Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXUI. évfolyam, 70. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. március 23., csütörtök I Zí f Tükörben megyénk fém- és villamosenergia- Ipara A megyénk gazdasági életé­ben vezető ágazattá vált szakmáról ad helyzetjelen, tést írásunk a lap 3. ol­dalán. WV'M/WWWWVSMAMA^WWW'i Egység a hétköznapokért — hétköznapok az egységért jl/T egtanultuk, elfogad­tűk. az egység társa- '< daimi és politikai elvét, s ' a magunk épülésén joggal! örvendezve kívánjuk to­vábbra is jelenlétét, biztos­kezű irányítását. Akcióegy-! ségről van szó, a népfront- I mozgalom talán nem is! olyan látványos, de annál hatásosabb eredményeiről, a ; hétköznapok összefogásáról,; a jól elvetett mag termésé- \ nek kollektív betakarításé- ról, a jövő együttesen meg- ; tervezett, együttesen gondo- zott veteményeskertjéről. A népfrontmozgalomra • gondolva óhatatlanul is; ezerszám sorakozhatnak fel; a képek, amelyek történél- ; met dokumentálnak. A lei- ; tűzött cetért folytatott harc ; mozaikjai hol, véres hóna­pokról, hol szívósan, szinte; másodpercről másodpercre; végzett közös munkáról be- ; szélnek. Akcióegység a fa­sizmus ellen, mozgalom a : | háború ellen, közös és szép' 5 erőfeszítések a békéért, J > együttes megmozdulások a ! ^ napi munka, a napi politika'. ' céljainak eléréséért; íme a ■ népfrontmozgalom dióhéj- I ban. Nehéz lenne felsorol- '< ni hány féle, hány színű, í hány oldalú ez a munka. ■ amit végezni kell — de ép­pen sokszínűsége, sokféle­sége, sokoldalúsága teszi ’• széppé, érdekessé, s ezáltal | hatásossá is tevékenységét. < Jelöltjei bizalmat kapnak a < választóktól, akcióiban — a ; falu tisztasági mozgalmától; a békeakciókig — ott talál- ; juk a lakosság minden ré-; tegét, párttagokat és pár- • tonkívülieket, hívőket és; nem hívőket egyaránt. Nem ; szervezet — mozgalom, nél- ; külözhetetlen serkentője társadalom vérkeringésé-; nek; közös munkánk ener­giahordozója, politikánk jó: tolmácsolója. Épülő társadalmunkban j napról napra bebizonyítod ; ta létjogosultságát, nélkü- < lözhetetlenségét. Nézzünk • csak körül a megyében: nem igen bukkanunk olyan; eredményre, amelynek el-; érésében valamilyen formá­ban ne játszott volna sze-; repet a, népfront. A közeli; hetekben a megyében le-; zajlott több, mint százhar­minc népfrontgyűlés a köz- ; ségi szervezéstől a járási; szintű értekezletig erről : adott számot, büszkén is,; vagy ha történetesen gun- \ dókról volt szó — van hét- \ köznap gond nélkül? — a! javítás jószándékú makacs- ságival. Egy időszak lezártával került sor ezekre a szám-'. adásokra, s a jövőbeni fel- • adatok megvitatására. E két­ségtelenül nagy horderejű j rendezvénysorozat végén a < ma kezdődő megyei kül-' döttértekezlet foglal össze■ éveket, eredményeket, s ; határoz a további közös '• munka felől. Közös műn-; ka: párt-, állami és tömeg­szervezetekkel és minden­kivel, aki jól és még job- ; ban akar élni e társadalom- ; ban, aki jól és még jobban ; akar dolgozni e társadalom­éti. Kátai Gábor i^VVVWW>AVA/'.Ví'VWWVWVVSrt Idei feladataink nem kisebbek a tavalyinál lelmiszer-gazdasági megyei aktívaértekezfe Egerben Dr. Dimény Imre nyilatkozik lapunknak Szerdán délelőtt Egerben, a Technika Házában élelmi­szer-, és fagazdasági megyei aktívaértekezletre került sor. Az aktívaértetfcecdeten részt vett dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyed tárnics elnöke és Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára. A megjelenteket Nagy László, a megyei tanács osz­tályvezetője köszöntötte, majd Fekete Győr Endre számolt be a megye élelmi­szer- és fagazdaságának helyzetéről, feladatairól. A mezőgazdaságról szólva elmondotta, hogy a múlt esz­tendőben a megye termelő- szövetkezetei, állami gazda­ságai szép eredményeket ér­tek el, bíztatóan fejlődték. Ennek ellenére sok olyan gond van, melyeknek meg­oldása sürgető és szükség- szerű. A növénytermesztés­ben például jelentősen csök­kent a cukorrépa, a burgo­nya, a zöldség területe. S bár a búzából és az őszi árpá­ból a közös gazdaságok az elmúlt évben rekordtermést értek el, több növény ter­mésátlaga igen gyengén ala­kult. Cukorrépából például az elmúlt hat év leggyen­gébb termését takarították be. Gyenge termést adtak a pillangós takarmányok is, pedig a növekvő állatállo­mány takarmányigénye pa- rancsolóan követeli az erő­teljes növekedést. Fekete Győr Endre előadá­sában tóemelten foglalkozott megyénk Zöldség és szőlő- termesztésével. Elmondotta, hogy a zöldségtermö terület öt év alatt 11 ezer hold­ról S ezer holdra ősök­ként, ugyanakkor a termésátlagok nem emelkedtek. Elemezte a csökkenés okait s kifejtet­te, hogy a gazdaságoknak fokozott erőfeszítést kell tenniük a gépesítésre,' a ter­mésátlagok növelésére. Me­gyénk egyik legjellegzete­sebb profilja a szőlőtermesz­tés. A második és harmadik ötéves terv időszakában a megye történelmi borvidé­kein 11 ezer hold korszerű szőlőültetvényt telepítettek. Azonban a régi szőlők kivá­gása is igen. nagymértékben történt, így az 1960-as évi 30 ezer holdról a szőlő terü­lete 1971-re 23 ezer holdra csökkent. A megyei tanács elnöke kifejtette, hogy szük­séges lenne a szőlőrekonst- rűkció második ütemének megvalósítása, melynek so­rán bőtermő, tömegbort adó fajtákat kellene telepíteni. Az állattenyésztésben po­zitív változás következettbe a sertéstenyésztésnél. A szövetkezetek a műit évben mintegy 60 száza­lékkal több vágósertést értékesítettek, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-tenyésztés­nél nem érvényesültek pozi­tív tendenciáit, a szarvas­marha-létszám valamelyest csökkent, ezen belül a te­hénlétszám minimálisan emelkedett. A baromfi és a tojástermelés hasonló volt az előző évekéhez. Összességében 1971 -ben megyénk mezőgazdasága a ha>madik ötéves terv átla­gához viszonyítva — válto­zatlan egységáron számítva — növényi termékekből 9,9; állat' és állati termékekből pedig 28,5 százalékkal érté­kesített több árut. Az előző évhez képest a tsz-ek hal­mozott termelési értéke — folyó áron számítva — 24 százalékkal nőtt. Ez a fejlő­dési ütem megfelel a n éta- , gazdasági és üzemi előirány­zatoknak, azonban a fejlő-: dós ágazatonként igen dif­ferenciált. A következőkben a megyei tanács elnöke ér­tékelte a megye élelmiszer- ipari üzemeinek munkáját, a tsz szövetségek tevékeny­ségét, majd hozzászólásokra került sor. A hozzászólók közül dr. Dimény Imre miniszter a közgazdasági szabályozó- rendszerrel foglalkozott 6 kiemelte, hogy a szabályo­zórendszer nem merev, nem statikus. Reagál az élet és a fejlődés változásaira, ezt bi­zonyítják a termelés ér­dekében hozott intézkedések is. Dancz Pál, az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegaz­daság igazgatója javasolta, hogy a minisztérium vizsgál­ja meg annak lehetőségeit, hogy az országban még húszezer holdon történjen szőlőtelepítés. Javaslata sze­rint megyénkben mintegy 4 ezer hold telepítése indokolt, ezer hold a mostani, három­ezer hold telepítése pedig a következő, ötéves tervben úgy, hogy a pincegazdaság is kooperációs partner lenne á telepítésnél. A felszólalásokat összefog­lalva Fekete Győr Endre ki­emelte, hogy az éledmiszer- és a fagazdaság üzemei szá­mára az idei év sem less könnyebb, mint a tavalyi és nagy erőfeszítéseket kell ten­ni az elképzelések megvaló­sítására, ir Az aktívaértekezlet alkal­mából megkértük, dr. Dimény Imre minisztert, nyilatkoz­zon lapunk számára. — Miniszter elvtársl/őle- gyénk közismerten zöld­ségtermesztő megye. Ennek ellenére, mint itt is el­hangzott, az elmúlt évek­ben jelentősen csökkent a zöldségtermő terület. A közelmúltban hozott kor­mányintézkedések megte­remtik-e annak az alap­ját, hogy megyénkben a zöldségtermesztés vissza­nyerje hagyományos rang­ját? — A kormány intézkedé­sei növelték a termelési kedvet — mondotta dr. Di­mény Imre. — Már az idei szerződéskötések bizonyítják, hogy a gazdaságok. növeltéit a szerződött területet, és nö­velni akarják a termelt zöld­ségmennyiséget is. A kor­mány intézkedései jó keretet adnak ahhoz, hogy Heves megye zöldségtermelő gazda­ságai is jobban megtalálják számításaikat. Ezek a kere­tek azonban a későbbiek fo­lyamán méginkább éreztetilt pozitív hatásukat, mint eb­ben az évben. Ezenkívül utalnék arra, hogy a megye közgazdasági adottságai — a konzervgyár és a két cu­korgyár — az átlagosnál kedvezőbbek és ezt az előnyt érdemes a jövőben jobban kihasználni. A zöldségter- . mesztés fejlesztésének lehe­tőségeit figyelembe véve el kell mondanom, hogy a kor­szerű megoldások mellett egyelőre még szükség van a hagyományos megoldásokra Is és a kettőt összhangba szükséges hozni. A mai ak- tívaértekezieitet ilyen szem. pontból is nagyon, jelentős­nek tartom s biztos vagyok abban, hogy ez a tanácsko­zás is hozzájárul ahhoz, hogy Heves megye zöldségter­mesztése is fejlődjön a jövő­ben. (kap ősi) Meteorológiai világnap Kiemelt téma a környezetvédelem ír a krónika...? Egy fennmaradt legenda szerint francia hadifoglyok faragták a gyöngyöstarjáni barokk pincét — írja mun­katársunk cikkében a 4. oldalon. Mósílóink je estik Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. Válástól az illetékes Kinek az „asztala” o kül­város? Egy cikkünkre ka­pott válasz a 8. oldalon. Ismét: diplomáciai kapcsolat hazánk és Pakisztán között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság kormá­nya elhatározta diplomáciai kapcsolataik felújítását. 1961. óta hagyomány, hogy meteorológiai világnap meg­rendezésével köszöntik a Me- . teorológiai Világszervezet megalakításának évforduló­ját, március 23-át. Hagyo­mánnyá vált az is, hogy min­den évben egy fontos kuta­tási témának szentelik a meteorológiai világnapot. Az Idén a meteorológiai és az ember környezetének össze­függéseit helyezték előtérbe a világnapot méltató előadók. Erről a témáról és a világ­napról rendeztek sajtótájé­koztatót szerdán délután a Meteorológiai Intézet székha­zában, ahol dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Szolgálat el­nöke és munkatársai szá­moltál! be az emberi környe­zetiét kapcsolódó meteoroló­giai munkálatokról. Többek között kifejtették, hogy a levegőbe juso saén- dioxLd ás «gpiék sasaajgeaő anyagok befolyásolják föl­dünk éghajlatát. Gáspár Sándor a Lihacsov autógyárban Európa egyik legnagyobb gópkocsiipari nagyüzemében, a Lihacsov Autógyárba lá­togatott el szerda délelőtt s Szakszerveztek Országos Ta­nácsának delegációja, amely Gáspár Sándornak, az MSZ­MP Politikai Bizottsága tag­jának, a SZOT főtitkárának vezetésével a szovjet szak­szervezeték 15. kongresszusa alkalmából tartózkodik a Szovjetunió fővárosában. A gyárlátogatáson a ma­gyar delegáció, az NDK szakszervezeti küldöttségé­nek társaságában vett részt. Az NDK delegációját Her­bert Warnke, a NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja vezeti. Márciu* 29 s o A Összehívták a „termelőszövetkezeti parlamentet’’ A 1 ermeiőszövetkezetek Országos Tanácsa március 29-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kong­resszusát. Erről a termelőszövetkezeti parlamentről,, ren­deztek szerda délelőtt sajtótájékoztatót az Országház’ gobe­lin-termében. Lakatos Ernő,' a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala általános elnökhelyettese nyi cotta meg az értekez­letet, majd Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismertette a kongresszus előkészületeit, célját. Elmondotta többek között, hogy a kongresszuson 2373 mezőgazaasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szak- szövetkezet és 21 halászati szövetkezet képviseletében 450 küldött ül össze, hcev megvizsgálja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, elemezze a Tapasataiatokax, a TOT mun-, kaját & meghatározza a Madattwafc

Next

/
Thumbnails
Contents