Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
A verseny megkezdődött A vevőnek az első hely dukál S okáig — tudjuk —, sajátos verseny folyt a piacon: versengve siettünk a boltba, ha hírét vettük, hogy egy-egy hiányzó árucikk most éppenséggel kapható. Az idősebbek emlékezhetnek még a verseny időszakonként változó célpontjaira; előbb a liszt, a cukor volt az, majd a kétes históriai hírnévre szert tett lódenkabát... A gazdaságirányítás re- formJónak egyik legfontosabb célja volt a vetélkedés megfordítása, pontosabban: annak a gazdasági, piaci alap- helyzetnek a megteremtése, amelyben éppenséggel értürík, vásárlókért, a mi kegyeinkért verseng. az ipar, a külföldi árut szállító külkereskedelem és a bolt. A szaknyelv sajátos fogalmat is teremtett ennek a — sport-kifejezéssel szólva — helycser és támá- dásnak a leírására: vevőpi- acnak, a vevőpozíciók erősítésének nevezte. Kérdés: hol tart ez a helycsere, érzékelhető-e valóban a tett színhelyén, az üzleti pultoknál a változás? Ha tárgyilagosan összegezzük mindennapos vásárlói tapasztalatainkat, kétségéit kizáróan igennel felélhetünk a Icérdésre, bár — amint jelezzük majd — nem kevés megszorító jellegű fenntartás is kötődik a válaszhoz. Any- nyi azonban bizonyos: az áruellátás általános javulása, a hiányok fehér foltjainak csökkenése, a kiskereskedelmi forgalom tavalyi kilencszázalékos emelkedése magában foglalja a vevőpozíciók erősödését, az intenzívebb értékesítési versenyt is. [ Érdemes közelebbről saem- 1 ügyre venni a pályát — a gazdasági mezőnyt —, amelyen ez a verseny mind határozottabban kibontakozik. Fontos mindenekelőtt né- ' hány félreértést tisztázni ezzel összefüggésben; általános hiedelem ugyanis, hogy a vevőkért, az értékesítésért folyó vetélkedés egyetlen, kizárólagos fanmája, ha azonos gyártmányt, fogyasztási cikket több — egymással kon- kuiráló —, vállalat állít élő. Tagadhatatlan, hogy 1 egész sor ágazatban a piaci visszajelzésnek, az egymással szembekerülő áruk közvetlen hatásainak ez a direkt módszere hasznos, célravezető, s tegyük hozzá: akadnak is ilyen termékek nálunk. Elég talán példaként a mosószerek, piperecikkek valóban érzékelhető — és a vevők számára árban, minőségben, választékban alakot öltő —, közvetlen vállalati vei senyére utalnunk. Mindemellett a fogyasztó helyzetét egész sor más: a gazdasági szakkérdésekben avatatlanok számára kevésbé szembetűnő versengési módszer erősíthető. Kézenfekvő mindenekelőtt a külföldi áruk, az import fogyasztási cikkek ebből a szempontból is jótékony hatására utalni, s az a lehetőség, hogy a kereskedelem önálló devizakerettel rendelkezik — azaz külföldön is megvásárolhatja a szükséges árucikkeket —, kétségkívül erősíti ezt a hatást. (Talán nem árt közbevetőleg megjegyeznünk, hogy az idén — miközben a külkereskedelmi mérleg \ egyensúlyát erősítve mérsékeljük az importot —, a kereskedelem fogyasztási cikk beszerzési keretei egészében nem csökkennek.)! Az importhatások mellett voltaképpen a verseny fontos — sorrendben alighanem az élvonalba helyezhető —, tényezője egyfelől az, hogy a termelő és az értékesítő vállalatok az árueladás gyors emelésében érdekeltek, másfelől pedig, hogy a jövedelmek növekedésével a bolti kereslet mind színvonalasabb lesz és erőteljesen differenciálódik. Ha megfejtjük ezt a gazdasági rejtvénynek hangzó állítást, előtűnik annak a változó-fejlődő piaci szerkezetnek a képe, amelynek egyik oldalán — az érdekeltség hatására —, beömlik az áru, a másik oldalon pedig — az elemi szükségleteket már kielégítve —, a válogató, szigorú sorrendet tartó, jót és újat kereső fogyasztó áll! Ebből a képletből pedig a verseny sajátos módozatai is következnek; az például, hogy ha egy-egy árucsoportban nem elégítik ki elfogadható áron és minőségben a keresletet, akkor az átterelődik a másik árucsoportra, s az előbbiben csökken az