Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 92. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. április 20., csütörtök Történelmi országgyűlés Kádár János: „Az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait" Elfogadták a Magyar Népköztársaság módosított alkotmányát Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Ácséi György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyéletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, 8 emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos válasz­tási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési válasz­tásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmány- módosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Mi­í Tisztelt országgyűlést Kedves képviselőtársaimí Az alkotmány módosításá­nak előkészítésére a múlt év június 24-én kiküldött or­szággyűlési bizottság, pár­tunk X. kongresszusának út­mutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. El­készítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyű­lés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosítá­sáról szóló törvényjavasla­tot. Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi tá­Kállai Gyula beterjeszti a törvényjavaslatot. mogatással végezte. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26-án nyilvánosságra hoz­tuk, hogy további lehetősé­get adjunk elfogadásra ke­rülő alaptörvényünk megis­merésére és a vélemény- nyilvánításra. Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájá­nak sikerei, politikai, társa­dalmi vívmányai, s azok leg-, főbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Az első írott alkotmányt, amely tényleg hatályba is lépett, a Tanácsköztársaság alkotta meg 1919. június 28- án. Ez szocialista alkotmány volt. Alaptételeinek nagy ré­sze az 1949-ben elfogadott alkotmányban is szerepelt és a most előterjesztett alkot­mánymódosításban is helyet kap. Deklarálta a munkás­hatalmat, célul tűzte ki a ki­zsákmányolás megszünteté­sét, a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonba vételét. Az alkotmányt áthatotta a szocialista internacionaliz­mus eszméje. Ezután Kállai Gyula fel­idézte az 1949-es, már tör­ténelmi távlatba került or­szággyűlés hangulatát, majd megállapította — az azóta el­telt több mint huszonkét esz­tendő fényesen bizonyítja, hogy ekkor alkotott alaptör­vényünk megfelelt felada­tának, kiállta az idők pró­báját, s újabb, nagy törté­nelmi jelentőségű győzelmek forrása lett. Beszédét így folytatta: Tisztelt országgyűlés! A bevezetőben említettem már, hogy alkotmányunk egységes új szövegének ja­vaslatát a társadalom szé­les körű támogatásával ké­szítettük. Érdemes kiemelni előkészítő munkánk néhány fontos tapasztalatát: — A viták lehetőseget nyújtottak számunkra a szé­les körű tájékozódásra. — A vitában részt vevők a módosítás elveivel, fő irá­nyával nagymértékben egyet­értettek és ezeknek az el­veknek a megvalósítása ér­dekében tették meg javasla­taikat. — Voltak természetesen olyan jó szándékú javasla­tok is, amelyeknek elfoga­dására a helyzet még nem érett meg, illetve amelynek alkotmányi szintű szabályo­zása \lem indokolt. A javas- lattevők megbecsülése szí kívánja, hogy ezeket is rö­dalom osztályszerkezetében végbementek. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az „élcsapat által irányított munkásosztály”, ki­fejezést használja. Az alkot­mány új szövege most köz­vetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkás- osztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja im­már fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialis­ta Magyarország megterem­téséért, népünk felemelkedé­séért. Ebben kifejezésre jut a pártnak a társadalomban, a szocializmus építésében be­töltött szerepe, s az a meg­hitt viszony, amely a párt és a nép kapcsolataiban a szocializmus építése során kialakult. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szük­ségszerűen igényli ennek al­kotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfe­lelően körvonalazza a tár­sadalmi szervezetek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Népfront, valamint a szakszervezetek jelentősé­géről, a szocializmus fel­építésében reájuk háruló feladatokról. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének szocialista alapelvei alkot­mányos meghatározása is ki­egészítésre szorult. A ma­gyar nép, a párt, a kor­mány mindenkor hű barát­ja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a többi szo­cialista országnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban szól­ni kell a szocialista orszá­gokkal való baráti kapcsola­taink fejlesztéséről, erősíté­séről. És kifejezésre kell juttatni a világ valamennyi népével való együttműködési készségünket a béke és az emberi haladás érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népünk érdeklődésétől és rokons zen- vétői kísérve, nagyrészt köz­vetlenül az ellenforradalom után, 1958. és 1961. között ment végbe. Parasztságunk életében rövid időn belül ez volt a második történelmi, s joggal forradalminak minő­síthető sorsforduló. Ugyan­az a parasztság, amely 1945- ben ezeréves harc és sóvár­gás után kapta meg ősi jus­sát, a földet, rövid idő múl­va. ha nehezen, önmagával vívódva is, mégis képes volt újabb forradalmi változtatá­sokra. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme volt a szocialista termelési viszo­nyok uralkodóvá válásának záróköve. Az alkotmány új szövege a társadalmi rendről szóló fedezetben tárgyalja a gaz­(Folytatás a 3. oldalomj nisztertanáccsál egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisz­tertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egész­ségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották, és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysoro­zatát. A napirend a következő: 1. Az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; 2. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkot­mányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Majd Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. j= Elhangzottak olyan ja­vaslatok is, hogy bizonyos kérdéseket részletesebben szabályozzunk az alkotmány­ban. A javaslatokkal szem­ben azt tartjuk helyesnek: alkotmányunk csak az alap­vető kérdéseket rendezze és semmi olyasmit ne tartal­mazzon, aminek a párt, a kormány és a tömegszerve­zetek programjában kell sze­repelnie, vagy amit nem az alkotmánynak, hanem tör­vénynek kell szabályoznia. összességében megállapít­ható, hogy az alkotmánymó­dosításának társadalmi vitá­ja eredményes volt. Az al­kotmánymódosítás elvi kér­déseit — mint ismeretes — megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is — hangsúlyozta Kállai Gyula, s köszönetét mon­dott mindazoknak, akik ja­vaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkot­mányunk módosítását. Ezután így folytatta: — A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított al­kotmány bevezető szövegé­ben is meg kell fogalmazni. A bizottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve, olyan kiegészítést javasol , amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért, az or­szág függetlenségéért vívott évezredes küzdelmeiről. A bevezető mint történelmünk új korszakának nyitányáról szól, arról, a népünk sze­mében soha el nem halvá­nyuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Méltatja az 1919- es szocialista forradalom ta­pasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését. Tár­sadalmi fejlődésünkkel össz­hangban pedig kimondja, hogy a munkásosztály, szö­vetségben a dolgozó pa­rasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel, kivív­ta és megszilárdította a dol­gozó' nép hatalmát. Rögzíti elért legfőbb eredményein­ket, azt, hogy leraktuk. a szocializmus alapjait, utal a szocialista országok közössé­gére. További feladatainkat pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép, nemzeti egy­ségbe tömörülve, a szocia­lizmus teljes felépítésén munkálkodik. Alkotmányunk, bár . je­lenlegi szövegében is jól ha­tározza meg államunk osz­tályjellegét, mégis kiegé­szítésre szorul azoknak a változásoknak a figyelembe­vételével. amelyek a társa­' ! '. i ■ • ‘ ’'‘I. ­* Tanácskozik £p <aMBiiw8feK.~Xw ---------- -----­rV ■!. • ... {Kiss Bél» fdevébéföi L 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents