Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
Termel az egri új cserépgyár Próbaüzem két műszakban KISZkitüntetések munkásőröknek A Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a KISZ központi bizottságának intéző bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöksége — a Munkásőrség, a KISZ és az úttörőszövetség kapcsolatainak ápolásában, erősítésében végzett kiemelkedő tevékenységükért a KISZ-szervezetek, az úttörő- csapatok politikai nevelő- munkájában való aktív részvételükért — kitüntetéseket adományozott munkásőr- parancsnokoknak, helyetteseknek, munkásőröknek. KISZ Érdemérem kitüntetésben 22-en részesültek, Aranykoszorús KISZ-jelvényt 40- en, Kiváló Üttörővezető kitüntetést 17-en kaptak. A munkásőrök és parancsnokok egy csoportjának pénteken Budapesten, a | Hotel Ifjúságban ünnepélyes külsőségek között dr. Horváth István, a KISZ központi' bizottságának első titkára nyújtotta át az elismerést. Az ünnepségen — amelyen részt vett Papp Árpád. vezérőrnagy, a Munikás-------------------------------------—---------------------------------T E lhunyt dr. Brezanóczy Pál \ egri érsek_______I D r. Brezanóczy Pál egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanáus elnökségének tagja, a Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságának elnöke, súlyos betegség után tegnap, pénteken délelőtt elhunyt. 'Martnoly Antal szakmunkás a kommá; tetején léoo gúzbefúvákát ellenőrzi. (Foto: Kiss Béla) 1969-ben indult az egri Homok úti cserépgyár 92 milliós beruházása, s az elmúlt hetekben már megjelentek az első kiégetett cserepek az alagútkemence kivezető nyílásában. Mint már arról korábban írtunk, az üzem teljesen automatizált: korszerű szállítóberendezései kiküszöbölik a téglaiparban szokásos nehéz fizikai munkát. Sok erőfeszítésébe került a gyár vezetőinek, amíg a próbaüzem megkezdéséig eljutottak; az alvállalkozók késése miatt az átadási határidő betartása is veszélybe került, s több áthidaló megoldást kellett így is alkalmazniuk néhány gép hiánya miatt. E napokban azonban már nincs akadálya a folyamatos próbaüzemnek, két műszakban termel a gyár. — Januárban kezdtünk egy műszakkal, s é hónaptól tudunk két műszakban termelni — mondja Komjáthy Attila gyárvezető. — A program szerint 20 ezer cserepet kell gyártanunk, ennek a hatvan százalékát már most sikerült teljesíteni, ami ugyancsak örvendetes, ha figyelembe vesszük, hogy a gépek is most vizsgáznak, s a munkások sem kellően begyakorlottak még. Ahogy végigjárjuk a több mint száz méter hosszú üzemcsarnokot, szembetűnik, hogy igen kevés ember dolgozik a gépek mellett. Az üzem mintegy ötven munkása közöl Is legtöbbnek az ellenőrzés és a karbantartás a feladata. Az agyag kibányá- szásától a cserepek vagonba rakásáig az egész technológiai folyamatban mindössze kétszer érinti emberi kéz a terméket: amikor a szárított cserepet a szállító „hintára” rakják, s másodszor pedig amikor a kemencébe kerülő rakományokat állítják össze. — Sokkal könnyebb a munkánk, mint a másik üzemben, ahol eddig dolgoztunk — mondja Blasko- vics Mária —, itt csak egy mozdulat kell, amíg a hintákra rárakjuk a cserepeket, azelőtt pedig elég sokat kellett cipekedni. Egy ember ügyel csupán a cserepeket méretre vágó automata mellett is. Itt még előfordulhat az a hiba, hogy az új, nem bejáratott rámák, amelyek a nyersanyagot továbbítják, nehezebben csúsznak és elakadhatnak. — A kemencékből most még kétóránként jön ki egy- egy rakomány — mutat a gyárvezető a megrakott tolólapokra —, de ez az idő is hamarosan lerövidül. A hónap végére a terv szerint már kilencven perc elég lesz a cserép kiégetéséhez, a teljes üzemnél pedig 74 perc az előírt norma. Igen jól működnek a gázbefúvók, bevált az alagútkemence: ezt az ütemgyorsítást meg tudjuk valósítani. A csarnok udvar felőli oldalán rakják kupacokba a szárított cserepet, s ugyancsak erről az oldalról várják a vagonok is a kész szállítmányokat. — A tolólapokat még emberi erővel kell mozgatni, mert a gépi továbbítást a kivitelező késése miatt nem tudtuk megoldani. A vállalatunk gépműhelye azonban már készít ilyen kocsikat, s ezek nemsokára meg is érkeznek, — Itt a rakodásnál a gyakorlatlanság még sokat lassít a munkaütemen, bár az eltelt időhöz képest hamar beletanultak a dolgozók. A nagyobb baj a munkaerő- hiány. Sokan azt hiszik, hogy ebben a gyárban is a nehéz testi munka, a cipekedés a jellemző. Pedig a gépsorok itt már egészen más munkakörülményeket biztosítanak: ez a cserépgyár, a hagyományosnál ötször-tízszer •nagyobb hatékonyságával, már modern nagyüzemnek nevezhető. A látottak mindenképpen ezt bizonyítják. S minél hamarabb sikerül a program szerinti termelési szintet elérni, annál gyorsabban megtérül ilyen termelékenység mellett a drága gépek értéke is. (bekell) őrség országos parancsnoka és Kutika Károly vezérőrnagy, az Ifjú Gárda Országos Tanácsának elnöke is. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült Nagy Emil, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettese. Dr. Brezanóczy Pál 1912-ben született és az innsbrucki egyetem teológiai fakultásán végezte tanulmányait. 1935-ben szentelték pappá. 1938—12 közölt a kassai hittudományi főiskolán a teológia tanára. 1942-től egyházi • közigazgatási beosztásokat tölt be. 1951-től kanonok, pápai prelátus, 1959-től püspök, az egri érsekség apostoli kormányzója. 1969-től töltötte be haláláig az egri érsek tisztét. Dr. Brezanóczy Pál temetéséről később történik intézkedés. Zárszámadásokról jelentjük Növekedett a tiszta vagyon Nagyvisnyón Pótolják a bevételi kieséseket Mezőtárkányban E héten tartották a 105 tagot számláló nagyvisnyói Alkotmány Termelőszövetkezet közgyűlését. A vezetőség nevében az 1971. évi gazdálkodásról Kiss Albert, a termelőszövetkezet elnöke számolt be. Elmondotta többek között, hogy a termelőszövetkezet megalakulása óta eltelt 11 év alatt az 1971. éves esztendő volt a legeredményesebb. A jó gazdálkodás eredménye, hogy a termelőszövetkezet tiszta vagyona mintegy 800 000 forinttal növekedett. A közös gazdaság az 1971. évre tervezett 5 411000 forintos árbevételi tervét 6 144 000 forintra teljesítette. A tsz elnöke beszámolójában megemlítette, hogy az elért jó eredményt nagyban elősegítette a melléküzemágak helyes megválasztása. Mezőtárkányban pénteken délelőtt a művelődési ház nagytermében tartotta meg zárszámadási közgyűlését az Aranykalász Termelőszövetkezet. Tóth Ignác, a .termelőszövetkezet elnöke beszámolójában kritikusan vizsgálta az elmúlt gazdasági év munkáját, rámutatva azokra a hiányosságokra, amelyek jelentős termés- és jövedelemkiesést okoztak. A kedvezőtlen időjárás kihatott a növénytermesztés egyes ágazataira. Kenyérgabonából, Egv szocialista brigád embersége •• Örömet szereztek az öregeknek A napokban négy fiatal munkásember kereste fel a vámosgyörki szociális otthon vezetőjét. Elmondták, hogy egy szocialista brigád tagjai, társadalmi munkában szívesen végeznének javításokat az oltonba n. segítenének rendben tartani a berendezéseket. Patronálni akarják az öregeket. A mintegy száz idős embernek otthont adó intézetben első alkalommal jelentkeztek munkások ilyen felajánlással, igy az első napokban némi fenntartással is fogadták őket. A Heves megyei Vízmű Vállalat gyöngyösi üzemegységénél dolgozó „Mátra’’ szocialista brigád tagjai azonban hamar eloszlattak minden ~ kétséget: szinte mindennap megjelentek az otthonhjm, megjavították már a Levezet éket, 9f el romlott villanykapcsolókat, elvitték a tolókocsikat, s felújítva. kifestve hozták visz- sza őket. Legutóbb pedig a konyhai kisgépek között tartottak ..szemlét", s a kisebb hibákat azonnal kijavították. Dr. Újvári Bólémé intézetvezető elmondta, hogy évente igen sokat költöttek ilyen munkákra, nem beszélve a hosszú várakozásról. amíg egy-egy javítás befejeződött. Nagy örömmel fogadták te hát az őszinte segítséget Kis László brigádjától. A kisebb javítások után a brigád tagjai a kastély körüli tízholdas park kerítését újítják inajd, fel; vállalták, hogy szabad szombatjaikon elvégzik a festést is. örömet szereztek az öregeknek; emberségből, példamutatóan. szocialista módon. mm Összefogás: valóra vált tervek Látogatóban Heréden HA Gyöngyösön jár az ember, s p. járás községeire tereli a szót, a 2300 lelkes Herédet úgy emlegetik, mint amely szemlátomást fejlődik. Csalc a harmadik ötéves tervidőszak folyamán annyi feladatot megoldott, hogy jósze- rint öt más falunak dicsőségére válhatna. Kétmillióból kultúrházat emeltek maguknak a herédiek. megépült a törpe vízmű háromkilométernyi csőhálózattal, felújították az iskolát, a Csillag utcában új hidat hyzlak, park díszít már szinte minden közterületet, s talán két utca található a községben, amelynek nincs járdája. Ismerkedve mind e titkok hátterével, elsőként az összefogás szelleméről kell szólnunk. Párt, tanács, termelő- szövetkezet, népfrontbizottság családi szövetségben dolgozza ki évről évre a falusi feladatok megoldásának akcióprogramját, mindenkor első helyen ve ve figyelembe a lakosság észrevételeit, javaslatait. A heréd! tanácsvezetők a múltban, de jelenleg is pontos nyilvántartást fektetnek fel a tanácstagi beszámolókon, a választásokat megelőző jelölőgyűléseken az elmondott igényekről, s figyelembe veszik a tervezésnél a Hazafias Népfront, vagy egyéb tömegszervezetek véleményét. Érdemes kiemelnünk itt a helyi termelőszövetkezettel történő rendszeres tervegyeztetést is, ami nagyon sok probléma megoldását segítette a közelmúltban. Százezer forintot adott például a Mátravidéke Tsz a művelődési otthon megépítéséhez, s üzemeltetéséhez i§ hozzájárul évente 20 ezer forinttal. Ugyanígy felbecsülhetetlen az a segítség, amit három kilométer makadámút alapanyagának fuvarozásával nyújtott a szövetkezet a községnek. A valóra vált remények megváltoztatták a lakosság korábbi hangulatát is! Ennek mérhető kifejezője a növekvő áldozatvállalás, az egyre tempósabb társadalmi munka, amelynek értéke a harmadik ötéves terv végén megközelítette az egymillió forintot. Nagy sző ez egy ilyen kis községben, különösen ha figyelembe vesszük a községfejlesztési alap háromszorosra emelkedését, ami szintén jelentősen igénybe vette a lakosság anyagi erejét. MIT ÍGÉR Herédnek a negyedik ötéves terv? Temesvári József tanácselnök felsorolásában első helyet foglalt el a vízhálózat építésének belejezese termelőszövetkezeti támogatással, s ösz- szesen mintegy háromnegyed milliós társadalmi munkával. A tervidőszak végén nem akarnak gyalogjáró nélküli utcát látni a ijúuban. ötven férőhelyes új óvoda is kell az elavult helyébe. S szerepel papírra vetett tervükben a fogyasztási szövetkezet segítségével megvalósítandó melegkonyhás vendéglő létrehozása, az orvosi rendelő átépítése, fogorvosi részleggel való kibővítése, továbbá az iskolákért rendezése, amellyel be is fejeződik a község parkosítás» takarmánygabonából, őszi árpából, borsóból, kukoricából, valamint cukorrépából sem teljesítette a tervezettet az ágazat. A takarmány- termesztés gyenge hozama az állattenyésztésre is kedvezőtlenül hatott. így évközben több mint ötmillió forintos bevételi kiesés mutatkozott, ám a közös gazdaság ezt a jelentős negatívumot terven kívüli bevételekkel ellensúlyozta. így a tervezett 35 forintos munkaegységet biztosítani tudták a szövetkezet tagságának. Pénteken még egy zár- számadó közgyűlésre került sor Markazon, a Mátra Völgye Termelőszövetkezetben. Az ünnepi közgyűlésen megjelent dr. Misi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője, valamint dr. Takács Sándor, az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. A közgyűlés előtt Halasi János elnök számolt be az elmúlt évről. Elmondotta, hogy a közös gazdaság a visontai hőerőmű és bánya területigénye miatt 600 katasztrális holdról mondott le. Természetesen megfelelő ellenszolgáltatás fejében. A Mátra Völgye Termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodott az 1971 - es évben. Nőtt a termelő- szövetkezet közös vagyona, 2 200 000 forintos költséggel új hajtatóházat építettek, ahol 120 női dolgozó kap munkalehetőséget a termelőszövetkezetben. Az elnöki beszámoló ismertette, hogy a 1—10 órás munkanapra eső jövedelem 89,60 forint, amely öt forinttal magasabb az elmúlt évinél. A termelőszövetkezet év végi részesedésként minden megkeresett 100 forintra 50 forint év végi részesedést fizetett ki. MßiMibQ (wobivHv) I vm. iefrrww Jt#., wmhbImU