Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

a R/$dlfr KOSSUTH 8.18 Kaesób Pongrác: Rákóczi. Daljáték. 10.05 Hádióegyetem. 10.35 Barokk muzsika. 11.30 Kozmosz. 11.45 Nóták. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Me lód lakok tél. 13.40 Riport. 14.00 Kóruspódium. 14.20 Charity, te édes! Részletek. 14.40 Arany-versek. 15.10 Az éló népdal. 15.20 Kamarazene. 10.05 Színházi beszélgetés. 16.25 Fúvószene. 16.39 Daloskedvfi Palócföldón. 2. rész. 17.05 Áriák. 17.20 Összeállítás Ceylonról. 18.10 Mozart-művek. 18.48 Zenéről, tíz percben. 13.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Kamarazene. 20.15 Nóták. m.oo Sztravinszkij: A katona története. 2?.?? Mi lett vele? ^30 Szimfonikus hangverseny. v.iO Operettrészletek. PETŐFI 8.05 Kamarazene. 9.03 Prokofjev: A bohóc —* szvit. 9.30 Gazdaságról minden. 11.50 Jegyzet. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Mezők, falvak éneke. 12.45 Nyíregyházi stúdió. 13.03 Áriák. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 18.10 Rádióegyetem. 18.40—19.54 Fiatalok hullám­hosszán. 20.28 RádióhangversenyekróL 21.28 Operakórusok. 21.50 Könyvismertetés. 22.00 Könnyűzene. 22.20 Ellenségek. Elbeszélés. 22.36 Népi zene. 23.15 Tánczene. MAGYAR 8.10 lskola-tv. 17.80 Hírek. 17.35 Pályaválasztási műsor. 18.15 Közv. a Csepel Müvekből és a debreceni Gördülő Csap­ágygyárból. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 28.00 Coralba-sorozst, 9. rész. 21.00 Pierre Cochereau orgona­estje a Zeneakadémián. 21.40 Hatalmasságok maszk nélkül. ... 3. rész. 22.03 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Film. 16.55 A jégkorongozás hírei. 39.00 és 22.25 Tv-híradó. 20.00 A koldus és a királyfi. 2. rész. 22.25 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Szelíd motorosok (Easy Rider) Színes amerikai film. (Felemelt helyárak!) GRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor: Belorusz pályaudvar Színes, szinkronizált szovjet film. délután fél 6 és este fél 8 o*.5kor: Ben Wade és a farmer Amerikai westernfilm. GYÖNGYÖSI PUSKIN A legszebb férfikor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az inkák kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ralu hercegnő hozománya FÜZESABONY A jégsziget foglyai I—II. (Mérsékelt helyárak.) Dormándról A közelmúltban a községi mű­velődési otthonban tartották meg a dormándi Hazafias Népfront­bizottság vezetőség- és küldött­választó gyűlését, amelyen részt vett Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese, Farkas Antal, a járási pártbizottság munkatársa, valamint dr. Bocsi József, a füzesabonyi járási hi­vatal elnöke is. A beszámolót Vermes Miklós, a helyi népfront­bizottság elnöke terjesztette a falugyűlés részvevői elé. Elmon­dotta többek között, hogy a la­kosság többször bizonyította, szívesen dolgozik a község szé­pítéséért. Alátámasztja ezt a ki­jelentést az a sok ezer óra tár­sadalmi munka, amelyet a négy év alatt végeztek a dormándiak. Szó esett ezen a estén a jelen­tősebb beruházásokról is: a tsz hárommilliós tehénistállójáról, a bekötő út építéséről, a művelő­dési otthon felújításáról, a víz­hálózat lefektetéséről, az óvoda megépítéséről... A népfrontgyűlés részvevői ezután megválasztották a 24 ta­gú helyi bizottságot, az öttagú elnökséget, valamint a küldötte­ket. A dormándi Hazafias Nép­front helyi bizottságának az el­nöke Juhász István lett. Váradi Anna Recskről Megtartotta a soron követ­kező ülését a recski tanács végrehajtó bizottsága, amely­nek tagjai ezúttal megtár­gyalták a Mátravidéki Kő­bánya Vállalat helyi üzemé­ben dolgozók egészségügyi, szociális, kulturális és mun­kaügyi helyzetét. A beszá­molót Misielák Jenő üzemve­zető terjesztette a résztvevők elé, akik ennek alapján megállapították, hogy az üzemben tevékenykedő mun­kások helyzete az utóbbi években sokat javult. Ezt tükrözik azok a számadatok is, amelyeket a beszámoló megemlített: 498 ezer forintot fordítottak munkaruhára, védőfelszerelésre; több mint 52 millió forintot a nehéz fi­zikai munka gépesítésére; egy és negyed milliót pedig az öltöző, hideg-meleg vizes fürdő felépítésére. Ezen túl 26 ezer forintos szociális tá­mogatást nyújtottak a rá­szoruló dolgozóknak, s egy 600 kötetes könyvtárat léte­sítettek az üzemben. Több dolgozó kapott üdülőjegyet, mások háromnapos csehszlo­vákiai cserelátogatáson vet­tek részt. De jártak az üzem­ből a Szovjetunióban, az NDK-ban és az NSZK-ban is. Jó eredménnyel működő sportkört tart fenn a recski üzem, amelynek sportolói ki­válóan szerepeltek például az építők spartakiádján is. A beszámolót követően a vég rehajtó bizottság tagjai kö- szönetüket fejezték ki az üzem vezetőinek és dolgozói nak, valamint külön a Gaga­rin szocialista brigádnak azért a munkáért, amellyel évek óta támogatják a köz ség óvodáját. Maruzs János Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Válla­latnál megtartották azt a fontos munkaértekezletet, ahol az osz­tályok dolgozói előtt ismertet­ték az elmúlt évi eredménye­ket és azokat a feladatokat, amelyeket ebben az esztendőben kell közösen megoldania a vál­lalatnak. Az elmúlt évi erednie nyék közül kiemelték, hogy a vállalat túlhaladta az egymilliárd forintos termelési értéket. Kü­lönösen a Thorez Külfejtéses Bányaüzem dolgdzói végeztek ki­váló munkát, hiszen 2 millió 900 ezer tonna szenet termeltek kt a Gagarin Hőerőmű részére. Ezek­ből az eredményekből követke­zik, hogy előreláthatólag az idén 10 százalékkal több nyereséget oszthatnak ki a dolgozók között, mint az elmúlt esztendőben. Szó volt az 1972. évi tervekről is: a Thorez Külfejtéses Bányaüzem idei terve 4,5 millió tonna lignit kitermelését írja elő. Tóth Lajos Egerből A MÁV egri főpályaudvarán, valamint a Tihamér állomáson dolgozó brigádok komplex szer­ződést kötöttek a VOLÁN 4. számú Vállalatának szállítóbri­gádjaival a közös szállítási fel­adatok megoldására. Ennek a szerződésnek a végrehajtásáról tanácskoztak a közelmúltban az érintett brigádok. Az értékelés során kiderült, hogy például a Tlhamérnál rakodott kocsik szá­ma az elmúlt évben 2305 volt. A VOLÁN szállítói vállalták, hogy az idegen kocsikat határidőn be­lül kirakják és a vasúti forga­lomnak át is adják. Vállalásukat maradéktalanul teljesítették. Az egy kocsira eső kirakási időt fokozatosan 6,8 órára csökken­tették, az előző évi kilenc óra helyett. A főpályaudvaron is ha­sonló jellegű vállalást teljesítet­tek a MÁV, illetve a VOLÁSSJ dolgozói. Örvendetes tény. hogy tavaly a MÁV hibájából nem történt árusérülés, s a beérke­zett rakományokról időben ér­tesítést küldtek az illetékes vál­lalatoknak, üzemeknek. Elemez­ték még a postai küldemények­kel kapcsolatos szerződések meg­valósítását is. A körültekintő munkának köszönhető, hogy ezen a téren sem Volt különö­sebb fennakadás. A hasonló cé­lokat és terveket rögzítő komp­lex brigádszerződéseket a ta­nácskozás alkalmával erre az esztendőre is megkötötték. Szűcs Ferenc Egy hét Vietnamban Utón északra Ha repülőgép hasítja az eget, itthon fel sem pillaút az ember. Vietnamban egé­szen más érzéssel hallgatja, ezt a zajt noha tudja: a harcok jelenleg délen foly­nak. Mi északnak indul­tunk, de a háború jelenléte sajnos, itt is végigkísért bennünket. Az út mentén végig a francia gyarmatosí­tók itt maradt betonerődjei meredeznek, Haiphong váro­sában és a hongai bányavidék területén pedig lebombázott üzemek, szétroncsolt vas­utak, szétlőtt vasúti kocsik árulkodnak az amerikai ag- resszorok tetteiről. A tele­pülések adatai közé itt úgy beletartozik az amerikai be­repülések és a lelőtt gépek száma, mint a világ más te­rületein a lakosságra, vagy a kommunális ellátottságra vonatkozó adatok. Haiphong fölé például 6300 berepülés történt eddig, s 1964 augusz­tusától 1971 áprilisáig 261 gépet semmisítettek meg. Ez a vidék a VDK ipari centruma, itt találhatók a legjelentősebb üzemek, a hongai bánya pedig az or­szág „fekete aranyának” kin­csesháza. A régi francia ada­l-’orró hangulatú nagygyűlés a hongai bányászok körében. nép, a magyar munkástest- vérek segítségét. Nem vélet­len, hogy az egyik legfor­róbb hangulatú nagygyűlésre — amelyen Fock Jenő elv­társ, a magyar párt- és kor­mányküldöttség vezetője két­szer is szót kért — éppen a hongai bányászok körében került sor. A bányavidéktől nem messze kezdődik a világ egyik csodájaként számon tartott Ha Long-i öböl. Ter­mészeti szépsége leírhatat­lan. Mintegy háromezer szikla emelkedik ki a vízből, köztük kisebb-nagyobb ka­puk a tengeren, körül a pár­ja a béke. a ritka természe­ti szépség, a pihenés szige­teit. — Ezek nem álmok, ha­nem tervek — mondták vi­etnami barátaink. — Tisztá­ban vagyunk a vidék párat­lan adottságaival, s felépül­nek itt az üdülők, lesz még ebből világhírű pihenő-, ki­rándulóhely. Hihetetlen következetessé­gükre, körültekintésükre utal, hogy amennyire a le­hetőségeikből futja, máris tesznek ezért a jövőért. Az öbölben van például egy szi­get, amelyen rengeteg ma­jom él. Amellett, hogy gyó­A Leszálló sárkány öblének egy csodálatos részlete. tok * szén mennyiségét 22 milliárd tonnára becsülték A valóságban ennél még na­gyobb szénvagyonról van szó, amelynek értékét növeli, hogy a világ legjobb szenei közé tartozik, s főként kül­színi fejtéssel bányászható. A bányavidék a vietnami munkásmozgalom bölcsője is. A bányászok már 1886- ban fegyvert fogtak hajcsá- ralk ellen. A sokat tapasztalt mun­kásemberek különösen jól tudják értékelni az önzetlen baráti segítséget, a magyar tokon pálmaerdők, örök nyár, csend, nyugalom. Azt persze nem lehet elfelejte­ni, hogy ezt az öblöt is amerikai bombák fröcsköl­ték, hogy e tartomány fö­lött 172 gépet lőttek le a vietnami légelhárítók, de most, a nyugalom perceiben mindennél erősebben hajlik a képzelet arra, hogy a pál­maerdők közé üdülőket, für­dőhelyeket álmodjon, a lég­védelmi ágyúkkal és gép­puskákkal felszerelt naszá­dok helyére békésen ringa­tózó vitorlásokat, odaálmod­gvászati célokra hasznosít­ják őket, idegenforgalmi látványosságnak sem utolsó ez a természetes állatkert. S hogy ez megmaradjon, noha az élelem aek nem áll­nak bőviben, komoly költ­séggel óvjak az állományt, ide még akkor is biztosítot­ták a takarmányt, amikor az árvíz a termés nagy részét tönkretette az ország­ban, s főleg ezen a vidéken. Kovács Ferenc Következik: MAGYAROK KÖZÖTT Kalo Uhrik Mennyit ér egy nagybácsi ? Egerben, este 7 órakor: Luftballon (Bemutató-bérlet) jm ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bujesy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: n-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. . Gyöngyösön: 19 órától pén­r reggel 7 óráig a Jókai utca' mám alatti rendelőben. (Te-í 17-GM * Talapka belépett a lakás- szövetkezet irodájába. — Már öt éve tagja va­gyok a szövetkezetnek — mondta —, és ír. ég mindig nincs lakásom. — Hol lakik ? — kérdezte a helyiségben tartózkodó magános tisztviselő. Talapka megmondta a cí­mét. A tisztviselő lapozgatott az előtte fekvő dossziékban, és magában monmolgatta Talapka nevét, amíg meg nem találta a megfelelő fel­jegyzést. — Ügy van... Talapka Jó­zef, Presovszka utca húsz. Tehát mégiscsak lakik vala­hol, miért állít valótlansá­got? Talapka fel jaj dúlt. — Lakom! Az anyósom­nál! Egy konyhából átalakí­tott helyiségben! Három fel­nőtt és négy gyerek! Pedig már három éve befizettem mindent, amit csak kellett! Úgy kiabált, mint amikor egy őrmester vezényel az újoncoknak. — Maga hivatásos katona? — kérdezte érdeklődéssel a tisztviselő. — Nem! — ordította Ta­lapka. — Váltóőr vagyok! — Nos, kedves váltóőr úr. ugye, van magának szabad­jegye? — Van — nézett rá értet­lenül Talapka. — Akkor maguk hatan — vagy a kedves anyós* is vas­utas? —, no jó, mondjuk ha­tan, szép összeget takaríta­nak meg egy év alatt a vas­úton. .. — No azért... — .. .