Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

Tenger a kádban Akar ön. tengervízben für­deni saját kádjában? Ennél mi sem egyszerűbb. A Budapesti Allatkert ak­váriumának lakói 70 köbmé­ter adriai tengervízben él­nek. Ennek a víznek egy ré­szét, körülbelül 20 köbmétert, évente ki kell cserélni. Az új, tiszta tengervíz felét közvet­lenül az Adriáról „vételezik fel”, a többi 10 köbmétert azonban -Budapesten ,gyárt­ják”. Az Adria vizének sűrűsége 27 ezrelék. Ez szaknyelven azt jelenti, hogy 100 liter ten­gervízben van 2765 gramm konyhasó, 706 gramm magné­ziumszulfát, 518 gramm magnéziumklorid, 69 gramm káliumklorid, minimális ká- -liumbromid, • sőt nyomokban egyebek közt arany és ezüst is. A konyhasótól eltekintve mindezeket külön-külön be­szerezni és pontosan a meg­felelő arányban összekeverni meglehetősen bonyolult és költséges lenne. Szerencsére vannak cégek külföldön, amelyek a ten­gervízből elpárologtatják a vizet, kivonják a konyha­sót, a többit pedig az eredeti összetételben, de lisztszerűen % % I t Az egyik tanú Deák Ferenc Megtalálták Kölcsey Ferenc ismeretlen végrendeletét! Nagy költőnknek Kölcsey Ferencnek, a reformkor ve­zéralakjának most megta­lált kézirata feltehetően még a múlt század közepén ke­rült a Kölcsey családdal nőd ágon rokon Miskolczy család iratládájába. A végrendeletet az utóbbi évtizedekben dr. Miskolczy József patriótához méltó módon őrizte a má­sodik világháború vihará­ban is. A bihari Bakonszeg községben, családi okmányai között hagyta azt 1969-ben az elkövetkező nemzedékeikre. A kéziratot özvegye találta meg. Az ő bizalmából, először hajlékában láthattam Köl­csey Ferencnek saját kezével megírt száznegyvenhét sornyi végrendeletét, mely 138 éven át mostanáig lappangott. A családi hagyomány szerint a végrendeletet egy iratköteg- gel Kölcsey Ferenc sógornő­je. Kölcsey Adámné halála­kor koporsójába helyezték. Onnan azt a múlt század kö­zepén exhumálás alkalmával emelték ki. A „feleség és gyermek nél­kül” élt költő végrendelkező soraiban „halála után mara­dó” javait számbavette. Min­denre kiterjedő módon kí­vánt gondoskodni 1827-ben elhunyt testvérének gondjai­ba vett „maradéka” jövőjé­ről. Így világos kép alkot­ható vagyoni és birtokviszo­nyairól. Még ennél is fon­tosabb a végrendeletnek je­lentékeny életrajzi informá­cióértéke. Kölcsey végrendelete, vagy amint ő írta: ..végintézete” saját kezű aláírásával, s a kor szokása szerint családi címeres, piros színű viaszpe­csétjével zárul. Az író ekkor 44 éves. A testamentum „Költ Pozsonyban, az Or­szággyűlés alatt, Május 25dik napján, 1834 dik esztendő­ben.” Épp abban az évben, melynek decemberében, mint Szatmar vármegye ország- gyűlési követe a nemesség többségéből kiábrándulva, le­mondott megbízatásáról. Ez a körülmény különösen érde­mes a Kölcsey életművét ku­tatók figyelmére: a költő halálérzetét jelzi-e a vég­rendelet dátuma, vagy — le­mondása előzményeinek is­meretében —, inkább súlyos válságának mélységét sejte­ti? A negyedik oldal alján, a hitelesítő záradék alatt öt tanú — közöttük elsőként Zala vármegye országgyűlé­si követe, a reformellenzék egyik vezére, a pályát kezdő Deák Ferenc — saját kezű aláírása, s a hitelességet bi­zonyító pecsétje következik. Az okiraton tanúként szerep­lő Deák Ferenc neve Kölcsey és Deák kölcsönös bizalmát is tanúsítja, akik az egy év múlva megindított Wesselé- nyi-pörben, illetve a politi­kai erőszak elítélésében ha­sonló nézetet vallottak. A Kölcsey soraival ellátott borítólevélbe helyezett, ma­gyar nyelven tintával írott egyfólió (összehajtva négy oldal) mérete: 398x247 milli­méter. A kéziratot Debrecenben, 1972. január 8-án megvizs­gálta a felkért bizottság. Tagjai: dr. Barta János tan­székvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, dr. Bán Imre tanszékcsoportvezető egyetemi tanár, a tudomá­nyok doktora, dr. Dankó Im­re megyei múzeumigazgató, kandidátus, dr. J. low Viktor egyetemi docens, kandidátus, Módy György történész, fő­munkatárs, Szőllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a Kölcsey család le­származottja Vray György és e sorok írója. A bizottság tag­jainak a jegyzőkönyvbe fog­lalt véleménye csak megerő­sítette állításunkat: a végren­delet kétségtelen eredeti, a szakirodalomban ismeretlen és kiadatlan. A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács illetékes osztályai, a me­gyei műemléki albizottság a Déri Múzeum egy évtized alatt, nagy áldozattal több irodalmi emlékházat hívták életre. Az álmoséi Kölcsey Emlékházra épülő kultusz érdekében most is támogat­ták özv. dr. Miskolczy József - né elgondolását, ő az egye­di értékű kéziratot megyei közgyűjteménybe kívánta juttatni. Kulturális öröksé­günk, a nemzeti himnusz megalkotójának irodalmi és történeti ereklye-értékű kéz­iratával gazdagodott Maeite László A dél-afrikai lovasbajnok­ság e részvevőjének, úgy látszik, nem esik jól, hogy — esik. Fél kezében ernyő, fél kezében a gyeplő, így férfisport a lovaglás! (Telefoto — AP—MTI—KS) „Emberszabású” próba^aba — autós kísérletekhez Ember nem vehet részt az olyan kísérletekben, hogy müyen következményekkel jár például egy súlyos autókarambol. Ilyen célokra általában „próbababákat”, különböző anyagokból készült, embert utánzó figurákat alkalmaznak, amelyeknek a kísérletek során körülbelül úgy kell viselkedniük, mint az embernek. A British Motor Corporation angol részvénytársaság kutatóközpontjában háromévi munka után létrehozták az embert legjobban megközelítő „próbababát” az életveszé­lyes kísérleteikhez. Ezek a „próbababának” elődeitől elté­rően olyan vállizületei vannak, amelyek imitálni tudják a vállak mozgását — ez olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy megállapítsák a vállhoz erősített rögzítőszíjak használatának célszerűségét. A „próbababa” mellkasa ugyanúgy működik, mint az emberé, természetesen azon anyagok tulajdonságainak határain belül, amelyekből a mellkast előállították. A bordákat speciális ruganyos acél­ból készítették. Az ember szerveit vékony, ólomlemezből készült, mozgó, ók alakú szerkezet képviseli, amelyet különleges műanyag habbal töltöttek meg. Autók összeüt­közésnél ez a műanyag hab a tüdő belső megterhelését imitálja. A „próbababának” mozgó térdizületei is vannak és az egész alakot szintetikus bőrrel lehet bevonni, amely tulajdonságait tekintve nem különbözik az ember bőrétől. írnom porrá szárítva tetszés szerinti mennyiségben adják el a „kedves vevőnek”. Ilyen kedves vevőjük az Állatkert is, amely ezt a port az adriai sűrűségnek megfelelően víz­vezetéki vízzel és megfelelő adag konyhasóval elkeverve tengervizet készít vízi ked­vencei számára. Ha tehát ön útlevél nélkül akar tengeri fürdőhöz jutni, kövesse a példát. S ha a fen­tiek nem adtak elegendő el­igazítást, a pontos receptért forduljon bizalommal az Ál­latkert illetékes szakemberei­hez .., Egyértelmű Nem véletlenül írunk a címül idézett összetételről. Éppen napjainkban válik ez az összetett szó is divatos kifejezéssé. A pontatlan, a homályos, a félreérthető fo­galmazás sokszor ennek a szónak a rovására írható. Az elbizonytalankodást az össze­tétel jelentéstartalmának és használati értékének nem pontos ismerete okozza. Az egy- előtagú összetéte­lek (egykedvű, egyhangú, egyértékű, egynemű, egyön­tetű stb.) használatában ál­talában gyakori a bizonyta­lanság. Néha egymás szere­pét is cserélgetik. Különösen gyakori a hibázás az egyér­telmű és az egyhangú össze­tételek nyelvi szerepének felcserélésében. Ugyanazon közlési szándéknak és infor­mációnak a kifejezésére az egyhangú átállás és az egy­értelmű átálás jelentésszer- kezeteket használta fel egy hivatalos jelentés és a hoz­záfűzött szóbeli tájékoztatás. Egyik megoldás sem helye­selhető. Mind a két nyelvi formával arról akartak ben­nünket tájékoztatni, hogy az új gazdasági mechanizmusra való átállás h'zonyos helye­ken és esetekben nem volt teljes, nem volt hiánytalan és nem volt az egész gaz­dasági életre kiterjedő át­állás. A f©porolt jelzőkből kellett volna tehát válo­gatni. „Az egyértelműen rossz áruterítés” szókapcsolat­ban sem jól teljesíti nyelvi szerepét, s éopen ezért félre­értésre ad okot az egyértel­műen sízó