Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

Tárlatlátogatás a Műcsarnokban

A lerakkói grafikai bienná- lé 1966—68—70-ben díjazott művészeinek alkotásait láthatjuk néhány napja a Műcsarnok középső termeiben. Igazán szerencséseknek

mondhatjuk magunkat, hogy lehetőségünk nyílik az utóbbi évek grafikai termésének ilyen nagyszerűen válogatott, jól megszűrt anyagát látni. Hiszen egy-egy nemzetközi kiállítás már maga is rangot jelent (miként ezt ősszel a hazánkban — éppen ezekben a termekben — megrendezett kisplasztikái bienná- lén is láthattuk), s ezek díjazottéit együtt látni valóban nagy élmény.

WfdéStw^Zi» tm ev'iflMegkezdődtek megyénkben az úttörő kul- «J IIMrült ff 9»fff|fCCff ffff turális szemle 1972. évi bemutatói. Az elsőre Lőrinciben került sor, amelyen a gyöngyösi járás úttörőcsapatainak egy része vett részt. A több száz úttörő és kisdobos bemutatóját zsűri bírálta el és az egyéni teljesítményeket jelvénnyel, a csoportos bemutatókat oklevéllel jutalmazta. Arany oklevelet kapott többek között a képünkön látható petőfibányai útiörőkórus.

(Foto: Pillsy)

FUNNY GIRL

Amerikai film

Ebben a filmben tulajdonképpen minden, megvan, ami kell egy nagy sikerhez. William Wyler sok-sok film között megrendezte a Római vakációt is, ért a hangulatos, érzelmes filmek rendezéséhez. Az énekes filmhez leszerződ tette Barbara Strei- sandot, aki valóban kitűnően. érsekek táncol és ráadásul robbanó komikai adottságokkal is rendelkezik. A film zenéje az amerikai revükénél jóval, igényesebb, minden bizonnyal Jules Styne, a aene- szexró ezzel a muzsikával más film esetében magasztalhat kapott volna. A film operatőri munkája is kiváló, hiszen az egyes életképeket színesen, gazdagon és mozgalmasan tálalja a néző elé. És mégis: a néző az első féledő után, a szünetben azon gondolkozik, visszamenjen-e helyére és legyen.-e kíváncsi arra, hogy az énekes sztár mit tud még nyújtani ahhoz, hogy Fanny Brice egykori sorsát jobban megismerjük,

és a művészsors még jobban megragadjon, az emlékezetünkben?

Mert ebből a filmből ez a három óra nagyon sok. Okait keresve el kell jutnunk odáig, hogy a rendező nagyon átlátszó szerkesztéssel és mindig egyet akart: kamatoztatni Barbara Streisand hangját és humorát. Nagy sebbel-lobbal előkészíti a jelenetet, amelyben mindig és ismétléssze- rűen jön az énekesnő, énekel, táncol, csillog, énekel, táncol és csillog És valahogy a sok-sok feltálalna után már nem is annyira érdekes ez a sztár-, ez a szi- nészsors, amelynek buli tatói az egyetlen szsfelmi szálon kívül ismeretlenek maradnak. Amiktől ez a film csillogás is lenne, meg emberi is maradna.

A sablonromantika meg egy nagyobb hiba is fel-5 zárkózik. A férfihős, a film- ^ beli Fanny szerelme, a titok- ^ zatos ismeretlen — hamis-1 kártyás. Ezt a fogyatékossá-$i

gát csak hosszú kérdezőskö- dés után tudja meg Fanny is, a néző is. A szerelem nagy és tiszta érzései mellé tehát odalop a rendező és a forgatókönyviró egy erkölcsi alapjaiban nullát és ez a nulla szenved kisebbségi érzésben a sztár miatt és ennek a. nullának kell végül is elbuknia azért, hogy mi meghatódjunk. Mi, nézők, nem tudjuk sajnálni ezt a kártyást, inkább azt, hogy ez a sikerekre visszatekintő rendező így, ezt a filmet, háromórai matatás után el akarja velünk fogadtatni.

'**•*;- (f. a.)

A tárlat 24 ország grafikusainak alkotásait mutatja be, ezzel igen széles skáláját reprezentálja a művészeti felfogásnak. Hazai tárlatokon is nagyon érdekes megfigyelni, azonos motívum átalakulását más-más művész keze alatt, megfigyelni az ösztönös, szubjektív tényezőket. amelyeket felszínre hoz egy-egy téma. De így lemérhetjük a rajzokon az adott környezet, társadalom módosító hatását is, s ezért nagyobb bepillantást nyerhetünk az alkotók világába.

A legnagyobb anyaggal — 8 ez érthető is —, a lengyel grafikusok szerepelnek. Hiszen „otthon” vannak Krakkóban, s a legszínvonalasabb alkotásaikat is a legkisebb problémával juttathatják el a kiállításra. A lengyel alkotók közül is kiemelkednek

K. Janina, K. Alina, W. Mieezyslaw és O. Roman. Alina Utazás esőiben című grafikája a gondolatébresztő alkotások közül, azok közé tartozik, amelyek egy esemény által mindenkiben fel- rémlő érzelmeket rögzítenek úgy, hogy a személyes élményeket és érzelmeket csak felidézik, de meg nem zavarják, Roman Belülről című lapján a nonfiguratív, csupán a fekete-fehér dinamizmusát kihasználó grafika remek példáját adja. Mieczys- law Biciklista sorozatának egyes darabjai egy pártos művesz megdöbbentő erejű munkái.

A lengyel grafikusok után a legjelentékenyebb a japán művészek sora, S. Kumi, Adó, Hidero, K. Akira, Ay-O, Fu- nasaka Ikeda művei mind méltán kaptak helyet a kiállításon, s ez a sokszínű és kitűnő anyag sejteti, hogy még roppant tartalékkal rendelkeznek Japánban a művészek most is, olyannal, amelyek számunkra éppen olyan sokat mondanak majd, mint a múlt század művészei számára Utamaro vagy Hokusai alkotásai. Hidero kiállított, fantasztikus érzelmeket keltő, szimbolikus alkotásai azt mutatják, hogy jelrendszere, mellyel mesterien bánik, teljesen a sajátja, s keze alatt bárminek kifejezővé válhat. Ay-O, Kumi, Akira művei a Bauchaus-iskolával rokon stílus által ihletett munkák.

Argentínát S. Antonio képviseli, s joggal. Talán az ő munkáin érezzük leginkább az adott politikai környezet hatását, s harcos kiállása a Imladásért, színvonalas kompozíciók segítségével valósul meg. Nem minden édes, Kompozíció III. munkáival valóban a világ legjobbjai közé emelkedik. S. Per Svájc légkörét hozta el A tanú című lapjával, amely a fekete-fehér lapok között méltán nyerte él Krakkóiban a bdennáLé díját. Nagy-Britannia művésze P. Leon és csehszlovákiai alkotótársa K. Alma a grafika határát súroló több színű kompozíciói a tárlat- látogatás egyik legérdekesebb élményét adják (P. Leon: Lány a napsütésben; K. Alma: Üt a dombra). A nagy holland művészek örökére a pályázó honfitársuk Qnds- hoarn Tájban rr.özgó figurák című munkája, míg a nagy múltú francia grafika híres jelenkori művelőjének, M. Gustave-nak Bálvány és Remény című alkotása méltó betöltendő feladatához.

Magyarországot Maurer Dóra és Grops Arnold alkotásai képviselik. Az ő művészetük valóban nemzetközi szintű, s a kiállításon bemutatott munkáik visszaadják jól ismert stílusukat: Maurer tiszta és sallang nélküli, őszinte világát, s Gross játékosan, optimizmussal elmesélt komoly életfilozófiáját.

A kiállítás március 12-ig

tekinthető meg.

i Chikán Bálint

•s*s////ssssMrf*je*f*/sM/MMrss/*/MrsaaK*ss*ms/

|

melléj

6/uGöcif e#zse&ef'

A Filharmónia egri hangversenyéről

Késő este van. Egy motor jár be a téesz-iroda kihalt udvarába. Géza leszáll a motorról, kikapcsolja. Egy ideig hallgatózik a sötétben, aztán visszakerül az utca felé s bemegy az irodával szomszédos házba. Ennek a háznak kéken derengenek az ablakai — odabent a televíziót nézik.

