Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

? Tavaszi évfordulók Ezen a mai tavaszfor­dulón két dátumra emléke­zünk: a Magyar Tanácsköz­társaság 53. és a KISZ meg­alakulásának 15. évforduló­jára. A két megemlékezést össze is kapcsolhatjuk, hi­szen ifjúsági szövetségünk 1919. örökösének is vallja magát. A KISZ jelvénye is ezt szimbolizálja, az egy­másba kapcsolódó vörös és nemzeti színű zászlóval és a két emlékezetes évszám fel­tüntetésével: 1919—1957. Az 53 év előtti tavaszon a két ifjúsági szervezet egye­sülése megszilárdította a kommunista pozíciókat. Ez arra vezethető vissza, hogy az ifjúmunkás tömegek a kommunista fiatalok felé orientálódtak. Az ő példá­juk, magatartásuk, helytállá­suk, forradalmi szellemük vonzotta őket A KIMSZ, akárcsak elő­dei, a területi szervezkedési elv alapján dolgozott, jólle­het az ifjúmunkás mozgalom térhódítása azt feltételezte volna, hogy a munkahelye­ken is kiépítse szervezeteit A KIMSZ taglétszáma né­hány hónap alatt 120 000 fő­re növekedett, s ezek két­harmada munkásfiatal volt. A kezdeti nehézségek az útkeresés első hónapjai után a szövetség már pontosan megtalálta helyét a proletár- diktatúra rendszerében. Az Ifjú Proletár a célt megfo­galmazva írta: „A forrada­lom nemcsak a régi rendszer összetörése, hanem az új rendszer megteremtése... Az ifjúmunkás mozgalom célja felkészülés az új társadalmat teremtő munkára, a munka- fegyelem, a tanulás által. Az ifjúmunkás-mozgalom a pro­letárdiktatúra alatt is harc, amelynek eszköze: szervezke­dés, munkafegyelemre taní­tás'’. A KIMSZ zászlóbontására 1957. március 21-én a Ma­gyar Tanácsköztársaság 38. évfordulóján került sor, ami félreérthetetlenül utal arra, hogy 1919. forradalmi hagyo­mányainak öröksége és foly­tatója kíván lenni. Pártunk a KISZ megala­kulásától megkülönböztetett figyelemmel kíséri az ifjúsá­gi szervezet munkáját. Az MSZMP már 1957. márciusi határozatában leszögezi, hogy a KISZ a párt ifjúsági tö­megszervezete, amely a párt közvetlen irányításával, szer­vezeti önállóságának fenn­tartásával működik; a párt minden szerve, alapszerve­zete, minden egyes tagja fe­lelős az ifjúsági munkáért. Az elmúlt 15 esztendő bi­zonyítja, hogy ifjúsági szö­vetségünk teljesíti a párt ál­tal kitűzött feladatokat és az ifjúság széles tömegeitől támogatva, mindig részt vesz a szocialista Magyaror­szág felvirágoztatását szolgá­ló célkitűzések megvalósítá­sában. Pártuknak az ifjúsággal fog­lalkozó legutóbbi határozata világosan leszögezi, hogy ne­velésük az egész társadalom feladata. A munkahelyen, a tanintézetekben és a szülői házban egyazon cél érdeké­ben kell munkálkodni; ifjú­ságunk mai nemzedéke le­gyen öntudatos, sokoldalúan művelt és szakmailag jól képzett. Ezek a fiatalok már a szocializmus körülményei között nőttek fel. Az ő szá­mukra a forradalmi harc a szocialista haza gazdagítá­sa. Mindez nem fcte feladat, ami nagyon szívós és fárad­ságos munkát igényel, hogy Eredményes esztendő nz BPchutatohnál Folyamatos, korszerű tech­nológiák, az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás; — így lehetne tömören jelle­mezni az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveinek elmúlt évi gazdálkodását. Az eredmény: összesen 32 munkanap jöve-\ delmének megfelelő pénz került a borítékokba! Megyénkben nem sok vál­lalat dicsekedhet hasonló eredménnyel. Ezért is érde­mel figyelmet, hogy mit je­lent itt a már említett állan­dó technológiai korszerűsítés, és az