értékesítés, következésképp: a termelő vállalatok is figyelembe vevő jelzést kapnak a mérséklődő megrendelések alakjában. Bizonyítékul egyetlen példát említünk: a ruházati kereskedelem forgalma 1971- ben, az előző évek 5—7 százalékos növekedése helyett, mindössze 2 százalékkal, tehát a tervezettnél jóval mérsékeltebben nőtt. Ha a ruházati kereskedelem szakembereivel beszélünk, _ szívesen indokolják ezt az időjárás szeszélyeivel, noha ez aligha Hatóság ? Az EM ASZ által használt írás valótlant állít. Arról a bizonyos fizetési felhívásról van szó, amit olyankor szoktak a levélnyíláson át bedobni a lakásba, amikor a pénzbeszedő nem talált otthon senkit. Ebben az írásban ugyanis arra hivatkoznak, hogy „a számla bemutatása eredménytelen maradt’’, azaz: a címzett nem fizetett. Ez önmagában igaz is. De nem azért, mert nem akarta, hanem azért, mert a számlát „nem mutatták be” neki. A bemutatáshoz ugyanis legalább két ember kell: egy, aki bemutat valamit, a másik. akinek ezt a valamit bemutatják. A villanyszámla esetében azonban, úgy látszik, csak egy ember szükségeltetik: aki a számlát kiviszi és ha nem talál otthon senkit, akkor egyszerűen bedobja a fizetési felhívást, ami szerint ugye: ......bemutatása m edménytelen maradt.” És <*W»Ő1 a címzett megtudhatni *** w, hogy hová kall bevinnie a pénzt és mikor és hány órára. Itt aztán tucatjával találkozik hasonló sorsú emberekkel, akiknek egyetlen bűnük, hogy a pénzbeszedő látogatásakor nem voltak otthon. Mert dolgoztak, a gyerekük pedig éppen iskolában volt. Ha tehát nem akarnak ilyen kellemetlen gyanúsításba keveredni, hogy ők a számlát a bemutatás ellenére sem voltak hajlandók kifizetni, akkor a pénzbeszedő látogatásának napjára kérjenek szabadságot a munkahelyükön. Az is megoldás lehetne, ha az országban mindig egy meghatározott napon mennének a pénzbeszedők a számlát bemutatni. Ilyenkor aztán senki sem dolgozna, hanem várná otthon a pénzbeszedőt. Most jut eszembe,. hogy az ÉMÁSZ tulajdonképpen nekem elad valamit: áramot! Én vagyok a vásárló, ö az eladó. Akko$• miért játszik velem szemben hatóságot? (-ér) magyarázza a forgalom emelkedési ütemének "harmadára csökkenését. A valóság másutt — az áruk ver senyében —, keresendő; abban, hogy nem alakult ki az a bolti kínálat, amely ösztönözte volna a vásárlásokat, helyette tehát a tervezettnél gyorsabban nőtt például a tartós fogyasztási cikkek, ál tálában a műszaki iparcikkek forgalma. Magyarán tehát: a vásárló — önálló hatalomként — nem fogadta el azt az árukínálatot, amit az ipar felajánlott —, és vásárlásaival másra „szavazott”. Döntését — a csökkenő rendelésállományban —, jócskán érzékelik az idén néhány ruházati vállalatnál. M indez korántsem értendő úgy, mintha a gazdaságirányításnak eredendő célja: az általánosan, érvényes „vevőpiac” már megvalósult volna. Ehhez, sok egyéb mellett, az is szükséges, hogy a nyereségérdekeltség feltételeinek fokozatos szigorításával, az állami támogatások mérséklésével a termelő és értékesítő vállalatok a múltnál sokkal jobban rászoruljanak a vevő kegyeire, mégis inkább kényszerüljenek a kereslet rugalmas és folyamatos követésére. Annyi azonban bizonyos: a verseny immár folyik és a versengés módszered-ke- retei kialakultak. A haszon pedig, talán mondanunk sem kell, a miénk, vevőké. Tábori András Új fermékek éve Mátrctderecskén Az építőipar már érdeklődik Nagy gond a létszámhiány AZ ÉSZAK-MAGYAROR- SZÄGI Tégla- és Cserépipari Vállalat mátraderecs- kei gyárában sikeresen túlteljesítették a tavalyi tervet: 18.4 millió cserepet és közel 22 millió kis méretű téglának megfelelő különböző típusú téglát gyártottak. A hagyományos termékek- mellett az iparág továbbfejlődését biztosító új, korszerű ' termékek előállításában is egyre eredményesebb kísérleteket folytatnak, s több típusból már az év első felében szállítanak megrendelőiknek. Az