Géza Jó erősen kopog a bejárati ajtón.

Kisvártatva egy fiatal, háziruhába öltözött, nagyon szép nő nyitja ki az ajtót. Csodálkozva mered Gézára.

— Kezét csókolom. Zsiga itthon van?

— Nini, elnök úr — a nő hangja neheztelő. Kíváncsian méri végig Gézát, aztán kitárja az ajtót. — Fáradjon be.

Átmennek egy szobán, amelyben csak a televízió világít — a nő mentében felvesz valahonnan egy félig szívott cigarettát — s benyit a szomszéd szobába. Itt ül Zsiga egy íróasztalnál s az olvasólámpa fénykörében különböző számításokat végez.

— Vendéged van, édesem — szól az asszony s meggyújtja a mennyezeti világítást.

Kezet fognak s a dohányzó garnitúra mellé hellyel kínálják Gézát. Az asszony is leül. Géza zavarban van.

— Elhelyezlek a szomszéd téeszben agronómusnak. Egy öreg paraszt ■ ott az alpok, jó barátom... Ha akarod, holnap átviszlek motorral, bemutatlak neki.

Nagy csönd. Erre nem számítottak. Géza sietve hozzá- tessá;

— Két év múlva nyugdíjba megy. Márcsak azért is, mert cukorbajos. Ha megkedvelnek az emberek, még elnök is...

Az asszony nevetése szakit — Jó név — mondja- Géza. Marica elmeveti magát, az

elnök idegesen pillant rá.

— Miért nem védte meg Zsigát? — kérdezi élesen az asszony.

ja félbe. Csodálkozva ránéz.

— Bocsánat. Csak az j/ptott eszembe, hogy visszük át a félkész házunkat. — S int, hogy csak folytassák, ő nem szólt egy szót sem.

Géza türelmesen magyarázza.

— Kilenc kilométer ide. Motorral átjárni nem távolság.

Zsiga bizonytalan.

— És milyenek az adottságok?

— Olyasfélék, mint nálunk. Ott is csak marhát termelnek, marhapörköltet nem. Ott is megvalósíthatod az elképzeléseidet.

Zsiga felüti a fejét.

— Tudod, mi lehetne egy ilyen halászcsárdának a neve? „Aranypotyka“.

—..........111n„---tsaony. —- Ha magát akarnák leváltani

Géza széttárja a karját.

—■ Mindenkit le lehet váltani. Le lehet váltani a királyt a miniszterelnököt, engem is, a kanászt is — a népet nem lehet leváltani!

— A nép ..,!•— gúnyolódik az asszony. — Mióta kirúgta Zsigát, rengeteg a barátja!

— Mert keresi. Ügy látszik, eddig nem volt szüksége arra hogy a „néppel” barátkozzék! — már Géza is gúnyos.

— Marica1 — szól rá Zsiga kínban. — Nem tartozik ez ide. — Gézára néz, gyorsan feláll, hogy kikísérje. Géza megérti, biccent az asszony felé és sietve távozik.

Amikor Zsiga visszatér, az asszony durcásan ül ugyanazon a helyen,

— Mire volt ez jót — kérdezi Zsiga csendes szemrehányással. — Niklai nem akart rosszat„

— Az a vagongyári rendész

teljesen a fejére nőtt! —- fakad kj az asszony,

— Diszpécser — javítja ki

Zsiga.

Az asszony türelmeüenüj

legyint.

— Es ha holnap azt fcCoát*ja, hogy költözzünk ki ebből az átjáróházból — megvető- en int körül — mert kell «

hely egy kanásznak, akkor Niklai kirak bennünket az

utcára?

— De hát mit tehetünk? —

kérdezi Zsiga tehetetleniü.

— Neked mindegy, te megszoktad a cigányéletet. Én nem, és nem is vagyok hajlandó megszokni4

— Nem szállhatok szembe az egész faluval — mondja Géza.

— És ha n maga fejét akarná a tisztelt, faluja, akkor se szállna velük szembe?

— Nem — feleli Géza komolyan.

— A nép szava isten szava, mi?

—■ Marica — szól közbe csillapítóan a férje.

— Azt nem mondom — Géza nem veszi át az asszony hangnemét, változatlanul komoly. — De ha egy falu nem akar valamit, hiába erőltetik rá, azt kijátssza, elszabotálja ...

— Nem arra felelt., amit kérdeztem kiáltja az aszCsönd.-iiwsw®,.

— Kilenc kilométer tényleg pem távolság — mondja Zsiga tétován. — És lehet, hogy néhány év múlva viszsza jöhetek ide ..,

— Csegei megmondta, hogy maradj itt! — csattan az aszszony hangja.

(Folytatjuk^

AZ EGRI Szimfonikus Zenekar első ízben szerepelt az Országos Filhaxroónia egri hangversenysorozatában, hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban.

A hangversenysorozat befejezése előtt minden évben sort kerítenek egy-egy operaestre. Az idén az olasz opera, Rossini, Donizetti és Verdi szerepelt a műsoron. Nem leéli különösebben hangsúlyoznunk, hogy a színpadi muzsika hívei hálásan tapsoltak a kiváló énekeseknek.

Lehóczky Éva Roslna áriáját énekelte a Sevillai borbélyból, az Álarcosbálból Oszkárt, majd a Lanroer- moori Lucia első felvonásbeli áriáját. Az Egerbe mindig kedves vendégként érkező koloratúrszoprán énekesnő most is nagy sikert aratott, hangja ma is csillog, előadásmódja magával ragad. A Sólyom-Nagy Sándorral együtt énekelt duett a Lam- mermoori Luciából pedig ízelítőt adott, mennyire átéli a drámát, amely a zenében ölt testet.

Elményszámba ment Mal- dován Stefánia fellépése.. Az Aidából a Jöjj vissza győzte- sen-t mély átéléssel szólaltatta meg; Pace szorongó emberi könyörgése ugyancsak legszebb erényeit csillogtatta az énekesnőnek.

•3

Marczis Demeter a Sevil- ^ lai borbély rágalom-áriája- ^ val és a Fiesco áriával bi- ^ aonyította, hogy basszusa J egyre árnyaltabb jellemzésre képes. A Sólyom-Nagy San- 5j dórral együtt előadott Mala- ^ testa-duett a Don Pasquaie-1 ból vastapsot kapott kitűnő < humoráért.

Sólyom-Nagy Sándorban $ színes színpadi egyéniséget § ismertünk meg. A Iligolettó- ^ ból vett áriával még csak je- § lezte, hogy mi minden jele- § níthető meg egy-egy opera-^ ban. Jago Crédójéban a láza- ^ dás mindent szétfeszíteni § akaró erejét érzékeltette és a ? Verdi-muzsikúból kicsapó fe- § szültséget és energiát, a bel- $ ső tépelődést és a kímélet- $ len sorsot egyaránt kifejezte ^ hangja és előadása,

Az Egri Szimfonikusok el- ső sorozatbeli szereplésük- kor nem kaptak könnyű és > hálás feladatot. Ennyiféle^ hangulatot, érzelmet, szén- jj vedélyt megszólaltatni, a fc nem is kevés buktatót rejtő 5 műsort — súlyos teherként <! érezték az egri muzsikusok. 5 Róna Frigyes karmesteri ve- $ zetése azonban segített le- | küzdeni az. elfogódottságot és ^ a debütáló egriek nemcsak $ a zenekari kíséret során lát- $ látk el dicséretesen feladatú- ^ kát, de a Rossini- és Verdi- nyitányban maradéktalanul S hozták az olasz zene, a déli $ temperamentum sok-sok szépségét is.

A MŰSOR szerteágazó ze- 5 nQtörténeti előkészítését ^

Pánéli Marianne a tőle meg- J s/rvkoit alapossággal végezte } eg farkas) %