Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

Éjszaka a lövés messzebbre hallatszik... Négyszemközt Hars Mihállyal A „Vízben éa szárason” című film főszereplője: a vidra. (Foto; Borbély János) Neves filmrendező, tehet­séges alkotóművész. Termé­szetfilmjeit, amelyben har­monikusan ötvöződik a tu­dományos szakszerűség, az ismeretterjesztő szándék és a művészi kifejezési forma, ismerik világszerte. Számos nemzetközi nagydíj jelzi si­kerét, de mindennél beszé­desebben bizonyítja munkás­sága elismerését az a tény, hogy ő volt az 1971-ben Bu­dapesten megrendezett L nemzetközi természetfilm­fesztivál igazgatója. A magyar tájak, hegyek, Völgyek, erdők nagy szerel­mese, s kiváltképpen szerel­mese a Bükknek, ahová iga­zi nagy sikerei fűzik. Leg­utóbb azért is jött szívesen Egerbe, hogy részt vegyen két. filmje, a budapesti va­dászati világkiállítás és an­nak rendezvényeiről, vala­mint a „Vízben és szára­zon” című, a vidra rejtett életéről szóló alkotásainak bemutatóján. A filmek fel­irata szerint — „író, rende­ző, vágó: Hárs Mihály” — egy személyben három em­ber. Ezzel a három ember­rel beszélgetek. _, Sok-sok filmjét ismer­jük, szeretjük, de a filmek alkotójáról, személyéről igen keveset tudunk.,. K is hallgatás. Féloldalas mosoly. — Tehát az első kérdés; Ki ön?... Negyvenegy éves vagyok. Van két nagy lá­nyom. A feleségem divatter­vező... 1953-ban kerültem a filmszakmába, s mindjárt ve­zetőnek. A Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár mű­vészeti igazgatója voltam. Igen rövid ideig. Percek alatt rájöttem ugyanis, hogy eb­ben a szakmában nekem nem vezetni kell, hanem ezt a szakmát csinálni kell. Igaz­gatóból nyomban asszisztens lettem. A ma ismert vala­mennyi rendezőnél dolgoz­tam asszisztensként, — Első filmje? —; Évek teltek el,' amíg önálió munkába foghattam. 1956 tavaszán, szinte jelen­téktelen filmmel kezdtem a bemutatkozást. Hatperces film volt: „Préselő szerszá­mok hidegsüllyesztéssel.” Rögtön nemzetközi 'díjat nyertem vele. — Elsősorban természet­filmjei tették ismertté a ne­vét. Mikor kezdett termé­szetfilmeket rendezni, s me­lyik alkotása jelzi az első állomást? Arca derűs. A hangja is •jókedvű. — Ez kedves kérdés. Fel­idézi bennem első igazi nagy sikerem élményét, ami ide­köt Heves megyéhez, a Bükkhöz. 1961-ben ' mutat­koztam be első munkám­mal a locarnói filmfesztivá­lon, az „Amíg a tavasz újra eljön” című filmmel, amely nagydíjas lett. Á film több jelenetét itt forgattuk, Szil­vásváradon. Itt kezdődött nagy barátságom a megyé­vel, ami a mai napig tart. Mindig szívesen jövök ide. nemcsak azért, mert itt meg­találom filmjeim szép ter­mészeti tájait, hanem mert itt él sok barátom, akik készséges segítőim minden­mm. március 5., vasárnap ben. Rengeteg segítséget kaptam az erdőgazdaságtól, ezt nem tudom eleget meg­köszönni. Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben forgattam 1966-ban „Pisztrángok” cí­mű filmemet is, a hegyi pa­tak természetes és a piszt- rángos telep ember irányí­totta életéről. A „Pisztrán­gok” nagy sikert és elisme­rést hoztak számomra. Le­gyen elég csak annyit mon­dani, hogy a filmet eddig 28 ország vásárolta meg, kö­zöttük is olyanok, paint Ku­ba, Kanada, Spanyolország, Észak-Afrika stb. A rókák életmódjáról, ösztönös tulaj­donságairól szóló rövidfil­mem, a „Furfangos-e a ró­ka?”, 32 országba került eL A vadászati világkiállításról készített filmet pedig mind­járt a bemutató után 7 or­szág vásárolta meg. Ez re­kordnak számít — Eddigi munkássága so­rán, ezt ijntől tudjuk, 170 filmet készített, s ebből a termésből 60 tv-, 110 pedig mozifilm. Olyan munkák vannak ezek között, mint „A magyar vizsla”, „A negy­venedik tél”, „Magyarország mézország”, „Az évszázad ri­portja”, „Orvvadászok”, Ka­pásból