Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

Csütörpök esti külpolitikai kommentárunk Heaiizras, ózzEisáás A MÜLX ESZTENDŐ márciusában a Hindosztáni­félszigeten kirobbant és azután hónapról hónapra, hétről hétre fokozódott a feszültség oly mértékben, hogy végülis decemberben háborúra került sor. Mint emlékezetes, ezért a helyzetért elsősorban Pakisztán volt a felelős, az akkor még két részből ólló ország, amely konokul megtagadta az egyenlő jogokat (politikailag, társadalmilag, gazdasá­gilag, emberileg) a lakosság többségétől. A tények makacs dolgok. E tényeket le kell írnunk még akkor is, amikor tán ünneprontásnak tűnik. Ünne­pelt ugyanis Pakisztán most: március 23-a a Pakisztáni Köztársaság kikiáltásának 16. évfordulója. Am bizonyos jelek arra vallanak, hogy a múlt téli nagy megrázkódtatás után az; ország nemcsak magához térni kezd, .de a politikai realitásokhoz is közeledik. Éppen a függetlenség kikiáltása évfordulója előtti napon vette fel újra a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország­gal, március 23-án pedig Lengyelországggal. Mint emlé­kezetes, velünk, a lengyelekkel és sok más országgal az islamabadi kormány azért szakította meg a diplomáciai vi­szonyt, mert ezek az államok elismeílték Bangla Desh-t, a Bengáli Népi Köztársaságot. Hogy ezt a haragban fo­gant lépést Bhutto kormánya most visszavonta, ez már nyilvánvalóan a józanabb szemlélet jele. ALIGHA KÉTSÉGES, hogy Zülfikár Ali Bhutto pa­kisztáni vezetőnek legutóbb a Szovjetunióban tett látoga­tása sokat segített abban, hogy a Hindosztáni-félsziget helyzete lassan tisztázódik. Bhutto Moszkvában személye­sen győződhetett meg arról, hogy noha a Szovjetunió a háborúban Bangla Desh-t és az Indiai Köztársaságot tá­mogatta — mert akkor az ő oldalukon volt az igazság — ez korántsem jelent ellenségeskedést Moszkva és Islama­bad között. Sőt, a Szovjetunió a pakisztáni népnek is Igazabb és hívebb barátja, mint egyes nagyhatalmak, amelyek e kudarcba fulladt háborúra egyenesen uszítot­ták Pakisztánt. És ugyanígy jó viszonyt kíván fenntartani a Szovjetunió a pakisztáni kormánnyal is. POLITIKAI MEGFIGYELŐK szerint a pakisztáni nemzetgyűlés áprilisi ülésszakán felvetik majd az Indiá­val való jószomszédi viszony megteremtésének és a Ben­gáli Népi Köztársaság elismerésének kérdését. Szükséges már, hogy ezek a külpolitikai kérdések rendeződjenek Pakisztánban, azok után, hogy belpolitikai vonalon ko­rábban megkezdődött a rendezés, bizonyos régen szük­séges reformok (államosítások, st±>.) bevezetésével. *M^\AA/W\AA/WVVWVWWNWVWWVAAAAA^AOAAOAA/VWWWWWVVWV Párizsi Vietnam értekezlet Csütörtökön Párizsban folytatta munkáját a vietna­mi kérdésről tárgyaló négy­oldalú értekezlet. Az ülésen elsőként Dinh Da Thi, a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány küldötte szólalt fel. Élesen meg­bélyegezte az Egyesült Álla­mokat, amiért légierejével pusztító bombatámadásokat intéz Indokína sűrűn lakott térségei éllen, majd hangoz­tatta, hogy az amerikai fog­lyok ’ kérdése megoldódik, 'mihelyt az Egyesült Államok bejelenti az indokínai orszá­gokban állomásozó amerikai csapatok végleges és feltétel nélküli kivonásának határ­idejét. William Porter, az ameri­kai küldöttség vezetője kö­zölte, hogy az általa vezetett delegáció nem hajlandó részt- verijii ,az .értekezlet követke­ző- ülésén. Porter ezt azzal indokolta, ‘ hogy'ä „Vietnam­ban fogságba esett amerikai katonák kérdésében nem si­került haladást elemi”. Újabb tárgyalás az északír helyzetről Brian Faulkner (jobbról) Észak-Irország miniszterelnöke tár­gyalásokat folytatott Londonban Edward Heath angol miniszterelnökkel. Heath ismertette kollégájával Nagy- Britannia kormányának új elképzeléseit az északír helyzet megoldására. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kirobbant a nyílt háború­ság a republikánus Nixon elnök és az általában de­mokratapárti érzelmű szak- szervezeti vezetés között, s ezzel Nixon elnök gazdasági stabilizációs programja — tavaly augusztusban meg­hirdetett „új gazdasági poli­tikája” — az 1972-es válasz­tási hadjárat kortes-csatáro­zásainak középpontjába ke­rült. A szakszervezetek képvi­selőinek — George Meany- nek, a 13,5 millió tagot szám­láló amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL—CIO el­nökének, valamint X. G. Ábel­nek, az acélipari és Floyd ßkMSajßisMi BBSs*. I Mm laMpp **-» Péntek iTxon és az AFL-CiO Smithnek, a szerszámgépipa­ri szakszervezet elnökének — kivonulása . a „második fázisban” létrehozott bérbi­zottságból, szakszervezeti szakértők szerint elsősorban politikai lépés volt. Amint a Newsweek ’ című hetilap munkaügyi rovatának veze­tője egy tv-kerekasztal be­szélgetés során kifejtette, várható volt, hogy a szak­szervezetek a választási had­iárat „bemelegedése” idejére elhatárolják magukat az el­nök gazdaságpolitikájától, mivel nyilvánvaló, hogy az ár- és bérellenőrzés esetle­ges sikerét az elnök amúgy is magának tulajdonítja, va­lószínű kudarcáért viszont a Uíést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről. Gazda­sági fejlődésünk az elmúlt évben a terv legfontosabb célkitűzéseinek megfelelően alakult. A nemzeti jövede­lem az 1970. évinél gyorsab­ban, mintegy 7 százalékkal nőtt. Az ipari termelés a ter­vezett ütemben, az építési­szerelési teljesítmény a ter­vezettnél gyorsabban, mint­egy 9 százalékkal emelke­dett. A mezőgazdaságban — az előző évi gyengébb termés után — 9 százalékkal nőtt a termelés. A termelés növekedését az iparban és a mezőgazdaság­ban teljes egészében, a töb­bi népgazdasági ágban na­gyobb részben a termelé­kenység emelkedése eredmé­nyezte. Mivel a munkaerő­források jelentősebb bővülé­se a későbbiekben sem vár­ható, a vállalatoknak és a szövetkezeteknek további ha­tékony műszaki és munka- szervezési intézkedéseket kell tenniök. A lakosság életkörülmé­nyei tovább javultak, az élet- színvonal a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően emelkedett. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme or­szágos átlagban 5—6 száza­lékkal haladta meg az 1970. évit. Az áruellátás általában kiegyensúlyozott volt, a fo­gyasztói árszínvonal összes­ségében a számított mérték­ben emelkedett. Az anyagi eszközök fei- halmozása — a beruházások és a készletek növekedése —, meghaladta a tervezettet. A nagyobb felhasználás anyagi fedezete csak a behozatal gyors ütemű növelésével volt biztosítható, ugyanakkor a kivitel növekedése lassult, így a külkereskedelmi egyen­leg a számítottnál kedvezőt­lenebbül alakult. A felhalmozás és a beho­zatal növekedése az év má­sodik felében mérséklődött, a kivitel viszont gyorsult. Ez év első két hónapjában is ha­sonló irányú fejlődés tapasz­talható. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette, s egyben felhívta a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy figyelembe véve a múlt évi terv végrehajtásának ta­pasztalatait, biztosítsák az ez évi tervben megjelölt célok teljesítését. A kormány meghallgatta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az 1971. szabályozók módosításai, va­lamint a központi és a válla­lati intézkedések hatására ja­vult a munka termelékenysé­ge. A foglalkoztatottak szá­ma az iparban némileg csökkent, az építőiparban emelkedett. A munkabérek és a személyi jövedelmek az iparban a terv szerint ala­kultak. A népgazdaság többi ágában az átlagbérek növe­kedése mérsékeltebb. A munkaügyi helyzetben mutatkozó fejlődés az előző évekhez képest általában kedvező, de nem minden te­kintetben kielégítő. Tovább­ra is elsőrendű feladat á vál­lalaton belüli tartalékok fel­tárása, az ösztönzőbb bére­zés megvalósítása. Mind­ezekhez hathatós segítséget nyújthat a vállalati munka- és üzemszervezés színvonalá­nak gyors ütemű emelése. A kormány meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter je­lentését a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra való fel­készülésiről. A Miniszterta­nács megelégedéssel vette tudomásíul, hogy az üzemek, a termelőszövetkezetek dol­gozói lelkiismeretesen végez­ték el az őszi és a téli mun­kákat, s felkészültek a továb­bi tennivalókra. A tavaszi munkák időbeni teljesítésé­hez szükséges anyagi-műsza­ki feltételek összességükben megfelelőek. A mezőgazdasá­gi gépek beszerzésénél a helyzet az előző évinél ked­vezőbb, az alkatrészeknél és egyes anyagoknál lényegesen jobb. A kormány felhívta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érin­tett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok eredményes végrehajtásához — különösen az öntözésre való szervezett felkészüléshez —, a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács módosította a közületi szervek elhelyeaéséről szőlő kormányrendeletet. A most elfogadott jogszabály a közü­leti szervek elhelyezését sza­bályozó rendeletet a tanács­törvénnyel, az új lakásügyi és a helyiségek bérletére vo­natkozó rendelkezésekkel hozza összhangba. A kormány az egészség- ügyi miniszter élőterjesztése alapján határozatot hozott a tanácsi egészségügyi és szo­ciális intézményekről. A ha­tározat szabályozza, hogy a különböző szintű tanácsok milyen egészségügyi és szo­ciális intézetet létesíthetnek. A művelődésügyi miniszter élőterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az Qrszágos Közművelődési Ta­nács létrehozására. Az Or­szágos Népművelési Tanács a különböző szervek közmű­velődési tevékenységét han­golta össze. A megnöveke­dett feladatok az eddiginél hatékonyabb és magasabb szintű művelődéspolitikai munkát kívánnak meg. A kormányhatározat értelmé­ben a jövőben a Miniszter- tanács elnökhelyettesének irányításával működő Orszá­gos Közművelődési Tanács biztosítja, hogy a különböző állami szervek, társadalmi szervezetek és szövetkezetek művelődéspolitikai célkitűzé­seiket megvalósító közműve­lődési tevékenységüket egy­séges alapelvek szerint vé­gezzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a munkaügyi miniszternek és a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának együttes előterjeszté­sét a termelőszövetkezeti ta­gok társadalombiztosításában rendezést igénylő kérdések­ről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Losonczi Pál látogatása Borsod megyében Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsiinak elnöike csütörtökön kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett. Miskolcon, a megyei pártbizottságon a megye vezetői fogadták. Ez­után az Elnöki Tanács elnö­ke a megye és a város ve­zetőinek társaságában rövid sétáit tett a Felszabadítók út­ján és megtekintette Miskolc büszkeségét: a korszerű sportcsarnokot. Délután a huszonnyolc külföldi ország­gal kereskedelmi kapcsolatot tartó Diósgyőrt Gépgyárat kereste fel. Kihunyt Fel*ete Nándor újságíró A Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának osz­tályvezetője hosszan tartó, sú­lyos betegség után elhunyt. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége és az Elnöki Tanács titkársága saját ha­lottjának tekinti Temetésé­ről később történik intézke­dés. évi munkaügyi helyzetről. A Légvédelmi ütegek harcászati gyakorlaton Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus — leninizmim Esti Egyetemének 1972i73. tanévére A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága fel­vételi pályázatot hirdet a marxista-leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszerve- zeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, tech­nikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pe­dagógusok), propagandisták, párttagok és párton kívüliek szer­vezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallga­tók az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. szá­mú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott munkanapon — kollektív foglalko­zás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 Ft. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik lega­lább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanulás­hoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista képzett­séggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is je­lentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxiz­mus—leninizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem három­éves tagozata Egerben, Finomszerelvénygyárban, Gyöngyö­sön, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen és Lőrinciben indul. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.), május 1-ig kell megküldeni. Utóla­gos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján tör­ténik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a je­lentkezőket az oktatási Igazgatóság és a járási (városi) párt­bizottság tájékoztatja. A Magyar Néphadsereg egyik légvédelmi tüzérségi alakulata ezekben a napok­ban tartja harcászati gya­korlatát. Egyik legizgalma­sabb feladatukra, — repülő­gépek megsemmisítésére — csütörtökön került sor. Gya­korlatukat megtekintette a Magyar Néphadsereg több magasrangú parancsnoka. szakszervezeteket okolja majd. Ezt húzza alá a kivonulás megindokolására kiadott AFL—CIO-nyilatkozat, amely rámutat, hogy a kormány­zat lehetővé tette az árak 8,4 százalékos emelkedé­sét (februári adatok éves át­lagban kivetítve), a profitok és a kamatlábak korlátlan növekedését, miközben vas­kézzel akadályozza a bérek emelését. A bérbizottságot il­letően a nyilatkozat megál­lapítja, hogy bebizonyoso­dott: a 15 tagú testületben tehetetlen a szakszervezetek öt képviselője. A Fehér Ház azonnal rea­gált, Ronald Ziegler, Nixon sajtószóvivője kijelentette: „Az elnök véleménye szerint megengedhetetlen, hogy a munkásság kis hányadát képvüalő «zabszervezeti ve­zetők szabotálják az infláció ellenes programot”. Ott voltak a sajtó munka­társai is. A KISZ központi bizottság vándorzászlajával kitünte­tett alakulatra bonyolult fel­adat várt ezen a napon. Két ellenséges repülőgép támadt az egységre, amelyeket az ütegeknek „tűzáthelyezóssel” kellett megsemmisíteni. Az éleslövészet feladatait jó eredménnyel oldották mega legkorszerűbb automatikus műszerekkel irányított lég­védelmi ütegek — állapítot­ták meg a gyakorlaton részt vett parancsnokok. Elmon­dották még, hogy a rakéta- fegyverek mellett ezek a felderítő és tűzvezető loká­torokkal irányított, ma már hagyományosnak számító ütegek fontos szerepet tölte­nek be a harcászatban. El­sősorban az alacsonyan tá­madó repülőgépek ellen használják, de alkalmasak a hangsebességnél Is gyorsab­ban, nagy magasságban szál­ló gépek, a földön pedig páncélozott járművek meg­semmisítésére is. Eredmé­nyes fegyvertársaik a légvé­delmi géppuskák, amelyek­nek kezelői ezen a napon csak figyelték a „nehezebb súlycsoportú” lövegek mun­káját. A gyáfcortat nMn bemutat­ták az újságíróknak a lőtér korszerű oktatóeszközeit Pályázati felhívás a marxista-leninista esti egyetem szakosított tagozatára A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága fel­vételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia, politikai gazdaságtan és magyar munkásmozgalom szakára. A három szak egy-egy osztállyal indul az 1972—73-as tanévben. A marxista-leni­nista esti egyetem szakosított tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, álla­mi,. tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók állam­vizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, vala­mint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történeté­ből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett ok­levél főiskolai érvényű. Az oklevél elismerését a 17/1963. szá­mú kormányrendelet biztosítja. \ Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től júni­us 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon —, kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultá­ció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250 Ft Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik fel­vételüket, akLk elvégezték a hároméves tagozatot, illetve egyéves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított tago­zatra pártonkívüliek is jelen' ■ :nek A felvételi pályázatot az oktatás: igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.), május 1-ig kell megküldeni. Utóla­gos jelentkezést nem fogadunk eL A pályázat a járási (váro­si) pártbizottfáarm hfszarezhető jelentkezési lap alapján tor­tának. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a lentkesóket az oktatási igazgatóság tájékozta||fc ........u

Next

/
Thumbnails
Contents