igényekhez való rugal­mas alkalmazkodás, amely valóban sokat hozott a „konyhára”. Hiszen gyakran éppen a szűk piacra, vagy az elavult technikai feltéte­lekre hivatkoznak legtöbb helyen, ahol kevesebb a nye­reség. Az érckutatő termelőbá­zisán — az igények ugrás­szerű növekedésének hatásá­ra — egész sor gyors átala­kítást végeztek, s így a gé­peket alkalmassá tették nagy mennyiségű, különböző mé­retű finom őrlemény előállí­tására. Az aszfaitútépítők, a takarmánykeverő üzemek A családi közösség ■ ■■ wr m jovoje Társadalmunk fejlődésével, szerkezeteinek átalakulásá­val párhuzamosam, változik a család helyzete és szerepe is. Az évszázadok során, kiala­kult hagyományos családi összetétel szemlélet- és élet­körülmény-változásai nem­csak a széles közvéleményt ha­nem a szakembereket is éléiu kém foglalkoztatják. Trr. Kulcsár Kálmán egye­temi tanár, a Szociológiai Kutatóintézet igazgatója el­mondotta az MTI munkatár­sának, hogy több intézmény- nyel együttműködve, évekre szóló, sokirányú kutatómun­kába kezdtek. — Vizsgálódásainkat. na­gyon széles skálán folytat­juk. Először is azokat a je­lenségeket elemezzük törté­neti konkrétsággal, amelyek ma a családban leginkább ta­pasztalhatók. Közfelfogássá vált ugyanis, hogy a család, mint intézmény, válságban van, funkcióját lényegében már betöltötte, és így helyet­te valami másnak kell kö­vetkezni. — Tapasztalataink viszont azt igazolták, hogy ezek a megállapítások megalapozat­lanok: itt nem válságról, és nem valami olyan félbomlá­— Nagyon érdekes és ed­dig szokatlan kutatási témát jelent számunkra az „új” csa­lád fogalmának a köztudat­ban való megjelenése. Eddigi vizsgálataink ugyanis azt mutatták, hogy nagyon sok esetben egymástól külön élnek olyan emberek, akik jogilag törvényes házasok, azonban hosszabb ideje fennálló csalá­di kapcsolatokat alakítottak ki másokkal Ebből az életkö­zösségből gyakran gyerek születik, tehát kialakul egy új család, amelyet bizonyos értelemben ugyanúgy véde­ni kellene, mint az eredetit. Ebben a tekintetben nagyon sok pszichológiai probléma vár tisztázásra. Például még azt is pontosan meg kell ha­tároznunk, hogy egyáltalán mit tekintsünk „válás”-nak. a szorosan vett jogi megha­tározáson túL A válások okainak felde­rítése érdekében folytatott kutatások szociológiai eszkö­zükkel keresik azokat a tár­sadalmi körülményeiket, ame­lyek között a válások végül is bekövetkeznek. tovább erősödjék — jövőnk záloga: a kommunista ifjú­sági «7**^ s tb—s,y minden mennyiséget átvet­tek. A vállalat téíepén, Eger­ben, központi laboratórium Áz idén megkezdik az űj cukorrépafajtak nagyüzemi szaporítását A cukorrépa termelői árá­nak felemelése és a mező- gazdasági n agy ü zemek ■ részé - re .gépesítés céljából meghir­detet hitelakció sokat javít a cukorrépa-termesztés fel­tételein.. Az intézkedéseik azonban nem lennének iga­zán hatékonyak korszerű, új fajták alkalmazása nélkül. A Sopronhorpácsi Kutató­intézetben több éytizede foly­tatnak kísérleteket új, kor­szerű cukorrépafajták neme­sítésével. Hosszú kísérletso­rozat eredményeként gazda­ságos, bőven termő fajtákat adtak a népgazdaságnak. Az úgynevezett Beta Poly M/102-es és a Beta Poly K/46-OS fajták az idei tava­szon már huszonötezer hol­dem kerülnek földbe, s ez­zel tulajdonképpen megkez­dődik nagyüzemi szaporítá­suk. Az M/102-es fajta egy- magvú, egyesírájú, s ezért különösen alkalmas a rend­kívüli fáradságos kézi mun­kát helyettesítő gépi egyelés bevezetésére. Az