Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;,; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECH?' < ír ", ff Híd a Fuji folyón A Fuji folyón (Japán) épített boltbajtásos hídon nem lehet . gépkocsin közlekedni, sőt, még kerékpáron sem. Egészen más a rendeltetése: az, hogy átvigyen a folyó fölött két óriási csővezetéket, amelynek átmérője több mint két méter. Ez a csővezetékhíd, a japánok állítása szerint, a leghosszabb a világon. Lézerágyúk a növényházban ? Két ausztráliai biológus felismerte, hogy lézersugárzással szabályozni lehet a növények növekedését. A kísérletek során 400 méterről tudták irányítani a virágzást. A növények fényérzékeny fehérjetestei a zöld. illetve a vörös fényre reagálnak. A lézersugárzás a növények vezérlő rendszerére hat. Az egyik kísérlet során 10 másodperces sugárzással a salátamag csírázását az ausztrál kutatók megkétszerezték. Ezzel a módszerrel a tenyész- idó annyira lerövidíthető, hogy ily módon árpát lehetne termelni Grönland szigetén, Mestersége s szigetek — hulladékból A környezet tisztaságát fe- . nyegető hulladék- és szemét- lavina már-már megoldhatatlanná váló problémájának megoldására érdekes javaslattal állt elő az amerikai tengerészeti hivatal egyik szakembere. Tervet dolgozott ki a szilárd hulladék jel- használására mesterséges szigetek létesítésében a tengerpartok közelében, amelyeket repülőtérnek lehetne felhasználni. Ez egyben mentesítené a repülőterek környékének lakóit a zajártalmaktól is, amelyet a nagy lökhaj- tásos gépek idéznek elő. Az ilyen szigetek kiválóan alkalmasak atomerőművek építésére is, mert a höfeles- leget könnyen el lehetne vezetni, s ugyancsak elképzelhető e hulladékszigetek kiépítése különlegesen nagy tartályhajók kikötőivé, ami által feleslegessé válna a meglevő nemzetközi kikötők rendkívül költséges kimélyi- tése. Tenger a homokban A Lenin nevét viselő karakulul csatorna 153 km-es hosszán, Asliabadtól nyugatra lázasan folytatják az építkezést. Itt ugyanis a jövő tengerének, a Kopetdatszkoje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy 9 emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő, amikor a pusztaságnak ezen a vidékén mintegy 50 négyzetkilométernyi mesterséges „tenger” jön létre. Ebben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd köbméter víz lesz, amely 10 ezer hektár terméketlen földre hozza el az életet. A víztárolótól nem messze, Geok-Tepe és Baha-den helységek között új település nőtt ki a főidből. A térképeken meg nem szerepel, de neve már van: Kopet-Dag. Az új település közelében a vizet nyugatra, a Kászpi- teuger irányába fogják vezetni és az építkezések harmadik szakaszának befejezése után mintegy 220 ezer hektárnyi föld válik öntöz- hetővé, illetve 150 ezer hektár, jelenleg is öntözhető terület vízellátása fog megjavulni. Fi vallomása a világmindenségről A fali sokszor nagyon régen lejátszódott eseményre, természeti jelenségre „emlékeznek”, gyakran azok egyedüli tanújaként. E tulajdonságukat az anyagukban felhalmozódó redioaktív szénnek (Ci4) köszönhetik. A radioaktív szén a Föld légkörében, a kozmikus sugarak hatására lejátszódó folyamatok eredményeképpen képződik, majd a közönséges szénhez hasonlóan oxidálódik és széndioxidgáz alakjában eloszlik a légkörben. A növények viszont széndioxidot nyelnek el a levegőből, így az évgyűrűk radioaktívszén- tartalmából a szóban forgó időszak sugárzási viszonyaira lehet következténk Naptevékenységről valló fák Az évgyűrűk radioaktív- szén-tai'talmából sojt fontos gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le. Az űrrepülések szempontjából például nagyon fontos a naptevékenység előre jelzése. A prognózisok elkészítéséhez viszont ismerni kell a Napban lejátszódó különféle folyamatok időbeni változását. Az egyik megoldás a Nap hosszú időn át való megfigyelése. Ez azonban több száz, sőt több ezer évet igényelne! A hosszú életű fák évgyűrűinek tanulmányozásával azonban ez az információ visszamenőleg -is beszerezhető. Azt már tudjuk, hogy a Nap aktív működése idején a Földre a környező galaktikákból érkező kozmikus sugárzás intenzitása csökken és fordítva. A fák évgyűrűiben tehát annál kevesebb radioaktív szén halmozódik fél, minél erősebb a naptevékenység. A jelenleg is élő fák esetében ez a vizsgálat viszonylag könnyű. A Föld egyes tájain, például Közép-Ázsiában közel 2 ezer éves fák is élnek. A múltba való „utazás” időtartama a tőzegtelepeken felszínre kerülő fenyőfa tönkök vizsgálatával tovább növelhető. Fák és a csillagrobbanások A fa Matuzsálemek vizsgálata azonban nemcsak a napsugárzás dinamikájának ku tatása szempontjából fontos Az eddig a kozmikus sugár zás forrásának tartott úgy nevezett szupernóvák felrob bánásának a mechanizmus; mindmáig tisztázatlan. Vizs gálatuk azért nehéz, mer nem rendelkezünk elég érzé kény regisztráló módszerek kel, a más galaktikákból ér kező kozmikus sugárzás ta nulmányozására. Egyelőn annyit tudunk biztosan, hog; a „mi” galaktikánkban legalább 4 ilyen robbanás tör tént: 1054-ben, 1572-ben 1604-ben és 1700-bam. De ma radt-e valami nyoma e koz mikus jelenségeknek? Bebizonyosodott, hogy eg: szupernóva felrobbanásá követően, a légkor radioaktri széntartalma mindenekelőtt; csillag által kibocsátott gam ma-sugarak miatt emelkedil Ha az illető szupernóva fel robbanásaikor elég gamma- sugár keletkezik, a fák évgyűrűi rögzítik a kozrniku: jelenségre vonatkozó infor mációt. Ezenkívül a csillag robbanás idején, eiektromo töltéssel rendelkező kozmiku sugarak is keletkeznek. Ezel később érik el a Földünkéi de szántén radioaktív szőj keletkezéséhez vezetnek. I szupernóva tehát kétszer hal lat magáról, és a fák mindi; kétszer rögzítik ezt az információt. A radioaktív szén lránt érdeklődés különösen a pul zárok felfedezésével nőtt. Je lenleg az az általános véle mény, hogy a pulzárok eg: hajdan felrobbant csilla! maradványai. így van-e ez ; valóságban, és ha igen, mi kor történt a csillagrobbanás? Az eddig rendelkezése álló adatok alapján kiszámítható, milyen távolságba! mehetett végbe a szupernóva felvillanása. Ezek a számítások azonban kísérlet igazolást igényelnek. Az évgyűrűkben felhalmozódott radioaktív szén mennyiségénél meghatározásával és a sugár- zásszint időbeni változásának meghatározásával ez í feladat is megoldható. Maximum — minimum Az öreg fáit évgyűrűi szol- !> ált. a líraik adatokat a FÖlc ■ mágneses terére vonatkozó- . an is. Mint ismeretes, a Föle ■ mágneses térerőssége nem ál■ landó. Körülbelül kétezer éve • maximumot, mintegy hatezei t éve pedig minimumot fi■ gyeitek meg. Ennél régebbre ; visszanyúlva ismét növeke■ dés tapasztalható. Megállapí■ tották, hogy a Föld mágneses • térerősségének növekedéséve ■ a kozmikus sugárzás Intan- : zítása — es így a légkörből ' keletkező radioaktív szór • mennyisége is — csökken. E, • azt jelenti, hogy a múltbaa , a légkör radioaktív széntar• talmának csökkennie kellett A fák évgyűrűinek a vizsgá latéból származó adatok iga . zolják ezt és ott mutatnál maximumot, ahol a mágnes« ' tér minimuma volt. A mágneses térrel kapcsolatos mi I nőségi vizsgálatokat eddij 1 időszámításunk előtt a 4-ii ' évezredig bezárólag végeztét .' eL . És az éghajlat ? ’ A fák emlékezete azonbai i nemcsak a régi idők radio- i aktívszén-mennyiségére vo ■ iratkozik, ennél jóval gazda ’ gabb. Évgyűrűik szélességi k például az éghajlati viszo - nyéktől, a növény korától é ’ más tényezőktől is függ. E: azt jelenti, hogy az évgyűrűk részletes elemzése szá- I mos természeti jéienségrő . szolgáltathat információt. Ki■ derült például, hogy a tölgyfa anyagának egyik gyakori ’ hibája — a belső háncs — ’ általában hirtelen éghajlat ■ változások idején keletkezik 1 így volt ez 1940-ben is amelynek hosszan tartó erős fagyát 1938-ban és 1939-ben aszályos nyár előzte meg Ugyanez történt 1890—1892 körül is. Az évgyűrű szélessége és a Nap ciklikus tevé- 1 kenysége között szintén létezik összefüggés. A fák tehát igen fontos információt szolgáltatnak a botanikusok, az erdőgazdaság szakemberek, nemkülönbA az archeológusok, a geofizikusok. a csillagászok, az asztrofizikusok és talajszakemberek, sőt esetleg még e kriminalisták számára is. A hangjelenség tanulmányozása A katonai repülés a hatvanas évtizedben már a szuperszonikus stádiumát élte. A polgári repülés viszont csak napjainkban ér abba a korszakiba, amikor megjelennek az égbolton a hangsebesség feletti hatalmas utasszállító gépek. A hangrobbanás jelenségével tehát fokozottabban kell számolni, ennek destruktív és lélektani hatásaival egyaránt. A franciák a Concorde 1974-es szolgálatba állítása miatt kezdtek beható kutatásokat végezni a hangrobbanással kapcsolatban. Elsősorban nem a jelenség keletkezése érdekli a kutatókat, mert ezt a fizika már régóta ismeri, hanem a robbanás hatása, következményei. A kutatást a közös német—francia Ballisztikai Kutatóintézet (Saint- Louis) , mérnökei vezetik. A helyszínen végzett kutatás mellett az intézetben nemrégiben egy hangrobbanást imitáló berendezést helyeztek üzembe, amely elsősorban a robbanás következtében fellépő légnyomást utánozza. Kisebb méretű szimulátorok építése is folyamatban van, ezeket az ország különböző részein helyezik majd üzembe. A mozgó szimulátorok segítségével á hangrobbanás hatását vizsgálják az újonnan épült házak szerkezeteire. Egy másik vállalat pedig a hangrobbanásoknak a műemlékekre gyakorolt hatását vizsgálja, szintén szimulátorral. Orvosok és pszichológusok a hangrobbanásoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását veszik bonckés alá. Elsősorban az érdekli őket, hogy a hangrobbanás kifejtette hirtelen ijedtség milyen mértékben iiat az idegrendszerükre, vérkeringésükre, és ez mennyiben befolyásolja a munkaképességüket, teljesítményt. Szociológiai tanulmányokat is végeznek a hangrobbanásoknak a társadalomra. gyakorolt hatosával kapcsolatban. Földi erőforrások felmérése a világűrből Ez év tavaszán indul be az amerikai ERTS-program, amely a Föld „erőforrásainak”, energiájának, ásványi kincseinek, mező- és erdőgazdasági tartalékainak íéLnié- róset célozza. A NASA illetékesei jelenleg 155 elfogadott tervet tanulmányoznak, amelyeket 22 ország szakértői terjesztettele elő. Az első ERTS-nold három francia programot teljesít majd. Egyrészt a francia atlanti partok üledékes zónáit méri a világűrből, másrészt Franciaország délnyugati térségében vegetációs térképet készít, illetve a Rhome- delta vidéket földrajzi, kartográfiai és demográfiai szempontból vizsgálja. Mélyhűtött élet Állatok mesterséges megtermékenyítésénél már eddig is jó eredményeket értek el mélyhűtéssel konzervált spermákkal. Ezt a módszert most embernél is alkalmazta egy Los Angeles-i kutató. Néhány év alatt 196 betegénél végzett mesterséges megtermékenyítést konzervált spermával. 92 nő vált így terhessé és 68-mak már meg is született a gyermeke. Csupán -négy esetben következett be koraszülés és csak egy csecsemőnél tapasztaltak kisebb eltorzulást: egy ujja hiányzott. A konzerválásra szánt spermát glicerinnel telt üvegampullába forrasztják, majd azt folyékony nitrogénbe helyezve mínusz 196 fokon fagyasztják. Valószínűleg tetsző>- leges ideig tárolható anélkül, hogy biológiai funikciókópes- sége károsodna. > Egyre több férfi sterillzálitatja magát az USÁ-ban, ezért egyre növekszik az érdeklődés a mesterséges megtermékenyítés ilyen módja iránt, hiszen így a férfiak „letétbe helyezett” spermával is „nemezhetnek” gyermeket. Természetesen még sok további tapasztalatot kell gyűjteni, mielőtt a „spermabankot” általánossá tennék. Akinek gyenge a szíve, tartózkodjék az alkoholtól A tartós, nagy havazások területén a* utóbbi évek során gyorsan terjedtek e! a motoros haj- m tású „liómobilok”. Az újfajta jármű magas Uóréteg felett anélkül siklik, hogy abba mélyen belesüpm m pedne. De természetésen vékony hórétegen, sót, jégen is folytathatja az útját. Elöl kormányozható m m sítalpakon siklik, hátul gumi hernyótalpak szolgálják a jó kapaszkodást és a gyors előrehaladást B m ^ ffm biztosító erőátvitelt. A motoros szán általában óránkénti 50—60 kilométeres sebességgel haladhat, de " kedvező körülmények között a 100 krn/óra sebességet is elérheti. A „Immobil" az északi területeken tökéletesen és megbízhatóan pótolja a kutya- és rénszarvasig jm m Kit szánokat. Egy- vagy kétszemélyes kivitelben készítik. Rövid idő alatt az eszkimók,' prémvadászok, n/K ff H JF B erdészek stb. kedvelt közlekedési eszköze lett, # W B M M m— a sportolók számára a motoros szánok legkülönfélébb formált fejlesztették ki. Ahol azelőtt csak csendesen sikló síelőket látott ez ember, ma már zajos „hómobillal” száguldó sportolók is megjelentet, _______ munkáját. A New York-i • Fordham -Miseri cord ia kórház négy specialistája kijelentette, hogy a legkisebb ' szívpanasz esetén is hatoro- ( zottan káros akár a minirná- < lis alkoholfogyasztás is. Ele- i gendő egy étkezés előtt fel- | hajtott pohárka ital — írja | a négy kardiológus az amerikai orvosi szaklapban —, ! máris romlik a szívműködés, , ahelyett, hogy javulna. 1 A Lawrence Gould vezető- ; se alatt dolgozó négy szak- 1 ember tíz beteg és négy • egészséges alanyon végzett > kísérletek során jutott erre a megállapításra. Valamennyi \ kísérleti alanynál megmér- . ték, mennyi vért továbbít a < szív •percenként fél deci ko- i nyak, vagy kanadai whisky j elfogyasztása előtt és után. J Az eredmény: az egészséges alanyoknál az al- j konol gyorsítja, a betegeknél csökkenti a vérellátást. ! Az alkohol halasa tenné- ! szétesem attól függ, hogy sú- | lyos, vagy kevésbé súlyos be- ' tegséggel állunk szemben. ,.A vérkeringés lelassulása — ► mondja Gould —, rosszabbo- £ dást idézhet elő a beteg álla- < pofában, esetleg szívrohamot • válthat lei.” 5 Gould azt tanácsolja a be- -1 tegeknek, hogy legyenek na- h gyón óvatosak, ha ünnepé- p lyes összejövetelen, vagy fo- “ gadáson vesznek részt. „Le- <• gyenek mértékletesek, mert £ esetleg két whisky, vagy oly- g kor akár egyetlen koktél is S végzetes követkeaményekkel g járhat.” £-tyz d ivazveiemeny tuüd- tában, hogy egy-egy pohárka alkohol mindenkiinek jót tesz. még a szívbetegekneik is. Azt tartják ugyanis, hogy az alkohol tágítja az ereket és megkönnyíti a szívizom
