Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Szerződés, érdek, barátság V ét nap rövid idő, ennyi ideig tartott a Kádár János H vezetésével Romániában járt magyar párt- és kor­mányküldöttség bukaresti látogatása. Ez a szűkre szabott, negyven- egynéhány órás utazás azonban gazdag program­mal párosult — és utólag megállapíthatjuk: igen ered­ményes volt, valóra váltott minden előzetes elképzelést, reményt. A két ország barátsági szerződésének aláírása volt ennék a mostani látogatásnak fő célja: annak az ok­mánynak megfogalmazása, amely jogi keretbe foglalja lsét szomszédos szocialista állam és azok népeinek jó kapcso­latát. Maga ez a szerződés is fontos lépés — hiszen az 1948-as első magyar—román barátsági és segítségnyújtási egyezmény óta eltelt időszak változásaihoz alkalmazko­dott. Ahhoz, hogy annak idején, huszonnégy esztendeje két, a szocializmus félé éppen, elindult nép vállalta benne egymás megsegítéséit. A mostaniban a szocializmus űtján járó, megerősödött országok szorítanak kezet és vállalnak új, közös erőfeszítéséket A barátsági szerződés — miként a korábbi is — csak keret, olyan általános megállapodás, amelyet a minden­napok töltenék meg tartalommal. Éppen ezért volt érde­kes figyelni a hivatalos tárgyalásokon, a szerződés aláírá­sának hivatalos formaságain túl azokat a kiegészítő moz­zanatokat, amelyek jelzik, hogy ezúttal többről volt szó egyszerű jogi aktusnál. A tárgyalások végeztével nyugod­tan állapíthatták meg a küldöttségek vezetői: a megvita­tott kérdésekben azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló volt az asztal két oldalán ülő delegációk álláspontja. A magyar—román kapcsolatokat két szempontból szemlélhetjük. Mint két szomszédos, szocialista ország vi­szonyát. És úgyis, mint annak az ezernyi szállal összefo­nódott kapcsolatrendszernek részét, amelyet úgy hívunk: a szocialista közösség. E mostani, bukaresti tárgyalások mindkét szempontból hasznosak voltak. Mind a két terü­leten segítették a további elárehaladasu A barátsági szerződés aláírásának ünnepélyes aktusát tárgyalások előzték meg. Közvetlenül előtte a két magas szintű párt- és kormányküldöttség találkozott a zöld asz­talnál, néhány hónapja pedig Péter János járt román kol­légájánál Méneseiméi, részben éppen a szerződés élőké­szítése miatt Ezek a megbeszélések (amelyek sokoldalú gazdasági konzultációival, kulturális cserével egészültek ki) felélénkítették a magyar—-román kapcsolatokat és jó smű- gálatokat tettek a szocialista országok közös ügyének is. Részint ezzel párhuzamosan, részint ezt megelőzően a szo­cialista államok közös konzultációin is nagy jelentőségű kérdésekben foglaltak egyformán állást országaink: így példáiul aláírták a KGST komplex programját, a Varsói Szerződés tagállamainak prágai felhívását A mostani bu­karesti megbeszéléseken is sokszor szóba kerültek azok a konkrét tennivalók, amelyek segítségévéi e fontos közös akciók meggyorsíthatok. A gazdasági szakemberek, a kooperáció, a termelési szakosítás lehetőségeiről tanács­koztak. A politikai tárgyalásokon pedig annak szükséges­ség került szóba —, hogy éppen a közös érdekék, az európai biztonsági rendszer érdekében — szükség van arra, hogy a fontos nemzetközi lépések előtt álláspontjam- faat egyeztessük, elhatározásainkat összehangoljuk. Az a megállapítás — amelyet a látogatást summázó első sajtókammantátorok tettek —, hogy a magyar part­éé kormányküidöttség bukaresti látogatása fontos előre­lépést jelentett a két ország kapcsolatában — jogos. Az új barátsági szerződés által kijelölt keretek között és azo­kon túl egyaránt meg van a lehetősége a magyar—román együttműködés további javításának. Kádár János és Nlcoiae Ceauseseu is úgy nyilatkozott: országaink sokol­dalú kapcsolatainak fejlesztéséért még sokat keE tenni. Célkitűzéseink azonban adottak: Magyarország és Románia népei szocializmust, békét akarnak, alapvető érdekeik te­hát közösek. Mént Kádár János kijelentette: Központi Bi­zottságunk és kormányunk teljes odaadással és lankadat­lanul fog dolgozná barátságunk, együttműködésünk ercsi- >> \£öaa8xu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA xxm. évfolyam, 49. szám ÄRA: 1,— FORINT 1912. február 27„ vasárnap Hazaérkezett a Romániában járt magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton délelőtt eluta­zott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsa meg­hívására Kádár János, az MSZMP KB első titkára ve­zetésével hivatalos baráti lár togatást tett Romániában. Búcsúztatás az ©to pen i repülőtéren Delegációnk Nicöíae Ceast- aescu, az RKP fótilkára, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke társasagá­ban. motoros rendőrök dísz­kíséretében érkezett szállás- helyéről a magyar és romáin zászlókkal feldíszített ©topé­in nemzetközi repülőtérre. Útközben, amerre a gépko­csisra- elhaladt, a román fő­város lakóinak tízezrei üdvö­zölték magyar és román zászlókat lengetve delegáci­ónkat és a román államfér­fiakat, A repCKffér betonján őúz- század sorakozott fel. Az egység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd felcsendültek a két orsz himnuszának hangjai, miköz­ben 21 díszlövés dördült eL Kádár János Nicciae Ceau- eescu társaságában ellépett a diszazázad előtt és üdvözölte Luna 20 sikerre/ teljesítette feladatát Hóviharba érkezeit a holdcsomagot tartalmazó leszállóberendezés MOSZKVA: A moszkvai rádió szomba­ton közölte, hogy a Luna 20. automatikus űrállomás az előre kiszámított térségben földet ért. Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: A Luna 20. automatikus űrállomást 12 nappal ezelőtt, február 14-én bocsátották fél viszonylag alacsony kezdő- sebességgel. S ez élőre jelez­te, hogy a berendezésnek a továbbiakban még szüksége lesz a Holdhoz vezető úton „megtakarított üzemanyag­ra. Ilyen körülmények kö- aött az indulórakéta útja több mnt négy napot, panto, san 105 órát vett igénybe. Február 19-én végrehajtot­ták az utolsó pályakorrek­ciót. Február 21-én magyar idő szerint 20 óra 19 perckor az űrállomás ütközésmentes le­szállást hajtott végre a Bő­ség-tengere és a Válságok- tengere közötti kontinentális felföldön, ehhez hasonló egyenetlen holdterepen előt­te sem űrhajó, sem ember alkotta szerkezet nem szállt le. A leereszkedés és a fedél- lett rendszerek ellenőrzése Mán tele- fotometrik us készü- (■tek segítségévei választot- M talajpróbavétal he­lyéit, s a Luna 20. vilELany- fúróberendezése mindvégig operatív földi utasítások alapján működve kőzetmin­tákat vett fel, azokat elhe­lyezte a visszatérő rakéta tartályában, majd a tartályt hermetikusan lezárta. Az űr­állomás holdműszakjával egy időben a Földön elvégezték a rakéta visszairtdításához' szükséges méréseket Február 23-án moszkvai idő szerint 1 óra 58 perckor azaz magyar idő szerint éj­fél előtt két perccel az űr­rakéta a Holdra-szálláskor használt négylábú tartószer­kezetet kilövőállványként használva startolt a Föld felé. Február 25-én, péntek estei a visszatérő rakéta második kozmikus sebességgel född. közeibe ért, s ékkor vált le róla a holdcsomagot tartal­mazó leszállóberendezés. Élt­től kezdve a földet érés pil­lanatáig útját rádiólokátorok kísérték figyelemmel. A tar­tály a levegő sűrűbb rétegei­nek ellenállásába ütközve le­fékeződött, majd ejtőernyő segítségével nagy pontosság­gal ért földet a kazahsztáni Dzsezkazgan várostól negy­ven kilométerre északnyugat­ra, a bajkomuri szovjet űr­repülőtértől mintegy 100—150 kilométerre. A térségben, várakozó fcn_ Tatócsopartofc kemény mun­kát végeztek, mire a sűrű felhők közül fergeteges hó­vihart» érkezett tartályt ,)kézre kerítették” és védett helyre számították, 99 Mudzsibur Rahman moszkvai Iái «aratása rendkívüli jelentőség űM DACCA: „Mudzsibur Rahman sejk­nek, Bangla Desh Népi Köz­társaság miniszterelnökének küszöbönálló látogatása a Szovjetunióba számunkra rendkívüli jelentőségű ese- mériy” — mondotta Abdusz Szamad, Bangla Desh kül­ügyminisztere a TASZSZ daccai tudósítóinak. „A Szovjetunió — folytat­ta a külügyminiszter — ki­emelkedő szerepet tölt be a népek nemzeti felszabadító harcaban”. Mint Abdusz Szamad meg­jegyezte, Bangla Desh kor­mánya külpolitikájában szi­lárdan ragaszkodik az el nem kötelezettség és a pozi­tív semlegesség elveihez, a katonákat. Küldöttségünk ezután búcsút vett a diplo­máciai képviseletek vezetői­től és a repülőtéren megje­lent rámán személyiségektől, Bukarest dolgozóinak képvi­selőitől. Kádár Jánost és Focik Je­nőt Nicolae Ceauseseu és Ion Gheorghe Maurer kísérte a repülőgép feljárójáig. Itt a rámán vezetők baráti kézszo- litással, szívélyes öleléssel búcsúztak a magyar vendé­gektől. Helyi idő szerint tfe óira után néhány perccel emel­kedett a magasba a TU—134- es külömrepülőgép, amelyet az országhatárig a román fegyveres erők sugárhajtású vadászgéped kísértek. Íjra Budapesten ' Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével szombat délelőtt hazaérkezett Buka­restből a hivatalos, baráti lá­togatáson a Román Szocia- . Esta Köztársaságban járt magyar párt- és kormány­küldöttség. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren, pártunk és kor­mányunk vezető személyisé­gei fogadták. (A látogatásról kiadott kö­zös közlemény a 2. oldalon.) Számítógép Egerben Ismerkedés a számítógéppel Szombat délelőtt adták át rendeltetésének — az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán az ODRA típusú elektronikus számítógépet. A gépavatón megjelent — többek között dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára, Miklósvári Sán­dor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusiképző osztá­lyának vezetője, Pálinkás Ferenc, a Heves megyei párt-vb. tagja, a Heves mégyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Varga János Eger Város Tanácsának elnöke, Kruppa László, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Búzás Lajos, a vá­rosi pártbizottság osztályvezetője. Részt vettek az átadási ün­nepségen, az ország felsőoktatási intézményeinek küldöttei is. Dr. Szűcs Lászlónak, az egri főiskola főigazgatójának megnyitó szavai után dr. Pelle Béla főiskolai főigazgató-he­lyettes beszélt a matematikai tanszék közel negyedszázados tevékenységéről, eredményeiről, majd bemutatta az új számí­tógépet (Foto: Tóth Gizella) A Népújság kérdez Patkó József, a SZÖVTER- MÉK igazgatója válaszol a 3. oldalon. Őrjáraton Lőrinciben A Selypi-medence központ­jának kulturális kérdései­vel foglalkozik Moldvay Győző írása a 4. oldalon. Lesz-e főiskolai kar Gyöngyösön? Hodászi Miklóssal, a Gyön­gyösi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum igazgató- fával készített interjúnkat a 4. oldalon olvashatják. Mikor épül fel a hatvani sörpalackozó? Egy közös vállalkozás pénz. ügyi problémáiról szól írá­sunk az 5. oldalon. Kiesett a termelésből 94 és fél ezer munkanap Hogy miért? Az üzemi bal­esetek miatt. Erről írunk az 5. oldalon. Perel a nyugdíjas Egy hosszadalmas, majd négy éve tartó társadalmi biztosítási ügy tanulságait foglalja össze Pataky Dezső írása a 6. oldalon. Vasárnapi magazin Tárcák, színes, érdekes írá­sok, humor lapunk 7—8—9. oldalán. 21 gépkocsi­nyeremény A gépkocsinyeremeny-betét­könyvek sorsolásának me­gyei nyereményeit közöljük a 12. oldalon. Lázadás a saigoni rezsim ellen IJjahb katonai invaxió Kambodzsa ellen Saigoni katonai források szerint mintegy 4000 dél- vietnami katona hatolt be is­mét Kambodzsa területére. A bábrezsim csapatait a ha­tár közelében fekvő Chan Doc tartományi székhélv kö­zelében vetik be a kambod­zsai szaüeefea^KSBcscl: ed­iert A saigoni csapatok legutóbb 1971 decemberében törtek be kambodzsai területre. A Felszabadulás hírügynök­ség beszámol airról, hogy az utóbbi hetekben Binh Dinh tartomány több körzetében fellázadt a laikoisság a Saigo­ns rendsssr aüsa. Egyes vá- dekeken «kergették a saiga-; ni ügynököket, tiltakoztak az éhínség miatt és követelték az erőszakos sorozások és ki­telepítéseik megszüntetését. Az egyik községben a felhá­borodott lakosok kiszabadí­tották e koncentrációs tábcaf több mint 500 foglyát.

Next

/
Thumbnails
Contents