Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

Mit ír a krónika...? Francia hadifoglyok faragták a gyöngyöstarján i barokk pincét i Nemzetközi ás országos művészeti fesztiválok a következő hónapokban G.oiigy ü®tarján a Mátra­aiján, a Havas-hegy szőlőkkel övezett oldalában húzódik Hangulatos. szép házai, szá- n oá fenn maradt kultúrtör­téneti emléke teszik neveze­tesé. Történelmünk Írott emlékei között emlegetik ezt a kis Heves megyei tele­pülést, A régészeti feltárá­sok során előkerült szórvány- leletek bronzkori ember je­lenlétére utalnak ezen a vi­déken. Az ormzi ércbánya közelsége miatt feltehetően a kelták i» megtelepedtek erre. A fennmaradt oklevelek egyike Tafjánt, a mátraalji borvidék fontos részeként emlegeti, ahol a szőlő- és bortermelés meghatározz« a gazdálkodást, ami az itt élő emberek fő foglalkozása... A tarján! borok — különö­sen a kékfrankos és azolasz- rizling — jó minőségét és hírét nemcsak a kedvező földtani és éghajlati viszo­nyoknak köszönheti. Jelen­tős szerepet játszanak ób­ban a pincék is. Gyöngyös- tarjánban sotk pince van, hi­szen a Győzelem Termelő- szövetkezetben a legfonto­sabb termelési ág ma is a szőlő- és bortermelés. A pin­cék közül azonban mégis a legnevezetesebb a templom­tól néhány méterre, a falu központjában levő műemlék pince. Bejárata félkörben fara­gott kövekből áll, ami meg­különbözteti a többitől. Ba­rokk pince ez, amelyet a feljegyzések szerint érdekes legenda kísér. A pince épí­tészeti remekmű, amely nem egyszerűen a borok tároló­helye, hanem azok érlelődé­pince oldalfalain és boltoza íos mennyezetén. Állítólag az innen kikerült kövekből építették a falu műemlék templomát is. A dombnak emelkedő ut­cán a pince bejárata az olasz építészetre emlékeztető ku­polacsarnokban kezdődik, s ennek folytatása a hosszú, csamokszerű hordótér. vala­mint a két oldalág. Mindket­tőben pirosra festett hordók sorakoznak. A pince mellet­ti borbáz csak jóval később épült, melyet Borhy György. a falu későbbi birtokosa lé­tesített. ahol már présgépek dolgoztak. A háború után a műemlék pince a Gyöngyöstarjáni Földművesszövetkezet tulaj­dona volt. Csak jóval ké­sőbb. 1952-ben vette át az Eger—Gyöngyös vidéki Pin­cegazdaság, amely húsz év óta tárol itt jó minőségű mátraalji borokat. A pince­csarnokban pontosan 135 hordót helyeztek el, melyek közül 108 hektós a legna­gyobb. .. Gyöngyöstarjánban ma is élnek francia nevű emberek. Több családi név. a Rúzsom, Özse, Ozsvdt bizonyítja ezt. Feltehetően ezek az emberek az egykor itt élt francia ha­difoglyoknak a leszármazot­tai. akik a műemlék pincét is faragták. Legalábbis így él a tarjánj köztudatban. .. Mcutusz Károly Tartalmas programot bo­nyolítanak le a következő hónapokban a hazai műked­velő együttesek. Hat nemzet­közi seregszemle, tíznél több országos fesztivál és sok egyéb rendezvény nyújt Jó al­kalmat az amatőr táncosok, színjátszók, énekesek, sza- valók tehetségének bizonyí­tására. Májusban bonyolít­ják le a Savaria nemzetközi táncversenyt és magyar tánc- bajnokságot a KISZ központi bizottsága és a Vas meg vei Tanács művelődési osztálya szervezésében Szombathe­lyen. Június 24—25. között harmadik alkalommal kerül sor Békéscsabáin a nemzetkö­zi bábfesztiválra. Debrecen­ben július 3—8. között pedig a Bartók Béla nevével fém­jelzett V. nemzetközi kórus- fesztiválra. és ezzel egy idő­ben nemzetközi kamagyi tan­folyamra. JúLiusban nemzet­közi szakszervezeti néptánc­fesztivál lesz Szegeden. A Kis Jankó Bori országos hímző­pályázat és -'kiállítás az idén augusztusban nemcsak Mező­kövesd és Miskolc legszebb alkotásait vonultatja fel, ha­nem alkalmat biztosít, a kör­nyező országok neves hím­zéskollekcióinak