új fajták aikalmazásával a cukorter­melés öt százalékkal növel­hető. 1974-ig a tervezett ve­tésterület nyolcvan százalé­kát vetik be az egymagvú fajtával, míg a fennmaradó területre a több magvú, de ugyancsak jó termőkópessé- gű K/48-0S kerül. si folyamatról van szó, amely gyökeresen átalakítaná, vagy teljesen eltüntetné ennek a nagyon fontos társadalmi in­tézménynek a jelenlegi for­máját. Csak- arról van szó. hogy a család a körülötte le­vő . társadalom átalakulásá­nak hatására, szükségképpen szintén átalakul. — Munkánkba a Népes­ségtudományi Kutatóinté­zetet is bevonjuk: együtte­sen megvizsgáljuk a család­tervezés jelenlegi és későb­bi szerepét, jelentőségét, to­vábbá azt, hogyan változik a termékenység a családban, hogyan alakul a gyermek- szám, a születési arány stb. — Azt is tervezzük, hogy kutatóinkat kiküldjük az is­kolákba; a szülő—gyermek- viszony, alakulásának tanul­mányozására. ' Kulcsár professzor a továb­biakban- elmondotta, hogy egy 'eddig meglehetősen fel­táratlan-terület alapos földe­rítését is tervezik: pszicho­lógusok és pedagógusok be­vonásával tanulmányozná fogják, hogy a családi kötelé­kek felbomlásával rendsze­rint fellépő idegi megrázkód­tatások, neurózisok, milyen természetű káros hatásokat váltanak ki az érintett sze­mélyekből, és hogy ezek a traumák általában milyen mértékűek. Ezek a vizsgáló­dások azért fontosak, mert az idegklinikák a legutóbbi időkig viszonylag kevés gon­dot fordítottak a neurózisok társadalmi összefüggéseinek ÉfitArásá rw. Az elmúlt két évtized Klimatológiai kutatásai kiderítették, hogy a levegőben lévő pozitív ionok túlsúlya vérnyomáscsökkenést, fáradékonyságot okoz az emberi szervezetben. A po­zitív ionokat minden termikus folyamat, így az elhasznált levegő, a fűtés stb. szaporítja. A megfelelő mikroklíma megteremtését segíti elő a MEDICOR Művekben kialakított Bion ionizátor csalad. A szabadalmaztatott konstrukciót az üzem több változatban gyártja. A Bion 89 bipoláris ionizátort jó eredménnyel alkalmazzák a gyógyászatban. Képünkön: légúti megbetegedés 'kezelése. (MTI foto: Kovács Sándor felverte — KS9 A központi laboratóriumban az üveggyártás alapanyagául szolgáló kvarchomok bakiéról ógiai vastalanííásán kísérle­teznek. Malacsina Béláné vegyésztechnikus ellenőrző mérése­ket végez. (Kiss Béla felv.) működik, ahol a kutatások eredményeit dolgozzák fel, s elemzik az ásványokat. Ér­dekes kísérletek is folynak a vállalatnál: az egyik az üveggyártás alapanyagául szolgáló kvarchomok bioló­giai vastalanítása, a másik ■ rudabányai vasércdúsító meddőjének hasznosítása. Az eredmények biztatóak, hama­rosan az üzemben folytat­hatják a további vizsgálato­kat. Tanfolyam a terme'ésszervezésril A vállalati termelésszer­vezés időszerű problémáit és feladatait tárgyaló kéthetes tanfolyam nyílt meg hétfőn az Országos Vezetőképző Központban 25 nagyvállalat igazgatójának, műszaki igaz­gató-helyettesének, főmérnö­kének, termelési főosztály- vezetőjének, illetve gyáregy­ségvezetőjének részvételével. A részvevők a foglalkozás- vezetők irányításával feldol­gozzák majd többek között a korszerű gyártási rendsze­rek szervezési kérdéseit, a számítógépes termelésirányí­tás előkészítését, összehason­lító elemzést, az iparvállalati döntési és információs rend­szer korszerűsítésének prob­lémáit, az egységes vezetési koncepciók kialakítását. A tanfolyam a második héten két napra „átköltözik’' Győrbe, a Magyar Vagon- és Gépgyárba. A részvevők az első napi konzultáció után. a második napon kerékasztal konferencián vitatják meg a helyszíni tanulmány tapasz­talatait. A rendkívül időszerű és hasznos termelésszervezési tan folyamot májusban újabb vállalatok műszaki vezetői­nek részvételével megismét­lik. Sziréna és morál A címben szereplő el­ső szó az üzemi, gyári műszakok kezdetét és végét, illetve a kettő közötti eset­leges szüneteket jelző, jól is­mert hangra utal. Aligha mondana újat a magyará­zat, miszerint a régi-régi „találmány” bevezetését an­nak idején a fegyelemre, a rendre való törekvés szor­galmazta. Mintegy figyel­meztetésül szánták mind­azoknak. akiknek nincs, vágj' éppenséggel rosszul jár az órájuk, hogv tudják mi­hez tartani magukat. Nos, ami pedig a másik szót, s ennek az elsőhöz va­ló kapcsolását illelá. amnjit: amikor a jobb érzésű ember a szirénát hallja a munka­helyén, aikaratlanul is eszé­be jut a morál, a lelkiisme­ret. A lelkiismeret, amely valószínűleg sokakban meg sem moccan reggelente, dél­tájban és este, amikor az a fránya szerkentyű sávit a magasból. Legalábbis erre enged kö­vetkeztetni az a végtelen nyugalom, ami annyi kollé­gának, szaktársnak, munka­társaink az arcán tükröződik, miközben befelé vágj- kife­lé igyekszik, sétál, andalog. A példákat sajnos, áltár legnagyobb munkahelyeink­ről is hozhatnánk, hogy csu­pán a valamennyiünket ér­zékenyebben érintő esetekre célozzunk, emlékeztessünk. Nincs ez ígj- jól! S mégis, naponta ismétlődik a Hit­vány, a tapasztalat: munka- kezdetkor egyesek még csak éppen, hogy beléptek a nagy kapun — s máris az udva­ron, vagy megint a portánál vannak, amikor a dolog vé­gét jelzi a sziréna, a duda. Aztán csodálkozhat a kí­váncsi érdeklődő: vajon ez. vagy az mikor érhetett fel az öltözőbe, mennyi időbe telt, amíg elkészült, s megje­lent végre a munkapadjá­nál, íróasztalánál? Mennyi idő veszhetett el a kezdeti kényelmesség miatt, s vajon mennyivel rövidülhetett a műszak, ha annak végére az illető — ..cakikban, frakkban” — láthatóan, már elég ré­gen elfelejtette a napi elfog­laltságát?! S nemcsak találgatásra, hanem egyszersmind őszinte aggodalomra is készteti mindez az embert, mert tud­ja, hogy aki ilyen könnyel­műen fogja fel a kötelessé­gét, az napközben sem szag­gathatja túlságosan „az ist­rángot”. Vagyis: műszak közben sem törekszik az idejét becsületesen, kihasz­nálni, kamatoztatni a mun­káját a köz javára. Gondol­ván: majd dolgozik helyette más! Egyesek talán kicsinyes­ségnek vélik, az efféle észre­vételeket, s felháborodnak, •megharagszanak az elma­rasztaló megjegj-zéseken. Eszükbe sem jut, hogy na­gyon is jogos ellenük a pa­nasz, s helyénvaló a figyel­meztetés. S nemcsak a kö­zösség érdekében, Iranern ép­pen ő miattuk, a szirénára, dudára fittyethányók miatt is. Hiszen a haszontalanul elfecsérelt időnek mindenki kárát látja, előbb vagy utóbb megmutatkozik ez ennék is, annak is a borítékján, pénz­tárcáján. S ok szó esik 'anélkül is mostanában a munkaidő jobb ki­használásáról. A szirénát, a dudát talán kü- lön-külön nem emlegetik —. de bizonj' erre is kellene gondolni, amikor a gyakori téma napirendre kerül. S nemcsak gondolni kellene rá, hanem tenni, cselekedni is kell miatta. Jelentse minde­nütt valóban a munka kez­detét és a végét, s egyiktől a másikig ki-ki adja tudása, igyekezete legjavát. A sziréna és a morál ke­rüljön végre közelebb egy­máshoz! Gyóni Gyuls 1932, márcios 21,, kstfrf Hegyi levegő a szobában

Next

/
Thumbnails
Contents