Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

KOSSUTH 8.18 Barokk muzsika. 9.00 Kora tavasz. 9.30 Régi melódiák. lu.Oő iskola rádió. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Operettrészietek. 11.00 Nagy magyar orvosok. 11.10 Kamarazene. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.30 cigányüalok. 13.45 Riport. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25 Nyitnikék. 15.10 Schubert: Miriam diadal­éneke. 15.30 Muzsikáról fiataloknak. 10.05 Gondok és tervek. 10.31 Operettrészletek. 17.20 Áriák. 17.40 Mikro fórum. 18.00 Csárdások. 18.08 Hallgassuk együtt! 10.40 Kaleidoszkóp. 22.20 Meditáció. .. 22.30 Romantikus muzsika. 33.30—0.25 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Verbunkosok. 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.45 Fazekas-versek. 12.00 Hoffmann meséi. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére kettőtől — hatig • ** 18.20 Falusi esték. 19.00 Riport. 19.10 Schumann: C-dtír fantázia. 19.30 A! Capone. II. 80.28 Nagy mesterek, világhírű előadók. 21.49 Láttuk, hallottuk. 22.09 Népdalcsokor. * 23.15 Operarészletek* MAGYAR 8.05—11.55 Iskola-tv. 17.25 Hírek. 17.30 Mindenki közlekedik. 111.00 Közkedvelt dalok. 18.35 Vita a közgondolkodásról. 19.15 Esti mese. 10.30 Tv-híradó. 20.00 lmpos?torok. Magyar film. 21.35 KÖzv. a Vörösmarty téri Művészetek Házából. 22.15 Tv-híradó. 2. POZSONYI 10.00 Hangverseny. 10.30 A hóhér nem vár. Tv-film. 15.30 Slovan Bratislava—AC Nyitra labdarúgó-mérkőzés. 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 39.30 Kijev, a hős város. 21.10 A fazék. Vígjáték. 22.15 Cseh film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 és fél 6 órakor: Apáról fiúra (Tisztek) Kalandos katonaélet. Szovjet film. Este 8 órakor: Még kér a nép Jancsó Miklós új, színes, le­bilincselő alkotása. EG1U BRÖDY (Telefon: 14-07.) * Délután fél 4 órakor: ismét átugrom a pocsolyákat Színes, szinkronizált cseh­szlovák film Fél 6 és e^te fél 8 órakor Funny Girl I—II. Színes amerikai filmmusical. GYÖNGYÖSI PUSKIN Lányok pórázon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Malgret felügyelő csapdája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Cromwell HATVANI KOSSUTH Forró éjszakában HEVES Jelen idd FÜZESABONY Mr. Tibbs nyomoz PÉTÉRVASARA A boldogság madara Egerben, este 7 órakor: LUFTBALLON (Shakespeare-bérlet) 15 f Ua YELET írben: 1» órától szombati el 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- j utcai rendelőben. (Telefon: • i.) Rendelés gyermekek ré­tre Í3. Gyöngyösön*. 1® órától szom­bat, reggel 7 óráig, n .rókái utcai «fcám alatti rendelőben. (Te-­Anion: U-**4 1 Döntötí o Legfelsőbb Bíróság Lány a vezető mellett — Vitatott apaság — A hiszékenység kára AZ egyik Állami gaz­daságban a dolgozókat pót­kocsis vontatóval szállítot­ták a munkahelyükre. Egy alkalommal, útközben, meg akartak állni, de mielőtt még a vezető teljesen lefékezett volna, az egyik asszony a pótkocsiról kilépett, s jobb lábával a vontatórúdra állt. A vezető ezt nem vette ész­re, a vontató megrándult, az asszony a rúdról leesett, a pótkocsi kerekei alá került, amelyek halálra gázolták. A nyomozás azt állapította meg, hogy a vezetőt egy mel­lette — szabálytalanul — helyet foglaló fiatalkorú leány zavarta munkájában és ezzel mindketten meg­szegték a KRESZ rendelke­zését. De a bekövetkezett balesetért kizárólag az el­hunyt felelős. A tragikus sorsú asszony két kisgyermeke részére a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság azon a címen, hogy anyjuk üzemi baleset áldo­zata lett, havi árvaellátást állapított meg. Az elhunyt férje azonban további jára­dék és általános kártérítés fizetéséért beperelte a gaz­daságot. A keresetet a bíró­ság azzal az indokolással utasította el, hogy az asz- szony halálát saját hibája okozta; tehát a gazdaság mentesül a kártérítési köte­lezettség alól. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyez­kedett. A nyomozás megállapítot­ta — hangzik a határozat —, hogy a vontatóvezető mellett szabálytalanul helyet fogla­ló lány a tengelykapcsolót — a vezető tudta nélkül — a lábával megnyomta. Amikor ezt a férfi észrevette, a lány lábát a kapcsolóról lerántot­ta; ettől a vontató hirtelen megugrott, és a pótkocsi is megrándult. Ennék követ­keztében a leszállásra készü­lő asszony elvesztette egyen­súlyát és a földre zuhanva a kerekek alá került A bal­esethez tehát hozzájárult a vezető és a leány szabályta­lan magatartása is. Ezért a Legfelsőbb Bíró­ság az alsófokú bíróságok ítéletét hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. EGY GYERMEKTARTÁSI perben a férfi elismerte, hogy az anyával viszonya volt, de a vércsoportvizsgá­lat eredménye szerint apasá­ga kizárt; az antropológiai vizsgálat viszont lehetséges­nek mutatta ezt. A járásbí­róság, majd a megyei bíró­ság is gyermektartásdíj fi­zetésére kötelezte a férfit. Az ítéletek indoklása szerint, bár az apaságot nem lehetett megállapítani, a családjogi törvény értelmében, ha nincs olyan személy, akit apának lehet tekinteni, a gyerme­ket az köteles eltartani, aki­nek a fogantatás időszaká­ban az anyával viszonya volt. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követke­zőképpen döntött: A családjogi törvény azt is kimondja, hogy a gyer­mektartási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha nyilvánvalóan nem lehe­tetlen, hogy a gyermek az anyával folytatott viszony­ból származzék. Az Igazság­ügy-minisztérium határozata értelmében, ha az Rh Hír­rendszer alapján történő vércsoportvizsgólat kizárá­sos eredménnyel jár, a vizs­gálatot ajánlatos másik in­tézetben megismételni. Az alsó fokú bíróságok ezt elmu­lasztották. Amennyiben az új vizsgálat ismét kizárásos véleménnyel végződik, akkor a gyermek az alperes férfi­től nem származhatott, tehát utóbbit tartásdíj fizetésére nem lehet kötelezni. Ameny- nyiben azonban a vizsgálat nem kizárásos eredményt hoz, akkor — különös tekin­tettel az antropológiai vizs­gálatra — indokolt, hogy tartásdíjat fizessen. DIÖSI KAROLYNÉ, szüle­tett Cséplő Magdolna kapos­vári asszony „összekötteté­seire” hivatkozva, egész sor embertől kisebb-nagyobb összegeket vett fel, megígér­ve, hogy lakást szerez nekik. Leleplezése után a szélhá­most letartóztatták, és hat­évi szabadságvesztésre, vala­mint 120 ezer forint elkob­zást pótló egyenérték meg­fizetésére ítélték. Ilyen előz­mények után az egyik káro­sult, egy géplakatos, 12 ezer forint megfizetésért az asz- szony ellen pert indított. Ke­resetében előadta, Diósiné neki is megígérte, hogy la- ikást szerez. Ennék fejében a nő — kölcsönbe burkoltan — 12 ezer forintot vett fel és a pénzt megtartotta. A járásbíróság a lakásszélhá- mosnöt a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bú-óság elnökségi tanácsa elé került, amely a következő álláspontra he­ly ezkedett: Mindkét fél vétkesen járt el. Az összeg felvételekor az asszony arra hivatkozott, hogy a pénzt egy tanácsi dolgozónak kell adnia, sbár ez nem volt igaz, a géplaka­tos az ilyen célú juttatáshoz hozzájárult. Ezért magatar­tásuk anyagi hátrányát — cselekményük súlyának meg­felelő mértékben — mind­kettőjüknek vállalniuk kell. A géplakatos szociális hely­zetének figyelembevételével az elnökségi tanács úgy döntött, hogy a széJhárnosnő csak 9000 forintot tartozik megfizetni. Hajdú Endre Megyénk a hazai 1972/2. sz. Bartos Imre: A NÉPFRONT ÉS A KÖZÉPISKOLÁK Népfront 1972. február A hazai népfrontmozgalom új feladatként kapta, hogy nőbizottsága, továbbá peda­gógiai és családvédelmi bi­zottsága útján segítsék a szülői munkaközös­ségeket, az iskolákat. A segítés módszereit illetően i Heves megyei népfrontbi­zottság és a megyei tanács művelődésügyi osztálya kö­zött megegyezés jött létre. A cikk szerzője arról a munká­ról ír, amelyet a hatvani vá­rosi népfrontbizottság végez a helyi Bajza József közép­iskola és szülői munkaközös­sége megsegítése érdekében. A segítség jó példája, hogy a népfront kezdeményezésé­re már tíz évvel ezelőtt el­kezdték az iskola tanárai és a szülői munkaközösség egyes tagjai mikrobusszal járni a környező falvakat. Felkeres­ték a gimnáziumban tanulók szüleit. A népfront szervez­te azt is, hogy egy-egy ta­nulócsoport klubestjének mű­sorával felkeresi az öregek napközi otthonát és a szo­ciális otthont. A népfront kérésére kamarakórus és szavaló áll rendelkezésre a névadókon és a házasságkö­téseken. Az iskola elfogad­ta azt a javaslatot, hogy a társadalmi ünnepeken jól szereplő diákokat könyvvel jutalmazza. Csillag István: NÉPFRONTMUNKA HEVESBEN. EREDMÉNYEKHEZ VEZETNEK AZ ÖSSZEHANGOLT PROGRAMOK Magyar Nemzet. 1972. február 6. Az elmúlt hónapban zajlott le megyénkben a népfrontbizottsá­gok újjáválasztása. Jó alkalom ez arra, hogy értékeljük az el­múlt évek népfrontmunkája eredményeit. A Magyar Nemzet munkatársa ebből az alkalom­ból a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárát, Fóti Jenőt kereste fel, hogy tá­jékozódjon a népfrontmozgalom Heves megyei helyzetéről. A megyei titkár elmondotta: az él­múlt években növekedett a népfront szerepe a megyében. Ezt sok tény bizonyítja. Például ma már a középtávú és éves fejlesztési terveket — a tanácsi határozatok előtt — a népfront- bizottságok megtárgyalják, majd közreműködnek a tervek ismer­tetésében és mozgósítanak annak végrehajtására. Az elmúlt négy évben jelentősen emelkedett a megyében a szellemi és fizikai társó.dalmi munka mennyisége. 1964—1967. között ez 63 millió forirft értékű volt, 1968—1971. kö­zött pedig már 86 millió forint értékű, A titkár elmondta azt is, hogy bizonyos hiányosságok ma még gátolják a népfrontmunka ja­vulását. így az, hogy kevés az üzemi munkás, a fiatal és a nő a népfront tisztségeiben. Szüksé­ges volna a KISZ-szervezetek, a szakszervezet jóval aktívabb tá­mogatása is. Iványi Illés: AZ EGRI DOHÁNYGYÁRBÓL JELENTJÜK Élelmezési Dolgozó. 1972. február. Az Egri Dohánygyár jó minőségű'- cigarettáiról or­szágszerte híres. A jó ered­mények forrása a gyár lelkes dolgozóinak munkája. A munkások állandóan keresik a munka javításának lehe­tőségeit. Ebből kapunk a cikkben ízelítőt. Az elmúlt év végén a Komarov-brigád elhatározta, hogy az alufólia nevű csomagolóanyag elővi­gyázatos kezelésével évi 200 ezer forintos megtakarítást akar elérni. Azon a gyűlésen, ahol a szocialista brigádok IV. országos tanácskozása dohánygyári küldöttét vá­lasztották meg, sok szó esett a hatékonyság növeléséről, a belső tartalékok feltárásáról. Kiss Gy. János: TISZTŰJlTAS ELŐTT. — NÉPFRONT. KISVÁROS, HÉTKÖZNAPOK Magyar Hírlap. 