bemutatásá­ra, valamint a szakemberek tapasztalatcseréjére is. Szé­kesfehérvár látja vendégül ősszel a, XX. országos és az I. nemzetközi amatőr film- fesztivált, amelyre Európa ezeréves városainak film­klubjai hivatalosak. Az országos rendezvények közölt központi helyen szere­pel a Ki mit tud? vetélkedő­sorozat. A 10. születésnapját ünneplő verseny országos vá­logatói április 5-e és I5-e kö­zött lesznek, a döntőket má­jus 1-e és július 10-e között közvetíti majd a televízió. Április 10—11-én Balaton­szárszó lesz a színhelye a IV. országos József Attila sza­valóversenynek. Áprilisban, májusban zajlanak az egyete­mek és főiskolák művészeti fesztiváljai a KISZ központi bizottsága és a Művelődés- ügyi Minisztérium ontroná- lásában. Országos kamarakó­rus-fesztivál lesz májusban Pécsett, a fúvószenekarok találkozójára pedig június végén vagy július elején ke­rül sor Siklóson. Június 21— 25. között az OKISZ -- együttműködve az Ipari szö­vetkezetek Baranya megye: szövetségével — lengyel, bol­gár és romáin szövetkezeti tánccsoporíok megh ívá savai nagyszabású néptáncfesztivált rendez. A hagyományoknak megfelelően az idén is au­gusztus 20-án tartják a Rö­pülj páva körök országos be­mutatóját. Ezt megelőzően Keszthelyen nemzetiségi nép­tánc fesztivál kezdődik. Az egyéb országos rendez­vények közül bizonyára soka­kat vonz maid s Győr-Sop- ron megyei Tanács rendez.é- ' seben lezajló, Kazinczy Fe­renc nevét viselő szép ma­gyar beszéd vetélkedő orszá­gos versenyeinek döntője. Májusban Esztergomban a szövetkezeti szavaló versenyek legjobbjai találkoznak egy­mással, Debrecenben pedig az irodalmi színpadok. Az idén Szarvason tartják a Justh Zsigmond falusi szín­játszó napokat. Az országos akciók, szakmai bemutatók Sorában szerepel a tokaji képzőművészeti alkotótábor, a fértődi ifjúsági zenei táibor és a zalaegerszegi ifjúság amatőr film-föto tábor meg rendezése. Reklám, óh 1 Nem \érdemes vdsároLni, eset- leg drága panzert megvattatni az esküvői, a báli, vagy az egy- egy alkalomra haszná.lt ruhát, amikor az ország minden me­gyeszékhelyén olcsón kölcsönöz- hét az ízlésének és a méretének megfelelő kollekciót — hangzik l ’öbsr;«r u hirdetés a televízió rcf^á ni m Usoi'á ban. imt ez pomnás! B'.zt is megér­tük, hogy nem kell már Buda­pestre. vagy Debrecenbe utazni egy éppen szükséges ruhaért. ' Micsoda pénz-. cít> főleg idő- megtakarítást jelent ez az ér­dek: Ölöknek, gondoltuk. 3 el is határoztak, tájékoztatjuk, az ói­váSőltikdt: hol találják meg ingerben a kölcsönző boltot» Fel­hívtuk a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, illeté­keseit, akik közölték, hogy tu­domásuk szerint ezt a feladatot a Bizományi Áruház Vállalat látja el. Át egri Bizományi * Aruház vezetői viszont nemhogy az üzletről, de még a hirdetés­re)!. sem hallottak. Sőt, azt sem tudják, hogy tervezik-e egyál­talán egy ilyen kölcsönzöbolt megnyitását a városban. Ahogy manapság mondani szokták: ez van, kacsa az egész. S mint nemegyszer már, most is füLiiltetett bennünket is egy hirdetés. Reklám, óh! Hová lesz Így a hiteled? ... (szilvás) „Ebédszünet” a játszótéren. <■ | (Foto: Tóth) 'S'ss*/s/ssssssssssfssssfsssssssfj'*ssjjsssssssssfssssssssssssssfsssss/s*sffssssfssssssssssfsssssssssss//ssss/s//sirfsj*sss/sssss MJW’ssssstssMWVwys/'ssAxsJL lyosókon való bortárolás múltban Európában egyedül^ Észak-Magyarországon To-1 kaj-Hegyalján. a borsodi | Hegy közben, Egér és Gyön- § gyös vidékén volt általános. $ Ennek emlékét őrzi a tarja- ? ni pince is... GAiGőcir e \ által? szerkesztett Heves várme- ? A Borovszky Samu 10. Az irdatlan kukoricafald szélén azt a kombájnt pró­bálják ki, amelybe Selyem Zsiga szerzett alkatrészt. A lcombájnosok és a vontatók vezetőin kívül csak Niklai Géza van jelen. Nagy az iz­gyei monográfiában érdekes ? feljegyzés olvasható: „Emii- ^ tést érdemel a gyöngyöstar jani nagypincze, amely víz-1 özöni iszapkőbe van vágva. ^ s melyet a báró Haller csa- i Iád 1740 körül 40 ezer fo-1 rintért készíttetett trariczia ? galorn. hadifoglyokkal. Hossza 271 ? Aztán a kombájn egy in- ntéfer, szélessége hat méter. § tésre elindul. Gyönyörűen Ezenkívül el van látva mel-\ dolgozik, az elevátor önti a likágakkal és helyiségekkel. § kukoricacsöveket a mellette úgyszintén szép kupolás elő-§ haladó vontatóba. Géza csarnokkal. E ‘pincében Alii-1 örömmel nézi, hogyan távo­tólag 80-100 ezer akó bor j ^tűlőúton egv motoron fér el...’’ szélsebesen közeledik Zsup- pán. Megáll Géza mellett — sötét az arca. Zsuppán belsőasebéből elő­húz egy újságot, s szó nél­kül ' nyújtja Gázának. Géza elolvassa a címet: Hanyag­ságok a mezőien éki tsz-ben —, elkomoiodik, 'eül a fűbe, elolvassa a cikket. Rosszked­vűen mered maga elé. Zsúp­pal! dühöng. — Kivel beszélt ez a tin- taktikáé? Veled nem beszéli. Velem sem Hogy lehet úgy írni egy tsz-ről. hogy megke­rülik a vezetőséget? — Mii szólsz hozzá? —kér­dezi Géza csüggedten. — Demagógia! — ordítja Zsuppán, — A legócskább demagógia! — Dühösen ol­vassa, — Aszó agya: kollek­tív vezetés — személyes fe­lelősség — ez a követel­mény. Ebben a tsz-ben senki a barokk építészeti stílus? nem vállalja a személyes fe- emlékét őrző falakat kifa- ? lelősséget, a felelősség meg- ték. A kézi esákányozás| oszlik és így szétfoszlik a semmibe. — A barom! Van ennek fogalma arról, mi a termelőszövetkezet? A. ter­melőszövetkezet a parasztság önkéntes társulása. Kikkel kellene megosztani a felelős­séget, ha nem a tulajdo-ac- sokktUí--- 1 D e hogyan kerültek fran- ^ cia hadifoglyok Gyöngyös-1 tarjájába? . y — Ez a kérdés engem 1*$ foglal’ látott — mondja J Szabó Mihály tanácselnök, i —• Az egri Állami Levéltár- ■; ban több, a falunk történe-^ téröl fennmaradt iratot álla- ^ poztam. A régi okiratok, ^ megsárgult jegyzések sze-| rint az osztrák—francia há- í ború idején Na-őleon sere-S gáből foglyul ejtett francia ^ katonák voltak itt a faluban. ? amely az 1000-as években ^ az osztrák származású báró ? Haller Sámuel birtoka volt. ^ Feltehetően ezek a hadifog- J Ívok kézi erővel, csákánnyal ^ vájták homokkőbe a pincét, ^ Hatalmas munka lehetett ez, § s hosszú ideig tartott, amíg s rágták, nyomait ma is jól látni efrrtíÜWM ÜPtX. március ?S.. csütörtök 1 — Majd ha. nem kollekti­ven- vezetnék, azt írná, hogy bábáskodom — jegyzi meg Géza. — Be kellene perelni ezt a csibészt! — Minek alapján? — kér­dezi Géza. — Nincs benne egyetlen konkrétum sem. Még ahol a Selyem Zsiga ügyre céloz ... keresd csak meg. „Ha egy tsz-ben hol ez tűnik el, hol az, milyen lehel ott az ellenőrzés?’’... Mit képzel ez. a tsz szentel: gyülekeze­te? Sehol másutt nein lopnak, csak nálunk? — Nem ez a lényeg, Zsuppán — mondja Géza. — Az a lényeg hogy belém akarnak kötni. Zsuppán me-ghökken. — Miért akarnának beléd kölni? Gézát elönti az indulat. — Mégha minden szava igaz lenne, akkor is alatto­mos, rosszhiszemű beállítás! Hogy a semmiből csináltam ezt a szövetkezetei, arról egy szava sincs! — Géza feláll a fűről, nyugtalanul mászkál a kukoricatábla szélén. A távol­ban dolgozik a kombájn. — Elkezdtük úgy. hogy volt öt­ezer hold földünk, száz tüdő- bajos tehenünk, meg ötven pár lovunk. Pénzünk egy fil­lér se. Az első hónapokban azt a pénzt, ami kocsikenöcs- re kellett, a. vezetőség hite­lezte a saját zsebéből... Ki merte volna gondolni, hogy tíz év múlva itt tartunk? Öt­száz szarvasmarhánk van. kétezer disznónk, harminc traktorunk A tsz-nek ötven­millió forint