Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

Petőfi •' ■, r ' a kanonokok között Különös beszámoló a költő egri látogatásáról a párizsi Figaróban v^> A^^s^vAA VNAA./V .WM*;Vv'AWMWAiWAMAWWW Akkoriban még ismeretle­nek voltak ezen a tájon a csonttollú madarak, de isme­rős volt a csontmarkú tél, amely egy sápadt, szakállas férfi mellét' szorongatta. A dermesztő szélben alig győz­te összekapkodni magán gal­léros köpenyét, mert nem 4 fűtötte semmi más, csak a köteg vers, amelyet kabátja belső zsebében rejtegetett. 1844. február közepén Deb­recenből Pestre tartott Pető­fi Sándor. Ország útján. Éle­te útján. Gyalog. Székelyhidáról került Deb­recenbe, mert ott oszlott fel a vándor színésztársulat, amely faluról falura olyan kevés dicsőséget aratott és oly kevés pénzt osztott gá­zsiként, hogy nem lehetett tovább fenntartani. Debrecenből indult el Pe­tőfi. Akkoriban a pesti üt Makiáron keresztül vezetett, a Hegyalja alatt, ahol in­kább csikasz farkasokkal ta­lálkozhatott a téli vándor, mint emberekkel. Amikor a dermedező költő az andor- naki partról megpillantotta Eger városát, eszébe jutott Pájer Antal, meg Tárkányi Béla, a kispap, aki akkor már gyűjtögette a babéro­kat költői koszorújához. Így került Egerbe, a Ma- papok társaságába, ahol há­rom vidám napot töltött, február 18—19-én és 20-án. Reverenda ide, vándorkö­peny oda, a fiatalok össze­melegedtek, Petőfi vándor­színész emlékein jókat ka­cagtak, s nem csoda, ha megszülettek a költő sorai: Kedvemnek ha magja vol­na, elvetném a hó felett ■ ' ha kikelne, rózsaerdő koezo- ■ rázná a telet | ötven esztendő múlva, er­ről az egri látogatásról kü­lönös beszámoló jelent meg a párizsi Figaróban Catulle áfendes költő-regényíró és kritikus tollából. Ez a ki- ! váló férfiú igen termékeny író volt, de munkái keresz- fcűlhuUtak a halhatatlanság szitáján. Ha elolvassuk a í tudósítást, nem is csodálkn- í zunk rajta. f — Történt — íra —, hoffp Éger városában, Magyaror­szágon, s derék kanonokok éppen étkezéshez fogtak, midőn az ebédlőbe hirtelen egy meglehetősen kihívó ar­cú, kalandor külsejű ember lép be; kalapja nincs, dol­mánya rongyokban és csiz- snátlan. Ez időben a mezít­lábas magyar körülbelül egy­nek vehető az ingetlen fran­ciával. Ennek ellenére a be­lépő szemében égett vala­melyes büszkeség, mely ki­zárta annak feltevését, hogy közönséges csavargónak néz­zék. Szeme . élénk, barna, hajzata rövidre nyírott, kecskeszakállú, alakja magas és karcsú, kezét határozott mozdulattal nyújtja az asztal felé: — Üdvözlet — úgymond — Éhes és szomjas vagyok. Adjatok helyet. • — Ej, ki vagy te, hogy társaságunkra méltassunk — ■ szól az egyik kanonok étke­zés közben, bizonyos megve­téssel mérve végig az isme­retlen elhanyagolt ' külse­jét. — Petőfi Sándor vagyok. — Ne tréfáljl Te züllött vándor, te volnál Petőfi, a nagy költő? — Igen, én vagyok, kinek azonban nedű kell, hogy dal­ba fogjon. Ide a kupával, bi­zonyságul menten rám is­mertek. Öhaja szerint történt. — Kortyint egyet-kettőt és nyomban belekap valami dallamos énekbe azon a zengzetesen gyönyörű magyar nyelven, melynek eredete Finn- vagy Mongolországba