Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
Tenger a kádban Akar ön. tengervízben fürdeni saját kádjában? Ennél mi sem egyszerűbb. A Budapesti Allatkert akváriumának lakói 70 köbméter adriai tengervízben élnek. Ennek a víznek egy részét, körülbelül 20 köbmétert, évente ki kell cserélni. Az új, tiszta tengervíz felét közvetlenül az Adriáról „vételezik fel”, a többi 10 köbmétert azonban -Budapesten ,gyártják”. Az Adria vizének sűrűsége 27 ezrelék. Ez szaknyelven azt jelenti, hogy 100 liter tengervízben van 2765 gramm konyhasó, 706 gramm magnéziumszulfát, 518 gramm magnéziumklorid, 69 gramm káliumklorid, minimális ká- -liumbromid, • sőt nyomokban egyebek közt arany és ezüst is. A konyhasótól eltekintve mindezeket külön-külön beszerezni és pontosan a megfelelő arányban összekeverni meglehetősen bonyolult és költséges lenne. Szerencsére vannak cégek külföldön, amelyek a tengervízből elpárologtatják a vizet, kivonják a konyhasót, a többit pedig az eredeti összetételben, de lisztszerűen % % I t Az egyik tanú Deák Ferenc Megtalálták Kölcsey Ferenc ismeretlen végrendeletét! Nagy költőnknek Kölcsey Ferencnek, a reformkor vezéralakjának most megtalált kézirata feltehetően még a múlt század közepén került a Kölcsey családdal nőd ágon rokon Miskolczy család iratládájába. A végrendeletet az utóbbi évtizedekben dr. Miskolczy József patriótához méltó módon őrizte a második világháború viharában is. A bihari Bakonszeg községben, családi okmányai között hagyta azt 1969-ben az elkövetkező nemzedékeikre. A kéziratot özvegye találta meg. Az ő bizalmából, először hajlékában láthattam Kölcsey Ferencnek saját kezével megírt száznegyvenhét sornyi végrendeletét, mely 138 éven át mostanáig lappangott. A családi hagyomány szerint a végrendeletet egy iratköteg- gel Kölcsey Ferenc sógornője. Kölcsey Adámné halálakor koporsójába helyezték. Onnan azt a múlt század közepén exhumálás alkalmával emelték ki. A „feleség és gyermek nélkül” élt költő végrendelkező soraiban „halála után maradó” javait számbavette. Mindenre kiterjedő módon kívánt gondoskodni 1827-ben elhunyt testvérének gondjaiba vett „maradéka” jövőjéről. Így világos kép alkotható vagyoni és birtokviszonyairól. Még ennél is fontosabb a végrendeletnek jelentékeny életrajzi információértéke. Kölcsey végrendelete, vagy amint ő írta: ..végintézete” saját kezű aláírásával, s a kor szokása szerint családi címeres, piros színű viaszpecsétjével zárul. Az író ekkor 44 éves. A testamentum „Költ Pozsonyban, az Országgyűlés alatt, Május 25dik napján, 1834 dik esztendőben.” Épp abban az évben, melynek decemberében, mint Szatmar vármegye ország- gyűlési követe a nemesség többségéből kiábrándulva, lemondott megbízatásáról. Ez a körülmény különösen érdemes a Kölcsey életművét kutatók figyelmére: a költő halálérzetét jelzi-e a végrendelet dátuma, vagy — lemondása előzményeinek ismeretében —, inkább súlyos válságának mélységét sejteti? A negyedik oldal alján, a hitelesítő záradék alatt öt tanú — közöttük elsőként Zala vármegye országgyűlési követe, a reformellenzék egyik vezére, a pályát kezdő Deák Ferenc — saját kezű aláírása, s a hitelességet bizonyító pecsétje következik. Az okiraton tanúként szereplő Deák Ferenc neve Kölcsey és Deák kölcsönös bizalmát is tanúsítja, akik az egy év múlva megindított Wesselé- nyi-pörben, illetve a politikai erőszak elítélésében hasonló nézetet vallottak. A Kölcsey soraival ellátott borítólevélbe helyezett, magyar nyelven tintával írott egyfólió (összehajtva négy oldal) mérete: 398x247 milliméter. A kéziratot Debrecenben, 1972. január 8-án megvizsgálta a felkért bizottság. Tagjai: dr. Barta János tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, dr. Bán Imre tanszékcsoportvezető egyetemi tanár, a tudományok doktora, dr. Dankó Imre megyei múzeumigazgató, kandidátus, dr. J. low Viktor egyetemi docens, kandidátus, Módy György történész, főmunkatárs, Szőllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a Kölcsey család leszármazottja Vray György és e sorok írója. A bizottság tagjainak a jegyzőkönyvbe foglalt véleménye csak megerősítette állításunkat: a végrendelet kétségtelen eredeti, a szakirodalomban ismeretlen és kiadatlan. A Hajdú-Bihar megyei Tanács illetékes osztályai, a megyei műemléki albizottság a Déri Múzeum egy évtized alatt, nagy áldozattal több irodalmi emlékházat hívták életre. Az álmoséi Kölcsey Emlékházra épülő kultusz érdekében most is támogatták özv. dr. Miskolczy József - né elgondolását, ő az egyedi értékű kéziratot megyei közgyűjteménybe kívánta juttatni. Kulturális örökségünk, a nemzeti himnusz megalkotójának irodalmi és történeti ereklye-értékű kéziratával gazdagodott Maeite László A dél-afrikai lovasbajnokság e részvevőjének, úgy látszik, nem esik jól, hogy — esik. Fél kezében ernyő, fél kezében a gyeplő, így férfisport a lovaglás! (Telefoto — AP—MTI—KS) „Emberszabású” próba^aba — autós kísérletekhez Ember nem vehet részt az olyan kísérletekben, hogy müyen következményekkel jár például egy súlyos autókarambol. Ilyen célokra általában „próbababákat”, különböző anyagokból készült, embert utánzó figurákat alkalmaznak, amelyeknek a kísérletek során körülbelül úgy kell viselkedniük, mint az embernek. A British Motor Corporation angol részvénytársaság kutatóközpontjában háromévi munka után létrehozták az embert legjobban megközelítő „próbababát” az életveszélyes kísérleteikhez. Ezek a „próbababának” elődeitől eltérően olyan vállizületei vannak, amelyek imitálni tudják a vállak mozgását — ez olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy megállapítsák a vállhoz erősített rögzítőszíjak használatának célszerűségét. A „próbababa” mellkasa ugyanúgy működik, mint az emberé, természetesen azon anyagok tulajdonságainak határain belül, amelyekből a mellkast előállították. A bordákat speciális ruganyos acélból készítették. Az ember szerveit vékony, ólomlemezből készült, mozgó, ók alakú szerkezet képviseli, amelyet különleges műanyag habbal töltöttek meg. Autók összeütközésnél ez a műanyag hab a tüdő belső megterhelését imitálja. A „próbababának” mozgó térdizületei is vannak és az egész alakot szintetikus bőrrel lehet bevonni, amely tulajdonságait tekintve nem különbözik az ember bőrétől. írnom porrá szárítva tetszés szerinti mennyiségben adják el a „kedves vevőnek”. Ilyen kedves vevőjük az Állatkert is, amely ezt a port az adriai sűrűségnek megfelelően vízvezetéki vízzel és megfelelő adag konyhasóval elkeverve tengervizet készít vízi kedvencei számára. Ha tehát ön útlevél nélkül akar tengeri fürdőhöz jutni, kövesse a példát. S ha a fentiek nem adtak elegendő eligazítást, a pontos receptért forduljon bizalommal az Állatkert illetékes szakembereihez .., Egyértelmű Nem véletlenül írunk a címül idézett összetételről. Éppen napjainkban válik ez az összetett szó is divatos kifejezéssé. A pontatlan, a homályos, a félreérthető fogalmazás sokszor ennek a szónak a rovására írható. Az elbizonytalankodást az összetétel jelentéstartalmának és használati értékének nem pontos ismerete okozza. Az egy- előtagú összetételek (egykedvű, egyhangú, egyértékű, egynemű, egyöntetű stb.) használatában általában gyakori a bizonytalanság. Néha egymás szerepét is cserélgetik. Különösen gyakori a hibázás az egyértelmű és az egyhangú összetételek nyelvi szerepének felcserélésében. Ugyanazon közlési szándéknak és információnak a kifejezésére az egyhangú átállás és az egyértelmű átálás jelentésszer- kezeteket használta fel egy hivatalos jelentés és a hozzáfűzött szóbeli tájékoztatás. Egyik megoldás sem helyeselhető. Mind a két nyelvi formával arról akartak bennünket tájékoztatni, hogy az új gazdasági mechanizmusra való átállás h'zonyos helyeken és esetekben nem volt teljes, nem volt hiánytalan és nem volt az egész gazdasági életre kiterjedő átállás. A f©porolt jelzőkből kellett volna tehát válogatni. „Az egyértelműen rossz áruterítés” szókapcsolatban sem jól teljesíti nyelvi szerepét, s éopen ezért félreértésre ad okot az egyértelműen sízó bizonytalan jelentéstartalma. A beszéd helyzetből és a szövegösszefüggésből kitűnik, hogy az egyértelműen rossz nyelvi formával csak azt akarták mondani, hogy nagyon hiányos, csapnivalóan rossz volt az áruterítés, helyesebben az áruellátás. Természetesen az egyértelmű összetétel használatát helyesnek tartjuk akikor, amikor arra utalunk vele, hogy a szóban forgó dolgot, jelenséget, történést egyféleképpen lehet és szabad érteni, értelmezni, magyarázni. Bizonyos kérdésekre tehát egyértelmű választ kell adnunk. Jól teljesíti nyelvi szerepét az egyértelmű összetétel, ha a következő jeien- tésámyalatokat fejezzük ki vele: megegyező, azonos, egyforma, ugyanazon gondol- kozású, egybehangzó véleményű, ugyanazt jelentő, azonos értékű, azonos értelmű stb. Példatárunk azt is bizonyítja, hogy van válogatási lehetőségünk, ne éljünk tehát feleslegesen és oly gyakran csak az egyértelmű ösz- szeiétólleiL Dr. Bakos József * A Tudományokat és a Művészeteket Szintetizáló Vállalat központi csarnokában keserűen legyintett a némán álló alkotó gépekre és szerkezetekre mutatva a gyár igazgatója, Nobel Homérosz: — Látja, uram, elmentek. Egyik napról a másikra. Nem is tudom, mi lesz velünk, de azt sem, hogy ml lesz velük? — tette hozzá, aztán úgy mutatott a messzi távolba, amerre emberei távoztak, mint az út- kereszten függő Krisztus a szőlőhegyekre: ott sem lesz már termés. Az „Ujjé, az Üzemig Nagyszerű” szövetkezet elnöke, Barbánts Teofil méltatlankodva tárta szét a karját: — Nem értem sem azt a Nobel Homéroszt, de magukat sem. Az újságírókat végképpen nem. Állandóan nyavalyognak! Nézzen körül! Lát valamit? — Semmit — válaszoltam, mert a két bódén kívül, amelyből az egyik nem a szel- emi megkönnyebbülés helye volt, valóban semmit nem láttam. — Na látja, hogy nem lát semmit. Majd látni fog. Itt olyan üzemágak jönnek viajds létre, hogy mind a tíz komputerét megnyalja a Világ Számitó Központ. De különben, minek a sok szó? Menjen, és beszéljen azokkal, akiket mi elcsábítottunk. Mentem. A másik bódé egyik sarkában, a lécek rései között beszűrődő fény pászmájában, egy szakállas férfi guggolt: — Ne zavard köreimet, te ostoba! — rivallt rám Arkhimédész, mert ö volt. — Ön? Maga itt? De hát miért, mester? — Tíz piculával több órabér, s egy nagyszerű feladat. Megoldhatom a kör négyszögesítését. Állítólag a nemzetközi piacon igen nagy az igény a négyszögű kör iránt — tette hozzá kicsit bizonytalanul, s rápislogott egy ősz hajú, lobogó sörényű férfire. Einstein volt: — Igen, kérem cn is itt vagyok. Itt ugyanis nagyszerűiéhetőségek állnak előttem a tizenkét piculával több órabér mellett. Megindítjuk a kisüzemjbeli nagyüzemi gyártását a relatív axiómáknak. Ilyeneknek például, hogy egy szál haj a fejen kevés, a levesbe sok ... Állati sikerük van ezeknek. Kurrens dolgok a mai világpiacon. Igaz, Fleming? A férfi, akit Flemingnek szólítottak, farönköket rakosgatott óvatosan szét a földön: — Ne csodálkozzék, kérem. A penicillin is gomba, meg a laska is. A penicillin-törzsek ellen már immunisak a vírusok, de a laskagomba nagy üzlet. Nagyobb lehet, mint a penicillin volt. És tizenöt piculával több az órabérem is, mint volt — mutatott zsebére jelentőségteljesen. Szédelegve indultam volna ki a bódéból, amikor egy kissé fáradt hátú férfiba botlottam: éppen bőrt hajtogatott. — Balzac vagyok, uram... S ez a szamárbőr, amint látja. Nem írom, hanem egy leendő műanyagüzemben műúton utánzóm majd. Olyan lesz, mint az eredeti. Csak több pénzt hoz a. konyhára. Irtó keresett cikk, s ez a termelőszövetkezet a hónom alá nyúlt és megbecsül. Húsz picula többlettel órán- kint, uram! Az udvaron egy ismerős arcú ember sódert lapátolt. Már oda sem mertem menni. Újságíró. 0 is többet leap a sóderért, mint a... Á! Ez rémület. Ez lidércnyomás. Ez lehetetlen — mondtam magamnak és egy nagyot csíptem a karomba... Felüvöltöttem a fájdalomtól. Aztán felébredtem. De a csípés helye, csodák csodája, ott volt a karomon. (egri) Balzac a tódéban
