokban fogadott Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter — mondta Hevér Lajos képviselő. — Az egri kórház rekonstrukciója mi­att jártam nála. Négyszáz agyról van szó, a beruhá­zás 67 millió forint összeget tesz ki az előzetes számítá­sok szerint. Fontos, szüksé­ges ez a munka, ezért is mentem el a miniszterhez. — Eredmény? — A Gazdasági Bizottság még ebben a hónapban ősz- szeül és Faluvégi elvtárs megígérte, hogy támogatni fogja kérésünket. Lehetsé­ges, hogy még ebben az öt­éves tervben megkezdődik a rekonstrukció. Később a szünetben Nyers Rezsővel is beszélt Hevér Lajos. — Ami a rekonstrukció gondolatát illeti az egri kór­házat illetően, támogatni fog­juk a bizottságban r-mond­ta a kormány elnökhelyet­tese. Pusztai Lászlonf) őrt Gs'tf- nadi György közlekedés; es. postaügyi miniszterrel be­szélgetett a szünetben. Ki­csit várni kellett, mert a minisztert elég sokan - „meg­rohanták”. Dr. Csanádi György egyszer odanéz. — Énrám?... — kérde­zi a maga kedves, mosoly­gós modorában. — Az egri telefonközpont­tal kapcsolatban érdeklődöm — mondta Pusztai László- né. — Lebontották a régi épületet, megtörtént a sza­nálás, de a munka abba­maradt, pedig Egernek sür­gősen szüksége van egy ren­des, megbízható telefonköz­pontra. A miniszter bólint. — Tudom. Sőt annak ide­jén, amikor a beruházások­ról volt szó, jellemző példá­nak említettem éppen az eg­ri ügyet. Egyelőre nem tu­dok biztatót mondani, de felírom amit említett. ígér­ni most, sajnos — bár önök­nek ez nagy probléma, egye­lőre nem tudok semmit. Megjegyzés: ha az illeté­kes miniszter is fontosnak tartja az egri problémát, ta­lán reménykedhetünk.,. ★ Három éve, amióta a Par­lament folyosóiról tudósítok, akadnak egyre-másra isme­rősök, mint a nagy épület­kolosszus gondnoka, akivel barátságosan köszöntöttük egymást a folyosón. <— Csak egy kérdésem, len­ne — kockáztattam meg a lehetetten? , hány ‘olüsnft- körte van az Országházban? rül a folyosókon, hanem;:; — Jókor kérdezi! Bemu­tatom Somogyi Barnabásnak, az Országház művezetőjé­nek, ő még ennél is több adatot mond. Somogyi Barnabás 20 éve dolgozik itt: feladata az elektromos ellátás biztosítá­sa és a karbantartás. Tőle tudtam meg aztán, hogy a Parlament nyáridőben havi több mint 60 ezer forint ér­tékű elektromos energiát fo­gyaszt, télen pedig ennek plusz 40 százalékát. — Hasonlóképpen — mondta — ennyi a fogyasz­tása 44 négyemeletes lakó­háznak havonta. Érdekesség­képpen említhetem még, hogy a legrégibb típusú, GANZ-gyártmányú fémszá­las égőtől a legújabb mai égőig mindent megtalálhat itt. Az áramot 42 főkábel osztja szét, e kábelek hossza eléri a hat kilométert. És még egyet: az épületben 30 ezer különböző wattszámv égő biztosítja a világítást. ★ Mire ezek a sorok meg­jelennek. a parlament 352 képviselője egyöntetű hatá­rozatával — sok vita előzte meg! — elfogadták az alkot­mány módosításáról szóló törvényt. E kézfelnyújtás, e szavazás zöld utat mutat az elkövetkezendő éveknek, év­tizedeknek. Kátai Gábor cäMkMQ „ ÜL, "eufóriák

Next

/
Thumbnails
Contents