a vagyona. Ez magától keletkezett? Ebben nincsen benne az én mun­kám ...? Vagy éppen ez az ok? — tűnődik Géza. — A mór. megtette kötelességét — a mór mehet? — Szét kellene verni a po­fiifát! — s a vérmes Zsup- pám, akinek olyan nyaka van, mint egy bikának, Ököl­be szorítja hatalmas man­csait. , Géza belerúg a földön he­verő újságba. — Mit fognak szólni hozzá az emberek? Zsuppán megrántja a vál­lát. — Köpnek rá! — Az embereket könnyű megkeverni — gondolkodik Géza. — Ha csak suttogni kezdenek: mi baj lehet az nyagolt parasztház udvará­ra. A tornác üres. Géza ko­pog a bejárati ajtón. A ko­pogásra túlságosan gyorsan rés nyílik az ajtón, s Regina néni, ötwenen felüli, kövér, életerős, ravaszfeás arcú pa- rasztasszemy fordul ki rajta, s gyorsan behatja rrjaga után, ugyanis bent a házban egy férfiakból álló társaság iszik, köztük Selyem Zsiga is. — Jó napot, Regina néni — köszön Géza. Az asszony egy csöppet zavartan és fürgén ott a tor­nácon szélcet készít Gézának, s maga is leül egy hatalmas kosár mellé, amelyből szil­vát magoz egy ugyancsak hatalmas fazékba — mintha csak az imént, egy pillanat­ra hagyta volna f£lbe a munkát. — Jó napot, Gézuka. Mi szél hozta erre? Géza lehalkítja a hangját. — Van egy kis pálinkája, Regina néni? Az asszony gyanakodva elnökünkkel? — az is káros. — Géza! — össze kellene hívni egy közgyűlést! Kiren­delni rá ezt a stricit, s ott szemtől szembe megcáfolni. Nos? — S hogy Géza nem felel, Zsuppán folytatja: — Valami fejest is lei kell rá hívni... Hívjuk ki, Csegei elv társat, jó? — Most nem — mondja Géza. — Erre most nincs idő. Majd szüret után. Niklai Géza befer kul *gy nagyméretű, de e^ggé elita­méregeti és sietve tiltakozik: — Pálinkám? Uram Jézus, honnan lenne? Ahányszor üt már házkutatást tartottak, elvitték még a fél üveg ece­temet is, mert ugye, az is színtelen. — Hangja panasz­kodásba csap..—A múlt Hé­ten is idepofátlankodik két finánc, szaglásztak, turkál­tak, aztán elkobozták a mo- su*ca,i)~lániai, amibe esővi­zet szoktam fogni, a vas fa­zekamat fedőstől, amiben a disznóknak főzöm a Untmp’ lit és találtak a padláson, va­lami rissz-rossz rézcsövet, azt se tudom, hogy került ide, talán még a fiam bütykölt vele valamit. Mondom nekik: drága finánc urak, látták magúk már eleven pálinka­főzőt? Csak vem gondolják, hogy ilyen vacakokból ősz­ire lehet állítani egy kisüs- töt? ... Drága Gézukám, nem tudnál valamit csinál­ni? — Mindent elvittek a fi­náncok? — kérdezi Géza. — Vagy csak a pálinkafőzőt? Regina néni a dilettánsok­nak kijáró megvetéssel mondja: — Nem volt az főző! Ezek olyanok, hogy ha valahol egy hármon ikázó rézcsövet talál­nak, már azt htsaik, megütöt­ték a lottót! Majd éppen a padláson dugdosom a széna alatt. — Szóval, egy kis pálinkát azért hagytak? Az asszony figyelmesen né­zi egy pillanatig Gézát, aki­nek az arcáról lerí a rossz- kedv, aztán eltűnik a ház­ban — ugyanolyan szűk aj­tónyitással —, s hamarosan egy újságpapírba csomagolt üveget hoz a köténye alatt, Géza ugyanolyan vigyázva bőr lemberdzséke mellébe rejti az üveget, s egy szá­zast csúsztat az asszony ke­zébe. Indul, Regi na néni kí­séri. — Gézuka — ferattyolja az asszony — igazán szól­hatnál a fináncoknak, hogy ne zaklassanak egy szeren­csétlen özvegyasszonyt. A kisfiúmat is most vitték el katonának — az asszony megsajnálja magát, még könnyek is gyűlnek a szemé­be, a köténye sarkával dör- zsölgeti. — Entölern sajnálják azt a pár forintot? Azt hiszik, az emberek csak nálám isz­nak, a kocsmában nem? — Megint változik a hangulata. — Mért nem tud a kocsma olyan jót árulni, mint én? — Hát olyat nem is... — mondja Géza szórakozottan. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents