Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
KOSSUTH 8.16 Luxemburg grófja. Részletek 8.58 Századunk poklait járva. 2. rész 9.18 Operarészletek 9.57 Téli. olimpia 10.05 Nyitnikék 10.40 Zenekari muzsika j 1.20 Visszaeső bűnösök 11.30 A Szabó család « 12.20 Ri nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 A rivalda túlsó oldaláról 14.30 Grútsiai műsor 13.10 Indulók 15.20 Iskolarádió 16.05 Kórusmüvek 16.14 Dokumentumműsor 16.34 De Falla: A bűvös szerelem — baiettszvit 17.20 Holnap közvetítjük .. • 17.40 Riport 17.55 Nóták 18.20 Regényismertetés 19.28 Aranyhangok: Mario del Monaco 19.58 Vers 21.03 Esti beszélgetés 21.43 Népdalfeldolgozások 22.20 A dzsessz világa 23.20 Schubert: d-moll vonósnégyes o.io Sanzonok PETŐFI *.05 Romantikus zen* 0.05 Népdalok s.30 Riport n.55 Néhány perc tudomány 12.00 Händel- és Beethoven- mflvelt 13.03 Házunk tája 13.23 Kórusmüvek 11.00 Kettőtől — hatig . 18.20 Kamarazene 19.10 Made in Hungary 20.28 Kis magyar népraja 20.33 Népdalcsokor 21.05 Operettrészletek 21.25 Visszhang 21.55 Zenekari hangverseny 23.15 Könnyűzene MAGYAR 0.30 Európa bölcsője: Perzsia KM» Riportfilm a munkásőrség jubileumára 10.35 Viszontlátásra Monsieur Groek. Magyarul beszélő francia fiira • 13=58 Fekete Péter. Magyarul beszélő csehszlovák film 15,88 Közvetítés a téli olimpiáról 17.45 Hírek 17.50 Meccs. Lengyel rajzfilm 13.00 Ifjúsági telemagazin 13.45 Kibernetikai modellek 39.15 Esti mese 19.30 Tv-hírado 20.00 Atkozott kölyök. Magyarul beszélő francia film. (14 éven felülieknek) 21.20 Opera függöny nélkül 22.30 Tv-hírado POZSONYI 8.10 Sapporo *72. 19.00 és 22.10 Tv-hlradó 19.40 Dalok 20.00 Doktor a pénztárban! V. Tv-játék 21.'25 63 22.35 Sapporo ’72. fmz€ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Mr. Tibbs nyomoz Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és este fél 8 órákor Ralu hercegnő hozománya Színes román kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Felszabadítás III. GYÖNGYÖST SZABADSÁG K feketeszakáll szelleme HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nyulak a ruhatárban HATVANT KOSSUTH Az elhagyott hazban ISI ÜGYES ET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajos.;. -Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részere is. ' Gyöngyösön: 3 9 órától csütörtök mgjtel 7 Óráig, a .lókai utca 41. ■vara alatti rendelőben. {Telelni: 17-37). Életmentő helikopter Nem ritkaság, hogy a repülőgépeket a nyílt tenger fölött éri szerencsétlenség, vagy a víztükörre kell kényszerleszállást végrehajtania az elromlott gép pilótájának. Ilyenkor a helyszínt megközelítő helikopterek nyújthatják a leggyor sabb segítséget. A minél gyorsabb segítségnyújtás annál is inkább indokolt, mert az ilyen katasztrófáknak, kényszer- leszállásoknak csaknem mindig vannak túlélői, A viz fölött lebegő helikopterre azonban a kötélhágcsón való felmá szás nagyon körülményes, különösen akkor, ha sebesültek kiemeléséről van szó. Éppen ezért a KLM holland légi- társaság olyan helikoptereket tart állandó készenlétben az Északi-tengeren való segítségnyújtás céljára, amely az el- merülés veszélye nélkül leszállhat a víz felszínére. A helikopter két perc alatt automatikusan felfújódó, 25 személyes gumitutajt is magával visz. amit még a leszállás előtt ledob a vízre. A helikopter szükség esetén a bajba jutott hajók legénységének, utasainak életmentésére is rendelkezésre áll. Magas szovjet elismerés egy magyar tudósnak Az Antarktiszt kutató szovjet bizottság a hatodik földrész fölfedezésének 150. évfordulóján alapított emlékpia- kettél tüntette ki dr. Láng Sándor professzort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem földraj ztudamányi tanszékének vezetőjét. ★ Kitüntetése alkalmából dr. Láng Sándor elmondotta az MTI munkatársának: —■ Két évvél ezelőtt, 1070. januárjában ünnepelte a tudományos világ a Szovjetunió Tudományos Akadémiája leningrádi emlékünnepségén a Belling^hauBen-expedí- cio nagyszerű eredményének, az Antarktisz fölfedezésének 150, évfordulóját. A Vpeztck és a Mimnij hajók történelmi útjának évfordulóján alapították az emlékplakettet, amellyel részint kiváló An- tarktisz-ku tatókat, részint olyan külföldi szakembereket tűntetnek ki, akik szovjet vonatkozású földrajztudomány! kutató- és szakirodalmi munkásságot fejtettek ki. — Magam ez utóbbiak sorába tartozom. Két évvel ezelőtt Magyarország képviseletében részt vettem az említett ünnepségen, majd utána egy évet töltöttem vendégprofesszorként a leningrádi Zsdanov, a moszkvai Lomonoszov, valamint a kazá- nyi és az irkucki egyetemen. Tudományos munkásságom jelentős részét szenteltem Grúzia és Örményország, valamint az Antarktisz földrajzának. — Bár a kitüntetés aze- mélyemben engem ért, az egész magyar geográfiának szól. Ez egyébként a szovjet Antarktisz-bnaottság elnökhelyet teöégiek, az emjékpla- ketthez csatolt meleg hangú kiférő levélből is kitűnik, amelyben többek között azt a reményét fejezi ki, hegy a magyar és a szovjet tudósok együttműködése az Antark- tiszon is egyre szorosabbá válik. Sötétek az utcák — Hibás reklámok rontják a városképet Milyen a közvilágítás napjainkban, és milyennek kellene lennie? — erre a kérdésre adott választ aíZ Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság széles körű koncepciója, amelyet kedden vitattak meg a Technika Házában a Magyar EMetrotechni- kai Kgyesület vezető szakemberei. Megállapították, napjainkban a közvilágítás nem megfelelő, nem eléggé világosak az utcák a fővárosban és még kevésbé a vidéki településeken. Az egyre szennyezettebb városi levegőben a lámpatestek hamar tönkremennek, néhány hónap alatt oly mértékben piszkolódnak, hogy 50 százalékra csökken világító képességük. Gyengék a különböző világító reklámok is, amelyek hamar betűhiányossá válnak és így rontják a városit épet. A tapasztalatokat összegezve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakemberei kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyekkel lényegesen javíthatnák a közvilágítást. A javaslatok között első helyen áll, hogy hozzanak létre közös, koordináció bizottságot. Megvitatták azt Is. hogy milyen hazánkban a városi főútvonalak ideális megvilá- gítottság». Mint mondották, a jelenlegi szabványok 25 lux-ban határozzák meg, az igéqyek azon ban ennél is magasabbak, s a szakemberek véleménye szerint el kellene érni a 30—10 luxot. Az év első tanácsülése Vámosgyörkön Megtartotta első tanácsülését a Vámosgyörki Községi Tanács. Az ülés napirendjén az 1972. évi költségvetés szerepelt. A tanácsülést, amelyen képviseltette magát a járási hivatal is, Bíró Miklós tanácselnök nyitotta meg. Bodri Sándor vb-titkár ismertette részleteiben a költségvetési előirányzatot és a községfej- lesztési alap gazdálkodási tervét. A napirendhez a tanácstagok többsége hozzászólt, javaslataikkal különösen az út- és vízhálózat fejlesztését szorgalmazták. A községfejlesztési feladatok között kiemelkedő a rohamosan fejlődő vasúton túli, úgynevezett újtelep kommunális ellátásának fejlesztése, amely az új ötéves tervben is szerepel. Bíró Miklós elnöki összefoglalójában a tervek megvalósításához kérte a lakosság támogatását, főleg a társadalmi munkában való részvételt. Dr. Bodó Jenő Vámosgyörk Beszámoló a KISZ- kongresszusról Három alapszervezet diákjai vettek részt az egri Gárdonyi Gimnázium legutóbbi KISZ-gyűlésén. A taggyűlésen részt vett Nagy Katalin, az egri városi KISZ- bizottság első titkára is, aki beszámolt a KISZ VIII. kongresszusának eredményeiről. A hallgatók megismerhették, milyen munkát végeztek a kongresszus küldöttei. Az élménybeszámoló után a fiatalok kérdéseire adott választ a KISZ városi titkára. Nagyidai Imre Eger Néhány szó oz egri fyqlogutákról A magasépítő tervező mérnökök bonyolult számításokat végeznek. Terheléssel, önsúllyal, szélnyomással és még sok minden mással számolnak. A látszólag egyszerűbb tervezést végzőké, mint a parkosítóké, néha nehezebbnek bizonyul. A gyalogutak tervezésénél ugyanis a célszerűségen felül nem kis mértékben számolni kell az emberek fegyelmezetlenségével, lustaságával, kíméletlen közönyével is. Hogy ez így van, erre példa Egerautóbusz-pályaudvar környéke. Ott, ahol ezeket a szempontokat nem vették figyelembe, a gyepszőnyeg a legcélszerűbbnek látszó irányokban, kíméletlenül ki van taposva. Kiváltképpen ott, ahol egy több méter széles aszfaltozott járda a haladás fő irányában nem folytatódik. A járókelők a gyepen át nem egy, de három iránv- ban is kitaposva folytatják. Ahol a gyalogközlekedés veszélyes és az autóbusz-pályaudvar forgalmát zavarja, azt lánckorlátok elhelyezésével kellene megakadályozni. A közönség érdekében feltétlenül érvényt kellene szerezni a hatósági intézkedések szigorú betartásának, de biztosítani kell az ésszerű gyalogközlekedést is. Martonffy Dénes Bger Gondolatok egy cikk olvasása közben A termelőszövetkezeteknek legnagyobb gondjuk most a zárszámadás, s így természetszerű, hogy ebben az időben kevesebbet törődnek saját könyvtárukkal. Ennek ellenére érdemes odafigyelni Pécsi István ezzel kapcsolatos cikkére. Saját gyakorlatomból tudom, hogy a legkisebb termelőszövetkezetek is rendelkeznek valamennyi mennyiségű és valamilyen minőségű könyvtárral. Ez a maga nemében természetes is és szép is, de az egyszerű ténymegállapítással nem elégedhetünk meg. Az említett cikkben is igen kevés a pozitívum. Ismerve termelőszövetkezeteink dolgozóinak életkorát, érdeklődési körét és elfoglaltságát, érthető, hogy kevés helyen van kihasználva a termelőszövetkezet házi- könyvtára. A „holt könyvek” gondosan lezárt szekrényben csak dekoratív jelleggel bírnak, porosodnak és nem egy közülük úgy értéktelenedik el, hogy senki sem vette a kezébe. Okvetlen egyet lehet erteni azzal, hogy a leghelyesebb a szépirodalmi könyvállományt átadni a községi könyvtáraknak, a szakkönyvállományt pedig meghagyni a szövetkezetnél. A szakkönyvállománynál is érdemes számvetést tenni. Nagyon sok termelőszövetkezetben a jelenleg meglevő szakkönyvkészletet még valamikor a kezdeti időszakban vásárolták. Az azóta eltelt 10 esztendő alatt a mezőgazdaság sokat haladt előre és ezzel természetesen lépést tartott a szakiroda- lom. Sajnos, az új szakirodalom azonban már nem található a termelőszövetkezet könyvespolcain. Valóban az lesz a megoldás, ha a termelőszövetkezeti könyvtárak átkerülnek a községi könyvtárak tulajdonába, a szakkönyvállomány pedig, felfrissítve a legújabbakkat, a gazdasági szakvezetők kezébe. Varga Gyula Kál Napirenden a kereskedelmi tevékenység A Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága legutóbbi ülésén a kereskedelmi tevékenységről tárgyalt. Tájékoztatták az igazgatóság tagjait arról, hogy a kereskedelmi forgalom 1971-ben 56 millió forintról 62 millió forintra növekedett. Az összforgalmon belül az iparcikk forgalma emelkedett le'gjobban, itt a növekedés több mint 18 százalék. Az élelmiszercikkekből 7,5, a ruházatiból 6 százalékkal fogyott több mint az előző esztendőben. Az eredmény egyik oka a jó áruellátás volt. A vendéglátóiparban az ételforgalom növekedett. Az ÁFÉSZ 1971. évi nyeresége mintegy 3 millió forint lesz, ebből körülbelül 350 ezer forint lesz a nyereségrészesedés. Zay József Pétervására Köszönet a gyógyítóknak... Idős, hetvennégy éve* nyugdíjas vagyok. Bizony, esztendőimnek száma sok, ám az egészség már minden nappal kevesebb. Nemrég a betegség a lábamról is levett, úgyhogy a kórház lakója lettem. Három hetet töltöttem az I-es kórház belgyógyászati Osztályán, a 8-as kórteremben. Olyan szeretettel és gondoskodással vettek körül ott bennünket, amit én még soha és sehol nem tapasztaltam. Nem kényszerű kötelességből cselekedtek az orvosok és az ápolók, hanem tiszta áldozatkészség, nemes emberség vezette őket, hogy necsak fájdalmainkon, egészségünkön, de legapróbb gondjainkon is segítsenek. Ezért is fogtam tollat, hogy valamennyi betegtársam nevében köszönetét mondjak az osztály minden dolgozójának, orvosoknak, ápolóknak, közöttük is mindenekelőtt Czirner József főorvosnak és Horváth Sándor osztályorvosnak. Idős és régi olvasójuk kéri, hogy teljesítsék kívánságát, s tolmácsolják lapjukban is a köszönetét gyógyítóinknak. Idős Besenyei János Eger Sepregi az az ember, akinek színes képzelöereje van, mindig lehet valami érdekeset hallani tőle. Aránylag eléggé szavahihető is, már többször rajtakaptam, hogy igazat mond. Legutóbb, amikor belebotlottam, a következőket mesélte: Mindenki tudja rólam —, így kezdte —, hogy élénk áloméletet élek, hasonlatosan Babits Mihály híres regényének, „A gólyakalifá’’-nak hőséhez. Természetesen az én álmaim se mindig kellemesek. Almomban gyakran kapok levelet, s különösen sok zavart okozott egy visszatérő motívum: az, hogy rosszul látok, s szemüveg nélkül nem tudok olvasni. A nappali, vagyis a valóságos életemben ilyen problémám nincs, hiszen szemüveget viselek. Egy éjszakán aztán megoldódott a rejtély. Akkor este sokáig olvastam, végül is a könyv kiesett a kezem.ből és elaludtam. A villany is égve maradt. Azt álmodtam, hogy hosszú levelet papiam Svájcban élő nagynénikémtől, és a levelet most végre először jól cl is tudtam olvasni. Reggel, amikor felébredtem, rögtön rájöttem, hogy a szerencsés fordulatot az okozta, hogy a szemüveg éjszakára az orromon maradt. Attól fogva elalvás előtt se gatni és általában jól bírom a gyaloglást, már régebben különösnek találtam, hogy ha álmomban teszek cgy-egy kiadós gyalogtúrát, mindig nagyon kifáradok és reggel kimerültén ébredek. A szemüvegügy után rájöttem, hogy az ágyban is szükségem van lúdtalpbetétre, tettem le többé a szemüvegemet, s azóta álmomban is kifogástalanul latok.-r Az érdekes véletlen nyomán azután újabb felfedezést teltem — folytatta Sepregi. — Rájöttem, huy.i a nappal megszokott egyezi használati tárgyakat se nélkülözhetnem éjjel az ágyban. Minthogy szerelek kiránd ul ugyanis bokasüllyedésem lécén, betétet hordok a cipőmben. Ezek után esténként vászonból lehasított csíkkal könnyeden a talpamra erősítettem a rugalmas műanyag betétet, és úgy almi tam el. Mondhatom máj nak, azóta almomban már többször menjürlam gyalog a Hánnnshatár-hegyet, sőt, voltam a lajos-forrásnál is, de egyáltalán nem fáradtam el... — Néha vendéglőbe is járok álmomban. Ezzel azonban egy kellemetlen élményem volt. Addig rendszerint az történt, hogy mielőtt még fizetésre került volna a sor, szerencsésen felébredtem. Nemrégiben azonban nem tudtam megelőzni ilyen időzített ébredéssel a főpincér jövetelét és fizetnem kellett. Igen ám, de kiderült, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat! Kínos pillanatok voltak ezek. Rendőrt hívtak, mert hitelezési csalás szándékát tételezték fel rólam. Azóta lefekvéskor mindig a pizsamám zsebébe teszem a pénztárcámat, és el- hihetik nekem, hogy valamennyi ilyen esti mesterkedésem között ez volt eddig a legszerencsésebb fogás.., — Miért? — szóltam közbe. — Azóta nincs ilyen kellemetlen vendéglői kalandja? — Az a legkevesebb! — felette vígan Sepregi. — De a feleségem nem tud többé kotorászni. éjszaka a pénztárcámban! ... havas Vasam KÍNOS pillanatok