és akkor, hogyan le­het az — csapott váratlanul az asztalra a tisztviselő —, hogy eddig még egy nyomo­rúságos üveg konyakot se hozott nekünk? — Nem tudtam — szelí­dült mtg szemlátomást Ta­lapka. — Nem tudtam, nem tud­tam — utánozta a tisztvise­lő. — Nyavalyogni a lakás miatt, azt tud, de hogy az igazgatóságon kedveskedne ezzel-azzal, eszébe sem jut. Ami pedig a konyakot ille­ti, annak az a szerepe, hogy észrevéteti az ügyfelet. Adok magának egy jó tanácsot. Nézze, itt van például Ku- cserák... — lapozott bele egv másik dossziéba. — Egy hónapja nősült, gyermekte­len és holnap költözik egy háromszobás lakásba! Igaz, az nem járt ide zaklatni senkit. Szerényen jött, il- lemtudóan, az elnök kezébe csúsztatott egy borítékocs- kát, a többieknek meg kinek egy százast, kinek kettőt vagy hármai a hölgyeknek (Wszertdobozt hozott aján­dékba. .. Látszik, hogy jó nevelést kapott. Vagy ve­gyük Bojót. nőtlen fiatalem­ber, a kar-társaknak egy-egv üveg valami, a kartásnő- ket pedig szépen, -tisztelet­tudóan egyenként felhívta magához, hogy személyesen győződjenek meg róla, mi­lyen nyomorúságos lakása és — Disznóság — emelte fel még jobban a hangját Ta­lapka —, pfúj, micsoda kor­rupció és még hencegnek is vele! Mindent kiteregetek, megírom az újságoknak... — Ezt nem tanácsolom magának — figyelmeztette finoman a tisztviselő —, az elnök nem szereti az ilyes­rekamiéja van... Vagy Cand- rák, aki még tagja sem volt a szövetkezetnek és máris fel volt véve a névsorba, per­sze azt is meg kell monda­nom, hogy többet hozott, mint amennyibe az egész lakás került... A tisztviselő monológját nagy robaj szakította félbe. Talapka felháborodva rává­gott az asztalra. — Feljelentést teszek! — Csak nem? — ámult él a tisztviselő. — Vagy meg­gondolta magát és nem akar lakást? mit. Visszaadjuk a befizetett összeget, és maga megszűnik a lakásszövetkezet tagja len­ni. Bs akkor mi lesz? Talán az újságok adnak magának lakást? — Majd és megmutatom maguknak! — folytatta a felindult Talapka. — Elme­gyek a nagybátyámhoz... — Ügy, a nagybátyjához? — kérdezte kíváncsian a tisztviselő. — És ha szabad kérdeznem, hol dolgozik a tisztelt nagybácsi7 Talapka megmondta. A tiszt­viselőnek elállt a lélegzete. Idegesen turkált Talapka pa­pírjai között, s amikor meg­találta, amit keresett, nagy betűkkel feljegyzett vala­mit a dossziéira három ök- lömnyi felkiáltójellel. — Előbb is mondhatta vol­na — hajlongott tisztelettu­dóan, amint befejezte az írást. — ön is hibás egy ki­csit. Mindenféle lényegtelen dologgal operál itt, a kis la­kással, a gyerekekkel, az anyósával és mit tudom én még mivel, a legfontosab­bat viszont elhallgatja. — Tréfásan megfenyegette az ujjával Talapkát: — Ez a hatóságok tudatos félreveze­tése, hehehe... No jól van, gondoskodjék mielőbb bú­torszállító kocsiról... — mondjuk csütörtökre. Talapka kiszédült az ut­cára. Az említett nagybácsi P»* dig sehogyan sem értette, miért küldött dísztáviratot a születésnapjára az unoka­öccse, aki már tíz éve felé se nézett. Bizonyára meg lenne lep­ve, ha tudná, hogy azért, mert az ő pozíciója és neve annyit ér, mint ötezer ko­rona, több üveg konyak és desszertdoboz, meg egy ro­zoga rekamié. Szlovákból fordította: Zahemszky László Némsin&t 1972. március 2» catitórMk

Next

/
Thumbnails
Contents