Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

Ma este a Gárdonyi Géza Színházban: NOÉ BÁRKÁJA fft'. ■■ ■ ­A nagyszínpadon Feydeau *-k;npló.» párizsi történetének próbái folynak. Várni keli Fehér Tibort a, rn ontíja Nagy László ügyelő, aki több mint huszonöt éwei ezelőtt, ugyanúgy Hódmezővásárhe­lyen, az Osváth-társulatnál kezdte pályáját, mint Já- í-zai-dijas művészünk, akit most interjú végett keresek. — Az volt a hősi korszak! — törli meg izzadt homlo­kát Fehér Tibor, hogy leülhe­tünk végre öltözőjében. — Rozzant díszletek, saját jel­mez, gázsi tojásban fizetve. Mégis büszkén emlékszem rá, s szinte onnan számítom pályámat. Játszhattam Som- lay Artúrral, Gobbi Hildával a Sári bíróban, Bessenyeivel egy Hauptmann-drámában, s több előadásunkat a Víg­színház nagy embere, Hege­dűs Tibor rendezte. — Mi köti össze Móricz, Hauptmann figuráit az új egri premier Noéjával? —; fordulok hozzá. — Az érzelmek őszintesé­ge, az élet problémáinak ma­gas feszültségű kibontása és a sokszínű jellemrajz! Mé­hes György kulcsfigurája vé­gigjárja mindazokat az állo­másokat, amelyek egy ember sorsának útját szegélyezik. Találkozik az emberiséget fe­nyegető özönvíz megszemé­lyesítőinek sorában a nyers erőszakkal, a demagógiával, bürokráciával, találkozik az élet könnyebb oldalának csá­bításaival, s küzdenie kell olyasféle önnön gyengékkel, mint az élvezetek megany­ny- fajtája. Ebben mind a mű, mind az én figurám ta­lán túl is lép a hajdan volt szerepeken. Erős társadalmi kicsengést hordoz, közellen­ségekkel csatázik, mígnem győztesként áll a néző elé. Fényképet vesz elő a mű­vész. A Méhes-színmű pró­báján készült, s a címszerep­lőt colstokkal a kezében áb­rázolja. — Bárkám méreteit ellen­őrzőm vele a második fel­vonásban. A bárkáét, amely­be jelképesen a társadalom minden rendű-rangú egyede beszáll, s ahol én is majd­nem családom áldozatává válók. — Ügy tűnik a szöveg­könyvből, hogy Noé megal­kuszik a karriervággyal, el­fogadhatónak tartja a gyar­lóság e változatát. Mivel ma­gyarázza? — Noéval válaszolóit! Vál­lalom a tengiernagyi kineve­zést, a főíő-bárkaépítői ran­got és építek sok száz hajót, ha az emberiséget egy tiszta, békés távoli világ félé indít­hatom rajtuk... A Noé bárkája utolsó pró­báit megtekintette a mű író­ja, akit az egri színházbará­tok ismernek már a 33 név­telen levél című színdarabja révén. Az itt látottakat ösz- szehasonlítóttá az író a szé­kelyföldi premieirekkel, s úgy vélekedett, hogy az esz­mei mondandót hordozó kulcsfigura Fehér Tibor meg­fogalmazásában mindmáig a legközelebb áll elképzelései­hez. Erdélyben Noé lázadó Visgxatehintéa Fekete karácsony — fehér húsvét" A Népújság január 16-i számában a fenti címmel összegeztük a decemberi idő­járást. Akkor azt írtuk, eny­he december és január után arra lehet számítani, hogy a tél elhúzódik. Ha a mostani húsvét nem áprilisra, hanem március végére esett volna, akkor a népi megfigyelés te­libe találja az időjárás ala­kulását. Mi is történt? A szerda reggeli körzeti időjá­rásjelentésből mindenki hall­hatta, hogy a Kékesen hava­zott. Egerben, a csillagvizs­gáló tornyából láttam is a fehérlő foltot a Mátra észa­ki oldalán. Sőt, itt a közel­ben, a Nagy-Egeden, a kilá­tó alatt is kis „hósapka” ri- kított. A népies megfigyelés sze­rint: ha enyhe a december, ha sárosak az utak, akkor előfordulhat, hogy húsvét táján jön a reggeli fagy, sőt a hóesés is gyakori. Ez a le­hűlés és a magaslatokon a hóesés most is bekövetke­zett. Honnan e változékonyság? A földet övező