új gyártmányoknál a legfontosabb elv, hogy változatlan. nyomószilárdság mellett minél nagyobb legyen az üreg-térfogatuk. A derecskéi gyárban ennek alapján három típuson kísérleteznek : könnyű födém- elemeket, nagy méretű, vízszintes üregelésű falazóblokkokat, valamint félházgyári módszerekkel válaszfal-elemeket készítenek. Az építőipari vállalatok érthető örömmel fogadják az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a legtöbb gond éppen a födémcseréknél és a válaszfal-építésnél adódik. A hosszú gerendák szállítása nehézkes, költséges, a térleválasztó elemeknél pedig még mindig az okoz problémát, hogy túlságosan nehezek, s ez különösen a többszintes építkezést drágítja, hiszen különleges szilárdságú födémeket kell biztosítani. Az új elemeket a Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján gyártják. Természetesen ezeknél sókkal nagyobb a minőségi igény; a Síneken húzzák ki a lehűlt téglát a kemencéből. (Foto: Kiss B.) szárításnál, illetve az égetésnél keletkezett kisebb repedések is igen sokat ronthatnak a szilárdságon, míg a tömör tóglafajtáknál ez nem számított olyan mértékben. Emiatt csak jól begyakorlott szakmunkásokkal, megbízható gépeken, precízen kidolgozott technológiával lehet eredményeket elérni. Kiváló minőségű alapanyag áll á gyár rendelkezésére, ez már önmagában is elég indok a fejlesztéshez, az eddigi eredmények pedig Tíz év alatt csaknem 60 százalékkal nőtt a lakosság reáljövedelme Statisztikai összesítés a jövedelem és a fogyasztás alakulásáról biztosítékot adnak arra, hogy nehezebb feladatokat is sikeresen megoldanak. -A födémelemek, az újfajta, úgynevezett „Alfa” falazóblokk és a falpanel iránt máris nagy az érdeklődés, megrendelőként jelentkezett többek között á Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is. SOKKAL TÖBB az igény, mint amennyi terméket egyelőre szállítani tudnak; ez is mutatja a kísérletek jelentőségét. Sajnos a gyár örökös létszámgondja — éppen a legfontosabb munkahelyekről, a kemencéktől hiányoznak legtöbben — korlátozza a lehetőségeket. Jobb munkakörülményeket, amellyel csökkenteni lehetne a vándorlást, csakis nagyarányú korszerűsítéssel tudnának biztosítani. (beteli) A KHS legújabb kimutatásában összegezte, hogyan alakult a lakosság jövedelme és fogyasztása az elmúlt tíz évben. Az adatok tanúsága szerint a lakosság helyzete 1960 óta jelentősen javult, különösen az évtized második felében számottevő változások történtek a lakosság jövedelmének szerkezetében, rétegek közötti arányaiban, a jövedelmek felhasználásában. 1960—70. között 59,4 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme (1971-ben ez további 5—6 százalékkal emelkedett). A jövedelem növekedése különösen az 1965 utáni időszakban volt jelentős; 1966. és 1970. között az előző öt évinél jóval nagyobb mértékben, 35 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó reáljövedelem, ami az életkörülményekben már lényeges, érzékelhető fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedése a legutóbbi években már valamennyi társadalmi réteget érintett. A parasztság korábban alacsony személyes jövedelme 1967-ben elérte, sőt, azóta némileg túl is haladta a munkásokét, jóllehet az élet- színvonal más tényezőiben, például- a munkakörülményekben, a társadalmi juttatásokban, a kommunális ellátásban még jelentősek a különbségek. Szorosabbá vált a kapcsolat a nemzeti jövedelem és a lakosság munkából származó jövedelmének növekedése között, bár a társadalmi juttatások továbbra is gyorsabban növekednek, mint a munkából származó bevételek. A különböző szociálpolitikai intézkedések: a családi pótlék és a nyugdíjak emelése, a társadalom- biztosításra jogosultak körének bővítése, a gyermekgondozási segély bevezetése nyomán, a pénzbeni társadalmi juttatások 1960—70. között csaknem két és félszeresére, a természetbeniek 64 százalékkal nőttek. 1960-ban 21,8 milliárd, 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak nyugdíjra, családi pótlékra, segélyekre, táppénzre, ösztöndíjra, egészségügyi és szociális ellátásra, oktatásra, kulturális és sportcélokra, üdülésre és egyéb társadalmi juttatásokra. A családi jövedelmek között az elmúlt tíz év alatt mérséklődtek a különbségek. A legmagasabb és a legkisebb jövedelmű egymillió lakos jövedelme közti arány az 1962. évi hatszorosról 4,5- szeresre csökkent. Egyes háztartásokban azonban — elsősorban a kereső elhalálozása, bizonyos alkalmi bevételi források megszűnése — és egyéb okok miatt — nem nőtt, vagy éppen visszaesett az egy főre jutó jövedelem. A jövedelmek erőteljes növekedése nyomán az anyagi eszközök felhasználásának struktúrája is megváltozott. A lakosság fogyasztása valamivel lassabban nőtt, mint maga a jövedelem, felhalmozása pedig — különösen az elmúlt 5—6 évben — erősen felgyorsult. A második ötéves .tervidőszakban 64, a harmadik ötéves tervben pedig 115 százalékkal pőtt a lakosság felhalmozása, vagyis a korábbinál jóval • többet költöttek lakásépítésre, és a megtakarított ö&czaaek jelentősen emelkedtek. A fo-» gyasztáson belül is lényeges eltolódás tapasztalható. 1960- ban a megvásárolt cikkeknek több mint 40 százaléka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34,1 százalékra csökkent, ugyanakkor 3,8-ről 6,9 százalékra nőtt a tartós fo gyasztási cikkek részaránya. A fogyasztási helyzetet jellemző kedvező összképet rontja, hogy az üzlet- és szolgáltató hálózat, a tömeg- közlekedés Kapacitása a fogyasztás növekedésével nem tartott megfelelően lépést. A már 1965-ben sem kielégítő üzlethálózat alapterülete 1970-ig csupán 31, ugyanakkor a forgalom 53 százalékkal emelkedett. A KSH-jelentés utal arra, hogy a lakosság egy része számára elérhetővé váltak az életszínvonal növekedésének olyan látványos elemei, mint a gépkocsi, a külföldi nyaralás, az ékszer stb., a lakosság zöme azonban ezekhez a javakhoz ma meg hozzá, nem juthat bár egyre inkább társadalmi igénnyé válnak. Éppen ezért a lakosság értékítéletében a reális igényeknél jelentősebbé válik az úgynevezett környezethatás. Az 1960. és 1970. közötti időszak statisztikájának lezárása óta tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Az országban 5 040 000 aktív keresőt tartanak számon, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5—6 százalékkal, a fogyasztás ugyanennyivel növekedett. Egy-egy lakos évi átlagos fogyasztása (beleértve a csecsemőket is), elérte á 20 500 forintot, a kiskereskedelem egy év alatt 152 milliárd forint forgalmat bonyolított le. (MTI) 130 ezer hold — repülőgéppel A dél-hevesi, tsz-szövetség mellett tavaly alakult meg a repülőgépes növényvédelmi társulás, a NEGE. Az elmúlt évben a társulás keretében mintegy 50 ezer hold- nyi terület repülőgépes növényvédelmére nyílt lehetőség. Az idén — a tavalyi rendkívül kedvező eredmények hatására — a gazdaságok arra törekszenek, hogy minél nagyobb területen alkalmazzák a korszerű módszert, a légi permetezést, trágyázást, különböző porozásokat. Ennek hatására mintegy 130 ezer katasztrális holdon nyílik lehetőség a levegőből történő növényvédelemre, műtrágyázásra. Két repülőgép és időnként egy helikopter dolgozik majd a földek felett A munka már meg is kezdődött, eddig több mint 10 ezer holdon alkalmazták az elmúlt hetekben a korszerű légi módszert. A tavalyi eredményekről érdemes megjegyezni, hogy amíg korábban a tsz-szövet- ség tagszövetkezetei általában nem tudták végrehajtani teljes egészében a kalászosok növényvédelmét, addig tavaly, éppen a légi eszközök segítségével, ezt a 1 munkát elvégezték. Ennek köszönhető, hogy a gyengébb adottságú termelőszövetkezetekben is előfordult — nem is kis területen — a holdanként! 18 mázsás termés. „ MpniiifSti A ty 1972. március 3., péntek