bizonytalan jelen­téstartalma. A beszéd hely­zetből és a szövegösszefüg­gésből kitűnik, hogy az egy­értelműen rossz nyelvi for­mával csak azt akarták mon­dani, hogy nagyon hiányos, csapnivalóan rossz volt az áruterítés, helyesebben az áruellátás. Természetesen az egyér­telmű összetétel használatát helyesnek tartjuk akikor, amikor arra utalunk vele, hogy a szóban forgó dolgot, jelenséget, történést egyféle­képpen lehet és szabad ér­teni, értelmezni, magyaráz­ni. Bizonyos kérdésekre te­hát egyértelmű választ kell adnunk. Jól teljesíti nyelvi szerepét az egyértelmű össze­tétel, ha a következő jeien- tésámyalatokat fejezzük ki vele: megegyező, azonos, egyforma, ugyanazon gondol- kozású, egybehangzó vélemé­nyű, ugyanazt jelentő, azo­nos értékű, azonos értelmű stb. Példatárunk azt is bizo­nyítja, hogy van válogatási lehetőségünk, ne éljünk te­hát feleslegesen és oly gyak­ran csak az egyértelmű ösz- szeiétólleiL Dr. Bakos József * A Tudományokat és a Művészeteket Szintetizáló Vállalat központi csarnokában keserűen legyintett a némán álló alkotó gé­pekre és szerkezetek­re mutatva a gyár igazgatója, Nobel Ho­mérosz: — Látja, uram, el­mentek. Egyik napról a másikra. Nem is tu­dom, mi lesz velünk, de azt sem, hogy ml lesz velük? — tette hozzá, aztán úgy mu­tatott a messzi távol­ba, amerre emberei távoztak, mint az út- kereszten függő Krisztus a szőlőhe­gyekre: ott sem lesz már termés. Az „Ujjé, az Üzem­ig Nagyszerű” szövet­kezet elnöke, Bar­bánts Teofil méltat­lankodva tárta szét a karját: — Nem értem sem azt a Nobel Homé­roszt, de magukat sem. Az újságírókat végképpen nem. Ál­landóan nyavalyog­nak! Nézzen körül! Lát valamit? — Semmit — vála­szoltam, mert a két bódén kívül, amelyből az egyik nem a szel- emi megkönnyebbü­lés helye volt, való­ban semmit nem lát­tam. — Na látja, hogy nem lát semmit. Majd látni fog. Itt olyan üzemágak jönnek viajds létre, hogy mind a tíz kompute­rét megnyalja a Vi­lág Számitó Központ. De különben, minek a sok szó? Menjen, és beszéljen azokkal, akiket mi elcsábítot­tunk. Mentem. A másik bódé egyik sarkában, a lécek rései kö­zött beszűrődő fény pászmájában, egy szakállas férfi gug­golt: — Ne zavard kö­reimet, te ostoba! — rivallt rám Arkhimé­dész, mert ö volt. — Ön? Maga itt? De hát miért, mester? — Tíz piculával több órabér, s egy nagyszerű feladat. Megoldhatom a kör négyszögesítését. Ál­lítólag a nemzetközi piacon igen nagy az igény a négyszögű kör iránt — tette hozzá kicsit bizonyta­lanul, s rápislogott egy ősz hajú, lobogó sörényű férfire. Eins­tein volt: — Igen, kérem cn is itt vagyok. Itt ugyanis nagyszerűié­hetőségek állnak előttem a tizenkét piculával több óra­bér mellett. Megin­dítjuk a kisüzemjbeli nagyüzemi gyártását a relatív axiómáknak. Ilyeneknek például, hogy egy szál haj a fejen kevés, a leves­be sok ... Állati sike­rük van ezeknek. Kurrens dolgok a mai világpiacon. Igaz, Fleming? A férfi, akit Fle­mingnek szólítottak, farönköket rakosga­tott óvatosan szét a földön: — Ne csodálkozzék, kérem. A penicillin is gomba, meg a laska is. A penicillin-tör­zsek ellen már immu­nisak a vírusok, de a laskagomba nagy üz­let. Nagyobb lehet, mint a penicillin volt. És tizenöt piculával több az órabérem is, mint volt — mutatott zsebére jelentőségtel­jesen. Szédelegve indul­tam volna ki a bódé­ból, amikor egy kis­sé fáradt hátú férfi­ba botlottam: éppen bőrt hajtogatott. — Balzac vagyok, uram... S ez a sza­márbőr, amint látja. Nem írom, hanem egy leendő műanyag­üzemben műúton utánzóm majd. Olyan lesz, mint az eredeti. Csak több pénzt hoz a. konyhára. Irtó ke­resett cikk, s ez a termelőszövetkezet a hónom alá nyúlt és megbecsül. Húsz pi­cula többlettel órán- kint, uram! Az udvaron egy is­merős arcú ember só­dert lapátolt. Már oda sem mertem menni. Újságíró. 0 is töb­bet leap a sóderért, mint a... Á! Ez ré­mület. Ez lidércnyo­más. Ez lehetetlen — mondtam magamnak és egy nagyot csíp­tem a karomba... Felüvöltöttem a fájdalomtól. Aztán felébredtem. De a csípés helye, csodák csodája, ott volt a karomon. (egri) Balzac a tódéban

Next

/
Thumbnails
Contents