1972. február 17. A Magyar Hírlap cikkírója a hatvani városi népfrontbizottság­ra kalauzolja el az olvasót. Bartos Imre városi népfronttit­kár — akit az újságíró megszó­laltat — beszél a mozgalom vá­rosi helyzetéről. Elmondja, hogy a korábbi években a népfront­ban Hatvanban is az értelmisé­giek és alkalmazottak vállalták a legtöbb feladatot. A jövőben az eddigi támogatók megtartása mellett egyik fő cél az ipari üzemek dolgozóinak megnyerése. A népírontbizottságon belül pe­dig növelni szeretnék a nők és a fiatalok arányát. Szabó László: GAZDASÁGI KALANDOROK BUKÁS A. EGY VÁLLALAT FELSZÁMOLÁSÁNAK TANULSÁGAI Népszabadság. 1972. február 5. 1970 folyamán füzesabo­nyi székhellyel néhány gaz­Expozíciós érdekességek A színes felvételek expo­zíciós idejéről szóltunk. Most néhány rendkívüli dologra szeretném felhívni a figyel­met. Fénymérésnél nagyon vi­gyázzunk arra, hogy a látó­térbe jutó, de a téma meg­világításában szerepet nem játszó fényforrás ne befolyá­dasági kalandor „Termoszig" néven Hőszigetelő és Építő­ipari Vállalatot hozott létre. A Heves megyei Tanács, nem ismervén a vállalkozás igazi hátterét, annak idején ala­pító engedélyt adott ki a vál­lalatnak. A vállalkozás veze­tői először „Termoszig” né­ven mezőgazdasági hulladék­ból építőipari hőszigetelő anyag gyártására rendezked­tek be, majd építkezést is vállaltak. Magas munkabér kilátásba helyezésével a munkások százait csábították a vállalathoz. A vállalkozás vezetői különféle aljas mód­szerek felhasználásával, több százezer forinttal megkárosí­tották a népgazdaságot. 1971. őszén a vállalat üzemei napfényre kerültek és meg­indult a rendőri vizsgálat. Ennek befejezése után a He­ves megyei Tanács a már közben Budapestre költözött vállalattól megvonta az ala­pítóengedélyt. A Népszabadság munka­társa erről, a szocializmus­tól idegen módszerekkel dol­gozó vállalkozásról ad részle­tes képet. A SZAKMAI ÉS MEGYEI VEZETŐ SZERVEK TÁRGYALTAK. AZ ÜZEMI TÖMEGSPORT HELYZETE Munka. 1972. február. A Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa januári ülésén az üzemi tömegsport helyzetéről tárgyalt. Erről az eseményről tá­jékoztatást közölt a Munka cí­mű folyóirat is. Az ülésen meg­állapították, hogy a szakszerve­zetek, a sportegyesületek és a KISZ-szervezetek közötti jó együttműködés eredményeként újabb kezdeményezések szület­tek a tömeges testedzésben. Ezt bizonyítja, hogy valamennyi üzemben rendszeres bajnoksá­gok folytak, sikerült elterjesz­teni a természetjáró versenye­ket. Több helyen szerveztek szakmai sportnapot. Probléma viszont még ma is, hogy a mun­kahelyi testnevelés nem széle­sedett kellően. Szecskó Károly solhassa mérésünket. Éppen ezért az a leghelyesebb, ha közel megyünk a témához a fénymérővel és így állapít­juk meg a*z expozíciós időt. Annyira közel, hogy csak a témáról jusson fény a ké­szülékbe. Ha nem így já­runk el, akkor egy távoli fe­hér falfelület vagy az égbol­tozat reflektált fénye miatt túl keveset mér a fénymé­rőnk az expozíciós időt ille­tőleg és nagy csalódásban lesz részünk. Ezt az ún. visszavert fényt mérjük minden esetben, ami­kor a főmotívum körül