se lehet felsorolni mind, ami tetszett Vajon tud-e választani közülük az alkotó, hogy melyik a leg­kedvesebb? Gondolkodás nélkül vála­szol. — Legkedvesebb filmem, amit az egri bemutatón is láthattak, a vidrák rejtett életéről készített film, a „Vízbén és szárazon”. Büsz­ke vagyok erre a filmre. Teljesen a saját költségemen csináltam, s ebben a 26 per­ces filmben benne van egész életfelfogásom, művészi hit­vallásom. Gödöllői hétvégi birodalmam és nyolc erdei tó volt a forgatások színhe­lye. Tizenegy vidrával dol­goztam, mérhetetlen munkát kerek négy esztendőt fordí tottam érre a ritka és érde­kes vadfajunkra. Mindent meglestem, s mondhatom, a megismerés a legfényesebb dolog. A vidra megismerése érde­kelte. Munkájának „mellék­terméke” a kitűnő film. — Filmkészítő módszerem komplex. Készülhet a ter­mészetfilm megfigyelés alap­ján. Ez hosszadalmas, költsé­ges és bizonytalan. Van, aki az idomításra esküszik. Ez a módszer leszűkített és mes­terkélt/» Én azt vallom, hogy a természetben, való megfi­gyelés és az idomítás keve­rékéből szülessen • a film. Hogyan filmezhetünk példá­ul ívó pisztrángokat? Egyik módszer: tükrös kamerákat rakunk le a hegyi patak medrébe, s ha odajön a pisztráng, lefényképezzük. Ez lehe’t, hogy hatezer évig eltart. Másik módszer: háló­val kiemeljük a pisztrángot a halastóból, megcsiklandoz­zuk a hasát és kifejjük be lőle az ikrát és a tejet. Ez olcsóbb, gyorsabb, de nem igazi. Ügy csinálhatunk ter­mészetes természetfilmet, ha vesszük a természetet a ma­ga valósa gában, a szituációt előteremtjük és e kettőnek az arányos, harmonikus szin­tézisét adjuk. • —- Engedjen meg végül égy óbligát kérdést: milyen filmtervek foglalkoztatják most? — Tárgyalásokat folyta­tunk Irán, India, Tanzánia, Kenya, Etiópia hatóságaival egy színes sorozat készíté­séről. Közelebbi dolog és sokkal konkrétabb egy orv­vadászokról szóló játékfilm­dráma készítése. A film alapgondolata az, hogy ezek az orvvadászok ősi jogon, igazságosan vadásznak, s ez milyen konfliktusokhoz vezet a mai helyzetben. Kiinduló­pont a Zemplénben megtör­tént mogyoróskai eset, ami­ről egy 50 perces dokumen­tumfilmet már készítettem, s azt a tv is sugározta. Mo­gyoróskának, ennek a kicsi, hégyek közé zárt falunak, az tette ismertté a nevét, hogy a lakosság egyharma- dát állították bíróság elé vadorzás, orvvadászat miatt. A film forgatókönyvét Szu- hay István, a „Piga-piga” írója írta, s csak a címe tő­lem való: „Éjszaka a lövés messzebbre hallatszik”, ösz- szel kezdjük a forgatást. Ed­digi elképzelés szerint Zemp­lénben forgatunk, de én ma­gam nagyon hajlok arra, hogy idejöjjünk a Bükkbe. A korábbi sikerek forrásai­hoz^, Pataky Dezső Mfitercmsaroli Látogatóban Kastaly Istvánnál Nyolcvanéves, de az én hátam izzad meg, mire fel­érünk a Marx utcai ház má­sodik emeletére, ahol az eg­ri festők kis műtermed sora­koznak. Memóriája is friss* sziinte dátumszerűen emlék- szili hatvan, esztendővel ez­előtti eseményekre, monda­tokra. Alkotó kedvét pedig az a másfél tucatnyi kép iga­zolja.- amelyekkel a Képző­művészeti Alap zsűrijét várja a képcsarnoka, közös tárlat előtt. Művészpályája egyébként Kisvárdán indult, zenét és festészetet kedvelő tisztviselő szülők köréből. S a főváro­son ál Münchenig, Párizsig ívelt, ahol különböző isko­lákban mesterségbeli tudá­sát igyekezett tökéLetesítem. — Nem szédített meg a kezdeti siker. Önálló kiállí­tás alig húszévesen Kisvár- dán, s- szereplés a Nemzeti Szálon jubileumi tárlatán. Münchenibe mentem tanulni, ahol az akadémia mellett több magániskola létezett az idő tájt, köztük a Hollósyé. A magániskoláik jelenítették a modernebb széliemet Eisen- grabert, Weinhóldot, az én mestereinket is friss meglá­tás, bátor ecsetkezelés, ásók festék és a nagy foltok, len­dületes vonalak játéka jelle­mezte. No és az alaposság, a fejlett technika! Mert csak ezzel együttesen lehetett az aikadémisták fölé kerekedni — emlékezik ifjúságára Kas­taly István, a megyei mű- • vészcsoport nesztora. — Kik voltak társai? — Tizenhatan- alkottunk egy szellemi közösségiét. Leg­ismertebb közülünk Burg- hardt Dezső, aki tanár lett később a pesti főiskolán, va­lamint Frank Frigyes, akit nemrég mutatott be műter­mében a televízió... Kedves, feledhetetlen idők voltak azok! Emlékszem, Frici mám- den ebéd után zongorajáté­kával szórakoztatott bennün­ket. Vasárnaponként pedig a Blüte-étteremibem jöttünk össze, valamennyien magya­rok, s némi ital mellett estig kugliztunüc. Aiki kilencet ütött egyetlen dobással, hor­A Heves megyei Tar Lőrinc kalandjai a pokolban Zsigmond király a tüzes feredőben De mielőtt tovább követ­nénk a megyénkbéli lovag útját, hallgassuk csak meg, milyen Zsigmond királynál-; szóló tanulságos históriával tért meg a derék Tar Lőrinc. Tüzes nyosaoiyát látott, négy sarkában négy tüzes emberrel, akik elvenen ég­ték, mint a máglyára ítél­tek. De tüzük neap aludt ki soha, s testük sem omlik ha­muvá. .. Az egyik érsek volt, aki hamis dézsmasze- désért, a másik kancellár, aki elfogadott megvesztegető pénzekért, kettő pedig ne­mes úr, akik dúlásért-fosz- togatásért az ártatlan sze­gény nép sanyargatásáért szenvedték az örök kárho­zatot Tüzes kádferedőt is látott á pokolban Lőrinc lovag, melyben Zsigmond király faredett, s körülötte forgo­lódott Mária királynő és sok-sok szépséges nőszemély, „kiknek Zsigmond megmérte köldöküket hosszúságukat, és ő szép tőgyüket” Látott még a pokol fűzé­ben „forgódul” „nagy sok rendbeli papokat” és veríté­kezői „kövér nyakú baráto­kat”. S mindezek a „nagy- sok arany forintok” szerete- te, imádata miatt kerültek az ínfernális helyre. ^ Minekutána Tar Lőrinc ki­vergődött a Vörös-tó kicsiny szigetének borzongató bar­langüregéből, a parton álló Szent Patrik kolostor perjele 1411. november 12-én bizo­nyítványt állított ki részére, hogy Lőrinc, a magyar kirá­lyi étekfogók mestere való­ban lent járt Szent Patrik purga tori urnában. Miklós ér­sek, Írország prímása Dub-' Ibiben, hasonló tanúsítványt állított ki a ritkán jói sike­rült eseményről. De ezenkívül a hevesi lo­vag még Jacobus Yonge dublini jegyzővel is írásba foglaltatta alvilági v«’--. nak történetét. Ezt a rendkí­vül becses kéziratot, — melyből mi is históriánk le­írását merítettük, — a lon­doni British Múzeum könyv­tára őrzi. A Zsigmond királyra vo­natkozó látomást pedig Ti­nódi Sebestyén énekelte meg, hozzátéve, hogy ő egy latin nyelvű forrásból merítette mondanivalóját. Hogy való­ban ilyen létezett, bizonyít- te bngy az 1800 as évek el­dó sört tartozott fizetni a társaságnak. ★ Afféle érdekvédelmi szer­vezetet is létrehívtak akko­riban a müncheni magyar piktorok, szobrászok. A „mű­vész céh” nevet adták tömö­rülésüknek, s Velics nagy- ikövet védnöksége alatt együt­tesen szervezték kiállításo­kat külföldön és idehaza, s együtt léptek fel minden vi­tás kérdésiben.' A céh fölött az első világháború húzta meg a lélekharangot 1914- ben. Ekkor került Kastaly István. Olaszországba, s vál­tott át olajról az akvai’éliire. — A kis festékgombdkat, apró ecseteket, papírlapokat vihettem magammái a front­ra, ahol 30 hónapot nyomtam le egyhuzamban. S ilyen dol­gaimból kikerekedett egy újabb nemzeti szalont kiál­lítás, 1916-ban! Front. Gránáittűz. Messzi olajligetek. Apró olasz fal- vacskák. Aztán fegyvernyugvás. Ma­gyar föld. Mégpedig a festő­paradicsom, palettánk meg­újhodása: Nagybánya. Itt Réti mester növendékeként tölt nyarakat az ifjú festő, mígnem féLvirrad a munkás­ság. szabadságnapja. A Ta­nácsköztársaság alatt máraz első magyar fil mgyár mun­katársa. — Kópírozíam! Szinte min­den forradalmi, esemény fel­vétele a kezemen ment ke­resztül Például a nagy tün­tető felvonulás az Andrássy ső tizedeiben a gyöngyösi ferencesek híres könyvtárá­ban, még megvolt Tar Lő­rinc zarándokú tjának deák nyelven lejegyzett története. Sajnos, a négy oldalnyi be­cses iratnak azóta nyoma veszett. Tar Lőrinc, hazatérve el­mesélte a királynak a néki szóló tanulságos látomást, de nemigen sokat fogott az már rajta. Egy ideig még az udvár szolgálatában maradt Lőrinc, sőt részt vett a híres konstanci zsinaton is, mely Húsz Jánost megégette. Majd pedig nyoma vész a történelem homályában. Kétségtelenül Lőrinc az el­ső Heves megyei világutazó. Ezt tanúsítja a már említett gyöngyösi íranoiskánus •könyvtár egy latin nyelvű kódexének fejlegyzése. Esze­rint bejárta, a földkereksé­get, hogy tengeren és szá­razföldön eljuthasson a szentek küszöbéhez. Volt Ázsiában, Afrikában, Euró­pában és Indiában. Járt a Sinai-hegyen és Jeruzsá­lemben. India egyébként azért szerepel a jegyzékben, mivel a középkori geográfu­sok gyakorta óda helyezték a földi paradicsomot és az alvilág bejáratát. Egyébként nem ő volt az egyetlen magyar, aki meg­járta a misztikus, írországi alvilág útjait, A 'középkor­ban. előtte ott jártak már Jenő lovag, az Obrian famí- V-’" ” Ungarns ue úton I iSokszorosítottuk őket, csomagoltuk, s küld­tük őkét különböző orszá­gokba. Az felső kópiák Moszk­vába indulták... ★ Kisvárdára tér vissza a fes­tő. S itt, a szülői háznál le­vő műtermében - dolgozik 1924-ig. Ezután ismét Pest, majd Eger . következik moz­galmas életútján. — Akkor már .kevesen él­tek meg az ecsetjükből! Dél­előttre én is tisztviselőmun­kát vállaltam, s délután fes­tettem, járva a Bükk és Mát­ra csodálatos tájait. Mert ez vonzott a legjobban, a tájké- pezés. Majd a portré! Ügy fogalmazni hogy múlt és jö­vendő a figura arcára legyen írva .fi Tanít is Egerben tíz esz­tendőn át. Óraadóként az ipariskoláiban. Majd ugyan- •ennyi ideig vezetője a kép­zőművészek' Heves... .megyei csoport jánaik. —i Akkor még összejártunfe minden hónapban. Vitatkoz­tunk, kiállítások felől döntöt­tünk. Még Győrben is volt tárlata az együttesnek. — Hogyan tovább? ' — Formanyelvürifcre, stílus-, törekvésekre gondol? Kitar- tok a természetélvű piktora mellett. S vallom, hogy bár a. műfaj határai erősen tá­gulnak, mindig' az a művé-, szét marad az embermilliók érdeklődésének szférájában, amely a jelenhez kapcsolódik, s hatni tud érzelemvilágunk- ra, tehát érzelmeket hordoz! Moldvay Győző Armenia, valamint Krissza-, fán comes fia, György lovas/ is. A csodálatos írországi bar-; lang egyébként egészén ® XVII. századig .működött”, A katolikus egyház ugyan. 1497-ben bezáratta kapuját, de VI. Sándor pápa nemso­kára ismét megengedte láto­gatását. Végül is az angol hatóságok 1632-ben ' lerom­bolták a Vörös-tóban lévő szigetecske építményeit, sőt befalazták a barlang torkát is, hogy végét szakítsák * balga mendemondáknak. Tekintélybe véve a közép­kor egzaitált és csodákra, misztikus jelenségekre, föl­döntúli dolgokra beirányzott lelkiállapotát, ezekre a láto­másokra nem nehéz magya­rázatot adn unk. D e ezeket az általános okokat még csak tovább fokozták az egyes egyének személyi disz- ponáltságán kívül a hosszú, napokon át tartó szigorú böjtök és misztikus szertar­tások. Az elcsigázott, feliz­gatott és egzaitált személyék azután a barlangban, a ta­lajból feltörő párák-gőzök hatására enyhe bódulatba estek,, — s felajzott ideg- rendszerük látomásként ve­títette elibük a már amúgy is hallott rémmesék, 'víziók képét. . Mindenesetre történelmi múltunk érdekes emléke a megyénkbeli Tar Lőrinc lo­vag elhíresplt pokolbeli uta­zása. Sugár kiviül

Next

/
Thumbnails
Contents