Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

A „Tisztelt cím'-nek van már pénze A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén te példaként említették: rendkívül nagy szükség van az egri új ke­nyérgyárra, mindent el kell követni, hogy időben elké­szüljön. A „Tisztelt cím”-nek nin­csen pénze címmel jó fél éve írtunk legutóbb lapunk­ban a leendő gyárról. Az ak­kori helyzetkép meglehető­sen szomorú volt: még el sem kezdődött az építkezés, amikor a 34 millió forintos beruházás már 46 milliónál tartott Nem volt szerződés a berendezéseket szállító Élelmiszeripari Gépgyárral, élénk vita folyt a kemencék körül, s nem kevesebb mint 9 millió forinttal volt keve­sebb pénze a „Tisztelt cím”- l ek, az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalatnak, a banknál pedig hiába kopog­tatott a vállalat. Szerencsére mindez már csak rossz emlék. Mert végül is jó irányt vett a gyár sorsa, építése. A „Tisztelt cím”-mek van már pénze — summázta röviden a változásokat Szabó László, az Észak-Heves me­gyei Sütőipari Vállalat mű­szaki vezetője. — Végül te honnan „sze­reztek” pénzt? — Mégiscsak kaptunk hi­téit a banktól, ezenkívül pe­dig újból felülvizsgáltattuk a beruházás költségeit, sikerült újabb összegeket megtakarí­tó ni. , — Mindez azt jelenti tehát, hogy megvan a szükséges pénz az új gyárhoz? — Igen. Az más kérdés, hogy a hitéit nem lesz majd könnyű visszafizetni. A to­vábbi fejlesztéseink minden­képpen megérzik majd. — Megkötötték a szüksé­ges szerződéseket te a fő-, il­letve az alvállalkozókkal ? — Meg, most már valóban zöld útja van az építkezés­nek. örömmel mondhatom, hogy az építők — Heves me­gyei Építőipari Vállalat — is rákapcsoltak. Jól halad a fő­épület építése, ha tartós lesz ez a lelkesedésük, akkor sze­rintem határidőre elkészül­hetnek. Épül aa új gyár. — A terv szerint mikorra kell elkészülnie a gyárnak? — 1973. április 30-ra. De ebben már benne van az egy­hónapos próbaüzemelés is. — A kivitelező vállalatok 1969-es első árajánlata 39 millió forint volt. Hol tart most a „végösszeg”? — 46 millió 200 ezer fo­rintnál Reméljük, hogy ez valóban a végösszeget jelenti — Korábban vita volt az új gyár kemence típusairól te. Döntöttek már benne? — Igen. Magyar gyártmá­nyú, „Olimpia” típusú ke­mencéket kap a gyár. Ez a l-rtjobb hazai gyártmány, va­lutánk pedig egyébként sincs importgépek vásárlására. — Nemcsak a városban, de a vállalatnál is nagyon vár­ják az új gyárat... — Valóban így van. Nem mondok vele újat, mégis ér­demes hangsúlyozni: vállala­tunk rendkívül mostoha kö­rülmények között dolgozik. Van olyan üzemünk, amely már elmúlt 100 éves is. Mi tehát kétszeresen is várjuk az új gyárat: szeretnénk a jeleniegtnél is jobb kenyeret. (Foto: Kiss Béla) süteményt adni Eger város­nak, s a területünkhöz tarto­zó nyolc községnek, és bizony ideje lesz a munkakörülmé­nyeket is javítani. — Jelenleg öt üzemük van a városban. Az új gyár meg­építésével mi lesz a sorsuk ezeknek az üzemeknek? —r Az egyikben az ipari ta­nulók sajátíthatják el majd a szakma ismereteit, követel­ményeit, és megtartjuk a Kertész úti süternényüze- mürafcet is. A többit sürgősen felszámoljuk, és igyekszünk mielőbb el is felejteni a sok rassz emléket. Érthető, hogy a vállalatnál nagyon várják már az új ke­nyérgyárat. Nem kisebb azon­ban Eger város és környéké­nek drukkja sem az új üze­mért. Mert ahogyan a megyei pártbizottság említett ülésén is elhangzott: valóban rend­kívül nagy szükség van rá. Reméljük, hogy ezen a vé­leményen vannak a gyárat építő fő- és alvállalkozók is. Mert a többi most már raj­tuk múlik. *— koós — Felvásárlók nehéz körülmények között Nem mondhatják el a He­ves megyed Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlói, hogy nagyon elkényeztetnék őket. Munkahelyük a megye nagy részében eléggé lerom­lott állapotokat tükröz, mivel az épületek egy nagyobb há­nyada erősen elhasználódott már. Néhány helyen még hiá­nyos felszereltséget sem le­nét említeni, ezek a szociális •vetelményekmek nem felel- •k meg. \ munkát csak úgy lehet égezni ezeken a felvásár- íelyeken, ha az eladó és a vő egyaránt lemond a lee- ipvetőbb igényeiről. Es an panaszkodik az időjárás kozta kellemetlenségekre. Mindez örökségként jutott . mostani vállalat nyakába, korábban az önálló Állatfor- jalmi kötelessége lett volna i felvásárlóhelyek felújítá­sa, a kötelező szociális elő­írásoknak megfelelő állapo­tok megteremtése. Miután egyesült a Húsipari Vállalat- ' al, most már a jogutódra vár úndez. A több évtizedes el- íaradást azonban nem lehet iáról holnapra behozni. Mindez azt jelentené, hogy az új vállalat mentegetőzni akar? Egyáltalán nem. Csupán a tényeket említi. És egyben azt is megmagyarázza, miért halad a felújítással aránylag lassan. Tavaly rendbe tették a kiskörei és a hevesi mun­kahelyeket. Az idén a füzes­abonyi felvásárlási hely sze­repel az elsőnek a listán, amit továbbiak követnek majd. A felújítások sorrendjét a' vállalat vezetősége igyekezett a valóságos szükségletek alapján megállapítani. De ez együtt jár azzal te, hogy a későbbre maradóknak még vállalniuk kell a kényelmet­lenségeket továbbra te. Őket tehát nem vigasztalja mega másutt folyó munka. A régi gondok között sze­repelt Gyöngyös is. Itt az idén új, korszerű felvásárlási helyet építtet a vállalat, ami­nek az átadását még az év vége előtt szeretné megtar­tani. Bár tudjuk, minden épít­kezésnek legfőbb alapja a pénz, és ha ez is rendelke­zésre áll, akkor még mindig baj lehet az anyagellátással, vagy a kapacitással, mégis azt kell mondanunk: a He­ves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak terra kell törekednie, hogy az ál­datlan helyzeten minél rövi- debb időn belül gyökeresen változtasson. Akkor is, ha a kellemetlenségeket úgy kapta örökségbe. (—ár) Követni kellene Olvasom, az újságban, hogy szakácsiskola nyílt a Bólyi Állami Gazdaságban, ahol most egy jónevű pécsi inyesmester igyekszik — tudománya legféltettebb tit­kaiból is néhányat átadva — szakmájukban tökélete­sebbé tenni az üzemi kony­hák főzőasszonyait. Mert bizony nem árt nekik sem. ha újabbakat is tanulnak, s ezáltal javítanak munkáju­kon, végső soron a százakat, ezreket kiszolgáló étkezdék minőségén, választékán... Olvasom a hírt, s lelken­dezem magam is — jóllehet semfhi közöm a 27 ezer hol­das gazdasághoz, s vajmi kevés a kilátásom arra, hogy valamikor azokban az üzemi éttermekben fogyasz­tom el szerény menümet... amelyekben éppen a mosta­ni tanfolyam hallgatói munkálkodnak majd ismét. Mégis örülnöm kell, hiszen ezek után remélhetően ész­revehetően javul majd a kiszolgálás az említett he­lyeken, kevesebb lesz a pa­nasz a kosztra, végső soron ki-ki elégedettebben távozik majd az asztal mellől. S bevallom, még job­ban is örülnék, ha tudnám, hogy a példa ragadós lesz, mind több követője akad széles e hazában. Egyszer esetleg itt nálunk, Heves megyében is eszébe jut va­lakinek, hogy valóban, még sok kívánnivalót hagynak maguk után üzemi konyhá­ink, étkezdéink, sőt — uram bocsá’ — olykor „nyilvá­nos” éttermeink is, s ennél­fogva feltétlenül szükséges már rendet teremteni a vo­nalon.' Annál is inkább, mert az étkezés, az étkezte­tés sem sokadrendü téma, meglehetősen befolyásolja a közhangulatot, így volta­képpen közügy. A közügyekkel szemben pedig senki sem lehet a végtelenségig közömbös! (-ni) Máfus 21-én SZITU A színész—újságíró talál­kozó szervező bizottsága köz­li, hogy az idei SZÜR-t május 21-én vasárnap 10 órai kez­dettel rendezik meg a Nép­stadionban. Rossz idő esetén egy héttel később május 28- án kerülne sor a hagyomá­nyos „rangadóra”. A nagy parádé középpont­jában Buda és Pest egyesíté­sének évfordulója áll, ezért a monstreműsor címe: „Csak az első 100 év nehéz”. Kommentár nélkül Tallózás Szmrecsányi egri érsek körleveleiben 3. Kezdődik minden elölről, avagy nem használt a lecke 1921. január 1. 3. szám. A községek föld­műves és iparos ifjúságának honvédelmi szolgálatra való előkészítésében az illetékes katonai hatóság, a lelkészke- dő papság, valamint a taní­tóság oly irányú közreműkö­dését kéri, hogy az ily cél­ra alakuló ifjúsági egyesüle­tek vezetésében részt ve­gyen. .., előadásokat tartson, és általában folyton buzdít­ván működjék közre, hogy ezt a fontos ügyet a közönyös­ség és részvétlenség vesze­delmétől megoltalmazza... 1922. április 8. A trianóni békeirat hazánk védelmére csak önkéntes je­lentkezőkből toborzott had­erőt tűr. Egyházmegyémnek... papjai... állítsák élénken azok szeme elé, akikre a honvédelem nagy érdeke jog­gal számít, a hazafi köteles­ség mellett azokat a már közismert kedvezményeket is, amelyek a katonai szolgá­latra jelentkezők számára biztosítottak. Készségesen tá­mogassák továbbá azokat, akik a nagy és fontos cél ér­dekében fáradoznak. 1922. május 5, 2293. szám. Képviselő-vá­lasztásra utasítás... Állásfog­lalásunk pedig, minden két­ségen felül, akkor lesz úgy lelkiismeretűnk, valamint a közjó tekintetében legmeg­nyugtatóbb, ha szavazatunkat csak olyan egyénre adjuk, aki a bizalomra értelme és szíve műveltségénél fogva rá­szolgált, mlndenekfelett pe­dig vallásos és hazafias, szi­lárd elvekre alapozott jelle­ménél fogva törvényhozói te­vékenységének irányára néz­ve, eleve megnyugtató biz­tosítékot nyújt.. 1925. január 31. 599. szám. öt éve elmúlt, hogy a forradalom tombolá- sa közepette Szegeden, a kir. törvényszék épületében meg­alakult a nemzeti kormány és megszületett a nemzeti hadsereg, a lelkek felszaba­dultak a proletárdiktatúra fojtogatásából s megindult a nemzeti megújhodás. Ezt a történelmi eseményt a Nem­zeti Megújhodás Emlékmű Bizottsága a törvényszék épületén elhelyezendő em­léktáblával kívánja megörö­kíteni. A szükséges költségek előállítására... ' adományai­kat a Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztár R. T.-hez küld­jék. 1926. november 15. 5293. szám. F. hó 21-én lesz tíz esztendeje annak, hogy I. Ferenc József kirá­lyunk. .. elhunyt. Fél évszá­zadot meghaladó, áldásos munkálkodásáról hálás ke­gyelettel emlékezve, megha­gyom, hogy... egyház­megyém összes plébániai és ■helyi lelkészi templomaiban ünnepélyes gyászistentiszte­let tartassák, amelyen az is­kolák tanulóifjúsága is részt vegyen, s amelyre a helyi hatóságok is meghívássának. — Az istentisztelet után az iskolákban gyászünnepély tartandó, amelyen a tanítók méltassák I. Ferenc József uralkodását 1867-től, halálá­ig... 1928. november 7. 5795. szám. T. Papjaimon és Tanítóimon múlik nagy­részben, hogy a honvédség­hez minél megbízhatóbb és minél komolyabb elem je­lentkezzék felvételre... Kü­lönösen fontos volna oda­hatni, hogy a középiskolákat végzett ifjúság példája nyo­mán, a gazdaközönség fiai is minél számosabban jelent­kezzenek a zászló alá.” 1938. november 16. 6497. szám. ÖRÖKÖS KI­RÁLYUNK (megjegyzés: Habsburg Ottó!!!) 26. szüle­tésnapja alkalmából, e hó 20-án vasárnap, minden plé­bániatemplomban ünnepi szentmise és utána a Te Deum (hálaadás) lesz ének- lendő. 6496. szám. A püspöki kar legutóbbi tanácskozásának határozata értelmében elren­delem, hogy hazánk igaz ügyéért és jogos igényeinek kielégítéséért... különleges imák mondandók. ★ A minden kommentár nél­kül közölt kis dokumen­tumgyűjteményt — úgy ér­zem — nem fejezhetjük be találóbb mondattal, mint amellyel feladója,' egy tekin­télyes egyházi férfiú is meg- küldötte nekem: Facta loqu- untur — azaz: A TÉNYEK BESZÉLNEK! Sugár István Űj munkarend a Thorez bányaüzemnél (Tóth Lajos tudósítónktól): A Thorez Külfejtéses Bá­nyaüzem az elmúlt évben ok túlóra és szabad szóm­at felhasználásával tudta éljesíteni a tervét: így tud­ták csak biztosítani a Gaga­rin Hőerőmű folyamatos szén­ellátását. A többletmunikaidő felhasználásának oka első­sorban több gép kiesése, amely befolyásolta a terme- ést. A vállalat vezetősége, szak- szervezeti bizottsága e na* pókban olyan munkarend kialakításán dolgozik, amely az idén már megoldaná eze- kmt a problémákat, s bizto­Világot látni — piacot látni * . : P Rövid az út az ágyneműtől az ékszerig Egy plusz negyvenkettő — Fő a bizalom? Egy üzérkedői „pálya" vége sítaná a hőerőmű szénellátá­sát. Az üzem vezetői te azon fáradoznak, hogy ebben az évben jobb munkafeltétele­ket biztosítsanak, s a dolgo­zók könnyebb fizikai munká­val teljesíthessék az éves tervet. A műszaki osztállyal közö­sen több munkarend-variá­ciót dolgoztak ki, amely megteremtené a folyamatos üzemet, s a jelenlegi 44 órás munkahét helyett 42 órás munkahetet alakítana ki. A javaslatban szó volt folya­matos üzemi pótlék beveze' léséről is. Jó lett volna úgy kezdeni ezt az írást, hogy nem min­dennapi üzérkedés! ügy vé­gére tett pontot a rendőrség, ezt azonban nem tehetjük, mivel az emlitett bűncselek­mény szoros rokonságot tart a turizmussal egyeseknél, s gyakran hallunk híradást ilyen esetekről... Az egri Király Ignác a névadója egy újabban felgöngyölített „pi­ackutatásnak”, s még negy­venkét ember ellen indult el­járás ebben a történetben. Király Ignác 1968-ban uta­zott először külföldre — ne­vezetesen : Csehszlovákiába és Lengyelországba. Világot látni indult, hogy felmérhes­se a mások által bizonyára már ajánlott piaci lehetősé­geket. Felmérte, hogy mit, mennyiért lehet vásárolni, és hazahozni — természetesen a vám megkerülésével. A következő útjai során már maximálisan élt a „turiz­mus” lehetőségeivel: ágy te­rítő, szivacskosztüm, szivacs­kabát, szett és más dolgok tértek vele vissza, ame­lyeket jó áron értékesített is. Természetesen arra vigyá­zott, hogy a személye isme­retlen maradjon —, sem a lakó-, sem a munkahelyén nem árusított. Kerékpáro­zott, majd később — a be­vétel ezt lehetővé tette — kismotorral vitte a „cuccot”. És házalt. Recsken, Istenme­zején, Kisfüzesen, Váraszón, Mátraderecskén. Aztán tudo­mást szerzett arról, hogy ki­utazás nélkül is szert tehet ilyen áruféleségekre a szege­di, úgynevezett, jugoszláv pi­acon. 1969-ben tartott terep­szemlét itt. A híresztelést igazoltnak vélte, ráadásul ke­vesebb veszéllyel járt a do­log, mivel nem kellett a ha­tárokon át cipekednie és tar­tani a vámosoktól... Ele­inte csak ruházati dolgokat vett és adott el másütt fel­áron, majd rátért az arany­ra. 1970. második felétől 1971. október 20-ig, — letartózta­tásáig — főleg csak arannyal üzletelt. Érdemes megemlíte­ni, hogy a vizsgálat során 15 medállal ellátott 14 karátos arany nyakláncot, hét pe­csétgyűrűt és öt arany kar­órát foglaltak le tőle! Ahogy a vizsgálatot veze- . tő tiszt elmondta, s igazat kell adnunk: hogy-hogy nem derült ki a házalás közel négy éven keresztül? ... És egy tapasztalat: úgy látszik, a szegedi piacon „korlátlan” lehetőség kínálkozik az ilyen és ehhez hasonló üzérkedé­sek elkövetésére, jó területe a kapzsisággal megáldott ál­lampolgáraink „érvényesü­lésének” ... Az ügyet rövi­desen a bíróság tárgyalja majd. De vajon — hány ha­sonló eset vár még felderí­tésre? Aztán: honnan tudja a gyanútlan „vásárló”, hogy valóban az értéknek megfe­lelően fizet-e az ilyen isme­retlen „házalóknak”? Erős a gyanúnk, hogy ott csapják ..yÄ '. .-i .'S-T'vísvijfc' .sv4*Xv <&"■'., ■’í'v : be az ilyen hiszékeny embe­reket, ahol akarják. A sza­Képünk a lefoglalt „áruk” egy részéről készült. (foto: Sál László) bályok ezért is születtek, s, a felelősségre vonás ezért isi lesz szigorúi fc. §. 5 t

Next

/
Thumbnails
Contents