atmoszférá­ban nagyméretű légkörzés alakult ki. A napsugárzás hatására az egyenlítő vidé­kén a legerősebb a felmele­gedés, a sarkvidéken a leg­gyengébb. így a két terület között nagy lesz a hőmér­sékleti és légnyomás közti Különbség. Az egyenlítői me- . leg és a sarkvidéki hideg le­vegőt a forgó Föld egy bo­nyolult szélrendszer, a nagy légcirkuláció egyenlítené ki, ez igyekszik kicserélni. De a sarki hideg légtömeg a Sark­körön. az egyenlítői meleg pl. a Ráktérítő vidékén meg- . torpan. Minket a sarki hideg be­áramlása érdekel most. A téli félév alatt az olt felgyü­lemlett, felhalmozódott hi­deg levegő súlyánál fogva nem maradhat ott. Áttöri a Sarkkör alacsonyabb nyo­OSMMM 1872. március 31., péntek , tnású övét, majd bejut Me, a mérsékelt égövbe. Ha nem sikerül a téli hónapok alatt, akkor márciusban. Ez a be­áramló légtömeg sok száz­ezer négyzetkilométer terü­letet is elboríthat, magával hozza az eredeti, sarkvidéki hideget. Csak lassan szelí­dül meg amidőn csökken az áramlási sebessége, a szét ereje. De így sokszor 24 óra alatt 10 fokos hősüllyedést is okoz. Gyakori velejárója a fel h (feddés és a csapadék. E sarki eredetű légtömeg­nek két fajtája ismeretes. Származhat a Szovjetunió északi-északkeleti területé­ről. amely a szibériai hideg gócból táplálkozik. Erős lehű­lést okoz, nedvességtartalma kicsi, levegője átlátszó. Má­sik fajtája az Atlanti-óceán északi részéről, Izland szige­te vidékéről indul el. Ez is hűvös, nedvességtartalma magas. Gyakran ciklon alak­jában ér Európába. A ciklon forgó és haladó légtömegek rendszere. Benne két külön­böző tulajdonságú légtömeg találkozik. Ahol a választó­felület a földfelszínt metszi, ott van az időjárási front. Amelyik oldalon a hideg lég­test támad, az a hideg front. Súlyánál fogva ék alakjában nyomul a melegebb levegő alá, azt felemeli. A frontvo­nal fölött megindul a csapa­dékképződés. Gyakran van zivatar. Kedden délután ezt környezetünkben is tapasz­talhattuk. Hogy meddig tart ez a hi­deg, szeles idő, az előrejel­zés is csak 36 órára adhat tájékoztatást. De többet mondanának a meteorológiai mesterséges holdak, amelyek az atmoszféra fölött kerin­genek, és az alattuk örvény­lő ciklonokat le is tudják fényképezni. így követhető az útjuk. Ezek segítségével megfigyelhető: vajon csak egy ciklon haladt-e keresz­tül Európán, vagy egész cik­loncsalád biztosítja-e a hi­deg utánpótlását Izland vi­dékéről. Ebben az esetben hideg lesz a húsvéti locsol- kodásra. Tétényi) volta dominált, míg a Gár­donyi Géza Színház művé­sze az emberi érzelemvilág, cselekvókészség valószerűbb, szélesebb skáláját tükrözted, mondta Méhes György. — Mi erről „Noé" vélemé­nye? — Természetesen örülök, ha törekvéseim összecsenge­nek az író képzeletvilágával. Ezt tudni sikerélmény. De bevallom azt is, hogy Orosz György rendezői módszere nélkül nem értem volna el idáig. Ö nem az előre ki­munkált direktívák embere, nem általuk teremt szituá­ciót, körvonalaz jellemet. Hanem csupán fülbe súg! Hagy bennünket elindulni utunkon, a végcél kijelölésé­vel. Lehet, hogy ez nem fele­szik minden kollégának, ne­kem azonban mindig szár­nyat ad..; Premier előtti beszélgeté­sünket illik a főszereplő se­gítő társainak idézésével tel­jessé tenni. Lenkey Edit, An­tal Anetta, Péva Ibolya, Da- riday Róbert, Somló Ferenc Jászai-díjas, Csiszár András és Kulcsár Imre alkotják e stábot, Unger Pálma, Ken- deffy Gyula, Vajda László társaságában. A mű kísérő­zenéjét Kalmár Péter szer­zetbe, díszlettervező Gergely István. A groteszk játék stí­lusos jelmezei pedig Hruby Mária nevéhez fűződnek. í (moldvait A hevesi zeneiskola hangversenye A Hevesi Állami Zeneis­kola tanári kara szerdán es­te hangversenyt adott a Járási Művelődési Központ nagytermében. Beszámolónkat azzal a Musszorgszkij-idézettel kez­denénk, amelyet a lelkes hevesi zenepedagógusok meg­hívójukra írtak mottóul: „A művészet nem cél, hanem eszköz arra, hogy az em­berekhez beszéljünk.” A he­vesi zenepedagógusok nem első alkalommal rendeznek műsort a komoly zene hí­res alkotásaiból, hogy He­vesen, ebben a gyorsan fej­lődő nagyközségben ilyen formában 1« meggyorsítsák a városiasodás jó ütemű fo­lyamatát. Párbeszédet kezd­tek a közönséggel, és ha olykor ez a kapcsolat in­kább még a nevelők és az érdeklődök találkozása is, a közönség állandó és szép számú jelenléte a hangver­senyeken azt bizonyítja, hogy ezt a munkát érdemes kitartóan folytatni. Kétség­telen, hogy a műfajon belül a közérthetőbb, a minden­ki számára világos és első hallásra megfogható darabok arattak most sikert, de Beethoven sem idegen már a szíveknek és a füleknek. Éppen Hevesen nem, ahol az immáron hagyományos énekkultúra mellé most a hangszeres zenélés ügye is kezd felzárkózni. A szólisták élére dr. Ká­dár Imréné neve kívánko­zik, aki nemcsak Beethoven patetikus szonátája első té­telének átélt játékával von­ta magára a figyelmet, de csaknem minden számnál ő látta el a zongorakísérő fel­adatát is. Talán ha a műsor más részében szólaltatja meg e finom, pátoszos és fáj­dalmasan lírai hangvételű Beethoven-művet és nem Brahms magyar táncai után, ez a muzsika bizonyára ben­sőségesebb hangulatot kel­tett volna. A vonósok közül Szabó Tivadarné vállalt sokat és nyújtott érett zenélést. Schu­bert D-dúr szonatinájának második és első tételével komoly sikert aratott, de Vivaldi Concerto grossójá- ban, Haydn d-moll kvartett­jében is értékesen műkö­dött közre. A Bruch-számnál a zenei mondanivalót a technikai megoldások mint­ha háttérbe szorították vol­na. Lévai Zsolt Corelli muzsi­kájában adott legtöbbet; a Vivaldi-koncertben és a Haydn-kvartetben is érzé­keltette a kamarazene fi­nomságait és szépségeit. Ugyanez a megállapítás áll Farkas Istvánra, Arut- junjan-száma pedig lendü­letével hatott. Gulyás Ferencné Brahms ötödik és hatodik magyar táncával férkőzött közel * közönség szívéhez. Mezei László trombita- száma, dr. Abrahám László kürtszólója hangversenyen ritkán hallható produkció­kat jelentettek, a trombita es kürt így is eleven ha­tást váltott ki. Kovács Judit Bach-száma zongorán a Vivaldi-koncert közvetlen szomszédságában és azt követve valahogyan nem volt a helyén. A zene klasszikusait fel­vonultató műsor úttörő jel­legű és fontos munkát vég­zett Hevesen, mércét állí­tott a közönség elé, isme­retséget provokált a szelle­mi élet egy fontos területé­vel. Ezért kell örömmel be­számolnunk erről a dél-he­vesi eseményről. (farkas) HB Veszélyben volt... A Városépítési és a Földtani Tudományos Intézet megvizsgálta, s megállapította, hogy az egri Líceum dísztermét a túlterhelés miatt át kell alakítani. Az épület­nek az a része megsüllyedt; és a falakon nagy ülepedések ke­letkeztek. Az átalakítás során vonóvasakkal erősítik meg a falakat és a régi padlóburkolatot kicserélve intarziás par­kettával borítják a padlózatot. Jelenleg a "fütöaknák sze­relésén dolgoznak, s az év közepétől megkezdik a restau­rálási munkákat is. íVl (Foto: Tóth Gizella) 6/uGocir e ­Félmodern tehénistálló. Á jászlakhoz kötözve két sor­ban áll a száz tehén. Pilla­natok alatt meg lehetne őket számolni. De a két el­lenőrnek nem sürgős — Gézának úgy tűnik — sőt! Név szerint keresnek min­den tehenet, s még az ada­tait is ellenőrzik. Az istálló egyik végéből átsétálnak a másik végébe, ha ott a ke­resett tehén. Pattok Gyuri, elmaradhatatlan micisapká­jában. mérgesen irányítgat- ja őket — még a vasvillát sem volt érkezése letenni a kezéből — vagy nem is akarta? Ügy érzi magát, mintha rajta keresnének egy elveszett tehenet. A két ellenőrtől távol Gyuri odasúgja Gézának: — Nem lesz baj abból a törött lábú tehénből? — Ugyan — mondja Gé­za. — Az állatoi'vos hozzá­járult. — Akkor mi ez? — kér­dezi Gyuri. Az egyik ellenőr int Gyu­rinak: — Légijén szíves. Gyuri nem mozdul. Dühös és ellenséges. Géza mellett várja meg, míg az ellenőrök odaérnek. Géza tehetetlen dühvei kérdezi: — A halakat nem szá­molják meg? Mert halas­tavunk is van. Magtár. Óriási ccmentpad- lós épület, az egyik felében ömlesztve a búza, nem is lehet látni, hogy mennyi. Férfiak rakják zsákokba a búzát S a télé zsákokat a mázsára hordják. A mázsa mellett két másik ellenőr. Egykedvűen mérlegelnek s jegyzik az eredményt. A férfiak a hodály másik olda­lára hordják a lemért zsá­kokat, s ott újra kiöntik a betonpadlóra. A búzahalom olyan óriást — szinte reménytelen, hogy ezzel valaha is végezzenek. Géza nézi egy ideig az ajtóból, aztán belép. — Jóska — mondja egy középkorú embernek — ha már úgyis fölmeritek, hagy­játok bent a zsákokban. Ne öntsétek ki. — Mi is mondtuk már reggel — mondja dühösen az ember — de nincs elég zsákunk. — Majd szólok a raktár­ban, hogy küldjenek. — Az bajos lesz —mond­ja az egyik ellenőr — ott is leltároznak. Gézát elönti az indulat. — Igen? Akkor merjék fel maguk! — Az emberek­re kiált. Hagyjátok abba! Menjetek ki krumplit szed­ni! Az emberek tétován álldo­gálnak. — Nekünk azt parancsol­ták — kezdi az egyik. — Itt én parancsolok! =* kiáltja Géza. — Amíg én va­gyok az cinöli, addig én parancsolok! Az emberek leteszik a la­pátokat, zsákokat s egyén­id nt kiballagnak az ajtón. Utolsónak Gésa indul. Az egyik ellenőr közön nyösen utánassai. .... _ — Majd veszünk fel se­gédmunkásokat. — A téesz pénzén •— teszi hozzá a másik. Zsuppánt a szerelőmű­helyben találja. Félrevonja. — Nem megmondtam? — kérdezi. Zsuppán is alig bir a mér­gével. — Eredj — mondja Géza csüggedten. Tehetetlenül hallgatnak. Géza hangosan gondolko­dik. — Es tudod miért? Mert én még mindig gyanús va­gyok.1' Mért nem kezdtünk mi 45-ben politizálni? Vagy legalább 50-ben? Mért csak akkor kezdtünk politizálni, amikor pozícióba kerültünk? — Kifakad. — Ezek azt hi­szik, az embernek választa­nia kell: vagy a nép olda­lán áll, vagy a hatalom ol­dalán. Mintha a kettőt együtt nem lehetne képviselni. Sót! Ma már csak együtt lehet... Persze — teszi hozzá — a hatalmat nem kell azonosí­tani a vidéki funkcionárius — Szét kellene verni a pofáját, aki ezt kitalálta. — És ez hetekig fog tar­tani — mondja Géza fá­radtan. — Mi lesz ennek a vége? Az emberek már most is úgy néznek rám, mintha leprát lehetne kapni' tőlem. — Ezt nem lehet hagyni! — kiabál Zsuppán. — El kell menni a pártközpontba, a Minisztertanácshoz, a Leg­felső Bíróságra sokkal. Sajnos, ők azonosít jak. —• Kikről beszélsz? —j csodálkozik Zsuppán. — Ha én azt tudnám! —i mondja Géza csüggedten. —• Ha szemtől szembe állná­nak velem! De kivel állok én szemben? Kivel? Hol ra­gad jam meg? Hogy tépjem le magamról ezeket a szála­kat? ... Hagyjam, hogy megfojtsanak?! (FoigUUjakji

Next

/
Thumbnails
Contents