nin­csenek túl nagy fényellen­tétek. Jó módszer ez szoba­fényképezésnél és felülről lefelé való fényképezésnél is. Ha sok a víz, vagy sok az égboltozat a képen, ak­kor nem a témáról vissza­Sz. MROZEK: DILEMMA van ám! Mit csináljunk ővele? Át lehetne telepíte­ni abba a szobácskába, ahol most a tévé van, a tévét pedig az albérlő ágya he­lyére lehetne állítani. De így Pontyot kell venni az Ün­nepre. No, de hogy a ponty a végórájáig friss marad­jon, a fürdőkádba kell ten­ni. S hogy ezt a műveletet el lehessen végezni, előbb el kell távolítani a fürdőkád­ból a szenet. Bár az igaz, hogy a szenet ki lehetne hordani az előszobába, de hova tegyük akkor a krump­lit? Töprengünk, törjük a fe­jünket, hogy mitévők is le­gyünk, s legvégül az anyó­som jön ~á a megoldásra: a krumplit hordjuk át a konyhába, a szenet az elő­szobába, s akkor beletehet- jük a halat a kádba. Per­sze, ez eddig rendben i* lenne, de mit csináljunk ak­kor a nyulakkal? Egy biztos: ki kell őket költöztetni a konyhából. Ezt így könnyű Is kijelen­teni — de hogy hova költöz­tessük a tapsifüleseket, ez a kérdés nehezebbik oldala. Ismét töprengünk hát egy ideig, egészen addig, amíg ! lyikilnk ki nem ötli, hogy költöztessük be anyu- lakat a spájzba. No, de ott meg a nagyapa lakosztálya meg hova a csudába tegyük az albérlőt?! Persze, az al bérlő a fürdők.iában is ró­hatna, de akkor meg a hal nak nem lenne helye ... Mit tegyünk?..'. A hely­zet kilátástalan. Itt van az ünnep a nyakunkon, s nem tudjuk hova tenni a pontyot! Keressük a megoldást így is, úgy is, meg amúgy is —hiá­ba. Nincs megoldás. Igazi fejtörő, valóságos szellemi vetélkedő ez a halproblé­ma... S még jó, hogy segít a véletlen! Délután ugyanis a szokásosnál hamarabb érke­zem haza, és — mit látok otthon? Rettenetes dolgot! Az albérlőm az én ágyam­ban alszik. (Még szerencse, hogy egyedül!) De ez adja a megoldás kulcsát, mert így a szenet a fürdőkádból gyor­san át lehet hordani az elő­szobába, a burgonyát az elő­szobából a konyhába, a nyulakat a konyhából a spájzba, a nagyapát aspájz- ból oda, ahol a tévé van, a tévét pedig oda, ahol az al­bérlő ágya volt, mert ugye az albérlő úgyis az én agyamban szundikál... De hova menjek akkor én? Hol lesz az én helyem?! Hát hol lenne? Lenn az utcán, a halüzlet előtt, a sor végén-.., (Havaié Rozália fordítása) verődő fényt mérjük, hanem szembeállunk a fényképező­géppel és direkt fénymérés­sel állapítjuk meg az expo­zíciós időt. Színes fordítós filmeknél mindig a téma legvilágo­sabb részén, mindig a ki­emelkedő fényt mérjük. Ne­gatív film használata eseté­ben pedig inkább az árnyé­kos részek felé irányítjuk fénymérőnket. A bővebb exponálást aki­dolgozási eljárás igényli a megfelelő színkontrasztok el­érése érdekében. Borult idő­ben a világos témát fél re­kesznyílással ajánlatos túl­exponálni. Havas felvétele­inket ugyanilyen okok miatt napos időben 1 egész, borult időben másfél rekesznyílás­sal kell túlexponálni. Az örökvaku fényének színhőmérséklete közel van a napfény színhőmérsékleté­hez, s éppen ezért az ilyen világítású felvételekhez nap­fényfilmet kell használni. Az egyes vakuégő színhő­mérséklete ennél jóval ala­csonyabb s így ezek haszná­lata esetében műfényfilmre van szükség. Napfényfilmet csak abban az esetben hasz­nálhatunk, ha az egyes va- kukörlét kék bevonattal láü- I juk el. Körmendi Káraif

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents