Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
Tehát akkor ■ tenmeläszövefflkeaeti be. ruházásak össaegért, irányát, sőt lélektanát vizsgál- va, jelentős változások tanúi lehetünk e2iekiban az éveik- ben. A klasszikusnak nevezhető állapot — a hatvanas évek elejétől 1967-ig — az volt, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztésre szánt anyagi erejüknek nagyjából felét építkezésre, a másik felét pedig főleg gépekre költötték. A hatvanas évek végén ez a helyzet rohamosan és kedvezőtlenül megváltozott. Az építési beruházások aránya 1969-re már kétharmadára emelkedett, 1970-ben pedig hajszálra megközelítette a háromnegyed részt. Gépekre tehát csupán az összeró egy- harmada, majd annál is kevesebb, egynegyede jutott Tavaly ez a folyamat megállt, sőt valamicskét enyhült is. 1971-ben már lényegesebb volt a gépberuházások aránya. Sem a csökkenés, sem a lassú emelkedés magyarázatát nem kereshetjük egyszerűen a szövetkezeti vezetők hangulatában, annak változásában. A hatvanas évek végén '■ kezdődtek ugyanis a nagy fejlesztési programok és velük a 70 százalékos állami dotációk. Az állam tehát __ az ösztönzők eszköz eivel — valósággal beterelte a szövetkezeteket ebbe az utcába. Közben azonban aggasztó jelek is mutatkoztak. Az építőkapacitás már reménytelenül nem fedezte az igényeket, ami törvényszerűen a kivitelezői árak' emelkedéséhez vezetett Az állam ennek a veszélyes tünetnek a többi között úgy igyekezett elejét venni, hogy erőteljesen korlátozta az építési célú hiteleket. Tavaly, az esztendő második felében viszont külön hiteleket nyitott meg gépvásárlásra. Az idén a hitelszűke tovább tart. Ami erő építkezésre van, azt főleg arra fordítják, hogy befejezzék az építési konjunktúra éveiben elkezdett nagyberuházásokat, a szakosított telepeket. Remélhetőleg ez az idén sikerül is, azonban ez a tevékenység az országban, mindössze két-három száz tsz-t érint. Ezenkívül van még bizonyos pénz az újabban preferált — állami előnyben részesített — építkezési célokra. Ezek főleg kiegészítő és -feldolgozó üzemek, tehát termelőszövetkezeti takarmánykeverők, tej- és húsüzemek, öntözőművek, útépítés stb. A szakemberek egy részének azonban az a véleménye, hogy a beruházási lendület ezeken a területeken is alábbhagy. Ennek több oka van. Egyik, hogy megszűntek a 70 százalékos dotációk; ma már az 50 százalékos állami támogatás is kiemeltnek számít. A másik, hogy a beruházó termelőszövetkezetnek letétbe kell helyeznie a beruházási összeg 30 százalékát, plusz ezenkívül még 20 százalékot arra az esetre, ha a létesítmény többe kerül, mint amennyit terveztek. Annyi pénze, hogy mind a két összeget letétbe helyezze, nagyon kevés termelőszövetkezetnek van. És ha van is, tétovázik. A harmadik ok ugyanis, hogy a nagy beruházások miatt jó néhány erős, sőt kiváló közös gazdaság a legsúlyosabb anyagi helyzetbe, a szanálásig jutott. S ez riasztó példa a többieknek is.----------- ---K iskörei tükör Megmozgattak egy hegyet — az fllföldön A paradoxnak tűnő kijelentés — korántsem túlzás, cseppet sem valótlan, lehetetlen. Nagyon is igaz, mai valóság. Aki pedig kételkedik’ benne, utazzék le Sátrán Kisköréire, s nézzen szét, tájékozódjék személyesen is. S utána próbálja megcáfolni, hogy a Tisza II. Vízlépcső építése során, csupán a tavaly megmozgatott 3,2 millió köbméternyi föld nem ér-e fel elgy kisebbfajta heggyel.. 1 Hitetlenkedik, persze, hogy csodálkozik az ember az ilyöl és ehhez hasonló szálnak hallatán, <a megkevert, s felhasznált több mint 52 ezer köbméter betonom, vagy éppenséggel a 34 100 tonna beépített kövön —, de végül is tudomásul kell venni: az ország egyik-legnagyobb, beruházásáról, vállalkozásáról van szó. Erről tanúskodik itt körös- körül . a megváltozott vidék, amelyen az uj és egyre'újabb meglepetéshez korántsem szükséges túlságosan régi látogatás: néhány hónap, sőt hét leforgása után is olya- nolsat lehet tapasztalni, amelyek gyakran álomnak is merészek. • Bámulom magam is a köz- napok., csodáit. Elkészült már a leendő erőmű teljes vasbeton. szerkezete, a duzzasztómű valamennyi, pillére, s. végeztek a nagykunsági, valamint a jászsági csatornák beeresztő zsilip jelnek • beton- munkáival is,- hogy csak néhányat ; említsek.-Közbén pedig hallgatom Hásonyi Győző főépítés-vezetőt étó Koczka József sab- titkárt, akik nem kis büszkeséggel újságolják, hogy a generálkivitelező VIZÉP a múlt esztendőben — számtalan nehézsége közepette is —, valamennyi kért munka- területet határidőre, kötbér- mentesen tudott biztosítani pr rtnereinek. S hallgatnám még Jólesően továbbra is a múltat, de a kisköreiek már • jövőt emlegetik: — 264 ntíOU ßartnt értékű m ffcfei p-rograma»^ — beszélik ■=-, még az első félévben be kell fejeznünk a „nagy gödörben” minden be- tuiimumkát A kendet meglehetősen biztató. Jól sikerült a január és a február, s további kilátásaink arra engednek következtetni, hogy a negyedéves teljesítmény messzi túlhaladja a tavalyit ... Aztán szavaikból Kitűnik, hogy a tavalyi évben egyébként több oldalról is szeretnének javítani az idén. Többi között a fegyelmen, a mrmkaidő-káhasznáüáson, az önköltségen, a nyereségen. Szigorúbb, pontosabb munkarendet akarnak, az eddiginél jobban szeretnék megszervezni feladataik végzését. A múlt esztendőben ugyanis sok mindenről megfeledkeztek. Túlóráik száma a félszázezret is meghaladta, s ezalatt — elúszott a fele részesedés... Legutóbb, a napokban, tartott szakszervezeti küldöttértekezleten hangzottak el az ígéretek. Különösen a szocialista brigádok vállalásai szóltak meggyőzően, s a fiatalok újabb akciója — a leendő ifjú mesterek hét szakmában meginduló versengése, az FMKT átszervezése —, segítheti, az elhatározások maradéktalan valóra váltását. A VIZÉP-nól — a nagy beruházás történetében előszói* * —, az élüzem rímért is dolgoznak 1972-ben. S remélik, hogy ez az igyekezet hasonló törekvésekre sarkallja a Kiskörén munkálkodó többi kivitelezőt is, így a jó eredmények általánosságban is gyarapodnak, nem lesz semmi akadálya a nyárra tervezett „vízpróbának.”. Mert az idén — már ilyent emlegetnek. Megnyitják a Tisza új medrét, az eddiginél még látványosabban is megmutatják, hogy erős akarattal, kitartó összefogással mire képes az ember a folyó megváltoztathatatlannak gondolt alföldi világában... Gyónj Gyűld gép! Előtérbe kerül tehát ismét a gépesítés. Teljes joggal, hiszen ma a termelőszövetkezetekben minden nyolcadik traktor 12 évesnél idősebb, ami gépeknél már matuzsálemi kornak számít. Egy jellemző riasztó adat: az elmúlt öt évben a tsz-i közös vagyonban az épületek értéke másfélszeresére emelkedett, miközben a gépek ér- téke abszolút összegben 16 százalékkal csökkent! Többféle ok vezet tehát . oda, hogy a szövetkezetek az idén és a következő esztendőkben fokozott érdeklődéssel forduljanak a mechanika, a gépek felé. Kérdés azonban, hogy mit vásároljanak. Itt két irányzat ütközik. A húsprogram befejezésével párhuzamosan az állam újabb programokat, szervezett. Fel kell lendíteni a zöldség-, a dohány-, és a cukorrépa-termesztést. Mivel a kézi munkaerőnek szűkében vagyunk, ez a célkitűzés gépeket kíván, korszerű, bonyolult berendezéseket, amelyek sokba kerülnek. De az állam segít, hogy a tsz-ek megvásárolhassák ezeket. A gyakorlatot figyelve azonban úgy látjuk, a gazdaságok közben — vagy talán inkább — arra törekednek, hogy a búza- termesztéshez hasonlóan komplexen, tehát minden munkafolyamatra kiterjedően gépesítsék a kukoricatermesztést is. Végeredményben mindkét irányzat hasznos, de kérdés, hogy a tsz- ek anyagi ereje, illetve az állami gépkínálat bírja-e majd mind a kettőt egy időben? Nálunk a mezőgazdasági gépkínálat a hazai gépgyártás, de talán még inkább a külkereskedelmi szerződések függvénye Ebből következően a kicsit hozzáértők is i tudják, hogy nem valami rugalmas. Hirtelen fordulatokra, a kereslethez való gyors alkalmazkodásra nem képes. Az Agrotrösztnek most jelentős készletei vannak és érdeke, sőt gazdasági lét- szükséglete, hogy ezeket eladja. E zért egy iassáeesáí fejezzük be az írást: akinek van pénze gépre, az vásároljon gépet, de mielőbb döntse el; mit akar, milyet akar? Azért is, hogy amiből kevés van, mihamarabb megkapja. De azért is, hogy a mezőgép-kereskedelem képes legyen pontosabban felmérni a valóságos igényeket S ezekhez — ha nem az idén, hát jövőre — annyira alkalmazkodjon, amennyire csak lehetséges, '<F. B.) A lakosság szolgálatában Az egri Geíka-szerviz az elmúlt évben 10 ezernél is több híradástechnikai készüléket javított meg a helyszíni és műhelyjavítások alkalmával. As idén új rendszerrel, amelynek már számos jelentkezője is van, bevezették a tv-átalánydíjat. A minden hónapban befizetett általános összegért díjtalanul javítják, be- és kiszállítják a meghibásodott készülékeket. A javításokat nemcsak Egerben, de a megye több területén is elvégzik. Képünkön a szerviz egyik dolgozója, Bukucs József egy minivizort javít. (Foto: Tóth Gizella) A munkásosztály élet- és munka- körülményeit vizsgálja a Szakszervezetek Elméleti Kutató-intézete A munkásosztály élet- és munkakörülményei alakulásának és a legfontosabb szakszervezeti funkciók érvényesülésének tanulmányozása áll a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete távlati kutatási tervének központjában. A rugalmas — bármikor bővíthető vagy szűkíthető — vizsgálati témacsoportok közül az első a szocialista állam erősítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat tartalmazza. Ebben feldolgozzák az állam • és a szakszervezetek érdekazonosságával, az ütközések lehetőségével kapcsolatos elméleti kérdéseket. Megvizsgálják a szakszervezetek és az állami szervek közötti munkamegosztást a művelődés- politika szempontjából. Közismert a szakszervezetek mint a dolgozók, érdekképviseleti szerveinek a részvétele a népgazdaság fejlesztésében. Az intézet munkatársai ezzel kapcsolatban feltárják a szakszervezeteknek a bekapcsolódását a tervezési munkába, elemzik a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének lehetőségeit és a közgazdasági szabályozás hatását a termelésre, a tennelékenységre és a szocialista munkaversenyre. Elméleti és gyakorlati kutatásokat végeznek az életszínvonal alakulásáról. Kidolgozzák az életszínvonal értelmezésének elvi kérdéseit, és megvizsgálják a fogyasztás, a jövedelempolitika — ezen belül a munkás- osztály életszínvonala — és a munka szerinti elosztás Egységes rendszer alapján vizsgálják ez év januárjától az élelmiszerek minőségét. A MÉM minőségfelügyeleti és szabványügyi osztálya olyan új módszert dolgozott ki, amely összehangolja a vállalati és a hatósági ellenőrzést, a gyár vagy üzem belső ellenőrei és az állami ellenőrök azonos elvek alapján bírálják el, hogy egy- egy élelmiszer megfelel-e az előírt követelményeknek, vásárlásával nem éri-e károsodás a fogyasztót. Az új módszer lényege: az élelmiszeripari ágazatokon belül minden terméket íze, tartalma, csomagolása, súlya, térfogata és mikrobiológiai összetétele szerint megvizsgálják, a tulajdonságokat pontozzák és összekérdéseit. Tanulmányozzák a a szociális juttatások szerepét jövedelemelosztási rendszerünkben és megvizsgálják, hogyan hatnak a köz- gazdasági szabályozók a differenciált szociálpolitika kialakítására. sitik. Ugyanígy járnak el a hatósági ellenőrzés alkalmával is. Az eredményt egy közös — az adott iparágra jellemző — mutatószám, reprezentálja. Az időről -időre ismétlődő ellenőrzés alkalmával az eltérés a mutatószámtól jelzi: javult-e vagy esetleg romlott a minőség. A rendszer érzékenyen reagál a legkisebb eltérésre is, azt is pontosan kimutatja, hogy az áru melyik tulajdonsága nem felel meg az előírásnak, így a hiba már gyártás közben is korrigálható. Az élelmiszer-iparágakra jellemző mutatószámok egy év összesített adatai alapján alakulnak ki, ezért gyakorlati alkalmazásuk csak a jövő évtől várható. Uj eljárási rendszer az élelmiszer-szabványok ellenőrzésére Statisztikák - lyukszalagon Ä tágas, világos ^műhelyben” alig érzékelhető, halk zümmögéssel, működnek a gépek. Munkaasztalokra elhelyezett, nagy téglalap alakú dobozok. A központi, a vezérlőegységből hosszú vékony szalag tűnik elő, rajta apró lyukakat vág a gép, mellette pedig parányi jelek láthatók. Elektronikus számítógép dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei igazgatóságán. A vezérlőegység mellett fehér köpenyes férfi vizsgálja a lyukszalagra került adatok „minőségét”. — Pillanatnyilag egy felmérő tájékoztatás kidolgozásában van nagy segítségünkre a számítógép — mondja Láng András osztályvezető. — Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan álakul a munkaerőforgalom a megye kisipari termelőszövetkezeteiben. A gépen titokzatosan villogó színes lámpák, nyomógombok és kapcsolók vannak egymás mellett. A külső szemlélőnek túl bonyolultnak tűnik, azonban néhány kapcsolásra ír, olvas és összehasonlít. — Hogyan működik a számítógép? — erre a kérdésre már a szomszédos asztalnál ülő kislány, Markos Margit programozó adj® a választ. — Legfontosabb része a memóriaközpont, ez a gép tulajdonképpeni alapsejtje, az agy, amely elektromos jelekké átalakított információkat rögzít. „Bemenő és kimenő” egységekkel rendelkezik. Ez teszi lehetővé, hogy a környező világgal kapcsolatba léphessen. — Milyen a teljesítőképessége? — A tranzisztorokkal felszerelt számítógép nyomtatott áramkörökkel működik. Másodpercenként kétszáz; műveletet végez. Az asztalon iyuksaaSagte- kercsek sorakoznak. — Ezek már kész programok — jegyzi meg Láng András. —■ A gép másodpercenként ötven lyukat vág és tizenöt jelet ír a vékony papírszalagra. A gép belső „memóriái” mágneses szalagok, amelyek egyszerű kis kazettában elhelyezhetők. — Mennyi adatot tárolnak? — Általában 75—76 ezeradatot. Ennek óriási jelentősége van, hiszen egy-egy mágneses szalag évekig megőrzi a számokat, a statiszti-kákat, s ha kell, azonnal előkereshető. Néhány gombnyomás és halványpiros lámpa gyullad a számskálán. — Négyféle matematikai műveletet, összeadást, kivonást, szorzást és osztást végez a gép — mutatja Kánya Nándomé gépkezelő, s közben lenyomja a két szélső gombot. — Most milyen számításokkal foglalkozik? —■ Heves megye építőiparáról készítünk összehasonlító statisztikai feldolgozást. Ehhez kellenek a gépi ache tok, amelyek időben nagyon meggyorsítják a munkát. A számítógép fontos része a iyukasztóberendezés. Egy kör alakú tárcsára félgöngyölített papírszalagot a billentyűsor mozgatásával lyukaszt a gép. — A múlt évi lakásfeimé- rési adatokat készítjük — mondja Berecz Mildósné gépkezelő. — Most éppen az újlőrincfalvi eredmények kerülnek gépi feldolgozásra. — Nem tartja unalmasnak ezt a munkát? — Nem, mert másfél év őt^ ezt csinálom. Nagy figyelmet, pontosságot igényel. Hiba esetén a gép rögtön je lez, nem tűri a pontatlanságot. Csak a tiszts. egyértelmű utasításokat érti, » csak ezeknek engedelmeskedik. Az „OLIVETTI” típusú, olasz gyártmányú kis komputer nagy jelentőségű munkát végez. Heves megye iparáról, mezőgazdaságáról, közlekedéséről, kereskedelméről, a különféle szolgáltatásokról készített felmérési adatokat, statisztikákat dolgozza fel, amelyeket lyukszalagokra rögzít. A lyukszalagokat Budapestre küldik, a Központi Statisztikai Hivatalba, ahol egy nagy teljesítményű központi komputerbe betáplálva készítik el az országos statisztikák, többek között Heves megyei vonatkozásait. A múlt évi statisztikák feldolgozása például már teljes egészében számítógéppel történt. — A további elképzelés — mondja Láng András osztályvezető —, hogy a következő években az egri komputert összekapcsolják a KSH központi számítógépével. így nem kell majd a lyukszalagokat külön Budapestre küldeni, hanem Egerből egyetlen gombnyomásra a központi gép azonnal rögzíti az adatokat. Az ember számítógépet épített, hogy megsokszorozza agya teljesítőképességét. Valóban engedelmes és hasznos segítője a gép a szellemi munkavégzésbe*. Mentusg KáTolf