nyúlik (a nyelvészek vajmi kevéssé értenék egyet e kér­désben), s mely nyelvben a kemény mássalhangzók ke­retéből előzeng a magán­hangzók tömegének lágysá­ga. A vers hallatára a kano­nokok tüstént felkelnek és szólnak: — Foglalj helyet köztünk, hisz te csakugyan Petőfi vagy, a nagy költő". Catulle Mendés azonban nemcsak a kanonokok tár­saságába csöppent! bele Pe­tőfit, hanem a — kanászo­kéba is. Ilyenformán: — Petőfi Kecskeméten született. Ez egy igen nagy város, de akkoriban alig volt annyi lakosa, mint valami kis falunak. Sok tér, kevés lakás. Az épületek között nagy kukorica- és búzatáb­lák terülnek, majd hars-, nyír- és fűzfaerdők. Vegyük ehhez a magyar vidékek sa­játos ezüstös porát és előt­tünk van Kecskemét. — Egy darabig a Bakony­ban élt, mely százados töl­gyekkel borított hegyláne a Kárpátok folytatása. Itt fi­gyelte meg a kanászt és ba­rátkozott meg a különös lé­nyekkel kik az erdő mé­lyén hatalmas sertéskondá- kat makkoltatnak. A kaná­szok hajzata hosszú, sűrű, faggyúval ápolt arcuk bar­na, szakállt viselnek, bá­ránybőr bundát hordanak, s alkonyat után szinte az álla­tok benyomását keltik. Kü­lönös szokásuk, hogy egész évben nem váltanak inget, nem mossák soha, dé hasz­nálat^ előtt zsírral eresztik, amitől napon kiszárítva, víz­hatlanná válik. E pásztornép hasonlatos a rablókhoz. Pe­tőfi Sándor valószínűleg nem sokáig volt társaságukban. Megrettent e durva embe­rektől. De gyöngéden vonzó­dott a szegénylegényekhez, kik kevésbé félelmetesek és megelégszenek egy-egy, a pusztán szabadon vágtató ló ellopásával és csak a leg­végső esetben ölnek... Körülbelül ennyit tudtak meg a franciák a százai ele­jén a magyar népről, s a költöfejedelemről a párizsi Figarói cl. DR. KAPOR FI. EMÉR Nem hiáipMi többé a névnap! Kezdetiben volt a Gergely-naptár, amely­ben nagyjából annyi nap volt feltüntetve, mint ahány nap adódik az évben. Csakhogy jóval több név van forgalomban ennél a a ritkábban előforduló nevek tulajdonosai la számot tartanak névnapi félkÖKaöntéane. Ennek az ellen tmondásnak a megoldásá­ról kérdeztük meg Bállá Gizella szerkesztőt, aki a Gondolat Kiadó „naptárfeteLőse”. — Amikor a Gondolat átvette a naptár- kiadást vallóban sokan nem találták meg ne­vüket a naptárban. A hozzánk érkezett szá­mos panasz orvoslására néhány évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy a zsebnaptárak elején, kü­lön névnapjegyzéket adunk, s ebiben a terje­delem adta lehetőségek között feltüntetjük a ritkább utóneveket ia — mondotta Balle Gizella. — Ezt a bővítet* jegyzéket kiegészítet­ték-e az idén az elmúlt év végén magjelent Ladó-féüe „Magyar utónévkönyv” zsebnap­tárakban eddig nem szereplő névanyagával is? —• hangzott a következő kérdés. — A naptárainkban szereplő neveket he­lyesírás szempontjából az utónévkönyv írás­módja szerint módosítottuk, de a névsorba felvett nevek mennyiségén nem változtat­tunk — mondotta, A helyzet tehát pűüartainyflag az. hogy aki a Gergely naptárban, illetve a zsebnap­tárban nem találja a nevét, az nem kényte­len valami hasonló hangzású név tulajdono­saihoz csatlakozni, hanem elóveheti a Ladó- kőnyvet és abban 1837 női és férfinevet talál napra besorolva (ebből 995 női és 932 a fér­finév). Névnaphoz jutottak az utónévkönyv jó­voltából például az Agáták, akiknek a ja­nuár 11-ét adták, az Alexandrák két névnap­pal is dicsekedhetnek mostantól: március és május 18-ávaL Névnapot kapott minden Anett«, Angyalka is. Nem volt névnapjuk az Anitáknak sem, pedig az utónévkönyv lezá­rásáig elkészült legutolsó kimutatás szerint 374 kislány kapta egy év alatt ezt a mosta­nában divatossá vált nevet Megtalálják a névnapjukat ezentúl az Annamáriák, a De- borák, lesz névnapja Bulla Elmának, Honthy Hannának., Békés Italának. Az első tavaszi napra, március 21-re került Napsugárka név­napja, az őszikéket pedig szeptember 23-ra tették. Most kaptak névnapot a Gitták, Gló­riák, Irinák, Kittik, Lejlák, Romolák, Olim­piák, Stelláic és Tildák is. A férfiak közül új névnapos lett Abris és Alán, Bács pedig nem kevesebb, mint négy (!) névnapot ka­pott egyszerre. Megoldottak a Bazilok, Igo­rok, Kévék, Maximok, Pelbártok, Rodionok problémáját is. A lapok kulturális rovatai­ban mostanában találkozhatunk Hajdú Rá­fi« nevével. Ezt a ritka utónevet október 2 5-re tették. Augusztus 1-én van a virágnap. Erre a napra’ tették a virágnevű nők (Bog­lárka, Pálma stb.) nevét. Méltán kapott napot — március 4-én — a Zorán, név, mert az utóbbi időben több fiatal házaspár adta gyermekének kedvenc énekesének nevét. Tavasz vau Aforizmák Sok ember csak azért nem gyáva, mert nincs hozzá bátorsága. , Thomas Futter Az a férj, aki tud főzni, remek, barát, gyengéd szerel­mes. Néha még férjnek is elviselhető. Ned Rínál Az ígéretek olyan egérfogók, melyekbe az ostobák sétálnak bele. • . Baltazar Grácián Amikor mindennel és mindenkivel elégedetlenek va­gyunk, voltaképpen önmagunkkal nem vagyunk megelé­gedve. Maurice Druon Mindenki királynak született, de á többség száműze­tésben bal meg. Oscar Wilde Mindaz, amit az iskolában és as egyetemen tanulunk, még nem műveltség, csak a műveltség megszerzésének módja. Ralp Waldo Emerson A kérdést könnyebb megoldani, mint feltenni. Joseph de Maistrc Ha ketten fogadnak valamibe, akkor as egyik tök- WB&O; a másik tel vak l «ee^MBW Himiriai mondáé — Ma már tavasz van — mutattam a naptárra, hogy Man­cika is lássa a dátu­mot, amely fehér ala­pon feketén hirdet­te, hogy törvényileg, naptárilag is vissza­vonhatatlanul tavasz van, — Tényleg? — ke­rekítette rám csendes mélykéktó színű sze­mét Mancika és na­gyon csodálkozni lát­szott, honnan tud. fa egy naptár, hogy mi­kor van tavasz. — Tényleg. Márci­us 21-gyel hivatalosan is életbe lép a tavasz. A szerelem időszaka. A virágoké. A mada­rak énekének idősza­ka. A mézszínű egek időszaka.... — Egek, miért csak a tavasz a szerelem időszaka? — tanács- talankodott Mancika, miközben kezem gon­dosan a saját szívem­re tettem. Erzek-e valamit? Aztán Man- cilcáéra ... ott érez­tem valamit. De vég­eredményben a szo­kottat. Dobogott a szívünk. Ha memóri­ám nem csal, a szív dobogása nemcsak szerelemhez kelletik, és nemcsak a tavasz­hoz, a téli didergés­hez is, a nyári izza­dó shoz és az őszi nyálkás őszhöz is. Akinek nem áoboqa szive, annak fog<-1 va sincs, hogy milyen M « ronda tud lenni egy nyálkás ősz. Igaz, minden pénzt meg­adna, ha undorodhat­na a nyálkás, ködös ősztől. — De miért a ta­vasz a szerelem idő­szaka? — makacs- kodom Mancika olt- hatatlan tudásszomjá­tól vezérelve, hogy én oltsam, óltogas- sam e szomjat, mint valami okos szerelmi tűzoltó... — Azért, drága, mert a téli dermedt­ség után a természet a mi éghajlati övünk­ben március táján tér magához, s ápri­lisra, májusra bont virágot a virág, hogy bibéjét beporozza a méh. Erre az idő­szakra esik a mada­ra!: cs még sok n:.., állatfajta násza is, hogy mire jön az ősz és a tél. a fiókák. kölykök már megerő­södve nézzenek az idő viszontagságai elé. A természet nagy ke­rítő! Csinál egy kis tavaszi zsongást, az­tán amikor a tojások kikeltek, a kölykök ott nyávognak már az álmon, megelége­detten dörzsöli össze a két tenyerét. Meg­tette a kötelessé­gét ..: Mancika tátott szájjal hallgatta böl- zselmeimet, aztán rebegve kérdezte: — Es mondd, az embernél is így dör­zsöli össze a tenyerét íz a természet? •— Nem. Az ember. ember. Rá is hat ugyan a tavasz szép­sége,- de az ember homo sapiens, ki­emelkedett az állat­világból, a természet vak rendjéből 'és az ember nyáron is sze­rethet. # — ősszel is? — só­hajtotta Mancika. — ősszel is, meg télen is... — Nem tudom, mit jelent az a homo, meg az a sapiens, de megnyugtattál —, re- begte boldogan Man­cika és gondosan csó- kolództunk tovább. Még a tavasz sem zavart bennünket! lórii Inform«, Az utóbbi időbe* hasábjain is gyakran u— kozunk a címben idézett idegen eredetű hangsornál Önkéntelenül vetődik fel a kérdés, valóban oly gyakran van-e rá szükség, s van-e sajátos nyelvi szerepe. Sokan úgy vélik, azért van szükség oly gyakran erre a szóalakra, mert nincs egysé­ges használatú és jelentés- tartalmú magyar szakszó * helyettesítésére. Igi állítás? Hogy eme re helyes választ a vázolnunk keil hr tott nyelvünkbe e gén szóalak, vol t-t ges szerepe, szüksí bet-e, érdemes-« gyanítani Az információ h Un eredetű szakszóként tónkba került, a vényes fogalmi kezdték kit, formál, tanít, oktat tokát tin igealakból máció szóval is a jelen tésámyala toka ték meg: alakítás, képzés, tanítás, ok veiét stb. Később, eäsBsort BJaf.'­nyelvi használati n»"- iáinkban pedig mé ségi nyelvhaszsiá itfiat! 90 még változatosab szerep jutott ce mind a latin hanf változatoknak (in formálás, informa mátor), mind az m-> hangsor újabb jel zalainak: értesíti gosítás, útbaigazí , koztatás, tudósitái nyújtás, hírközlés Bár többféle é használati értéke i formáció szónak, i iktatására kell tői hanem arra, hogy helyzetnek, a közi nak megfelelően ó az idegen eredetű kai élünk-e, vagy v magyar megfelelője sorakoztatott példái azt bizonyítja, hőb­ben válogatnunk. Az információ > szócsaládjának nér javai szemben mi gyünk elnézőek, vissza az informál, tív, informálódik, i dás, jól informált kát. Az újabban f< jelentkező dezinfor sornak pedig egyél adjunk használati 1-. - its- get Dr. Bakó . (• íWWWSAAMA/WVvAWvVWvWVA\'iA/-»\' .VAVvWV M S ^ o 3 02

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents